Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-29 / 99. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP

SZUKEBB HAZANK

1993. ÁPRILIS 29.. CSÜTÖRTÖK

A megyei fogyasztóvédelem kifogásolja

Elegendő a hús, de rossz az értékesítés

Rendkívül kedvezőtlen tapasztalatokat szerzett a Fogyasztóvédelmi Fó'felügvelóség Pest megyei felügyelősége azon az egy hónapos témavizsgálaton, melyet — a térség húshelyzetének feltérképezése érdekében negyvenhét egységben végeztek el. A kiskereskedelemben a napi hentesáru választéka megfelelő — állapította meg Röss Istvánná megyei felügyelő —. ám súlyos visszaéléseket tapasztaltak a szakemberek például a szállítás, a tárolás területén. Mindössze egyetlen üzletben feleltek meg a forgalmazás feltételei az elvárásoknak a megvizsgáltak közül!

A Pest megyei felügyelőség február 15. és március 15-e között végezte el — a térségben található boltok közül kevés híján félszázat végigjárva — a tőkehús és a húskészítmények értékesítési körülményeinek vizsgálatát. Ebben a munkában a megyei Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat is részt vett. A tapasztalatokat, melyeket Röss Istvánné felügyelővel elemzünk, témák szerint csoportosítva gyűjtötték öszsze a szakemberek, s ekképpen továbbították az illetékes megyei és országos szervezeteknek.

— Nagyon sok kifogást emeltünk a hús és húskészítmények szállításával kapcsolatban — mondja a felügyelőasszony. — Az alapproblémát az jelenti, hogy a privatizáció hatására a megyében is megsokszorozódott a feldolgozó és forgalmazó egységek száma. Ugyanekkor ez a növekedés nem áll arányban a szállítás színvonalának emelkedésével. Sajnos gyakran tapasztaltuk, hogy a járművek belseje nincs kellőképpen kitakarítva, illetve, hogy a tőkehús a padozaton fekszik. Ugyanezt láttuk több esetben azoknál a kis boltoknál is, ahol a tulajdonos saját személygépkocsijával — ládák és rekeszek nélkül -— maga viszi az üzletbe az árut.

A higiéniás problémáknál maradva a legriasztóbbnak a tárolási és értékesítési körülményeket találtam — folytatja a szakember. — Hiába van elegendő hús és készítmény a megyei kiskereskedelemben, ha az áru nem felel meg a vásárlói igényeknek, ha a rövid szavatossági idő miatt hamar élvezhetetlen állapotba kerül. Sajnos ezekben az esetekben az eladók leleményessége nem ismer határt: az áru ..megmentése" érdekében mindenre készek az üzletek tulajdonosai. Döbbenetes volt azt tapasztalni például, hogy egy budaörsi boltban a lejárt szavatosságú húst fagyasztották le, s azt árulták a vevőknek. A hűtőszekrények műszaki állapota amúgy is több üzletben gondokat okozott;

Lejárt a szavatosság, fogyaszthatatlan a termék: a ráckevei ABC-t a felügyelőség szakemberei vizsgálták meg

Erdó'si Ágnes felvétele

vagy úgynevezett takarékos hűtést alkalmaznak több helyen, ami azt jelenti, hogy a készüléket szakaszosan üzemeltetik, illetve alacsonyabb hűtésfokra állítják be. Mondani sem kell: az így tárolt termékek fogyaszthatatlanok!

Találtunk olyan hiányosságokat, melyek — mint például a számla nélküli felvásárlás, a húsbontás hanyagsága, vagy a hátsó helyiségben készülő termékek — közvetlenül ugyan nem károsítják a vásárlót, illetve melyeket nem is tud a vevő ellenőrizni, ugyanakkor mind egészségügyi szempontból, mind pedig — például a nyesedékhúsból a bontóban előállított kolbászféleségek stb. — a vevő megkárosítása miatt is erősen kifogásolhatók.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség fenti megállapításait jegyzőkönyben rögzítette. Ez a dokumentum szolgál alapul a feltárt szabálysértés nagyságának megfelelő büntetés kiszabásához. Az említett vizsgálat után 55 esetben kellett a felügyelőségnek szankcionálni, összesen 286 500 forint pénzbírságot szabtak ki, 318 kilogramm élelmiszert vonattak vissza s 870 kilogramm húst, illetve készítményt az állatorvos

bevonásával elkoboztak. ,,,

ma Már

Egy bűncselekmény-sorozat lezárult

Betörések sorozata történt tavaly nyár végén Örkény térségében. Az elkövetőket hónapokig keresték a helyi rendőrőrs tagjai. Az első három delikvens októberben bukott le, miután bizonyítást nyert, hogy ők loptak el két gázpalackot és néhány „apróságot” egy Örkényi udvarról. Akkor meg is írtuk az esetet, majd közzétettünk egy -listát a tízegynéhány lefoglalt tárgyról, melyeknek ismeretlen volt a tulajdonosa.

Az őrs parancsnoka. Gelle Ferenc rendőr főhadnagy most arról tájékoztatott bennünket, hogy a közlemény alapján nemcsak a tárgyak tulajdonosai váltak ismertté, de az általuk adott információk a betörések körülményeit és az elkövetők kilétét is tisztázták.

A monstre nyomozás harmincnégy bűncselekményt derített föl, az okozott kár összértéke kétmillió forint. Tizenöt elkövető és öt orgazda került hurokra, az ügyet lezárták és a nyomozati anyagot vádemelési javaslattal átadták a dabasi ügyésznek. Lesz mit tanulmányozni. A halomnyi dosszié ezer gépelt oldalt tartalmaz.

A betörők Lajosmizse, Csemőd, Abony, Dabas és Örkény térségében garázdálkodtak, kecskétől sörcsapolóig mindent elloptak. Van olyan sértett, akit 512 ezer forint értékben károsítottak meg, három esetben pedig egyenként 400 ezer forint a kár.

Az Örkényi térségben ismertté vált és felderített bűncselekmények elkövetői, Gelle főhadnagy szerint kilencven százalékban a cigányság köréből kerültek ki. S ezt nem a sanda előítélet felkorbácsolására írom le, hisz a több mint ezer cigány lakos közt akad jónéhány szorgalmas, jómódú vállalkozó is, akiknek az életvitele pont azt igazolja, hogy Magyarországon nációtól függetlenül bárkinek adott az esély a tisztességes boldoguláshoz.

Ami szintén tény: a felbujtók és orgazdák közt egyetlen cigány sincs, jól prosperáló vállalkozók, iparosok. A Csemődről ellopott 170 ezer forintos sörcsapolót egy bugyi kocsmáros vette meg 40 ezer forintért, egy 60 ezer forintos színes tévét pedig egy ismert szerviz tulajdonosa 15 ezer forintért. Kivált az elektronikai cikkek iránt nagy a kereslet, ami alkatrészként kerül vissza a forgalomba, s így kizárja az azonosítás lehetőségét. Az orgazdáknak persze mindig van mentségük, ám ezek olyan gyenge lábon állnak, amit aligha fogad el majd a bíróság.

Szintén Gelle Ferenc megállapítása: a lopások többségét megrendelésre követik el a tettesek, még a típust vagy a márkát is előre kikötik. Ha nem volnának felbujtók és orgazdák, feleannyi vagyon elleni bűncselekmény sem volna a körzetben.

(-gyé-)

Véletlen találkozás

Állok a Duna partján, várom a kompot. — Késik, egy nagy uszályt jeleztek rádión, meg kell várni, amíg az elvonul — szól ki a révállomás ügyeletese.

Tököl felől felbúg a hajókürt, majd a kanyarban megjelenik a hatalmas uszály, mögötte a tolatóhajóval. Az árbocon kék-sárga ukrán lobogó, a neve szerfölött ismerős: Kapitän Antipa.

Hirtelen beugrik a kép, 1986 őszén magam is tagja voltam annak a szovjet—csehszlovák— magyar újságírócsoportnak, mely három hajó vízrehocsátásánál asszisztált tudósítói minőségben. A három tolató a Komarnoi Hajókombinát dokkjaiban épült csehszlovák—magyar közös vállalkozásban.

szovjet megrendelésre. Ezek egyike volt a Kapitan Antipa, mely akár a másik kettő, sarló-kalapácsos vörös zászlóval gördült le a sójáról a Duna vízére.

Hogy a hajók ellenértékét egyenlítette-e a nagy baráti partner, arról nincs tudomásom. Lehet ez is gyarapítja azt a sok milliárdos kintlevőségünket, melynek sorsa még ma is kérdéses.

A váratlan találkozás eszembe juttatta egy nagy bölcs mondását: csak az idő végtelen, minden más változik. Változnak az emberek, a rendszerek, az országhatárok, sőt még a lobogó is egy tolatóhajó árbocán.

(Matula)

Csendes otthon, gödi álom

Csak terv és más semmi

Az öregséget is a legjobb, legkönnyebb családban megérni. Feltéve, ha jók és megértők a fiák, menyek, unokák, akik egyébként nem rövidlátók. Tudják, hogy egyszer ők is megöregszenek, jólesik majd a kedvesség, figyelmesség, az őket is körülvevő tisztelet.

Ám ott, ahol ez mint feltétel hiányzik, vagy bármely ok miatt magára marad az ember, óhatatlanul hasonló korúak közös otthonába vágyik. Olyan helyre, amit például dr. Faragó László, a megyei közgyűlés tagja, közelebbről a gödi önkormányzat KDNP-s képviselője, a testület népjóléti bizottságának elnöke álmodott meg. Nyugdíjasként már, de nem a maga számára, hisz ő ideális családban él, kényelmes otthonában.

Faragó doktor úgy gondolta, hogy Göd nagyközség alkalmas hely lenne az első ütemben tizenkét olyan garzon típusú lakás felépítésére, melyben egy-egy emberpár kényelmesen élhetné az életét hatvanéves kora után, ha így akarja. Fizethetne ebédszolgáltatásért, készíthetné a saját főztjét. A rendelési időben helybe jönne az orvos, az életkornak megfelelő szolgáltatásokat vehetnének igénybe az itt lakók. Persze, térítés ellenében. Mindent saját költségen, nem állami hozzájárulással. A 40-50 négyzetméteres lakrészek örök használati jogának a mai számítások szerint I millió 800 ezer forint lenne az ára, vagy ennek megfelelő ingatlan felajánlása. A nyugdíjasház fenntartása a gödi Gameszre tartozna. A tervezéskor számoltak azzal is, hogy az idős emberek közül később sokan teljes gondozásra szorulnának. A beköltözéssel megszerezhető a jog,

hogy a rászorulók átköltözzenek a kétszemélyes szobákból álló, kiemelt színvonalú idősek otthonába.

Ez volt az elv, amelyre a gödiek Faragó doktor bácsija építette volna azt a rendszert, melynek alapján a jelentkezések arányában több nyugdíjasház. vagy lakás is épülhetett volna később Gödön. Azzal a különbséggel, hogy ezután már Pest megye bármely településéről igényelhették volna felvételüket a nyugdíjasok.

Az orvos-képviselő nemrég a legapróbb részletekig ismertette ezt a tervet a sorok írójával. Ezekkel azonban már nincs értelme bíbelődni. Úgy látszik, mintha Mladek Ferenc építész szívességből elkészített tervei is kárba vesztek volna. A kezdeményező ugyan bízott a sikerben, de az optimizmusa már akkor sem volt töretlen, amikor tőlünk kért a humánus ügy számára nyilvánosságot. Említette, hogy nem mindenki lelkesedik a tervért. Ellenző csoportok is akadnak, azzal érvelve, hogy a kijelölt telken tönkre lesz téve a kiserdő. Noha, attól jól kimért távolságra építkeznének. Igaz, számítva rá, hogy az életük javát végigmunkálkodó embereknek a fák, növények közelségében, a madárcsicsergés hallgatásának örömében is részük lehet.

Ne írjon semmit! — kért a minap telefonon Faragó László. Az önkormányzat elvetette a tervet, nem lesz a dologból semmi — közölte, majd miután a döntés okát kérdeztem, így válaszolt:

— Ez bonyolult. Lemondok. Nem adom a nevemet ehhez az örökös vitához, aminek nincs eredménye. Nincs egység a testületben.

— Miért vetették el a tervet? — kérdeztem ezután Hantos Lászlótól, Göd polgármesterétől.

— Tévedés lenne azt állítani, hogy elvetettük — válaszolta a polgármester úr. — A gondolat továbbra is foglalkoztat bennünket. Csupán az a gondunk, hogy az önkormányzatnak nincs pénze most arra, hogy egy ilyen vállalkozásba belefogjon. Mert ez vállalkozási alapon jött volna létre. Éppen ezért nem tudunk támogatásokat pályázni. Hitelt meg nem vehetünk fel, pedig kellene hozzá vagy harmincmillió, de képtelenek lennénk visszafizetni. így tehát más megoldást kell találnunk. Elvi döntést hoztunk, hogy a nyugdíjasház felépül, de igazodunk a realitásokhoz.

— A doktor ár lemondásról beszélt, mert hiányzik az egység, sok a vita — említettem a telefonbeszélgetésünket.

— Megértem, hogy bántja a dolog, hisz ő volt a szülőatyja ennek a gondolatnak. Különben a képviselő úr érzékeny ember, s tudom hogy jót akar. Dehát orvos, nem közgazdász. Mások is elégedetlenkednek időnként, s úgy látják, mintha nem jutnánk előbbre. Tény, hogy elég szoros az idei költségvetésünk. Node, ha csak a telefonhálózat bővítését oldjuk meg, akkor is sokat tettünk a mai viszonyok között ezért a községért — mondta végül Hantos László.

Az orvosi hivatásán túl is mindig humánus célokért küzdő Faragó László, akinek például oroszlánrésze van abban is, hogy Gödön létrejött a piarista szakmunkásképző intézet, lemondásával nagy veszteséget jelentene a gödi önkormányzatnak.

Kovács T. István