Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-29 / 99. szám
\ PEST MEGYE1 HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. ÁPRILIS 29., CSÜTÖRTÖK Gödöllői kutatóműhelyek Hogy az állatok jól érezzék magukat Múltidéző PappKároly A tudomány világából A papa se füstöljön! Rossz hír a dohányosoknak. Azok a férfiak, akik dohányoznak, nemcsak saját és gyermekeik egészségét károsítják, hanem még az unokáikét és dédunokáikét is. A közelmúltban Melbourne-ben nemzetközi tanácskozást tartottak egyes környezetszennyező anyagoknak az ember örökletes állományát (a DNS-t) károsító hatásairól. Itt jelentette be Bruce Annes amerikai biokémikus: mind több a bizonyíték arra, hogy az apák dohányzása hozzájárul a gyermekeikben egyre gyakrabban jelentkező genetikai károsodások, veleszületett rendelle'nességek kialakulásához. Kozmikus bombák A Naprendszerben keringő kődarabok száma elég nagy ahhoz, hogy minden száz évben egy-kettő, több tucat méter átmérőjű összeütközzék a Földdel. Az ütközés során megközelítőleg egy megatonna robbanóanyaggal egyenértékű energia szabadul fel. Kilométeres átmérőjű aszteroida viszont millióévente csak egy-két alkalommal csapódik Földünkhöz. Ilyenkor azonban olyan óriási a pusztítás, hogy számos kutató szerint már most ajánlatos lenne mérlegelnünk eltérítésük vagy széttörésük lehetőségeit. Kék lézer A Sony új kék lézere seleniddel működik. Mint a félvezető lézerek általában, ez is egy több rétegből álló szendvicsszerkezet. A félvezetőt folyékony nitrogénnel mínusz 196 C°-ra kell hűteni, mert ha szobahőmérsékletre melegszik, a kibocsátott fény hullámhossza megnő, zöldre változik. A szakemberek azon igyekeznek, hogy szobahőmérsékleten is reprodukálni tudják ezt a jelenséget, s akkor a normális hőmérsékleten működő kék lézer alkalmassá válhat arra, hogy a CD-lemezjátszókban vagy más elektronikus készülékekben is felhasználhassák. Egy gáz és a tanulás Mi megy végbe az agysejtekben tanulás közben? A teljes választ még nem tudjuk, de azt már igen, hogy egy gáznak, a nitrogén-monoxidnak fontos szerepe van e folyamat beindításában — mutatták ki francia kutatók. Már sokadszorra kerestem fel az egyetemet, mégis sikerült eltévednem. Mire az oktatóteremhez értem — némi segítséggel —, az óra már a végefelé járt. Azt azért e rövid idő alatt is sikerült megállapítanom, hogy a tanár, Keszthelyi Tibor adjunktus és a diákok között a viszony baráti, közvetlen. Ezt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki kara mezőgazdasági tanszékének az alkalmazott etológiái és tartástechnológiai kísérleti telepén is tapasztaltam. Az egyetem már hosszú évekkel ezelőtt felvette oktatási programjába az etológiát, felismerve azt, hogy a nagyüzemi állattartás technológiai fejlesztése közepette az állatok egyedi igényeire egyre kevesebb figyelem jut. Pedig enélkül a termelés fokozása nem lehetséges. Az etológia — amely az állatok viselkedését tanulmányozó, a biológiai tudományokat integráló tudományág -— azt vizsgálja, Talán még sokan emlékeznek a mongol farkasok esetére. Egy hazai cég hozatott be néhányat a távoli országból, a természetvédők viszont elbokoztatták az állatokat, azzal az indokkal, hogy nem gondoskodtak megfelelően elhelyezésükről. Amúgy pedig a farkasok nehezen tűrik a bezártságot. Hosszas bonyodalom alakult ki akörül is, hová is helyezzék el a hordában élő ragadozókat. Végül is Brigitte Bardot, az ismert egyhogyan viselkedik" az állat különböző helyzetekben, mi ennek a szerepe, és hogyan változik a viselkedési forma az egyedi fejlődés során. Legújabb ága az alkalmazott etológia, amely kifejezetten a haszonállatok viselkedését vizsgálja. A háziasított fajok ma már mesterséges környezetben élnek, az ember a nagyüzemi tartás körülményei közé szorítja és a technológiai folyamatokhoz igyekszik őket idomítani, amely számos viselkedési problémát vet fel. Közöttük olyanokat, amelyeket a klasszikus etológia módszereivel nem lehet megoldani. A kísérleti telepen — amelyet évekkel ezelőtt a diákokkal közösen hoztak létre — folyó munka nemzetközileg elismert. Az ökológiai gazdálkodással, illetve azon belül is a természetes állattartás etológiái és technológiai kérdéseivel foglalkoznak. Az utóbbi évek egyre nehezedő pénzügyi helyzetében leginkább a pulyka- és kori fdmcsillag ajánlotta fel segítségét, a farkasok azóta is ott élnek Franciaországban, szabadon, az általa fenntartott területen. Az érintett cég persze beperelte az igen gyorsan intézkedő Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot. A közelmúltban született meg a Legfelsőbb Bíróság ítélete, amely helybenhagyta az azonnali intézkedést. Azt, hogy az illetékesek gondoskodtak az állatok elszállításáról, a terméjuhállománnyal próbálnak a felszínen maradni, s az oktatásra, illetve ismeretterjesztésre helyezték a fő hangsúlyt. — Most — a mezőgazdaság átalakulásakor — azon dolgoznak, hogy olyan technológiákat fejleszszenek ki, amelyek a kisgazdaságokban jó hatékonysággal alkalmazhatók. Hasznos tanácsokat tudnak adni az új gazdáknak: milyen fajtát tenyésszenek, mekkora istállóban, milyen abrakot adjanak nekik ahhoz, hogy az állatok jól érezzék magukat és így a lehető leggyorsabban fejlődhessenek. Igen fontos, hogy az állatok a természetes életmódhoz hasonlóan nevelkedjenek, s ehhez elengedhetetlen a legeltetés. Azt tudják javasolni a leendő gazdáknak is, hogy a tenyésztelep mellé vásároljanak egy — az állatok létszámával arányos — legelőterületet is, amelyet szakaszosan használhatnak, úgy, hogy annak egyes részei mindig pihenhetnek, felújulhatnak addig, amíg újra használatba nem veszik azokat. Arpási Mária szetes környezetbe való viszszajuttatásukról. Lényegében ez volt szinte az első ilyen jellegű per hazánkban, ezért is kísérte nagy figyelem az állatvédők és a kereskedők részéről. Ugyanis mások is szívesen hozattak volna Mongóliából különféle állatokat. A bírósági döntés viszont kérdésessé teszi azt, érdemes-e ezt tenniük, hiszen hasonlóképpen járhatnak. Úgyhogy maradnak ott, lakhelyükön.- SZÍ -Papp Károly, a magyar úttörő geológusnemzedék egyik legkiválóbb képviselője 120 évvel ezelőtt, 1873-ban született a Pest megyei Tápióságon. Pályafutása elején, mint térképező geológus, főként Erdély geológiai szempontból értékesnek tűnő területein dolgozott. Tevékenysége fölöttébb eredményesnek mutatkozott, hiszen az Erdélyi- Erchegységek kutatása során ő fedezte fel az úgynevezett erdélyi aranynégyszöget, ezt a gazdag aranytermő vidéket, ezenkívül elévülhetetlen érdemei voltak a sólelőhelyek földtani viszonyainak tanulmányozásában. Munkája során az erdélyi Mezőségbe is elkerült, ahol a sósvíz-előfordulásokat, a felszíni gázömléseket és a fortyogókat tanulmányozta. Bár ezen a vidéken közismertek voltak a „zúgóknak” nevezett gázkitörések, s a mezőségi pásztorgyerekek kedvenc szórakozása volt, hogy botukat leszúrva, s az így keletkezett lyuk fölé gyufát tartva a földből apró lángnyelvecske csapott fel, nos e tény közismertsége ellenére az itteni földgázkutak felfedezése és feltárása a véletlen műve volt. A magyar tudomány, a kutatás és a fejlesztés széles alapokra, jelentős kutatói kapacitásra támaszkodhat, de sürgősen meg kell oldani azt, hogy a tudományos kutatómunkát, a fejlesztést alkalmazzák a kor követelményeihez, a gazdaság változó igényeihez, irányítását korszerűsítsék, s dolgozzanak ki átfogó tudománypolitikai koncepciót. Ezt állapítja meg a 24 gazdaságilag fejlett ország szervezete, az OECD által Párizsban most kiadott tanulmány. Az OECD és Magyarország közötti együttműködés, a „Partnerek az átalakulásért” program keretében veze-A század elején, az akkori kormány, geológusok jelzése alapján Papp Károlyt bízta meg azzal, hogy derítse fel a Mezőségben állítólag előforduló kálisótelepeket. Papp 1907-ben Nagysármás mellett állította fel az első kutatófúrót, s bár ez több mint fél kilométer mélységbe hatolt, kálisót nem leltek itt, leltek viszont egyebet. Fúrás közben egyre fokozódó erővel tört fel a gáz. Az erupció még hosszú hónapokig tartott, mígnem a kutat sikerült megfegyelmezni. A siker szenzációs volt. 1914-ben Kissármás-Torda-Marosújvár nyomvonalán építették meg az ország első gázvezetékét, s rákapcsolták a kútra, amely 1933-ig hárommilliárd köbméter gázt termelt. Ez a gázmező volt akkor Európában a legnagyobb, s egyúttal e felfedezés jelentette Papp Károly tudományos pályafutásának csúcsát is. A kutak felfedezése után 1945-ben történt nyugdíjazásáig a Budapesti Tudományegyetem földtani-őslénytani tanszékének vezetője. Papp Károly 1963-ban hunyt el szülőföldjén, Tápióságon. tő szakértők bevonásával vizsgálja a magyar tudomány, a kutatási és fejlesztési tevékenység erős és gyenge oldalait. A javaslatok között szerepel, hogy dolgozzanak ki új, átfogó országos kutatási és fejlesztési stratégiát, alakítsák ki az ilyen tevékenység új, a gazdaság megváltozott körülményeinek megfelelő szervezetét, amelyben az iparnak és a felsőoktatásnak is fontos szerepe lesz, nyújtsanak olyan szintű támogatást a kutatásnak és fejlesztésnek, amely megfelel az OECD- tagállamokban alkalmazott politikának. mi Megszületett a bírósági ítélet. A farkasok már szabadok ■ p -Párizsi kiadvány A magyar tudománypolitikáról <p) Fejtörő Az elózó játék kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. A Jupiteren, mivel forgástengelye majdnem pontosan merőleges a keringési síkjára. 2. Merkúr, Venus, Mars. Jupiter és Saturnus. 3. Egy bolygó vagy üstörkös napközelsége. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Mi a neve a Fiastyúk középponti fényes csillagának? 2. Milyen csillagok a pulzárok? 3. A Göncölszekér csillagképnek melyik csillaga kettős csillag? Múlt heti számunk helyes megfejtői: Nagy Izabella Gödöllő, Réti Sándorné Érd, Sólymos Ákos Százhalombatta. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három darab 300 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét csütörtökig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap Szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányítószám: 1446.