Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-29 / 99. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. ÁPRILIS 29.. CSÜTÖRTÖK Védett övezeteket Boszniában! Nincs hiány szerb katonákban Európa Tanács — Románia Kényes kérdések Bili Clinton amerikai elnök várhatóan a héten dönt a további lépésekről a boszniai válságban, de a terveket nem hozzák nyilvánosságra: Warren Christopher külügyminiszter még egyezteti majd azokat Párizsban, Londonban és Moszkvában. Tegnapi értesülések szerint a kormányban és a törvényhozásban tovább folyik a vita, milyen lépésekhez folyamodjanak, és a nézetek változatlanul eltérnek. Albert Gore alelnök nyomatékosan sürgeti a beavatkozást, míg a katonai vezetés nagy többsége továbbra is ellenzi a légicsapásokat. Nézetük szerint elkerülhetetlen, hogy amerikai gépeket lelőjenek, személyzetük fogságba essen, s így háborúba bonyolódjanak Szerbiával. A The Wall Street Journal szerint a légierő amúgy is rendkívül nehéz' feladatnak tartja beásott szerb tü-Walesa tervezete Lassan már megszámolni sem könnyű, hány alkotmánytervezet készül Varsóban, az azonban biztos, hogy közülük az egyik legfontosabb az államfő javaslata. A Gazeta Wyborcza tegnapi száma szerint a Belweder elképzelése a „fél-elnöki” rendszer bevezetése, ami a jelenleginél összehasonlíthatatlanul nagyobb hatalmat adna az államfőnek. E szerint az államfő a végrehajtó hatalom feje, aki ezt a jogát részben közvetlenül, részben a kormány útján gyakorolná. Szabad keze lenne a miniszterelnök kinevezésében és leváltásában, erről a parlament nem is szavazna, s bizalmatlansági indítvány benyújtásához is legkevesebb 111 képviselő aláírása kellene. A köztársasági elnök lenne a fegyveres erők főparancsnoka, joga lenne népszavazást kiírni, kinevezni a legfőbb ügyészt és a legfelső bíróság elnökét, dekrétumokat kiadni. zérségi állások megsemmisítését: az polgári áldozatokkal is járna. Inkább hajlanak arra, hogy figyelmeztető légicsapásokat mérjenek katonai raktárakra, hidakra, olajfinomítókra, Bosznia szerb területén vagy Szerbiában — de kérdés, hogy ez érdemben befolyásolná-e a helyzetet. Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerb erők parancsnoka biztos abban, hogy az Owen—Vance-terv elvetése ellenére nem kerül sor külföldi katonai intervencióra. Ezt a tábornok jelentette ki a boszniai szerb televízió egyik műsorában. Mladic elmondta, hogy csapatainál nincs hiány katonákban, de ha mégis katonai beavatkozásra kerülne sor, akkor még a nőket is mozgósítani fogják.-— Javasolni fogjuk a Biztonsági Tanácsnak, hogy alakítsanak ki — Srebreni-Fejlesztési Bank (EBRD) megtartja eddigi stratégiai irányát: a nemzetközi pénzintézetek között egyedülállóan ezentúl is a magángazdaság fejlesztését tekinti fő céljának működési területén, azaz Kelet- és Közép- Európa szerte, de a City-beli pusztító pokolgépes merénylettől meg nem rettent bankkormányzók ezen belül új taktikai irányokat is találtak az EBRD Londonban befejeződött második közgyűlésén. A Hetek és az EBRD közös orosz kisvállalkozási alapjának mintájára a bank átfogó, tőkebefektetést is tartalmazó programot szervez a kis- és közepes vállalkozások előmozdítására, finanszírozására. Technikai együttműködéssel és befektetéssel hozzájárul a pénzügyi szektor fejlesztéséhez. dett övezeteket Boszniában, ahonnan ki kell vonni a szerb csapatokat, és ahol megoltalmazhatják a polgári lakosságot. Erről számolt be Erdős Andre nagykövet az MTI-nek. A magyar ENSZ-képviselő tagja volt a hattagú, magas rangú tényfeltáró küldöttségnek, amely a BT megbízásából az elmúlt napokban Boszniában, Szerbiában és Horvátországban járt. Erdős elmondotta: jóllehet Srebrenicába a szerbek nem vonultak be, a gyakorlatban mégis ők ellenőrzik a várost. Az eredeti 8-10 ezer ember helyett ma több mint harmincezren zsúfolódtak össze a városban, amelynek víz- és áramszolgáltatását a szerbek elvágták, ahol nincs gyógyszer és orvos — pontosabban egy szerb orvos van, aki eldönti, kit menthet ki az ENSZ. Az emberek — köztük sok gyerek — szörnyű körülmények között tengetik életüket. Különleges szerkezetátalakítási programot indít a nehezen privatizálható cégek feljavítására, későbbi értékesítésük végett. Továbbra is erőteljesen finanszírozza az infrastruktúra fejlesztését, de figyelemmel lesz az ilyen monopóliumok —: víz, áram, telefon — privatizálásának lehetőségére is. A bank megvizsgálja, miként mozdíthatná elő a kereskedelem fejlesztését. Szabó Iván magyar pénzügyminiszter támogatta az EBRD kisvállalkozási programját, de elmondta, hogy Magyarországon ez nagyrészt a forgótőkehiány enyhítésére irányuljon. Attali bankelnök zárszavából kiderült, hogy a részletekre még várni kell. A kis- és közepes vállalkozási program Oroszországban indul, de nem tudni, mikor terjed tovább. Magyarország feketelistán? A szerzői jogvédelem alá eső termékek vonatkozásában a nemzetközi kereskedelmet leginkább eltorzító országok közé sorolta Magyarországot az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája és szigorú szankciókat követel ellene. A kamara 16 országot vádol az amerikai szellemi tulajdon megfelelő védelmének hiányával, s Magyarország a megvádoltak első csoportjában foglal helyet — jelentette a Reuter. Ivan Gorr, a kamara elnöke sürgős lépéseket követelt az amerikai kormánytól, mondván, hogy ezek az országok „megtagadják az amerikai szellemi tulajdontól a hatékony védelmet és a méltányos piacrajutási feltételeket”. A kamara javasolja, hogy mind a 16 országot vegyék fel arra a feketelistára, amelyet a kormány pénteken tesz közzé, s amelynek „élmezőnyét” kereskedelmi szankciók fenyegetik az Egyesült Államok részéről. Az érintett országok 30 napot kapnak arra, hogy tárgyalás útján rendezzék a problémát. A C'intonkormány több ízben értésre adta, hogy az amerikai szellemi tulajdon védelme elsőbbséget élvez kereskedelempolitikájában. A szellemi tulajdon, közte a szerzői és szabadalmi jogok, a video- és audiofelvételek, a számítógépprogramok az Egyesült Államok egyik legjövedelmezőbb exportját alkotják. Jacques Chirac hadjárata Jacques Chirac megkezdte választási hadjáratát a két év múlva esedékes elnökválasztásra. A Tömörülés a Köztársaságért nevű párt elnöke pártja több mint hétszáz tagú országos tanácsának ülésén a legnagyobb győzelem kivívását, az Elysée palota birtoklásának megszerzését tűzte pártja elé feladatul. A pártelnök a maga részéről legteljesebb bizalomról biztosította a párt soraiból kikerült miniszterelnököt, Edouard Balladurt és megígérte neki együttműködését. Nem hozott döntést bukaresti ülésén az Európa Tanács jogi bizottsága a Románia ET-fetvételével kapcsolatban megteendő ajánlását illetően, de elemzéséből kitűnt: Románia eltökélten akar haladni a demokrácia útján, az Európa Tanács elveinek megfelelően. A bizottság értékelte azt a tényt, hogy ezek az elvek tükröződnek a romány alkotmányban, amely az új törvények alapja, és hogy a törvényeknek az európai normákhoz való alkalmazása erőteljesen folyik — jelentette ki Martin Strimitzer.a jogi bizottság alelnöke. A romániai Magyar Szó Mario Segni, a népszavazást kezdeményező, volt kereszténydemokrata politikus, a reformtábor elismert vezetője elutasította a részvételt Carlo Azeglio Ciampi megalakítandó kormányában. A kijelölt kormányfő miniszterelnök-helyettesi posztot ajánlott Segninek és az intézményi reformok felügyeletét, ő azonban elhárította az ajánlatot. Az ellenzéki pártok — elsősorban a Baloldali Demokrata Párt (BDP) és az autonomista liga — a kormányfői posztra javasolták Segnit az elsöprő népszavazási siker nyomán, a köztársasági elnök azonban a kereszténydemokrata párt vétójába ütközött, s végül nem neki adott megbízást. Izrael — amerikai közvetítéssel — listát juttatott el a palesztin tárgyalóküldöttségnek Washingtonba, harminc olyan palesztin nevével, akiket 1967 és 1987 között, vagyis az Intifáda kitörése előtt toloncoltak ki a megszállt területekről, és akiknek visszatérését most lehetővé tetegnap beszámolt a sajtó képviselőivel lezajlott találkozóról, amelyet — mint írja — az jellemzett, hogy a bizottság tagjai kényes kérdéseket tettek fel: hozzájut-e a sajtó az információhoz, kényszeríthetik-e az újságírókat a hírforrás kiadására, állást foglalt-e a sajtó azzal kapcsolatban, hogy a marosvásárhelyi események után kizárólag magyar és cigány nemzetiségűeket ítéltek el, mi a helyzet az antiszemitizmussal és idegengyűlölettel. A kormánypárti média képviselői siettek válaszolni, méghozzá olyan bőbeszédűen, hogy másnak ne jusson idő. Segni kijelentette, hogy új politikai erő megteremtésén kíván dolgozni a jövőben: a megújulásra képtelen kereszténydemokrata párt helyett új népi katolikus szervezetet akar létrehozni, s ezért nem vállal kormánytisztséget. Elutasította a részvételt a kormányban Giuliano Amato volt miniszterelnök is, akinek a külügyi tárcát ajánlotta fel az államfő és a kijelölt kormányfő. Ciampi neves közgazdászokat és értelmiségieket kér fel szerepvállalásra kományában, amely szakértői kabinet lesz, de kiszivárgott értesülések szerint az Amato-kormány több minisztere is számíthat kinevezésre. listája szik. Az ammani palesztin forrásból származó értesülés szerint a palesztinok még nem fogadták el a névsort. Az izraeli miniszterelnök szóvivője tegnap ugyanakkor cáfolta azt a hírt, hogy az ország ez idő szerint a palesztinokkal való megegyezésnek biztosít elsőbbséget. ea példájára — további vé-EBRD-közgyűlés Új taktikai irányok Az Európai Újjáépítési és Olasz kormányalakítás Segni nemet mondott Palesztin kitoloncoltak Izrael VÉLEMÉNY Fanyalgás és demagógia A hét elején, akárcsak világszerte mindenütt, úgy idehaza is az emberek túlnyomó többsége nagy megnyugvással fogadta az oroszországi népszavazásról szóló legfrissebb híreket, amelyek Jelcin elnök és egyben a demokratikus megújulás fölényes győzelméről tudósítottak az elnök megbuktatására szövetkező régi-új elvtársak fölött. A népszavazás eredménye világosan megmutatta, hogy az orosz nép — bármilyen nagy terheket ró rá a szükségszerű átalakulás és az örökölt nyomor — nem kér egykori uraiból, a kommunista visszarendeződés semmilyen formájából. Nem mindenki örült azonban nálunk sem Jelcin elsöprő győzelmének. Azok a volt kommunisták, akik nyíltan megvallva vagy csupán leikük mélyén már régóta az orosz elnök megbuktatásában reménykedtek, most nyilván csalódottan vették tudomásul a vasárnapi népszavazás eredményét. A baloldali lapok sem lelkesedtek Jelcin nagyarányú győzelméről szóló tudósításaikban, de legalább tisztességesen beszámoltak a népszavazásról és eredményeiről. Ám nem így a magát liberálisnak valló bulvárlap, amely már címlapján a következő órási, piros betűkkel szedett címével hívta fel magára a figyelmet: „Borisz cár ígérget, népe koplal". Sok mindent kifejez ez a provokatív, nyilvánvalóan demagóg és cinikus cím. Azt is persze, hogy a címadó szerkesztő mennyire nem szívleli az orosz elnököt. Hogy miért nem, azt csak találgathatjuk. Talán azért, mert Jelcin nem „liberális”? Mert bevallottan is erősen nemzeti érzésű — akárcsak az orosz nép —, amellett, hogy igazi demokrata is egyben? Mert a kommunisták minden támadása és ármánykodása ellenére is, még mindig annyira népszerű a hazájában? Nem tudjuk. Csak azt tudjuk, hogy a lap mélységesen igazságtalan az orosz elnök megítélésében. Jelcin, mint tudjuk, nem kisebb feladatra vállalkozott, mint arra, hogy a teljesen lepusztult és demoralizálódott Oroszországot, az összeomlás, a mérhetetlen szociális nyomor mindennapos fenyegetésével küszködve kivezesse a több mint hetvenéves diktatúra embertelen sötétségéből és rabságából. Ám a lap ezt az embert, a demokratikus orosz átalakulásnak és mellesleg a Janajev-féle kommunista puccs leverésének hősét gúnyosan csak „Borisz cár”-nak titulálja. Olyan mindenható „cáratyuskának” állítva be az elnököt, aki csak ígérget felelőtlenül, miközben népe koplal... A lap csak önmagát minősíti ezzel a rosszindulatú, hamis beállítással. Jelcin vasárnapi fényes győzelme ugyanis minden itthoni fanyalgónak és ellendrukkernek is csattanós választ adott. Mert ez a sokat szenvedett, szegény, sőt nyomorgó orosz nép a jelek szerint nagyon is jól tudja, miért kell neki most ilyen szegénységben élnie. Ezért is szavazott nagy többségük ismét bizalmat Jelcin elnöknek. (Vass László)
