Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-28 / 98. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. ÁPRILIS 28., SZERDA Pályázati lehetőségek a beruházásokhoz Új támogatási rendszer a mezőgazdaságban Magyarországon az elmúlt két évben gyökeresen megvál­tozott az agrártárca támoga­táspolitikája. A nagyüzemi gazdálkodás segítésére alkal­mazható támogatási rendszer nem volt tovább tartható, ezért olyan új formákat kel­lett bevezetni, amelyek a me­zőgazdaság új szereplőihez igazodnak és az európai nor­mák szerint is elfogadhatók. Tarján Zoltán, a Földműve­lésügyi Minisztérium osztály­­vezetője elmondta, a támoga­tási formák szervesen illesz­kednek ahhoz az átalakulási folyamathoz, ami jelenleg zaj­lik az agrárágazatban. Ezek a termeléshez, az értékesítés­hez, a meglévő eszközállo­mány újrahasznosításához vagy valamilyen új fejleszté­sekhez kapcsolódnak. A támo­gatások egy része végleges, másik részét vissza kell téríte­ni. Ezek általában nem auto­matikus támogatások, hanem pályázatok útján, egyedi ké­relmek alapján nyerhetők el. Szaktanácsadási rendszer Az első helyen érdemes meg­említeni a parlament által tör­vénybe iktatott földművelés­­ügyi alapokat. A hat alap kö­zül négy — a földvédelmi, a halgazdálkodási, a vadgazdál­kodási és az erdészeti — ko­rábban is működött, de nem szabályozta törvény. Új vi­szont a mezőgazdasági fej­lesztési alap és az állatte­nyésztési alap. Ezek közül nagyságrendjé­ben is legjelentősebb a mező­­gazdasági fejlesztési alap, amely négymilliárd forintból gazdálkodik. Az alap három fejezetre tagozódik, legna­gyobb része a beruházások tá­mogatását szolgálja, de támo­gatást biztosít a biológiai ala­pok fejlesztésére, valamint a szaktanácsadási rendszer ki­­fejlesztéséhez is. Ez utóbbi­nak az a célja, hogy állami­lag támogatott, pártatlan, füg­getlen szaktanácsadási rend­szer alakuljon ki az ország­ban. Az alap beruházási kereté­ből pályázati úton ötvenszáza­lékos mértékű visszatérítendő támogatást vehetnek igénybe termelőberuházáshoz, a már meglévő eszközállomány gya­rapításához — például istálló­építéshez, gépvásárláshoz -— a mezőgazdasági vállalkozók. Negyvenszázalékos vissza nem térítendő támogatás ad­ható infrastrukturális beruhá­zásokhoz, például az állattar­tó létesítmények vízzel, vil­lannyal való ellátásához vagy a szennyvízkezelés megoldá­sához. Ezenkívül kamattámo­gatás is igényelhető abban az esetben, ha a vállalkozó akár termelő, akár infrastrukturá­lis beruházást valósít meg, és a támogatáson kívül hitelt is felvesz- Az alap a hitelhez kapcsolódó kamat felét téríti meg. s Átfogó támogatás A felsorolt példákból is kide­rül, hogy meglehetősen össze­tett, átfogó támogatási rend­szerről van szó, amelyen be­lül visszafizetendő és vissza nem térítendő támogatások egyaránt igényelhetők, és ki­zárólag pályázat útján lehet a pénzforrásokhoz hozzájutni. A területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalok­nál szerezhető be a minisztéri­um által kidolgozott pályáza­ti felhívás, amely útmutató­kat is tartalmaz a pályázati anyag összeállításához. Eb­ben részletesen megtalálha­tók a támogatáshoz jutás fel­tételei. A támogatásokat minden mezőgazdasági termelő igénybe veheti, függetlenül attól, hogy egyéni gazda vagy társas vállalkozásban dolgozik. Az egyetlen kikö­tés, hogy a gazdálkodó szer­vezet, amelynek mezőgazda­­sági alaptevékenységéből származó éves árbevétele százmillió forint fölött van, nem nyújthat be pályázatot. Ennek oka, hogy a tőkesze­gény, gyönge eszközei látott­ságú kis- és középméretű vál­lalkozások támogatása elsőd­legesen a cél. Az alapokon kívüli támoga­tások egy része az exporttá­mogatáshoz, illetve a piaci fo­lyamatok szabályozásához kö­tődik. A támogatáspolitika másik nagy fejezete a növény­­termesztési munkák támoga­tási rendszere. Ez, éven belü­li támogatást jelent, és kor­mányrendelet szabályozza. Ide tartoznak a tavaszi mező­­gazdasági munkákhoz nyújt­ható támogatások is, amely jelenthet többek között garan­ciavállalási lehetőséget, ka­mattámogatást, adókedvez­ményt vagy hektáronként 1500 forint vissza nem térí­tendő támogatást. A reorganizációs támogatá­si rendszer azt szolgálja, hogy a régi típusú szövetkeze­tek és az állami gazdaságok átalakulásánál a használt esz­közök az új tulajdonosokhoz, az egyéni gazdaságokhoz, a kisebb vállalkozásokhoz ke­rüljenek. A reorganizációs konstrukció végleges kamattá­mogatást biztosít, melyet ban­kokon keresztül lehet igénybe venni. A pénzhez jutás feltételei: További speciális konstruk­ciók szerint igényelhető még erdőtelepítéshez, illet­ve meliorációs beruházások­hoz, öntözésfejlesztéshez visz­­sza nem térítendő támoga­tás. Ezeket a megyei föld­művelésügyi hivatalok íté­lik oda pályázati rendszer keretében. A vázlatosan is­mertetett támogatási lehető­ségekről, a támogatáshoz ju­tás feltételeiről a megyei székhelyeken működő föld­művelésügyi hivatalok, vala­mint az FM közgazdasági főosztályának munkatársai nyújtanak további informáci­ókat. Tarján Zoltán végezetül hozzátette: az új támogatási rendszer egyik eltérő voná­sa a korábbitól, hogy nem avatkozik be goromba mó­don a termelő döntéseibe. Nem a konkrét kiválasztott ágazatot, nem egy meghatá­rozott fejlesztést támogat, hanem a mezőgazdasági ter­melőt. Bár sok esetben gon­dot okozott, hogy a különbö­ző támogatásokat nem hasz­nálják ki az érintettek, a me­zőgazdasági fejlesztési alap iránt óriási az érdeklődés. A minisztérium mindenesetre szeretné, ha a rendelkezésre álló forrásokat a meghatáro­zott célok elérése érdekében maradéktalanul fel tudná használni. H. Cs. Futnak a pénzük után Nemcsak a Párából hiányzik az áru Több az állás, mint a munkanélküli (Folytatás az I. oldalról) A miértről kérdeztük a Pára Kft. ügyvezetőjét, Raj­­ner Lászlónét.Ő azonban nem volt hajlandó nyilatkoz­ni lapunknak. Tudomásunk szerint az érdi önkormányzat a városi tanács által bevitt apport-te­rületek értéke arányában tu­lajdonostárs a Pára Kft.-ben. — Önök mit szándékoz­nak tenni ebben az ügyben — érdeklődtünk Harmat Bé­lától, a város polgármesteré­től. — A legutóbbi értékbecs­lések szerint az összvagyon­­ból harminc-negyven millió forintnyi az általunk képvi­selt 10 százalékos részarány. Tehát olyan csekély mérté­kű, hogy az üzletmenetben való részvételünk lehetetlen. — Mégis mit tehetnek? — Mihelyt jelentkezik egy fizetőképes vásárló; megoldódik a gond. Ez már csak azért is fontos és sür­gős lenne, mert komoly problémát jelent a szuper­market és a fenti szinten lévő butikok áruválasztéká­nak kiesése. Az ügy kap­csán csökkent ugyanis a te­rület élelmiszerrel és háztar­tási cikkekkel való ellátottsá­ga, s ezen — sajnos — az .önkormányzat nem, de talán majd az új tulajdonos változ­tatni tud. Árpási Mária A cégalapításokról A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint az első ne­gyedév végén 73 704 jogi sze­mélyiségű gazdasági szervezet működött az országban, a jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek száma 79 401 volt, a költségvetési és társada­lombiztosítási szervezeteké 14 999, az egyéb, nem nyere­ségérdekeltségű szervezeteké 35 914, egyéni vállalkozások­ból pedig több mint 632 ezret regisztráltak. A korlátolt felelősségű társa­ságok aránya tovább növeke­dett, március végére elérte a 83,2 százalékot. A szövetkeze­tek részaránya 11,5 százalé­kos, a részvénytársaságoké 2,6 százalékos, a vállalatoké 2,1 százalékos volt. A kislétszámú vállalkozások száma az első negyedévben is az átlagosnál gyorsabban emelkedett: a szer­vezetek 40,7 százaléka legfel­jebb 10, 39 százaléka 11—20 alkalmazottat foglalkozatott. A legtöbb új cég a kereskede­lemben, illetve a szolgáltató ágazatokban jött létre. Az első negyedév végére 2556-ra emelkedett a csődöt je­lentett gazdasági szervezetek száma. Ezek 64,4 százaléka gazdasági társaság, 24,7 száza­léka szövetkezet, 10,9 százalé­ka pedig vállalat. Felszámolá­si eljárás alá március végéig 2371 cég került, ezeknek kö­rülbelül fele szövetkezet, má­sik fele kft. A statisztika szerint az első negyedévben 1069 újabb kül­földi érdekeltségű cég alakult az országban, a befektetett tőke nagysága pedig az első három hónapban 15,3 milliárd forintnak megfeleld összeget tett ki. A piacgazdaság kialakulása, a gaz­dasági struktúraváltás fájó velejá­rója a növekvő munkanélküliség. Érden ez a probléma igencsak érdekesen alakult. A nyilvántartott munkanélküliek száma hárome­­zer-háromszázhuszonegy, ugyan­akkor mindössze háromszázkilenc­­venheten igényelnek munkanélkü­li-segélyt! A munkanélküliek nagy része csak általános iskolai végzettség­gel rendelkezik, így aztán igen­csak nehéz számukra az elhelyez­kedés. Pedig állást találhatnának, mert közel százötven helyre keres­nek munkaerőt, de szakképzettet. Keresnek ugyanis festőket, kőmű­veseket és vasipari szakmunkáso­kat, de hiány van gépészmérnök­ből, mérlegképes könyvelőkből és üzletkötőkből is. Betöltetlen ezen kívül a műszaki áruház vezetőjé­nek a helye is. á. a. Lakat alatt a bejárat Hancsovszki János felvétele V alutaárfoly amok Pénznem vételi árfolyam 1 egységre, eladási forintban angol font 136,13 138,93 ausztrál dollár 61,97 63,21 belga frank (100) 266,31 270,97 dán korona 14,21 14,47 finn márka 15,93 16,33 francia frank 16,20 16,48 görög drachma (100) 40,10 40,94 holland forint 48,67 49,53 ír font 133,41 136,01 japán yen (100) 78,03 79,23 kanadai dollár 68,02 69,42 kuvaiti dinár 285,79 291,29 német márka 54,70 55,66 norvég korona 12,93 13,17 olasz líra (1000) 58,74 60,02 osztrák schilling (100) 777,76 791,36 portugál escudo (100) 58,85 59,95 spanyol peseta (100) 73,98 75,50 svájci frank 60,43 61,51 svéd korona 11,93 12,19 USA-dollár 86,07 87,63 ECU (Közös Piac) 106,84 108,80 Forintos hírek Oroszországnak elegendő ga­bonája van ahhoz, hogy kitart­son a következő betakarításig —közölte az Interfax hírügy­nökséggel Leonyid Csesinsz­­kij, a gabona vásárlásokkal fog­lalkozó moszkvai kormánybi­zottság elnöke. Az állami raktárakban e pil­lanatban hat hétre elengedő lisztet tárolnak, és így messze jobb a helyzet a tavalyinál, amikor időnként csupán 3—5 napnyi tartalékkal rendelkezett az ország. A javulás annak kö­szönhető, hogy az állam az idén a tavalyinál jóval na­gyobb mennyiséget vásárolt a parasztoktól, és növekedett a gabonaimport is. Az ENSZ Élelmezési és Mező­­gazdasági Szervezetének ve­zérigazgatója szerint Kelet-Eu­­rópában és Afrika egy részén súlyos élelmezési gonddal kell számolni a XXI. században. Az élelmiszerhiány amiatt ke­letkezik majd, hogy a Nyugat nem ruház be eleget a kelet-eu­rópai és a szubszaharai orszá­gok mezőgazdaságába — véle­kedett Eduard Szauma. Japán a volt szovjet köztársasá­gok közül elsőként a nyers­anyagokban gazdag Kazah­sztánra terjesztette ki az export­biztosító hitelrendszerét, 300 millió dollár értékű keretet léte­sített — közölte a napokban Móri Josiro, japán nemzetközi kereskedelmi és ipari minisz­ter a kelet—nyugati értekezle­ten a Tokióban tartózkozó ka­zalt gazdasági miniszterrel, Be­­iszenbaj Iztelejowal. Bár nem túl nagy mértékben, de az előző havihoz képest nőtt a bíróságokhoz érkezett csőd- és felszámolási ügyek száma márciusban — derül ki az Igazságügyi Minisztérium legutóbbi összesítéséből. Feb­ruárban 117 csőd- és 670 fel­­számolási kérelmet adtak be a bíróságokhoz. A márciusban beadott csődkérelmek száma 125, a felszámolási eljárásoké 834 volt. A felszámolási eljárá­sok száma valamivel megha­ladta egy átlagos tavalyi hó­nap szintjét is. A következő években várható­an növekszik az igény Magyar­­országon a „zöldmezős” — infrastrukturális, közműfejlesz­tési, ingatlanfejlesztési, illetve az új gyártóüzemek felállítását célzó — beruházások iránt. Az elmúlt időszak tapasztala­tai azonban azt mutatják, hogy a bankok még nincsenek felké­szülve e nagy hiteligényű pro­jektek kockázatainak megfele­lő felmérésére — állapítja meg a Price Waterhouse könyvvizsgáló és tanácsadó vi­lágcég budapesti irodájának egyik időszakos kiadványa. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Thumbnails
Contents