Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-28 / 98. szám
PEST MEGYEI XXXVII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50 forint 1993. ÁPRILIS 28., SZERDA Már minden településnek van költségvetése A késedelemnek ára van A szigethalmi képviselő-testület hétfőn este többórás vita után megalkotta ez évi költségvetési rendeletét. Hosszú idő óta ez volt az egyetlen eset, hogy a képviselők nagy többsége azonos állásponton volt: a jelen lévő tizenegy emberből tízen szavaztak igennel. Forradalmak után A világot mozgató indulatok sokkal később szoktak elcsendesedni, mint ahogy azt a történelem följegyzi róluk. Petó'fi, ha még élt volna néhány esztendőt, láthatta volna, hogy bizony mennyire nem csendesedett el Európa. Másfél száz év múltán darabjaira hullik szét az a rendszer, amely a múlt század közepi szabadságharcok eltaposását követőén kísértetném vonszolja végig magát a „csendesnek” mondott Európán. Hogy a kommunista rendszerek minő' pusztítást végeztek az erejét vett földrészen, arról még sokáig beszélni fognak a nemzedékek. Egy dolog azonban máris biztos: e pusztítás után feltörő' indulatok máris egész rendszert képeznek — akár a zöld hínár az elsüllyedt bárka fölött. A polgárinak mondott nyugati világ a megmondhatója, manapság is milyen gondot jelent számukra (az internacionalista gügyeség megléte hiányában is!) a kisebbségek sorsának a rendezetlensége. Mit szóljanak akkor Kárpátmedence kis népei, akik eme gügyeségnek áldásos átkait bőrük alatt, nyelvük húsában volt alkalmuk végighordozni! Jávorszky Béla nemrég megjelent kötete, amelyben finn és lapp rokon népeink sorsáról szólván tulajdonképpen a román kommunista rendszertől megszabadult erdélyi magyarság potenciális lehetőségeire hívja föl a nagypolitika figyelmét: úgy tűnik, meghozta a maga eredményét. Ebben fogalmazódott meg talán a leginkább szembetűnő' módon (mert a már elfogadott demokráciák, a svéd és a finn társadalmi alakzatok hibáira, kisebbségi politikájuk hiányosságaira hívja föl a figyelmet), nos ebben fogalmazódott meg annak a szükségszerűsége, hogy biztosított kulturális és gazdaságpolitikai autonómia nélkül még nyugaton sem oldható meg a- kisebbségi gond. A Kárpát-medence újra nem csendes... Pedig elmúltak forradalmai. A Trianon után kiszorult magyarság, a nyomás alól végre felszusszanó legnagyobb kisebbség, az autonómia lehetőségeibe kapaszkodik. Hogy milyen eredménnyel? Azt a jövő' dönti el. Történelmi példák elsősorban az erdélyi magyarság eló'tt állnak, hiszen Bethlen Gábor „tündérkertje” maga volt a példakép — és épp a vérfürdőket rendező' XVII. századi Nyugat-Európa számára. Közelebbi az 1863-as nagyszebeni országgyűlés, amelynek a témája úgyszintén az önállósuló Erdély volt. De amelyről a mai román politikusok „bölcsen”hallgatnak. Márpedig a hallgatás nem az alakuló csönd jele... Bágyoni Szabó István Lórincz Kálmán Brüsszelben Brüsszelbe utazott tegnap a Magyar Honvédség parancsnoka John M. Shalikashvili tábornoknak, a NATO Európai Fegyveres Erők főparancsnokának meghívására. Ló'rincz Kálmán vezérezredes részt vesz a „NATO szerepe a válságok kezelésében” témájú értekezleten. Nemcsak a Párából hiányzik az áru A Pest Megyei OTP 1990 óta áll hitelkapcsolatban az érdi Pára Kft.-vei. A cég tavaly öncsődöt jelentett be. Akkor szerződésben vállalták a kft. vezetői, hogy három hónapon belül rendezik tartozásukat. Az irat azt is rögzíti, hogy ha a pénzt mégsem sikerül az adott határidőn belül előteremteniük, biztosítékként felajánlják ingatlanukat, vagyis magát az áruházat. — Mi igaz abból, amiről szerkesztőségünket tájékoztatták, vagyis, hogy lefoglalják és felszámolási eljárást kezdeményeznek a Pára áruház ellen? — kérdeztük Rózsa G. Róbertét, a Pest Megyei OTP vezetőjét. — Szó sincs ilyesmiről! — tiltakozik. — De a türelmi idő 1992. december 28-án lejárt, így az épület — papíron — már a mienk, jogainkat ugyanis azóta sem sikerült érvényesítenünk. (Folytatás a 6. oldalon) Nem kis tétje volt ugyanis a hétfői ülésnek, hiszen az állami támogatás folyósításának felfüggesztése miatt veszélybe került az iskolák, óvodák működése. Ez az oka, hogy bár sok kifogás merült fel az előteijesztéssel kapcsolatban — egyebek között a részletes számadatok hiányát kifogásolták a hozzászólók —, a képviselők az elfogadás mellett döntöttek. Annak érdekében, hogy május 3-án ne legyen akadálya a bérek kifizetésének, a testület úgy döntött, hogy az elkülönített számlán lévő hatmillió forintot a működési pénzekhez csoportosítja. Ezzel együtt az intézményeknek az állami támogatások megérkezéséig jelentősen mérsékelni kell kiadásaikat. A személyeskedő vitáktól sem mentes ülésen az intézményvezetők is szerették volna érdemben kifejteni álláspontju-Magyarország csak egy részét tartja teljesíthetőnek azoknak a szigorúbb állategészségügyi előírásoknak, amelyeket az Európai Közösség a húsembargó feloldásának feltételéül szabott. A brüsszeli javaslat némely feltétele ugyanis olyan, amelyet kát, Galambos Józsejhé, a pénzügyi bizottság vezetője azonban azt javasolta, hogy részletes vitába ne bocsátkozzon a képviselő-testület, csak a fő öszszegeket vitassa meg. Miután ezt a javaslatot a képviselők megszavazták, az intézmények vezetői kivonultak a teremből, és amíg a költségvetés vitája tartott, levelet fogalmaztak meg odakint. Az ülést vezető Dunavölgyi Ferenc alpolgármester a szavazás után ezt fel is olvasta. Ennek lényege: amennyiben a testület ezt a költségvetést fogadja el, szeptembertől az intézmények működőképtelenné válnak. Németh Gábor, a tisztségébe nemrég visszahelyezett polgármester felhívta a képviselők figyelmét, hogy amennyiben a szociális törvényben előírt kötelezettségének nem tesz eleget a testület, és nem alkotja meg a az EK a közösségi országokkal szemben sem követel meg, következésképpen diszkriminatívek és indokolatlanok — mondotta Szabó János földművelésügyi miniszter, tegnap Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. (Folytatás a 3. oldalon) szociális rendeletet, egyetlen szigethalmi lakosnak sem tudnak segélyt vagy bármilyen más támogatást adni. (A polgármester hozzászólása értesülésünk szerint azért nem talált visszhangra, mert a település nyolc képviselője továbbra is szeretné fenntartani a működőképtelenséget, a testület feloszlatása érdekében.) * Mint a Pest Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálattól (TÁKISZ) megtudtuk, a megyében lévő összes önkormányzat 1993. április 26-ig bezárólag megalkotta a költségvetési rendeletét. A tervinformációkat április 15-ig volt köteles a TÄKISZ továbbítani feldolgozásra az APEH Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézetének (SZTADI). Eddig az időpontig két település — Pécel és Szigethalom — nem tett eleget az információ-szolgáltatási kötelezettségének, ezért ők az összesítésből egyelőre hiányoznak. (Folytatás az 5. oldalon) Megmenekült tanműhelyek Több mint negyven, a szakképzés számára fontos, ám megszűnésre ítélt tanműhelyt sikerült megvásárolniuk az önkormányzatoknak. A 878 millió forint összértékű üzlethez 567 millió forint kamatmentes kölcsönt vettek igénybe — hangzott el az Országos Képzési Tanács tegnapi ülésén. A kölcsönt a Szakképzési Alapból igényelhették a tanműhelyek megvásárlására vállalkozók. 1991-ben 300, 1992-ben pedig 350 millió forintot különítettek el erre a célra. Az ipari és a mezőgazdasági gazdálkodók — ha nem végeznek önállóan képzést — éves bérköltségük után 1,5, illetve 1 százalékot fizetnek a Szakképzési Alapba. Ezeknek a befizetéseknek, illetve az önkéntes hozzájárulások és a kamatok révén 1992-ben csaknem 1,8 milliárd forintból gazdálkodhatott a Szakképzési Alap. Ebből 40 millió forintot adtak a Nemzeti Szakképzési Intézet működtetéséhez, 810 millió forintot a megyei és a budapesti munkaügyi tanácsoknak szakképzési célokra, s mintegy 600 millió forintot központilag meghirdetett pályázatokra használtak fel. A testület foglalkozott a Szakképzési Alapról szóló törvény módosítására kidolgozott tervezettel is. A kormányzati oldal rámutatott: az OKT véleménye fontos a törvénytervezet vitájában a törvényről viszont a parlament dönt. Pestvidéki Gépgyár Új cég Megoldódhat a felszámolási eljárás alatt lévő egykori hadiüzem, a Pestvidéki Gépgyár sorsa a következő hetekben — tájékoztatta az MTI-t tegnap a felszámolást végző Reorg Rt. biztosa, Kovács Ferenc. A megoldás egyik feltétele, hogy befejeződjön — a tervek szerint a jövő héten — a vagyonértékelés. Szükséges továbbá, hogy az MNB hiteleit megvásároló Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank — a többi hitelezőhöz hasonlóan — alánja a felszámolásról szóló megállapodást. Mindezek teljesülésével megkezdődhet a hitelezőknek is megfelelő új struktúra kialakítása. Eszerint a Pestvidéki Gépgyár tulajdonát képező 1 milliárd forint körüli értéket képviselő vagyont — benne a telek, épületek és gépek —, valamint mintegy 500 millió forint értékű készletet visznek be az erre megalakított kft.-be. A Pestvidéki Gépgyár Kft.-t még tavaly decemberben hozták létre egymillió forint alaptőkével. alakul A megemelt alaptőkéjű cég fogja kialakítani a PGT új tulajdonosi szerkezetét. A kft. tulajdonosai lehetnek követeléseik fejében a nagy hitelezők: az Állami Fejlesztési Intézet, az APEH, az MBF, továbbá a 183 cég hitelét felvásárolt Befektetési, valamint Gazdasági Tanácsadó Kft. A PGT-nek összesen mintegy 1,2 milliárd forintos adóssága van. Az állami tulajdont az Állami Vagyonkezelő Rt. fogja képviselni a cégben, amely 200—210 millió forint fejében 25 százalék plusz egy részvényt vásárol meg. A tervek szerint a létrehozott tulajdonosi társaság mellett egyelőre megmaradna az üzemeltetést végző rt. is. Ismeretes, hogy még az elmúlt évben létrejött a Dunai Repülőgépgyártó Rt., amely a felszámolás alatt lévő PG eszközeit és telephelyét bérelve jelenleg is végzi a repülőgépjavító tevékenységet és a kalorikus termékek gyártását. A két cég esetleges összevonásáról később döntenek. A két Bolyai Vácott Bitskey Tibor és O. Szabó István, Németh László A két Bolyai című drámájában. (A váci bemutatóról szóló cikkünk a 7. oldalon.) Erdűsi Ágnes felvétele Indokolatlan bizalmatlanság Válasz az EK feltételeire ’T"
