Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-26 / 96. szám
xxxvii. évfolyam, 96. szám Ára: 13,50 forint 1993. április 26., hétfő Kárpát-medencei törekvések A Kárpát-medencei autonómia-törekvések — helyzetelemzés és egyeztetés címmel tartott tegnap Budapesten kerekasztal-beszélgetést a Magyarok Világszövetsége, a Középeurópai Népcsoportok Fóruma (KENF), valamint az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója (FUEV). A megbeszélésen többek között részt vett Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom vezetője, illetve Szó'cs Géza és Borbély Imre, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Hódy Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége képviseletében. A tanácskozás befejeztével tartott sajtótájékoztatón Hódy Sándor kifejtette: a vajdasági magyarok autonómia-törekvései nem fokozzák a háború eszkalációjának veszélyét, ellenkezőleg, az autonómia konfliktusmegelőző tényezőként hatna. Borbély Imre arról beszélt, hogy a romániai magyaloknak mindenképpen tovább kell vinniük autonómia-elképzelésüket. Csoóri Sándor hozzászólásában ismételten védelmébe vette a Duna Televíziót, hangoztatva azon véleményét, hogy a televízió olyan hasznot hoz, amely idővel gazdasági téren is megmutatkozik. Ehhez csatlakozott Borbély Imre, akinek véleménye szerint a Duna TV a térség „vizuális Szabad Európa Rádiója” lehet. Nyertes a lakosság * * ^ Ünnepélyes épületavatás Erden Komáromi István ezredes, Pest megyei rendó'rfó'kapitány és Harmat Béla Érd polgármestere átvágja a szalagot a városi rendőrkapitányság kibővített, felújított épületének ünnepélyes avatásán. Hancsovszki János felvétele Ünnepélyes külsőségek között avatták fel szombaton délután Érden a helyi rendőrkapitányság új épületszárnyát. Harmat Béla, a város polgármestere és Mihály István alezredes érdi rendőrkapitány köszöntötte a vendégeket: köztük Komáromi István ezredest, Pest megye rendőrfőkapitányát. Mint az ünnepségen elhangzott: helyi összefogással teremtették meg a lehetőségét annak, hogy 300 négyzetméteres területtel növeljék a rendőrség épületét s ezzel a korábbinál jobb munkafeltételeket teremtsenek az ott dolgozóknak. A kényszerűségből máshol elhelyezett közbiztonsági osztály is beköltözhetett ily módon a kapitányságra, a korszerű, szép hivatali helyiségekbe. Az épületbővítés nyertese természetesen nemcsak a rendőrség, hanem azok az állampolgárok is, akiknek ügyes-bajos dolgait ezentúl méltó körülmények között intézhetik. (Összeállításunk a rendó'rök napjáról a 6. oldalon) Kalákában Gödöllőn Órák alatt felépült «Új típusú, olcsó lakásépítési akció indulhat szerte az országban az amerikai szisztéma szerint működő, s az építkezésben a jelentkezők tevékeny részvételére számító Házat-Hazát Alapítvány jóvoltából. Tegnap Gödöllőn megkezdték az alapítvány amerikai Ohió államból adományként érkezett központi épületének összeszerelését. A kétszintes ház néhány óra alatt a helyére került. A házépítési villámművelet beindítása alkalmából a szervezők sajtótájékoztatót tartottak, s mint elmondták: e különleges lakásépítési program 16 évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államokban indult, s jelenleg már szerte a világon sokfelé alkalmazzák Néhány perc elég volt a kétszintes ház elemeinek lepakolásához a Béri Balogh Ádám utcában. A társadalmi munkások java pedig csak ezután érkezett több tucat autóval Budapestről Balázs Gusztáv felvétele a kispénzű emberek megelégedésére. A gödöllői központ megépültével nálunk is nagyobb lendületet kaphat a saját otthon megteremtésének ez a formája. Lényege, hogy aki részt kíván venni az akcióban, annak 500 munkaórát díjmentesen kell dolgoznia a többi társa házának elkészítéséért. Az alapítvány kamatmentes kölcsönnel, az akcióhoz csatlakozó önkormányzatok pedig kedvezményes telekfelajánlással támogathatják a lakásépítést. Gödöllő önkormányzata tíz telket jelölt ki e célra, májusban indulhat az építkezés, amely egyben a város lakásgondjain is enyhíthet némiképp. Jelenleg az alapítványnál 600 család részvételi szándékát tartják nyilván, s az építés sorrendjét pontrendszeren alapuló pályázat dönti el. Előnyt élveznek a többgyerekes, kispénzű családok. Az akcióval a mindenkori építési árak egyharmadába készülhet el egy-egy család otthona, s a módszer elterjedése nyomán ezrével kerülhet saját fedél olyan családok feje fölé, akiknek egyébként anyagi helyzetük miatt minimális esélyük sem lenne belátható időn belül az önálló otthonteremtésre. Képernyőre kerülhetnek Harminchat amatőr együttes és szólista versengett az országos televíziós előválogatóba jutásért a Ki műt tud? egyik Pest megyei döntőjén szombaton, a százhalombattai művelődési házban. A regionális elődöntőkön tehetségesnek ítélt előadók produkciói közül ezúttal a színpadérettség alapján válogatott a zsűri. A két legnépesebb kategória, a népzene-néptánc és a pop-rock közül az utóbbi résztvevői mutatkoztak be a városban. A népzenei ihletésű rocktól a dzsessz-rockon keresztül a dallamos sikerszámokig valamennyi stílust felvonultatták, sokan saját szerzeményeikben — és leginkább gondokról, bánatról szóló dalaikban. Wolf Péter könnyűzene-szerző, a zsűri szakértője a döntő utáni értékelésében a meglepően magas színvonalat emelte ki. A saját szerzemények előadását nem tartotta szerencsésnek, hiszen — mint mondta — egy jó dal önmagában is hat, és ezt az előnyt mindenképpen ki kellett volna használni. Szólt az előadók öltözködési kultúrájának hiányosságairól is. Majd ismertette a díjazottakat. (Folytatás a 8. oldalon) Az idő tükrében Amikor Armstrong rálépett a Holdra, tízéves fejjel, jelentőségének megfelelőén újságoltam a hírt hetvenéves szomszédomnak, aki még gémeskútból merítette a vizet. Eveken át nem értettem meg, hogy miért nem hitte el. Nehezteltem is rá. Hasonló cipőiben jártam a közelmúltban, amikor az ötvenes éveiben járó ismerősöm mondatát igyekeztem kijavítani. — A tsz-ben hagyom a földet! — jelentette ki, s hiába magyaráztam, hogy az az ó' tulajdona és a szövetkezetnek csak bérletbe adja. Évtizedek beidegződését hogyan is lehetne hetek alatt megváltoztatni? Nem szólva azokról a tapasztalatokról, melyek arra tanították az agyagpadlós parasztházakba születetteket, hogy jobb a földtől szabadulni, mert úgy is elveszik, ami rajta terem. Már én is érthetetlen vagyok a fiatalabbaknak? A minap a bíróságon megpillantottam egy városka volt vezetőjét. Amikor felhívtam rá tíz évvel fiatalabb kollégám figyelmét, úgy fogadta, mintha azt mondtam volna, odakint szépen süt a nap. Viszonyaink gyors átalakulásának érzékeléséhez nem is kell ekkora korkülönbség. Amikor az ivóvízhálózat épült, a faluban minden család maga ásta ki az árkot az utcai vezetéktől az udvari mérőóráig. Néhány hete megjelentek a gázhálózat-építőik. Arra gondoltam, most is a mi feladatunk lesz az árokásás. De feltűnt, hogy egyik napról a másikra 30-40 portához elkészültek az árkok. — liehet, hogy a kivitelezők nem csak a gerincvezetéknek emelik ki a földet? — kérdeztem pár évvel fiatalabb barátomat. — Hát nem tudod, hogy ez is benne van a szerződésben? — válaszolt, szinte kioktatva. Majdnem úgy, mint ahogy magyaráztam az ember Holdra szállását negyedszázada és a mezőgazdasági tulajdonviszonyok átalakulását — februárban. Balázs (iusztáv A német nagykövet Ceglédbercelen Hazánk jó úton jár A Magyar Demokrata Fórum és a Független Kisgazda Párt helybéli szervezete, valamint az önkormányzat meghívására Ceglédbercelen vendégeskedett szombaton Alexander Arnot német nagykövet, aki először a községházán találkozott a jelenlévő polgárokkal. Ezután koszorút helyezett el a II. világháború áldozatainak emlékművénél. Megtekintette a római katolikus templomot és a községi temetőt. Ellátogatott két nemzetiségi hagyományokat őrző családhoz is. Ezen a fórumon először Reményi Ferenc, az FKGP helybéli elnöke szólt arról, hogy a községben kevés olyan család van, amelynek egy-egy hozzátartozója a II. világháború következtében ne nyugodna jeltelen sírban. A német nép — amelynek a nagykövet tolmácsolja a ceglédberceliek üdvözletét — segítse, hogy minél előbb eljussunk Európába. Dűr László polgármester röviden vázolta a község múltját. Kitért arra, hogy az 1941-es népszámláláskor a településen háromezer-kilencszáztizenhatan laktak. A lakosság fele németnek vallotta magát. Aztán 1945 januárjában a származása miatt hatszáztizenöt személyt gyűjtöttek be, s elvitték őket Oroszországba jóvátételi munkára. Az életben maradottak 1949-ben érkeztek haza. A polgármester örömmel tájékoztatta a vendéget arról, hogy két éve teljesen megvalósult a községben a német nemzetiségi nyelv oktatása. Senket József, az MDF helybéli elnöke kifejtette, a nagykövet meghívásával a hagyományok ápolása, a kapcsolatok kiépítése volt a cél. Éspedig egy olyan országgal, amely a demokráciában és fejlettségben előttünk jár. A kommunista diktatúra okozta lemaradást pótolni kell. Ez a ceglédberceli polgárokra is komoly terheket ró. Ám az áldozatot a gyermekekért, unokákért meg kell hozni. Ugyanakkor a hagyományok őrzése is fontos. Réti Miklós országgyűlési képviselő először arról szólt, hogy ismeri a falu múltját és az ott élők szenvedéseit. Majd méltatta a nagykövetnek ezt a gesztusát, hogy már a rendszerváltozás kezdetén bátorítást adott a demokratikus fejlődéshez. Rámutatott, a ceglédberceliek ne felejtsék a gyökereket. Legyenek büszkék az őseikre. Végezetül hangsúlyozta — a nemzet Szent István óta Európához tartozik. Jövőbe vetett bizalmunkat mégsem adhatjuk fel. (Folytatás a 4. oldalon)
