Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-26 / 96. szám

MAGYARORSZÁG PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. ÁPRILIS 26.. HÉTFŐ MDF Országos Választmány Az ország sorsáért felelős Magyar Út Körök Jó viszonyra törekszik Csutka István fontosabbnak tartotta, hogy részt vegyen a Magyar Út Körök szombati pécsi nagygyűlésén, mint­hogy jelen legyen az MDF ugyancsak szombaton tartott alakuló országos választmá­nyi ülésén. Ezt maga a politi­kus mondta a baranyai me­gyeszékhelyen rendezett nagygyűlésen, amelynek po­litikai beszédét <5 tartotta. Előadásában hiányolta az iga­zi rendszerváltást, ugyanak­kor hangsúlyozta, hogy a Ma­gyar Út mozgalom nem szél­sőséges, nem kívánja meg­bontani az ország jelenlegi stabilitását, nem szeretné bi­zonytalanná tenni a kisebbsé­gek helyzetét, és jó viszony­ra törekszik a szomszéd né­pekkel. Mindazonáltal Csurka Ist­ván a következő választáso­kon fordulatot tart szükséges­nek, mert véleménye szerint az elmúlt három év eredmé­nyei nem elégítik ki a széles rétegeket. Elsősorban az igaz­ságtételt, a közteherviselés megvalósítását hiányolja, és kifogásolja a kárpótlás késle­kedését, valamint azt, hogy a sajtó zöme — megítélése sze­rint — liberális befolyás alatt áll. A szónok élesen bí­rálta az Alkotmánybíróságot, megkérdőjelezve működésé­nek létjogosultságát, saját pártjáról szólva pedig kijelen­tette: azonnal kilép az MDF- ből, ha az együttműködésre lép az SZDSZ-szel vagy a Fi­desszel. ■ Kelet-európai hálózat Kelet-európai hálózat létreho­zását határozták el a Kairos Európa hálózat székesfehér­vári, tegnap befejeződött ta­nácskozásának a részvevői. A konferencián — amelynek a piacgazdaság és a keresz­tény etika összefüggéseinek az elemzése volt a célja — Csehországból. Horvátország­ból, Lengyelországból, Ma­gyarországról, a hajdani NDK-ból, Szlovákiából és Szlovéniából érkezett ortodo­xok, katolikusok, görög kato­likusok, protestánsok, vala­mint a cseh földalatti egyház képviselői vettek részt. Beszá­moltak arról, hogy a keresz­tény etika miként segíti az egyes országokban a közel­múltban lezajlott társadalmi változások megvalósulását, s Idegenforgalmi központokban árusítják a külföldieknek szánt angol nyelvű brosúrát, melyet mutatóba küldött Gy. A. levélí­rónk Budapestről. (Ellenőrzött fordítás.) „MAGYARORSZÁG FURA ÚTIKALAUZA írta, angolra fordítottá, szer­kesztette és kiadta Anralffy Tibor Magyarország történelme — dióhéjban (részlet) (...) a kilencedik század vé­gén valaki elkiáltotta magát: Jönnek a hunok!” — ami csak részben volt igaz. A nem szívesen látott, új jövevények valójában magyarok voltak, akik csupán távoli rokonai a hunoknak. Ők magyaroknak nevezték magukat, de éppen olyan rémes kinézetűek vol­tak, mint a hunok. A magya­rok nyers húson és kancatejen éltek (kissé erjesztve ráadá­sul), és ruházatuk mezei ege­rek bőréből készült. (A magya­rok kisebbek voltak az átlag­nál, a mezei egerek pedig jó­hogyan tudja befolyásolni, el­lensúlyozni a piacgazdaság negatív kísérőjelenségeit. A Kairos Európa hálózat ugyan­is — amelyet 1989-ben alakí­tottak az Egyházak Világtaná­csa zsinati folyamatában elkö­telezett ökumenikus csopor­tok — az igazságos Európa megteremtését, az igazságos­ság, a béke és a teremtés meg­őrzésének ügyét vállalta fel. Tette ezt azért, mert az Euró­pában végbement gazdasági változások véleményük sze­rint tovább mélyítik a konti­nens országai között, s azo­kon belül a gazdasági, szoci­ális megosztottságot. A piac­­gazdaság ezen kedvezőtlen je­lensége ellen pedig a keresz­tény etika fegyverével lehet és kell harcolni. val nagyobbak voltak, mint manapság). Úgy írták le őket, hogy kétlábú állatok, akik lát­szólag lovukhoz vannak láncol­va, úgyhogy még úgy is alud­tak, hogy lóháton ülve az állat nyakára hajtották fejüket.” Nagy Ibolyától, Szegedről ma­gyaroknak szánt, hazai sajtóter­mék érkezett — a Magyar Hír­lap 1992. XI. 30.-i számában je­lent meg. Moldova György A BESENYŐ-KESERGŐ „(...) doktor Besenyő-Berger Lipót komponálta... — csak később vált egy jelentéktelen besenyőföldi párt, a „Csodatu­rul Szárnyalása mozgalom” himnuszává. A mozgalom nép­szerűsége nehezen tudott kibon­takozni, mert politikai ellenfe­lei, a „Szárnyalás” szó első éke­zetét levakarták a plakátokról. (...) Az eredeti indítás a kö­vetkezőképpen hangzott: „Nincs csúnya nő csak kevés lé Lyukra pajtás ne mellé!” Ez a mondat az új eszmei Ellenőrzött privatizációt! A Kereszténydemokrata Nép­párt Intézőbizottsága szomba­ton tartott ülésén elfogadta az elnökség beszámolóját az An­tall József miniszterelnökkel, a privatizációról folytatott tár­gyalásokról. Megerősítette azt a korábbi határozatát, hogy a privatizáció folyama­tát a párt kongresszusi irány­elveinek megfelelően, kellő nyilvánosság és ellenőrzés mellett kell megvalósítani. Ennek érdekében felhatalmaz­ta az elnökséget, hogy ezt, mint a KDNP minimális kö­vetelését érvényesítse, ami je­lentsen azonnali ellenőrzési lehetőséget — még a döntés előtt — a jelenleg folyó gabo­­naipari-tejipari-húsipari priva­tizáció menetében is. igényeknek megfelelően némi­leg átalakult.: „Ti vérzivatarban bánat vándo­rok Atyátok földjén, néma, béna, méla, vézna koldusok-ká”. Mikor Besenyőföldet elcsa­tolták az anyaországtól, az ide­gen uralom számos nemzeti jel­kép mellett a „Besenyő Keser­­gő”-re is tilalmat mondott ki. Ezt a döntésüket később az in­ternacionalizmus mocsarába süllyedt magyar kommunista vezetőség is átvette... (...) Az új demokratikus rend kibonta­kozása az egykor betiltott dal előtt is szélesre tárta a kapukat. (...) a csapból is a besenyő szí­nekben játszó aligpiros-aligfe­­hér nagyonzöld víz folyt...” „Az író lapunkban közölt sza­tírakötete A bal oroszlán cím­mel — a napokban jelenik meg a Pannon Kiadó gondozásában.” A Magyar Hírlap 1993. január 23-i számában megjelent terje­delmes írás késztette tiltakozás­ra az érdi Bakó Ferencet. Komis Mihály A HELYZET — TÖREDÉ­KEK, UGYANARRÓL (...) „Mi ebben a térségben ka­tonai szempontból a leggyen­gébbek vagyunk, és a Trianon utáni, illetve a második világhá­borús magyar politikai vonalve­zetés emléke sem tűnt el nyom­talanul a nyugati diplomaták emlékezetéből. ... Ha csak egyetlen lezsidózott magyar ál­lampolgárnak haja szála görbül Az MDF Országos Választ­mányának alakuló ülésén min­den a tervek és elképzelések szerint alakult — kezdte sajtó­­tájékoztatóját Herényi Károly MDF-sajtószóvivő szomba­ton délután a párt Bem téri központjában. Közölte: a 139 választmányi tagból 112-en je­lentek meg, és a távolmara­dók — így a külföldön tartóz­kodó Szabad György, Szabó Iván és Bogárdi Zoltán elnök­ségi tagok — is előzetesen be­jelentették, hogy nem tudnak részt venni az ülésen. Ugyan­akkor nem jelentette be távol­­maradási szándékát Csurka István elnökségi tag — közöl­te Herényi Károly egy kérdés­re válaszolva. A szóvivő újabb részlete­ket közölt Antall József mi­niszterelnök-pártelnök kö­szöntő beszédéből. A politi­kus az Országos Választmány felelősségével kapcsolatban kifejtette: ez az MDF legfőbb döntéshozó testületé, és mint ilyen, nemcsak a párt, hanem az egész ország sorsáért is fe­lelős. Antall József rámuta­tott: az MDF belső vitái elle­nére is egységes. Szólt arról is, hogy megítélése szerint pártjának nincs kormányzati alternatívája, és csak belső vi­tákkal lehet meggyengíteni. Az elkövetkezendő időszak­ban kulcsszó a nyitás — mondta Antall József —, ami azt jelenti, hogy a párt min­den tisztességes, köztisztelet­— újabban köztársasági elnö­künk is közéjük tartozik — a nagyhatalmak alighanem véget vetnek egy bolond történetnek. ...Ez mindig is a trágyadomb történelem ára. ... Ha nem jó nekik a Charta, (ti.: a Fidesz­nek) legyen új karta. valami le­gyen, valami KÖZÖS legyen — de mielőtt szükségállapot lesz! Nem elvi, de tevőleges el­lenzéki egység nélkül semmire sem megyünk. Ha nem rólunk szól a holnap nem szól semmi­ről.” „A szerző író” A Heti Magyarország 1993. II. 26-án megjelent számában köz­zétett Landeszmann-interjú” nyomán rengeteg felháborodott levél érkezett. Az olvasók a kö­vetkező mondatokat emelték ki a nyilatkozatból. ZSIDÓK ÉS MAGYAROK Beszélgetés Zoltai Gusztávval, a Magyarországi Zsidó Hitköz­ségek Szövetsége és a Budapes­ti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatójával, az Európai Zsidó Kongresszus V. B. tagjával, és Landeszmann György budapes­ti vezető főrabbival. „— Z. G.: A jeruzsálemi per­ben... Eichmann ezt válaszolta: hogy a 600 (XX) zsidó megsem­misítését.. . a magyar nép támo­gatásával tudták csak végrehaj­tani. — L. Gy.: Az egész II. világ­háború alatt annyi feljelentést nem kaptak, mint Magyaror­szágról, hogy ez is zsidó, az is nek örvendő embert meg kí­ván nyerni. A pártelnök hí­reszteléseket cáfolva hangsú­lyozta: az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotmánynak megfelelően 1994-ben legye­nek választások. Mint a sajtó­­tájékoztató során a kérdések nyomán kiderült: Antall Jó­zsef sajnálkozását fejezte ki azért, mert a Magyar Út Kö­rök nem felelt meg annak a korábbi várakozásnak, hogy a pártszerű működés nyűgjeit nem vállaló, de mozgalom­ként szívesen munkálkodó tár­sadalmi rétegek gyűjtőbázisa legyen. Az Országos Választmány ülésén meghallgatta Szabó Ta­más kampányfőnök beszámo­lóját a választási előkészüle­tekről. A politikus kifejtette: az 1994-es választások abból a szempontból példaértékűek lesznek, hogy a magyar törté­nelemben ritkán előzött meg demokratikus választásokat négy demokratikus év. Kis Gyula, az Országgyű­lés szociális bizottságának el­nöke az ülésen a társadalom­­biztosítási önkormányzati vá­lasztások körülményeivel és esélyeivel foglalkozott, és ez­zel kapcsolatban az Országos Választmány állásfoglalást fo­gadott el. Ebben — az orszá­gos elnökség véleményét meg­erősítve — a választmány le­szögezi: az MDF nem támo­gat megkülönböztetett módon egyetlen országos szakszerve­zsidó, amaz is zsidó. Ez Eich­mann emlékirataiban is megta­lálható. — Z. G.: Vidéken 330 (XX)­­nél több olyan ingatlan van, ahonnan kiirtották a zsidókat és a mai napig a szomszédok hasz­nálják benne a bútort, a szőnye­get és minden egyebet. Nem né­metek lakják, hanem magyarok. (...) — az 1945 utáni évek­ről is, amikor Rákosi, Gerő, Far­kas, Vas Zoltán, Révai, Péter Gábor működött. Ezektől a zsi­dóktól a magyarországi zsidó­ság miért nem határolódik el? — L. Gy.: Ez egy elmebeteg­ség. Miért kéne elhatárolódni tő­lük? Az inkvizíciótól elhatároló­dott már a katolikus egyház? Nem határolódott el. Isten nevé­ben gyilkoltak évszázadokon keresztül. Ki vonja felelősségre őket? (...) — L. Gy.: Ha felsorolnánk azoknak a zsidóknak az értékeit a magyar kultúrában, amit ha ki­vonnánk Magyarországról, ak­kor nem maradna más, csak a bőgatya és a fütyülős barack. (...) — Miért nem vállalnak sors­közösséget a magyar nép már­tírjaival? — L. Gy.: Nem a magyar nép mártírjai. Sajnálom, hogy felvállalják őket a magyarok. — A II. világháborúban ele­sett katonákat? — L. Gy.: Igen, mert a II. vi­lágháborúban — ellentétben a mai történelemhamisítással — a fasizmus mellett harcoltak a bolsevizmus ellen...” zeti szövetséget sem, de támo­gatja a választások sikerét. Ézt követően a testület poli­tikai közleményt fogadott el. A dokumentum leszögezi: a fórum helyi, területi és orszá­gos vezető testületéiben annak a tettrekész, mérsékelt, nyu­godt politizálásnak a hívei kap­tak bizalmat, amelyek szelle­mét és programját a VI. Orszá­gos Gyűlés határozatai fogal­mazták meg. Az újonnan meg­választott választmány kinyil­vánította elkötelezettségét az MDF-et létrejötte óta jellemző értékek mellett. Mai hamis próféták — madarakkal Petői! szerint voltak ha­mis próféták, akik azt hirdették nagy gono­szán, hogy... Nos, a mai hamis próféták ezzel szemben azt hirdetik, hogy nem az ígéretnek földje van itt, hiszen a Kánaán Kádár János uralkodásának idejére esett. Ezt óik egyszerűen így szokták mondani: a mainál bizony sokkal jobb volt a múltban, mi­kor is az emberek sok­kal jobban éltek. Leg­utóbbi, olvasóinkkal való találkozásunkat is megtisztelte megjelenésé­vel egy úr, ki mellén a szabaddemokraták ma­daras jelvényét viselte, s hozzászólván megkérde­zett: hogy merem cáfolni az iménti kijelentést, azt, hogy a Kádár-rendszer­ben jobb volt. A szabad­­demokrata szíves figyel­mét ezúton is szeretném felhívni arra, hogy a Ká­dár-rendszerben két alapvető' dolog hiány­zott, nevezetesen a sza­badság és a demokrácia, s tán éppen ezek hiánya tette lehetővé, hogy az a szövetség, amelynek előbb vagy utóbb ő is tag­ja lett, létrejöhetett. A Szabad Demokraták Szö­vetsége kezdetben a Ká­dár-rendszer ellen olyan markáns föllépést tanúsí­tott, ami akkoriban na­gyon sok embert megté­vesztett. Ám ez a példa is jól mutatja, az SZDSZ lélekben közelebb áll a Kádár-rezsim diktatóri­kus elképzeléseihez, mint a demokráciához, s tán nem járunk messze az igazságtól, ha kijelent­jük: az ehhez hasonlatos megnyilvánulások azok, amelyek az emberek hi­tét az SZDSZ-ben megin­­' gatták. Az olvasóinkkal való találkozón idős, a té­­eszesítés keserveit jól is­merő asszony pattant föl helyéről, s fordult az SZDSZ-eshez azzal, hogy falun nincs ember, ki tapsba kezdene, ha Kádár rendszerét dicsőí­tő véleményt hall. (Vödrös) A Mikó Kör postaládájából A sajtó-, vélemény- és szólásszabadság alkotmányos jogával élve a hozzánk forduló állampolgárok kérésének engedve el­határoztuk, hogy minden a magyar nemzet méltóságát sértő közéleti megnyilvánulásra — kommentár nélkül — okulás céljából felhívjuk a figyelmet. A hozzánk érkező leveleket vál­toztatás nélkül — kizárólag terjedelmi okokból lerövidítve adjuk közre. A levélírók nevét és címét bizalmasan kezeljük, csak előzetes engedélyükkel hozzuk nyilvánosságra, kérésük szerint teljes névvel vagy nevük kezdőbetűjével. Észrevételei­ket a következő címre várjuk: Képviselői Irodaház, Király B. Izabella 1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK MIKÓ IMRE KÖRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents