Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-26 / 96. szám

xxxvii. évfolyam, 96. szám Ára: 13,50 forint 1993. április 26., hétfő Kárpát-medencei törekvések A Kárpát-medencei autonó­mia-törekvések — helyzete­lemzés és egyeztetés címmel tartott tegnap Budapesten ke­­rekasztal-beszélgetést a Magya­rok Világszövetsége, a Közép­európai Népcsoportok Fóruma (KENF), valamint az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója (FUEV). A megbeszélé­sen többek között részt vett Csoóri Sándor, az MVSZ elnö­ke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom vezető­je, illetve Szó'cs Géza és Bor­bély Imre, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Hódy Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége kép­viseletében. A tanácskozás befejeztével tartott sajtótájékoztatón Hódy Sándor kifejtette: a vajdasági magyarok autonómia-törekvé­sei nem fokozzák a háború esz­kalációjának veszélyét, ellenke­zőleg, az autonómia konfliktus­megelőző tényezőként hatna. Borbély Imre arról beszélt, hogy a romániai magyaloknak mindenképpen tovább kell vin­niük autonómia-elképzelésü­ket. Csoóri Sándor hozzászólá­sában ismételten védelmébe vette a Duna Televíziót, han­goztatva azon véleményét, hogy a televízió olyan hasznot hoz, amely idővel gazdasági té­ren is megmutatkozik. Ehhez csatlakozott Borbély Imre, aki­nek véleménye szerint a Duna TV a térség „vizuális Szabad Európa Rádiója” lehet. Nyertes a lakosság * * ^ Ünnepélyes épületavatás Erden Komáromi István ezredes, Pest megyei rendó'rfó'kapitány és Harmat Béla Érd polgármestere át­vágja a szalagot a városi rendőrkapitányság kibővített, felújított épületének ünnepélyes avatásán. Hancsovszki János felvétele Ünnepélyes külsőségek kö­zött avatták fel szombaton délután Érden a helyi rendőr­kapitányság új épületszár­nyát. Harmat Béla, a város polgármestere és Mihály Ist­ván alezredes érdi rendőrkapi­tány köszöntötte a vendége­ket: köztük Komáromi István ezredest, Pest megye rendőr­­főkapitányát. Mint az ünnepségen el­hangzott: helyi összefogással teremtették meg a lehetősé­gét annak, hogy 300 négyzet­­méteres területtel növeljék a rendőrség épületét s ezzel a korábbinál jobb munkafeltéte­leket teremtsenek az ott dol­gozóknak. A kényszerűség­ből máshol elhelyezett köz­­biztonsági osztály is beköltöz­hetett ily módon a kapitány­ságra, a korszerű, szép hivata­li helyiségekbe. Az épületbő­vítés nyertese természetesen nemcsak a rendőrség, hanem azok az állampolgárok is, akiknek ügyes-bajos dolgait ezentúl méltó körülmények között intézhetik. (Összeállításunk a rendó'rök napjáról a 6. oldalon) Kalákában Gödöllőn Órák alatt felépült «Új típusú, olcsó lakás­­építési akció indulhat szerte az országban az amerikai sziszté­ma szerint működő, s az építke­zésben a jelentkezők tevékeny részvételére számító Házat-Ha­­zát Alapítvány jóvoltából. Teg­nap Gödöllőn megkezdték az alapítvány amerikai Ohió állam­ból adományként érkezett köz­ponti épületének összeszerelé­sét. A kétszintes ház néhány óra alatt a helyére került. A há­zépítési villámművelet beindítá­sa alkalmából a szervezők sajtó­­tájékoztatót tartottak, s mint el­mondták: e különleges lakásépí­tési program 16 évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államok­ban indult, s jelenleg már szerte a világon sokfelé alkalmazzák Néhány perc elég volt a kétszintes ház elemeinek lepakolásához a Béri Balogh Ádám utcában. A társadalmi munkások java pedig csak ezután érkezett több tucat autóval Budapestről Balázs Gusztáv felvétele a kispénzű emberek megelége­désére. A gödöllői központ megépültével nálunk is na­gyobb lendületet kaphat a saját otthon megteremtésének ez a formája. Lényege, hogy aki részt kíván venni az akcióban, annak 500 munkaórát díjmente­sen kell dolgoznia a többi társa házának elkészítéséért. Az ala­pítvány kamatmentes kölcsön­nel, az akcióhoz csatlakozó ön­­kormányzatok pedig kedvezmé­nyes telekfelajánlással támogat­hatják a lakásépítést. Gödöllő önkormányzata tíz telket jelölt ki e célra, májusban indulhat az építkezés, amely egyben a vá­ros lakásgondjain is enyhíthet némiképp. Jelenleg az alapítványnál 600 család részvételi szándékát tartják nyilván, s az építés sor­rendjét pontrendszeren alapuló pályázat dönti el. Előnyt élvez­nek a többgyerekes, kispénzű családok. Az akcióval a min­denkori építési árak egyharma­­dába készülhet el egy-egy csa­lád otthona, s a módszer elterje­dése nyomán ezrével kerülhet saját fedél olyan családok feje fölé, akiknek egyébként anyagi helyzetük miatt minimális esé­lyük sem lenne belátható időn belül az önálló otthonteremtésre. Képernyőre kerülhetnek Harminchat amatőr együttes és szólista versengett az or­szágos televíziós előválogató­­ba jutásért a Ki műt tud? egyik Pest megyei döntőjén szombaton, a százhalombat­tai művelődési házban. A re­gionális elődöntőkön tehetsé­gesnek ítélt előadók produk­ciói közül ezúttal a színpad­érettség alapján válogatott a zsűri. A két legnépesebb kate­gória, a népzene-néptánc és a pop-rock közül az utóbbi résztvevői mutatkoztak be a városban. A népzenei ihleté­sű rocktól a dzsessz-rockon keresztül a dallamos sikerszá­mokig valamennyi stílust fel­vonultatták, sokan saját szer­zeményeikben — és legin­kább gondokról, bánatról szó­ló dalaikban. Wolf Péter könnyűzene-szerző, a zsűri szakértője a döntő utáni érté­kelésében a meglepően ma­gas színvonalat emelte ki. A saját szerzemények előadását nem tartotta szerencsésnek, hiszen — mint mondta — egy jó dal önmagában is hat, és ezt az előnyt mindenkép­pen ki kellett volna használ­ni. Szólt az előadók öltözkö­dési kultúrájának hiányossá­gairól is. Majd ismertette a dí­jazottakat. (Folytatás a 8. oldalon) Az idő tükrében Amikor Armstrong rálépett a Holdra, tízéves fejjel, jelen­tőségének megfelelőén újságoltam a hírt hetvenéves szomszédomnak, aki még gémeskútból merítette a vizet. Eveken át nem értettem meg, hogy miért nem hitte el. Nehezteltem is rá. Hasonló cipőiben jártam a közelmúltban, amikor az ötvenes éveiben járó ismerősöm mondatát igyekeztem ki­javítani. — A tsz-ben hagyom a földet! — jelentette ki, s hiába magyaráztam, hogy az az ó' tulajdona és a szövet­kezetnek csak bérletbe adja. Évtizedek beidegződését ho­gyan is lehetne hetek alatt megváltoztatni? Nem szólva azokról a tapasztalatokról, melyek arra tanították az agyagpadlós parasztházakba születetteket, hogy jobb a földtől szabadulni, mert úgy is elveszik, ami rajta terem. Már én is érthetetlen vagyok a fiatalabbaknak? A mi­nap a bíróságon megpillantottam egy városka volt veze­tőjét. Amikor felhívtam rá tíz évvel fiatalabb kollégám fi­gyelmét, úgy fogadta, mintha azt mondtam volna, oda­kint szépen süt a nap. Viszonyaink gyors átalakulásának érzékeléséhez nem is kell ekkora korkülönbség. Amikor az ivóvízhálózat épült, a faluban minden család maga ásta ki az árkot az utcai vezetéktől az udvari mérőóráig. Néhány hete meg­jelentek a gázhálózat-építőik. Arra gondoltam, most is a mi feladatunk lesz az árokásás. De feltűnt, hogy egyik napról a másikra 30-40 portához elkészültek az árkok. — liehet, hogy a kivitelezők nem csak a gerincvezeték­nek emelik ki a földet? — kérdeztem pár évvel fiatalabb barátomat. — Hát nem tudod, hogy ez is benne van a szerződésben? — válaszolt, szinte kioktatva. Majdnem úgy, mint ahogy magyaráztam az ember Holdra szállá­sát negyedszázada és a mezőgazdasági tulajdonviszo­nyok átalakulását — februárban. Balázs (iusztáv A német nagykövet Ceglédbercelen Hazánk jó úton jár A Magyar Demokrata Fórum és a Független Kisgazda Párt helybéli szervezete, valamint az önkormányzat meghívására Ceglédbercelen vendégeske­dett szombaton Alexander Ar­­not német nagykövet, aki elő­ször a községházán találkozott a jelenlévő polgárokkal. Ez­után koszorút helyezett el a II. világháború áldozatainak em­lékművénél. Megtekintette a római katoli­kus templomot és a községi te­metőt. Ellátogatott két nemzeti­ségi hagyományokat őrző csa­ládhoz is. Ezen a fórumon először Re­ményi Ferenc, az FKGP hely­béli elnöke szólt arról, hogy a községben kevés olyan család van, amelynek egy-egy hozzá­tartozója a II. világháború kö­vetkeztében ne nyugodna jelte­len sírban. A német nép — amelynek a nagykövet tolmá­csolja a ceglédberceliek üdvöz­letét — segítse, hogy minél előbb eljussunk Európába. Dűr László polgármester rö­viden vázolta a község múltját. Kitért arra, hogy az 1941-es népszámláláskor a településen háromezer-kilencszáztizenha­­tan laktak. A lakosság fele né­metnek vallotta magát. Aztán 1945 januárjában a származá­sa miatt hatszáztizenöt sze­mélyt gyűjtöttek be, s elvitték őket Oroszországba jóvátételi munkára. Az életben maradot­tak 1949-ben érkeztek haza. A polgármester örömmel tájékoz­tatta a vendéget arról, hogy két éve teljesen megvalósult a köz­ségben a német nemzetiségi nyelv oktatása. Senket József, az MDF hely­béli elnöke kifejtette, a nagykö­vet meghívásával a hagyomá­nyok ápolása, a kapcsolatok ki­építése volt a cél. Éspedig egy olyan országgal, amely a de­mokráciában és fejlettségben előttünk jár. A kommunista diktatúra okozta lemaradást pó­tolni kell. Ez a ceglédberceli polgárokra is komoly terheket ró. Ám az áldozatot a gyerme­kekért, unokákért meg kell hozni. Ugyanakkor a hagyomá­nyok őrzése is fontos. Réti Miklós országgyűlési képviselő először arról szólt, hogy ismeri a falu múltját és az ott élők szenvedéseit. Majd méltatta a nagykövetnek ezt a gesztusát, hogy már a rendszer­­változás kezdetén bátorítást adott a demokratikus fejlődés­hez. Rámutatott, a ceglédberce­liek ne felejtsék a gyökereket. Legyenek büszkék az őseikre. Végezetül hangsúlyozta — a nemzet Szent István óta Euró­pához tartozik. Jövőbe vetett bi­zalmunkat mégsem adhatjuk fel. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents