Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-26 / 96. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZANK 1993. ÁPRILIS 26.. HÉTFŐ Új név, változó tartalommal A német nagykövet Ceglédbercelen Károlyi Gyermekközpont A történelmi Károlyi család egykori birtokán, az 1957-ben alakult fóti Gyermekvárosban 5 ezer növendéket neveltek fel az elmúlt harmincöt év alatt. Az intézmény neve az állami nevelés szimbólumának is számított. Tegnaptól kezdve a birtokalapító, templométípő, egykori megyei főispán Károlyi István nevét vette fel a családtól külön élő gyermekek otthona. A Károlyi István Gyermekközpont egyben tartalmi változást, új nevelési koncepciót is jelent. Erről beszélt a tegnap délelőtti sajtótájékoztatón Csáky László, a gyermekközpont igazgatója. Az előző gyermekvárosi rendszer a teljes gondoskodást jelentette egy olyan területen, melyen a társadalomtól külön élnek a gyermekek. Az étkezéstől a postai ellátásig mindennel kiszolgálva, 3—18 éves korig. Az eltelt időben viszont bebizonyosodott, hogy ez a bármennyire is humánus módszer nem alkalmas a felnőttkori életre való felkészítésre. Az intézetből kikerülve nem tudnak önállóan élni. A változás most abban áll, hogy a gyermekek nem otthonban, hanem lakásokban élnek, havi ellátmányból önállóan gondoskodnak magukról, egymásról, mint a családban szokás. A hamarosan megszülető törvényi feltételek alapján a jövőben közalapítványi intézménnyé alakulna át a gyermekközpont. Ettől a módszertől azt várják, hogy sikeresebben készítsék fel az életre azokat a növendékeket, akikre még így is több megpróbáltatás vár tizennyolc éves koruk után. Hiszen sokan nem ismerik szüleiket, családjukat, az albérletüket csak három hónapig tudja fizetni az alma mater. Itt hozzászoktak az őszinteséghez, a becsületességhez. Az életben könnyen becsaphatok, mert hiszékenyek, őszinték. — Nem mondhatunk le arról. hogy a felnőttkorban is kapjanak segítséget ezek az emberek — mondta Csáky László, majd dr. Németh László a Családsegítő Központ képviseletében ismertette a gyermek- és ifjúságvédelem e speciális gondjait, tennivalóit. A tájékoztatón felszólalt Pálfalvy Sándor Beáta, az Amerikai Magyar Környezetvédelmi és Kulturális Társaság elnöke, aki testületé nevében az angol nyelv és a mezőgazdasági oktatás támogatását helyezte kilátásba. A tájékoztatón részt vettek és életükről, Károlyi István szociális intézkedéseiről, történelmi szerepéről is beszéltek a család hazalátogató tagjai. így Károlyi Borbála és Károlyi László a feleségével, valamint Károlyi Antal felesége. A délutáni névadó ünnepség védnökeként megjelent az eseményen Göncz Arpádné, a Magyar Köztársaság elnökének felesége. Az Amerikai— Magyar Környezetvédelmi és Kulturális Társaság este hangversenyt rendezett a fóti katedrálisban, melyben a diplomáciai testületek tagjai is részt vettek. k. r. i. Jövőre két kötetben az év fotói Országos találkozó Vácott Ä A magyarországi foil» tóklubok vezetőinek rendeztek találkozót szombat délelőtt a váci MTESZ-székházban. A közel ötven hazai szervezet közül húszán éltek azzal a lehetőséggel, hogy közös eszmecserén beszéljék meg Az év fotói 1993 című fotóalbum kiadását. A résztvevőket megajándékozták az 1992. évi azonos című éves tartalmú kötettel, melyben többek között lapunk munkatársa, Vimola Károly fotóriporter: Munkahely című alkotását is felfedezhettük. — A múlt évi kiadásnak az a hibája — mondta a házigazda szerepét betöltő Kocsis Iván, a váci Dunakanyar Fotóklub elnöke —, hogy nem az Év riportfotói címet kapta, többnyire ugyanis riportfotók jelentek meg a könyvben, s hiányoznak az időálló művészfelvételek. — A találkozón, amelyen részt vett Bizaglich Jenő, <f Magyar Amatőr Fotóklubok és Szakkörök Szövetsége elnöke, Szarvasi Imre alelnök, ott volt Tarján Miklós, a Pelikán Kiadó igazgatója is. Kérdésünkre válaszolva csatlakozott Kocsis Iván véleményéhez, s annak a meggyőződésének adott hangot, amiben később a jelenlévőkkel meg is állapodtak. A magyarországi fotográfusok legjobb munkáinak bemutatása céljából jövőre kétkötetes évkönyv jelenik meg. Az egyik tartalmát az ideihez hasonló szempontok szerint válogatják. A másikban múvészfotók jelennek majd meg. A meglehetősen drága, pár forint híján ezer forintba kerülő könyvet tavaly önköltségesen adták ki, pusztán 1 millió forint reklámbevétel kellett hozzá. Ezt úgy tudják elérni, hogy például a kilencvenhármas kiadáshoz is hozzájárulnak a kötet szereplői, akik a befizetett összeg ellenében könyvet kapnak. A találkozó alkalmával tájékoztatót tartott munkatársai közreműködésével Radácsi János, a Forte Fotokémiai Rt. termékmenedzsere. A gyár új termékei közt bemutatta a Santest elnevezésű UW emulziós anyagot, amely napfény hatására színeződve mutatja meg, hogy alkalmazója milyen hosszú ideig napozhat egészségkárosodás nélkül. A Polywarmton változtatható graduációjú, barna tónusú, különféle keménységűre hívható fotópapír. Az úgynevezett Múzeumweight anyag a kartonhoz hasonló, felhasználásának célja, hogy a szállított képek ne gyűrődjenek, ne rongálódjanak. k. t. i. Hazánk jó úton jár (Folytatás az I. oldalról) Mizsei Béla, az FKGP 36-ok országgyűlési képviselője megjegyezte: közülük egyesek azt mondták, hogy fel kell rúgni a koalíciót. Ám harminchatan rádöbbentek arra, hogy ez óriási anarchiát okozna, amit el akartak kerülni. A képviselő érintette azt is, hogy a tulajdonviszonyok rendezése után — ha sok ember visszakapja a földjét — áttérhetünk olyan növények termesztésére, amelyek munkaigényesek, amelyeket a németek szívesen vásárolnak meg tőlünk. Alexander Arnot köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért és a kulturális műsorért. Majd azzal folytatta, hogy az a sors, amely a német kisebbségnek jutott a II. világháború után, arra késztette, hogy koszorújával lerója kegyeletét az áldozatok emlékművénél. Fájdalmas, hogy sokakat elhurcoltak a községből. S nagyon örült, hogy közülük néhányukkal megismerkedhetett. A továbbiakban "hangsúlyozta, fontos, hogy a múltat nem feledve németek és magyarok egy jobb jövőért közösen munkálkodjunk. Majd a nagykövet kitért az európai békére is, amelynek egyik feltétele, hogy a nemzeti kisebbségek megőrizhessék identitásukat. S az is lényeges, hogy egyik nép se törekedjék hatalomra a másik felett. A diplomata a későbbiekben rámutatott, hogy bizonyos értelemben a két nemzet hasonló cipőben jár. Németország keleti részén is túl kell jutni a kommunizmus okozta nehézségeken. A demokrácia nem színházi előadás: fent a színpadon a politikusok, lent a nézőtéren a nép. A polgároknak is felelősséggel kell gondolkodni, cselekedni. Végezetül a nagykövet kijelentette, Németország nem hagyja magára Magyarországot az elképzelések megvalósításában. Á barátság és a kapcsolatok szilárd alapokon állnak. S azt kívánta a ceglédbercelieknek, hogy ápolt faluik modernizálásában minél jobban haladjanak. Alexander Arnot készségesen adott interjút lapunknak a zsúfolt program után. — A nemzeti kisebbségek sorsa kiemelten fontos az anyaországnak. Ön ma jó néhány német ajkú emberrel beszélgetett. Benyomásai alapján megnyugtatónak érzi-e helyzetüket? — Meggyőződésem, hogy a német kisebbség Magyarországon és ezen belül Ceglédbercelen is nyugodtan élhet, békében dolgozhat. Az itteni kisebbség különböző tájszólásokban németül beszél a mai napig. Igaz, többen említették nekem, hogy sokan elvesztették a nyelvet, s akadtak szép számmal, akiknek a nevüket kényszerből meg kellett változtatni. Magyarország és Németország szorosan együttműködik, hogy a kisebbségek identitását megerősítse. A magyar parlament ezt kívánja elősegíteni a leendő kisebbségi törvénnyel. Ennek ellenére még számos teendő van. Meg kell valósítani a magyarországi kisebbségek nemzetiségi nyelvű oktatását. Ezért is örülök annak, hogy Ceglédbercelen néhány éve már minden osztályban — sőt az óvodában is — németet tanítanak. — Nagyszerűek a német— magyar gazdasági és egyéb kapcsolatok. Van-e fehér folt, ahol még lehetne mit fejleszteni? — Valóban, rendkívül sokfélék és sikeresek az együttműködések. Ám a legjobb kapcsolatokat is lehet fejleszteni. Bevallom, most nehezemre esne bármelyiket is megnevezni. — Közülünk sokan egy kicsit sötéten látják a helyzetünket. A kívülállók pedig optimistán vélekednek. Ön néhány éve itt él közöttünk. Mit sugallnak a tapasztalatai? — Igaza van, hogy a kívülállók optimistábban látják az itteni helyzetet. Mindenkit biztatnék, vegyenek példát a külhoniaktól. Hiszen Magyarország messzebbre jutott a fejlődésben a környező országoknál. Önök sikeresen fogják megtenni azt az utat, amit elképzeltek. F. F. Tápió menti baráti körök Összefogással az értékek megmentéséért Szombaton rendezték meg Tápiószentmártonban a Tápió menti települések baráti köreinek második találkozóját. A régióban a tápiószelei Blaskovich Múzeum Baráti Körének kezdeményezésére tavaly elindult „civil” összefogás — a polgármesterek alkalmi együttműködésén túl — az összekötő' kapocs szerepét igyekszik elvállalni. A házigazdák nevében a fenti eket emelte ki megnyitójában Kollár János, a szentmártoni baráti kör egyik vezetője és az általános iskola igazgatóhelyettese. Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója, a Pest Megyei Közgyűlés tanácsnoka, a Tápió vidékkel szomszédos, egyben rokon mikrotáj, a Gál ga mente régészeti, történelmi, néprajzi értékeinek feltárásáról, kutatásáról tartott előadást. A Galgavidék említett tájmúzeuma megalapításától, 1958-tól napjainkig tudományos alkotóműhellyé nőtte ki magát. Körülötte valóságos hálózat alakult ki: falumúzeumot hoztak létre Dányban, Galgamácsán, Ikiadón, Zsámbékon, Túrán és Vétségén. A rendszeres kutatómunka eredményeként számtalan könyv, tanulmány jelent meg a tájegység értékeiről. Az előadó szólt a készülő Pest megyei monográfiáról, amelynek első kötetet a kezdetektől 1686-ig dolgozza fel átfogóan megyénk múltját, keretet és szakmai támpontokat adva ezzel a helyi kisrégiók, települések, intézmények történetének kutatásához. Az első kötet egyébként a világkiállítás előtt, 1996-ban jelenik meg. Gócsáné Móró Csilla, a tápiószelei Blaskovich Múzeum igazgatója a hallottak alapján úgy vélekedett, hogy a Tápió-vidék ez irányú munkája, a kiadványok mennyisége messze elmarad a szomszédokétól és saját lehetőségeitől is, fel kellene gyorsítani a folyamatot. Dusek László tanár, a Tápió-vidék kutatója a kis táj természeti ás társadalmi földrajzának néhány összefüggését elemezte előadásában. Megállapította: ez a kisrégió Pest megye olyan „belső peremvidéke”, mint a Börzsöny vagy Cegléd környéke Csent övei. Mikebudával. Ezeken a területeken sokáig működött a „költségvetési buldózer" ,azaz a megye kiemelt városaihoz képest ide alig-alig jutott valami pénz a „nagy kalapból”. Nem véletlen, hogy a fővároshoz való közelsége ellenére errefelé a hatvanas évektől egészen az utóbbi időkig — ugyan eltérő mértékben — csökkent a népesség. Meglepően elmaradott infrastruktúra— például a telefonhelyzet — és a középfokú oktatási intézményrendszer is foghíjas. Ehhez kapcsolódott véleményével Bori János tanár Tápióbicskéről, aki szerint „rejtett migráció” tapasztalható, azaz a szakképzett emberek elvándorolnak s helyettük a nagyvárosból szociálisan hátrányos, iskolázatlan családok telepednek le. Valter János Tápiószecsőről egyenesen Pest megye Nyírségének mondta a térséget, miközben szorgalmazta a falusi turizmus ügyében való összefogást. Fóti András, a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság osztályvezetője a Tápióvidék természeti értékeit emelte ki: a szikes pusztákon, természetes mocsarakban, pusztai tölgyesekben több mint félszáz védett növényfaj él, közülük sok — mint a lápi csalán, fátyolos nőszirom — alig található már meg más vidékeken. Ezért az itteni természetvédelmi területeket — a farmosi nádast és szikes legelőt, Nagykáta Il-es tározót és a Tápió—Hajtó-melléket — a tápiósági Nagyréttel, szentmártonkátai homokbuckással, tápiógyörgyei legelővel és a farmosi Rekettyéssel kibővítve tájvédelmi körzetté szeretnék nyilváníttatni, amihez várják a helybéli természetvédők segítségét. Urbán Sándor, a Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok megyei titkára a közelmúltban készített filmfelvételeken mutatta be a vidék növény és állatvilágnank több közfigyelmet érdemlő ékességeit. Á baráti körök segítségével helyi természetvédő csoportok megalakítását szorgalmazta. A találkozó résztvevői a régió településeit bemutató képeslapkiállítás megvalósítását tervezték el. A „Tájak, korok, múzeumok” kiadványsorozatban pedig szeretnék megjelentetni a Tápió-vidék műemlékei és látnivalói című füzetet. (tóth) Cserkész-akadályverseny A Szigetszentmiklóson megrendezett György-napi cserkész környezetvédelmi akadályversenyen a mendei Julianus barát cserkészcsapat egyik őrse az ötödik állomáson növény- és állatismeretből bizonyítja tudását. Az öszszesítésben harmadik helyezést értek el, remélik jövőre elvihetik a vándorkupát. Kriskó Zoltán felvétele
