Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. ÁPRILIS 29.. CSÜTÖRTÖK A megyei fogyasztóvédelem kifogásolja Elegendő a hús, de rossz az értékesítés Rendkívül kedvezőtlen tapasztalatokat szerzett a Fogyasztóvédelmi Fó'felügveló­­ség Pest megyei felügyelősége azon az egy hónapos témavizsgálaton, melyet — a tér­ség húshelyzetének feltérképezése érdeké­ben negyvenhét egységben végeztek el. A kiskereskedelemben a napi hentesáru vá­lasztéka megfelelő — állapította meg Röss Istvánná megyei felügyelő —. ám sú­lyos visszaéléseket tapasztaltak a szakem­berek például a szállítás, a tárolás terüle­tén. Mindössze egyetlen üzletben feleltek meg a forgalmazás feltételei az elvárások­nak a megvizsgáltak közül! A Pest megyei felügyelőség február 15. és már­cius 15-e között végezte el — a térségben talál­ható boltok közül kevés híján félszázat végig­járva — a tőkehús és a húskészítmények érté­kesítési körülményeinek vizsgálatát. Ebben a munkában a megyei Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat is részt vett. A tapasztalato­kat, melyeket Röss Istvánné felügyelővel elem­­zünk, témák szerint csoportosítva gyűjtötték ösz­­sze a szakemberek, s ekképpen továbbították az illetékes megyei és országos szervezeteknek. — Nagyon sok kifogást emeltünk a hús és húskészítmények szállításával kapcsolatban — mondja a felügyelőasszony. — Az alapproblé­mát az jelenti, hogy a privatizáció hatására a megyében is megsokszorozódott a feldolgozó és forgalmazó egységek száma. Ugyanekkor ez a növekedés nem áll arányban a szállítás színvonalának emelkedésével. Sajnos gyakran tapasztaltuk, hogy a járművek belseje nincs kel­lőképpen kitakarítva, illetve, hogy a tőkehús a padozaton fekszik. Ugyanezt láttuk több eset­ben azoknál a kis boltoknál is, ahol a tulajdo­nos saját személygépkocsijával — ládák és re­keszek nélkül -— maga viszi az üzletbe az árut. A higiéniás problémáknál maradva a legri­asztóbbnak a tárolási és értékesítési körülmé­nyeket találtam — folytatja a szakember. — Hi­ába van elegendő hús és készítmény a megyei kiskereskedelemben, ha az áru nem felel meg a vásárlói igényeknek, ha a rövid szavatossági idő miatt hamar élvezhetetlen állapotba kerül. Sajnos ezekben az esetekben az eladók lelemé­nyessége nem ismer határt: az áru ..megmenté­se" érdekében mindenre készek az üzletek tu­lajdonosai. Döbbenetes volt azt tapasztalni pél­dául, hogy egy budaörsi boltban a lejárt szava­tosságú húst fagyasztották le, s azt árulták a ve­vőknek. A hűtőszekrények műszaki állapota amúgy is több üzletben gondokat okozott; Lejárt a szavatosság, fogyaszthatatlan a ter­mék: a ráckevei ABC-t a felügyelőség szakem­berei vizsgálták meg Erdó'si Ágnes felvétele vagy úgynevezett takarékos hűtést alkalmaz­nak több helyen, ami azt jelenti, hogy a készü­léket szakaszosan üzemeltetik, illetve alacso­nyabb hűtésfokra állítják be. Mondani sem kell: az így tárolt termékek fogyaszthatatlanok! Találtunk olyan hiányosságokat, melyek — mint például a számla nélküli felvásárlás, a húsbontás hanyagsága, vagy a hátsó helyiség­ben készülő termékek — közvetlenül ugyan nem károsítják a vásárlót, illetve melyeket nem is tud a vevő ellenőrizni, ugyanakkor mind egészségügyi szempontból, mind pedig — például a nyesedékhúsból a bontóban előál­lított kolbászféleségek stb. — a vevő megkáro­sítása miatt is erősen kifogásolhatók. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség fenti megállapításait jegyzőkönyben rögzítette. Ez a dokumentum szolgál alapul a feltárt szabálysér­tés nagyságának megfelelő büntetés kiszabásá­hoz. Az említett vizsgálat után 55 esetben kel­lett a felügyelőségnek szankcionálni, összesen 286 500 forint pénzbírságot szabtak ki, 318 ki­logramm élelmiszert vonattak vissza s 870 kilo­gramm húst, illetve készítményt az állatorvos bevonásával elkoboztak. ,,, ma Már Egy bűncselekmény-sorozat lezárult Betörések sorozata történt ta­valy nyár végén Örkény tér­ségében. Az elkövetőket hó­napokig keresték a helyi rendőrőrs tagjai. Az első há­rom delikvens októberben bu­kott le, miután bizonyítást nyert, hogy ők loptak el két gázpalackot és néhány „apró­ságot” egy Örkényi udvarról. Akkor meg is írtuk az esetet, majd közzétettünk egy -listát a tízegynéhány lefoglalt tárgyról, melyeknek ismeret­len volt a tulajdonosa. Az őrs parancsnoka. Gelle Ferenc rendőr főhadnagy most arról tájékoztatott ben­nünket, hogy a közlemény alapján nemcsak a tárgyak tu­lajdonosai váltak ismertté, de az általuk adott információk a betörések körülményeit és az elkövetők kilétét is tisztáz­ták. A monstre nyomozás har­mincnégy bűncselekményt derített föl, az okozott kár összértéke kétmillió forint. Tizenöt elkövető és öt orgaz­da került hurokra, az ügyet le­zárták és a nyomozati anya­got vádemelési javaslattal át­adták a dabasi ügyésznek. Lesz mit tanulmányozni. A halomnyi dosszié ezer gépelt oldalt tartalmaz. A betörők Lajosmizse, Cse­­mőd, Abony, Dabas és Ör­kény térségében garázdálkod­tak, kecskétől sörcsapolóig mindent elloptak. Van olyan sértett, akit 512 ezer forint ér­tékben károsítottak meg, há­rom esetben pedig egyenként 400 ezer forint a kár. Az Örkényi térségben is­mertté vált és felderített bűn­­cselekmények elkövetői, Gel­le főhadnagy szerint kilenc­ven százalékban a cigányság köréből kerültek ki. S ezt nem a sanda előítélet felkor­bácsolására írom le, hisz a több mint ezer cigány lakos közt akad jónéhány szorgal­mas, jómódú vállalkozó is, akiknek az életvitele pont azt igazolja, hogy Magyarorszá­gon nációtól függetlenül bár­kinek adott az esély a tisztes­séges boldoguláshoz. Ami szintén tény: a felbuj­tók és orgazdák közt egyet­len cigány sincs, jól prosperá­ló vállalkozók, iparosok. A Csemődről ellopott 170 ezer forintos sörcsapolót egy bu­gyi kocsmáros vette meg 40 ezer forintért, egy 60 ezer fo­rintos színes tévét pedig egy ismert szerviz tulajdonosa 15 ezer forintért. Kivált az elek­tronikai cikkek iránt nagy a kereslet, ami alkatrészként kerül vissza a forgalomba, s így kizárja az azonosítás lehe­tőségét. Az orgazdáknak per­sze mindig van mentségük, ám ezek olyan gyenge lábon állnak, amit aligha fogad el majd a bíróság. Szintén Gelle Ferenc meg­állapítása: a lopások többsé­gét megrendelésre követik el a tettesek, még a típust vagy a márkát is előre kikötik. Ha nem volnának felbujtók és or­gazdák, feleannyi vagyon el­leni bűncselekmény sem vol­na a körzetben. (-gyé-) Véletlen találkozás Állok a Duna partján, várom a kompot. — Késik, egy nagy uszályt jeleztek rádión, meg kell várni, amíg az elvonul — szól ki a révál­lomás ügyeletese. Tököl felől felbúg a hajókürt, majd a ka­nyarban megjelenik a hatalmas uszály, mö­götte a tolatóhajóval. Az árbocon kék-sárga ukrán lobogó, a neve szerfölött ismerős: Ka­pitän Antipa. Hirtelen beugrik a kép, 1986 őszén ma­gam is tagja voltam annak a szovjet—cseh­szlovák— magyar újságírócsoportnak, mely három hajó vízrehocsátásánál asszisztált tu­dósítói minőségben. A három tolató a Ko­­marnoi Hajókombinát dokkjaiban épült csehszlovák—magyar közös vállalkozásban. szovjet megrendelésre. Ezek egyike volt a Kapitan Antipa, mely akár a másik kettő, sarló-kalapácsos vörös zászlóval gördült le a sójáról a Duna vízére. Hogy a hajók ellenértékét egyenlítette-e a nagy baráti partner, arról nincs tudomá­som. Lehet ez is gyarapítja azt a sok milliár­dos kintlevőségünket, melynek sorsa még ma is kérdéses. A váratlan találkozás eszembe juttatta egy nagy bölcs mondását: csak az idő végte­len, minden más változik. Változnak az em­berek, a rendszerek, az országhatárok, sőt még a lobogó is egy tolatóhajó árbocán. (Matula) Csendes otthon, gödi álom Csak terv és más semmi Az öregséget is a legjobb, leg­könnyebb családban megér­ni. Feltéve, ha jók és megér­tők a fiák, menyek, unokák, akik egyébként nem rövidlá­tók. Tudják, hogy egyszer ők is megöregszenek, jólesik majd a kedvesség, figyelmes­ség, az őket is körülvevő tisz­telet. Ám ott, ahol ez mint felté­tel hiányzik, vagy bármely ok miatt magára marad az ember, óhatatlanul hasonló korúak közös otthonába vá­gyik. Olyan helyre, amit pél­dául dr. Faragó László, a me­gyei közgyűlés tagja, köze­lebbről a gödi önkormányzat KDNP-s képviselője, a testü­let népjóléti bizottságának el­nöke álmodott meg. Nyugdí­jasként már, de nem a maga számára, hisz ő ideális család­ban él, kényelmes otthonában. Faragó doktor úgy gondol­ta, hogy Göd nagyközség al­kalmas hely lenne az első ütemben tizenkét olyan gar­zon típusú lakás felépítésére, melyben egy-egy emberpár kényelmesen élhetné az éle­tét hatvanéves kora után, ha így akarja. Fizethetne ebéd­szolgáltatásért, készíthetné a saját főztjét. A rendelési idő­ben helybe jönne az orvos, az életkornak megfelelő szolgál­tatásokat vehetnének igénybe az itt lakók. Persze, térítés el­lenében. Mindent saját költsé­gen, nem állami hozzájárulás­sal. A 40-50 négyzetméteres lakrészek örök használati jo­gának a mai számítások sze­rint I millió 800 ezer forint lenne az ára, vagy ennek meg­felelő ingatlan felajánlása. A nyugdíjasház fenntartása a gödi Gameszre tartozna. A tervezéskor számoltak azzal is, hogy az idős emberek kö­zül később sokan teljes gon­dozásra szorulnának. A beköl­tözéssel megszerezhető a jog, hogy a rászorulók átköltözze­nek a kétszemélyes szobák­ból álló, kiemelt színvonalú idősek otthonába. Ez volt az elv, amelyre a gödiek Faragó doktor bácsija építette volna azt a rendszert, melynek alapján a jelentkezé­sek arányában több nyugdí­jasház. vagy lakás is épülhe­tett volna később Gödön. Az­zal a különbséggel, hogy ez­után már Pest megye bár­mely településéről igényelhet­ték volna felvételüket a nyug­díjasok. Az orvos-képviselő nem­rég a legapróbb részletekig is­mertette ezt a tervet a sorok írójával. Ezekkel azonban már nincs értelme bíbelődni. Úgy látszik, mintha Mladek Ferenc építész szívességből elkészített tervei is kárba vesztek volna. A kezdemé­nyező ugyan bízott a siker­ben, de az optimizmusa már akkor sem volt töretlen, ami­kor tőlünk kért a humánus ügy számára nyilvánosságot. Említette, hogy nem minden­ki lelkesedik a tervért. Ellen­ző csoportok is akadnak, az­zal érvelve, hogy a kijelölt telken tönkre lesz téve a kis­erdő. Noha, attól jól kimért távolságra építkeznének. Igaz, számítva rá, hogy az életük javát végigmunkálko­dó embereknek a fák, növé­nyek közelségében, a madár­csicsergés hallgatásának örö­mében is részük lehet. Ne írjon semmit! — kért a minap telefonon Faragó Lász­ló. Az önkormányzat elvetet­te a tervet, nem lesz a dolog­ból semmi — közölte, majd miután a döntés okát kérdez­tem, így válaszolt: — Ez bonyolult. Lemon­dok. Nem adom a nevemet ehhez az örökös vitához, ami­nek nincs eredménye. Nincs egység a testületben. — Miért vetették el a ter­vet? — kérdeztem ezután Hantos Lászlótól, Göd polgár­­mesterétől. — Tévedés lenne azt állíta­ni, hogy elvetettük — vála­szolta a polgármester úr. — A gondolat továbbra is foglal­koztat bennünket. Csupán az a gondunk, hogy az önkor­mányzatnak nincs pénze most arra, hogy egy ilyen vállalko­zásba belefogjon. Mert ez vál­lalkozási alapon jött volna lét­re. Éppen ezért nem tudunk tá­mogatásokat pályázni. Hitelt meg nem vehetünk fel, pedig kellene hozzá vagy harminc­­millió, de képtelenek lennénk visszafizetni. így tehát más megoldást kell találnunk. Elvi döntést hoztunk, hogy a nyug­díjasház felépül, de igazo­dunk a realitásokhoz. — A doktor ár lemondás­ról beszélt, mert hiányzik az egység, sok a vita — említet­tem a telefonbeszélgetésünket. — Megértem, hogy bántja a dolog, hisz ő volt a szülő­atyja ennek a gondolatnak. Különben a képviselő úr érzé­keny ember, s tudom hogy jót akar. Dehát orvos, nem közgazdász. Mások is elége­detlenkednek időnként, s úgy látják, mintha nem jutnánk előbbre. Tény, hogy elég szo­ros az idei költségvetésünk. Node, ha csak a telefonháló­zat bővítését oldjuk meg, ak­kor is sokat tettünk a mai vi­szonyok között ezért a közsé­gért — mondta végül Hantos László. Az orvosi hivatásán túl is mindig humánus célokért küzdő Faragó László, akinek például oroszlánrésze van ab­ban is, hogy Gödön létrejött a piarista szakmunkásképző intézet, lemondásával nagy veszteséget jelentene a gödi önkormányzatnak. Kovács T. István

Next

/
Thumbnails
Contents