Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-24 / 95. szám

É PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. ÁPRILIS 24.. SZOMBAT 3 A Munkaszolgálatosok 51—56 Szövetségének állásfoglalása Úgy érezzük, ismét szólnunk kell volt bajtársainkhoz és az egész társadalom nyilvánosságához, mert terjednek olyan nézetek, amelyek múltunkat becsmérlik, jelenünket mérge­zik, jövőnket rabolják. Mi keresztény értéknek ítéljük a bibliai tízparancsolat el­vein alapuló törvényalkotást, társadalomszervezést és álta­lános erkölcsi magatartást. Nemzeti értéknek ítéljük azt a politizálást, amelyik — más népeket, nemzetközi joggal alátámasztott érdekeit és jogait nem sértve — az élet védelmét, a honpolgárok szoci­ális jólétének folyamatos javulását, hazánk kulturális szín­vonalának emelkedését, a természeti környezet védelmét és egy minden magyar állampolgárra egyaránt érvényes és kötelező jogrendszer megvalósulását eredményezi. Hazafias törekvéseink helyességének példaértékű igazo­lását látjuk Naftali Kraus zsidó hazafi írásában: „A zsidó olvasó — aki a szerző szeme előtt volt, miköz­ben a könyvet írta — megtalálja itt szellemiségének gyöke­reit, léte alapjait és a zsidó nép fennmaradásának titkait. Megtudhatja, hogy a „kiválasztott nép” fogalma nem előjo­gokat tartalmaz, hanem kötelességeket: hogy zsidónak len­ni egyfajta lelki-szellemi elkötelezettséget jelent (...) A zsidó és nemzetzsidó olvasó egy dolgot nem talál meg eb­ben a könyvben: (...) a mentegetőzés és kimagyarázás „tu­dományát”, mellyel az üldözött zsidó (...) azért szokott bo­csánatot kérni üldözőitől, hogy él. Nem kérünk bocsána­tot. Nincs kitől és főleg miért bocsánatot kérni. Ugyan­csak nem található a könyvben, (...) amit közkeletű szó­val „párbeszédnek” ügyében álláspontunkat, a zsidóság ál­láspontját, az a prófétai vers fejezi ki, amit Micha (Mike­­ás) próféta úgy fogalmazott: „Ha minden nép a maga iste­nének nevében jár is, mi az Örökkéveló, a mi Istenünk ne­vében járunk mindörökké!...” (Micha, 4,5) így ír egy öntudatos, népe iránt elkötelezett hazafi! Nekünk is így kell gondolkoznunk! Ezt követeli a nem­zeti öntudat! Átérezni azt, hogy magyarnak lenni egyfajta lelki-szelle­mi elkötelezettséget jelent! Nem vagyunk kiválasztott nép. Immár ezer esztendeje Európa egyik sokat szenvedett kis népe vagyunk, de nem­zeti történetünkért mi sem kérünk bocsánatot senkitől! Büszkék vagyunk népünk elért sikereire és osztozunk népünknek a balsikerek miatt érzett fájdalmában. Mély tisztelettel emlékezünk hősi halottainkra, vallásukra tekin­tet nélkül és szeretettel gondolunk a világban szétszóró­dott, és erőszakkal elszakított magyar testvéreinkre. Tisztelettel tekintünk hazánknak azokra a politikusaira, akik az adott történelmi kor politikai viszonyai között, reá­lisnak ítélt döntéseikkel, népünk javát kívánták szolgálni, tekintet nélkül arra, hogy a történelem utólag a döntéseik helyességét, vagy tévedését miként magyarázta. Megvetjük azokat, akik a nemzetet sújtó erkölcsi, politi­kai, gazdasági elnyomás korszakaiban, a politikai alkal­mazkodás ésszerű minimumát — mindent és mindenkit le­gázoló karrierista önérdekből — túllihegték nemzetünk ká­rára. „MUSZ-os” megaláztatásainkért nem várunk bocsánat­­kérést senkitől. Elviseltük, túléltük! Bosszúvágy nem él bennünk senki iránt! Magától értetődően természetesnek ítéljük a hajdani kényszermunkánk utólagos díjazásul adott nyugdíj-kiegészítést. Mi sem térítünk, mi sem folytatunk misszionáriusi tevé­kenységet. Meggyőződéssel valljuk, hogy csak társadalmi összefogással lehetünk úrrá erkölcsi, szociális és gazdasá­gi bajáinkon. Megütközéssel figyeljük és látjuk, hogy keresztény, nemzeti értékeket hirdető politikusok támadnak, azonos el­veket valló társaikra. Nem veszik észre, vagy nem akarják észrevenni, hogy ezzel az úgynevezett „szalámipolitikát” szolgálják. Ez a politizálás szétforgácsolja a keresztény értékeket valló, nemzeti erőnket, növeli az állampolgárok politika iránti közömbösségét, akadályozójává válik egy olyan de­mokratikus társadalmi rend megteremtésének, amelyet az 1988—89-es években célul tűztünk ki és amelyhez né­pünk az 1990-es választáson, szavazatával a hozzájárulá­sát adta. Felháborít bennünket az, hogy az írástudók sokasága nem a nemzeti egység megteremtésén, hanem annak szét­zilálásán fáradozik. Nemzeti összefogást akarunk! Keressük mindazok bará­ti kezét — pártállásra való tekintet nélkül —, akik e célo­kért velünk tartanak. Követjük azt, aki e célokért dolgo­zik, mert „Ha minden nép a maga Istenének nevében jár is, mi a mi Istenünk nevében járunk mindörökké.” A MUSZ 51—56 Szövetség Elnöksége Kormányszóvivő tájékoztató Nyáron fogyott több tüzelőolaj A háztartási tüzelőolaj jogel­lenes felhasználásának kor­látozására rendeletet alko­tott a kormány. Ennek értel­mében május 15-étől az ál­lampolgároknak a települési polgármesteri hivataloknál kell jelezniük tüzelőolaj-vá­sárlási igényüket. Az önkor­mányzat közvetítésével a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnokságától kapnak majd vásárlásra jo­gosító, címletekre bontott utalványokat, s csak azok alapján vehetik meg a fűtő­anyagot — jelentették be a pénteki kormányszóvivői tá­jékoztatón. — Az új rendelkezés nem érinti a háztartási tüzelőolaj Néhány napja Budapesten tar­tózkodik a kolozsvári Ko­runk című folyóirat felelős szerkesztője, Cseke Péter. Őt kérdeztük meg a lap kilakolta­tásának, illetve a kolozsvári magyar nyelvű intézmények elleni „funáriáda” újabb fejle­ményeiről. — Április 13-án kapta meg a szerkesztőségünk Fu­­nar polgármester kilakoltatá­­si parancsát... az előbbi fel­szólításokat a város illetékese­ivel íratta meg, most már sa­ját pecsétjével látta el az „ok­mányt”. Mi ezt, természete­sen megfellebeztük, már más­nap, ámde harmad napra meg­jelentek a kilakoltatok — rendőrök, szállítómunkások. — A városi törvényszék he­lyet adott a fe Hehe zéseknek'.' — Igen, és május 11-éig hatálytalanította azt a rendel­kezést, amit elenünkben foga­­nasítottak. Nos, ortodox hús­vét közeledvén, péntek csend­ben telt el, s a rákövetkező héten nyugodtan indultunk a Vásárhelyen tartott romániai árát, viszont az utalványok bevezetésével behatárolja annak felhasználási körét — mondotta Latorcai János ipari miniszter. A döntés hátterét megvilágítva el­mondta, hogy 1985—90 kö­zött évente 500 kilótonna háztartási tüzelőolaj fogyott el az országban. Ez a meny­­nyiség tavaly megduplázó­dott, s feltűnő volt az is, hogy a tüzelőolaj-felhaszná­lása nem a téli, hanem a nyá­ri hónapokban nőtt meg je­lentősen. Mindez jelzi, hogy — miután a háztartási tüzelőolaj gyakorlatilag ugyanarra a célra alkalmas, mint a közlekedési gázolaj — az alacsonyabb ára miatt magyar újságírótalálkozóra, hogy május 11-éig a zaklatá­sok legalább is szünetelnek. — Úgy tűnik, erőgyűjtésre használta fel a polgármester a szent ünnepeket... — Erőgyűjtésre, így igaz, és még milyenre! Vásárhe­lyen tudtuk meg, miszerint a posztkommunista kolozsvári hatalmasságok nem csupán a Korunk, hanem az ugyanott megjelenő Helikon, az Ápost­­rof című román ellenzéki lap, s természetesen a Kriterion, a nemzetségi kiadó kolozsvári szerkesztősége ellen is „táma­dásba indultak”. Igaz, a kriteri­­ont és a Helikont csak a lakás­hivatal vezetője szólította fel, hogy „ha Istent hisznek, köl­tözzenek máshova, ellenkező esetben minket ver ki az utcá­ra Funar". — Ezután következett a bu­dapesti irodalmi est, a Litea könyvesházban. — Bőért Ferenc színművész­szel érkeztünk, és tájékoztat­tuk a magyar közvéleményt is egyben, amiről a Pest Megyei igen sokan használják a tü­zelőolajat üzemanyagként. A kormány számításai sze­rint tavaly ez a jogellenes felhasználás 15 milliárd fo­rint adókiesést jelentett az államkasszának. Az új rendelet normákat állapít meg egy fűtési idény­re. Ez azt jelenti, hogy az érintettek a fűtött légtér min­den légköbméterére 12 liter gázolajat vásárolhatnak. Nyaralók esetében ez a meny­­nyiség évi 2 liter légköbmé­terenként. Az új szabályozás fontos eleme, hogy a háztartási tü­zelőolaj felhasználását a Vám- és Pénzügyőrség, a közutakon pedig a rendőr­■vtmmti mmm mm %mm Hírlap is beszámolt. Az ápri­lis 22-ei sajtóban azonban megdöbbenéssel olvastuk, hogy Funar polgármester he­lyettese, Medrea ismét fenye­getőzött, hogy két órán belül hagyjuk el a helyiséget. Erre ma, pénteken felhívtam Kán­tor Layosfőszerkesztőt, aki je­lezte: nyolc rendőr és néhány rakodómunkás hatolt be a szerkesztőségbe, a kollégák azonban nem hagyták el az épületet... a helyi bírósághoz fordultak* amely érvényesnek minősíti a kilakoltatás elhasz­nálását, felfüggesztését. Kó­nya Sándor képviselő, a Ko­runk baráti Társaság elnöke az ügyben tárgyalt a román belügyminiszterrel; az RMDSZ városi tanácsosai ál­landó ügyeletet tartanak a szerkesztőségben. Mentik a menthetőt. (Legújabb hír, hogy a Korunk szerkesztői — bár egy-két rendőr a folyosó­kon lézeng — dolgoznak, he­lyükön vannak.) Lejegyezte: Bágvoni Szabó István ség ellenőrizni fogja. A dí­zelüzemű járművek tulajdo­nosai tehát számíthatnak ar­ra, hogy a rendőrség üzem­anyagmintát vesz gépkocsi­jukból. Módosította a tankönyvki­adás állami támogatásáról és a tankönyvek terjesztésé­ről szóló korábbi határozata­it a kabinet. A kormány fel­hatalmazta Szabó Iván pénz­ügyminisztert a Nemzetközi Valutaalappal a közeljövő­ben folytatandó tárgyalások­ra. Bejelentették a tájékozta­tón azt is, hogy a kormány­fő felkérte a Szabó Iván ve­zetésével alakuló Államház­tartási Racionalizálási Bi­zottság tagjait. Orbán kontra Fodor? Bayer Zsolt szóvivő sze­rint nem ők voltak az in­korrektek, hanem má­sok, azaz a Fidesz két ve­zetője Orbán Viktor és Fodor Gábor, valami ilyen-olyan félreértésből valami kideríthetetlen okból, ám mégsem jelent meg együtt a televízió Napzárta előtt című hét­fő esti műsorában. Ko­rántsem áll szándékunk­ban földeríteni mindazt, vajon mi történhetett a közelgő választás előtt olyannyira népszerű, im­már nem kifejezetten a fiatalok pártjának két ve­zetője között. Ám az biz­tos, Orbán Viktor a tőle megszokott visszafogott­sággal és szerénységgel kijelentette, eme műsor­ban egyedül kíván szere­pelni. Miután ez kivihe­tetlen volt (merthogy a műsorban már megje­lent, hogy az esti prog­ram két vendége Orbán és Fodor lesz) valamint tenni kellett. Végül is Áder János ült be stúdió­ba Fodor Gábor mellé. Mondom: korántsem ér­dekes számunkra a nép­szerűek eme belső csatá­ja, ám feltétlen fontos rá­mutatnunk, a kormány­zással is kacérkodó libe­rális pártban korántsem lehet olyan teljes az össz­hang, mint az önmaguk­ról mutatni szeretnék; azaz náluk is előfordul­nak — s ez a kormány­zás időszakában minden bizonnyal csak mélyül­het — olyan személyes el­lentétek, amelyek a vá­lasztókból olyan érzése­ket váltanak ki, hogy nem érdemes politizálni. Ez a televíziós intermez­zo is jelzi: a fiatal demok­rácia még valóban elég ifjonc, s ezt nehezen ke­zelik még azok a politi­kusok is, akik fiatalok­nak tartják magukat. (Természetesen eme utóbbi kitétel nem arra az idősödő pártelnökre vonatkozik, akit a Ma­gyar Narancs címolda­lán olyan érettségizendő­­re maszkíroztak). (Vödrös) Hitel és támogatás Nem lesz tankönyvbotrány (Folytatás az I. oldalról) A kormány intézkedett a közhangulatot leginkább fel­borzoló tankönyv- és jegyzet árak csökkentéséről is. A cél­ra további kétszáznyolcvan millió forint támogatást nyújt. Ezzel összesen egymil­­liárd ötvenmillió forintot szán az ártámogatásra, ame­lyet a megrendelt példányok arányában közvetlenül a ki­adóknak folyósít. Így a tan­könyvek gyerekenként 1—1500 forintba kerülnek majd. A speciális célú — köz­tük a nemzetiségi vagy a fo­gyatékos tanulók által hasz­nált — tankönyvek megjelen­tetéséhez pedig a kormányzat külön kedvezményeket bizto­sít. További nyolcvan-millió forintot szánnak azoknak az iskoláknak, amelyek vállal­ják, hogy a többször használ­ható tankönyveket és segéd­könyveket könyvtárok számá­ra megvásárolják, és kölcsön­könyvként bocsájtják a rászo­ruló gyerekek rendelkezésé­re. Dobos Krisztina reményét fejezte ki, hogy az önkor­mányzatok a tavalyi évhez ha­sonlóan idén is nyújtanak tan­könyvvásárlási támogatást az oktatási intézményeknek. Idén harminckilenc kiadó ezernégyszáz féle tankönyvet adott ki. A sokszínűbbé váló iskolarendszerben ez örvende­tesen növeli ugyan az iskolák oktatási szabadságát, de egyenlőre terhet ró a kiválasz­tásban kevésbé jártas, nem, kellőképpen tájékozott peda­gógusokra —, mondta Dobos Krisztina arra a panaszra, hogy az iskolák képtelenek el­igazodni a tankönyv-kínálat­ban. A pedagógusoknak meg kell tanulni élni a szabadság­gal —, hangsúlyozta. Infor­mális csatornákon tájékozód­ni kell az egyes tankönyvek­ről, ugyanakkor az új kiadvá­nyokkal a megyei bemutató termekben is ismerkedhet­nek, egyben rögtön meg is rendelhetik azokat. A minisz­térium támogatást nyújt to­vábbi bemutató termek létre­hozására — válaszolt egy kri­tikára — miszerint eddig csu­pán kilenc vidéki és három budapesti bemutatóterem mű­ködik. ígéretet tett arra, hogy a jövőben korábban juttatják el a tankönyveket ismertető füzeteket az iskoláknak. És arra is, hogy a bonyolult meg­rendelőlapokat egyszerűsítik. Végezetül elmondta: a hét elejéig az iskolák hét százalé­ka nem adta fe! tankönyvren­delését. Végső esetben moz­­góárusítókkai oldják meg a könyv nélkül maradt oktatási intézmények ellátását* Vala­mennyi tankönyvről az igé­nyelt mennyiségből többet ké­szítenek, hogy az évközben felmerülő újabb igényeket is ki tudják elégíteni. d. v. s. Szerkesztőségünkben nyilatkozott Cseke Péter A KORUNK még a helyén

Next

/
Thumbnails
Contents