Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-24 / 95. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. ÁPRILIS 24., SZOMBAT A szépség még nem minden A Börzsönyben együtt, egymásért Bármerre induljunk • el a Duna és az Ipoly mellékén, mindig megragad bennünket a táj szépsége. A folyam széles víztükre, hegyek és erdők, napfényben ragyogó kis falvak, messziről magasodó templomtornyok. Az összkép olyan érték, amit vétek lenne nem kihasználni az idegenforgalom számára. Csak hát mindez önmagában még kevés. Aki például a nagybörzsönyi bekötőúton halad a falu felé, s elgyönyörködve a szemközti hegyvonulat mesés látványában, a völgyben csillogó halastó víztükrén, elhatározza, hogy egy ideig itt marad, s reggelenként mondjuk kiadós sétákat tesz a fák sűrűjébe vezető utakon, annak többre is szüksége van. Első a telefon Például telefonra, ha gyors üzenetet akar küldeni, jó közlekedésre, európai színvonalú szolgáltatásokra. Április 20-án éppen a kisközséggé zsugorodott, ám a történelmi időkben bányavárosként kialakult Nagybörzsönyben tanácskoztak a Dunakanyar bal parti és az Ipoly-melléki települések polgármesterei. Témájuk az úgynevezett infrastruktúra fejlesztése volt. Mert e nélkül nem lehet felkészülni a világkiállításra, egyáltalán nem lehet fejleszteni az idegenforgalmat, kiaknázni a környék természet adta lehetőségeit. Különben a tőkés befektetők sem ezt a vidéket nézik ki maguknak. Márpedig a vállalkozók jelentkezésére nagy szükség lenne, mert ezen a vidéken, különösen az Ipoly mentén nincs ipar, az emberek többsége mindig a távoli városokba járt dolgozni. A Budapest— Szob vasútvonal mellől eddig még lehetett ingázni Vác, Dunakeszi, főleg Budapest irányába, de most arrafelé is egyre kritikusabb a helyzet A térség tizenhét polgármestere előre tekintve szeretné kivédeni a láthatóan növekvő gondok nyomását. Első és legfontosabb lépésként a telefonhálózat bővítésével, amihez két évvel ezelőtt sokkal nagyobb reményeket fűzhettek. Szenzációként hatott, hogy 15 ezer forintos hozzájárulás ellenében már olyan üvegszálas kábeleket vezetne a Műszertechnika Rt., melyekre egyszerre köthetnék a lakások telefonjait, betörés elleni riasztóberendezéseit és a kábeltévét. Erre a lehetőségre építve alapították az önkormányzatok közös vállalkozásaként a Börzsöny Com Rt.-t, melynek részvényesei, a lakosság tizenötezer forintjaival, maguk az önkormányzatok. A tizenhét polgármester Nagybörzsönyben is azon tanakodott a legtovább, amiről első napirendi pontként fíyó'rffi Ernő, a Börzsöny Com Rt. ügyvezető igazgatója számolt be. Elmondta, mi mindent tettek már annak érdekében, hogy befektetőt találjanak a hálózat bővítésére, későbbi üzemeltetésére, de ez eddig nem sikerült. Olcsón nem lehet Nem hallgatta meg beszámolóját, mert jelen sem volt a korábban olcsó beruházást ígérő és formailag még mindig részvényes Műszertechnika Rt. képviselője sem. Pongrácz János, Kemence község polgármestere pedig mint a felügyelőbizottság elnöke azzal kedvetlenítette el a társaságot, hogy bejelentette: a megalakulás óta elköltötték 3 millió 200 ezer forintot. Ez egy kicsit sok. Nézzék meg, hogy lehetne takarékoskodni. Esetleg a tiszteletdíjakat a felére kellene csökkenteni. A vita során később néhány igazgatósági tag közölte: lemond a tiszteletdíjáról, ezután szívességből intézi az ügyeket. így döntött például Krebsz Ferenc, Zebegény polgármestere, míg Csizmadia Vilmos, Kóspallag, Seres István, Szokolya polgármestere azt tette kérdésessé: — Egyáltalán szükség van-e még erre a társulásra, vagy szüntessék meg? Mert mint Zoltai Mihály, Nagymaros alpolgármestere is megjegyezte: Ki kel! mondani végre, hogy 15 ezer forintból nem lehet telefonhoz jutni. Legfeljebb harmincból vagy negyvenezerből — taksálták mások. Az a közös vélemény alakult ki, hogy mégiscsak tárgyalni kell a Magyar Távközlési Rt.-vel, melynek most valamivel jobbak az ajánlatai, több vonalat tudna adni, mint amikor még éppen kedvezőtlen ajánlatai miatt próbálkoztak nélküle. Ám mint Alpári György, Verőce polgármestere, a Börzsöny Com Rt. elnöke kifejtette, társulásukra, mint a regionális szövetkezés keretére ezután is szükség lesz, mert önállóan senki sem boldogul. Csupán tovább kell fejlődnie, például vállalkozásokba fognia, megtalálva hasznos szerepét. Ezt a javaslatot valamennyien elfogadták. Az Expo és a híd A telefon körüli bonyodalmak hűen tükrözik azokat az erőfeszítéseket, melyeket térségük modernizálásáért folytatnak a Börzsöny-vidék polgármesterei. Megkezdték a gázvezeték-hálózat kiépítésének előkészítését. Valahol már foglalkoznak a tanulmánytervek megalkotásával. Gyaraki F. Frigyes, Nagymaros másik alpolgármestere, aki a polgármester betegsége miatt viszi az ügyeket odahaza, csak üzent. Javaslatát Zoltai Mihály adta elő, s mindjárt el is fogadták nagy egyetértéssel, abban a meggyőződésben, hogy többre jutnak, ha a térség minden önkormányzata együtt, egységesen adja be közös pályá-0Ma a ceglédi Losontzi Általános Iskola Speciális Szakiskola és Diákotthonban tartják meg Pest megye hasonló oktatási intézményei enyhén értelmi fogyatékos tanulóinak tanulmányi versenyét. Csoknyay Zoltán igazgatótól meg tudtuk, immár több éve, hogy iskolájuk a házigazda és rendező. Áz iskolákban házi küzdelemben alakították ki négy fős csapataikat. Tizenegy iskola nevezett. A minisztérium közoktatási szakmai irányítási főosztálya a következő témaköröket jelölte meg: történelmi korok (hírességek, nevezetéssek); iránytűvel a Föld körül, szó, zene kép) Petőfi, Arany, Weözatát az Expo 96 támogatásra. Zoltai Mihály mellé sorakozva hangoztatják ezentúl azt az igényüket is, hogy még a dunai gát elbontása előtt készüljenek el egy Nagymaros—Visegrád közti híd pillérei. Később, ha lesz vállalkozó, erre szereltetné a felépítményt, s ezáltal létrejöhetne a kapcsolat Magyarország nyugati és keleti felével. Az idegenforgalmat és a gazdaságot így lehetne fellendíteni, a Börzsöny-táj elmaradottságát megszüntetni. rés Sándor versei. Fekete István prózája); riporter kerestetik (helyzetfelismerési gyakorlatok, szituációs játékok; közlekedj okosan! (közlekedéssel kapcsolatos ügyességi feladatok, balesetmegelőzési szabályok, KRESZ-ismeretek bemutatása), a mesék birodalma (a tanulók szabadon választott miből mesefigurákat készítenek — próbára téve képzelőerejüket, kézügyességüket, kreativitásukat). Az első és második helyezett csapat indulhat majd a június 4-e és 6-a között ugyancsak a Losontzi-iskolában megrendezendő országos tanulmányi versenyen, amelyen huszonöt négy tagú együttes vehet részt. (f.) Kovács T. István Fogyatékos gyermekek tanulmányi versenye Politikai cs társadalmi hetilap XXX. évfolyam 17, (1525.) sz un: 1993. április 23. Ára: 28 forint A tisztességes piaci versenyért (4. oldal) Oktatásügyi ügyetlenségek (6. oldal) Hajógyári sziget — „állóvízben” (8. oldal) Kárpótlásból kulcsos ház (9. oldal) Székelyföld várja a vállalkozókat (III. oldal) Ki volt Benyovszkv Móric? (1.1. oldal) Népvándorlás az évezred végén (22. oldal) Katonai járatok az űrben (24. (ddal) Megelevenedett a búzaszenteló hagyománya iCiLLfml, I...» II ..I.I..I ' . \ <Jv %J (Cikkünk a lap II. oldalán) • • Önkormányzataink működőképesek (Folytatás az I. oldalról) Nem feltétlenül kell kimondani, hogy a polgármester a végrehajtó hatalom feje, de mindenképpen abba az irányba kellene elmozdulni, hogy a polgármester végrehajtó szerepei tudatosuljanak és felerősödjenek. A másik probléma, hogy a képviselő-testületek nem igazán élnek a feladat- és hatáskör átruházási lehetőségével. Vannak olyan kérdések, amikor teljesen szükségtelen, hogy a képviselő-testület határozzon bennük. E tekintetben biztos, hogy előrelépésre van szükség. A törvény további gyengesége, hogy meglehetősen bonyolult, nehézkes a megyei testületek megalakításának rendje. Az egész megyei önkormányzat egyfajta légüres térben lebeg, nincs politikai függősége. Nincs, aki számonkérje, mit csinál, hogyan gazdálkodik, mennyire hatékony a működése. Ezért mindenképpen változtatni kell a megyei közgyűlés létrehozásának szabályain. Én a közvetlen választásos megoldásban gondolkodnék. — Nagyon sokan felvetik, hogy a testületen belüli feszültségeket esetleg feloldaná, ha a polgármester visszahívható tenne. Ezzel kapcsolatban egy képviselői indítvány is született a Parlamentben. — Ez az indítvány a polgármesterek visszahívásán keresztül ismételten becsempészné a visszahívás intézményét a magyar demokratikus közjogba, ami nagyon szerencsétlen megoldás lenne. Semmiképpen nem tartjuk támogathatónak, annál is inkább, mert sok esetben a testületet ruházná fel jogosítványokkal a lakosság által megválasztott polgármester viszszahívására. — A lakosság általi visszahívás lehetőségét elfogadhatónak tartaná-e? — Végre mondjuk ki fehéren-feketén, hogy a visszahívás intézménye egy kommunista találmány. Lenin találta ki 1917-ben, hogy a bolsevik puccs előtt viszonylag demokratikus játékszabályok szerint megválasztott parlamentet szét tudja verni. A visszahívás orosz mintára terjedt el Kelet- Európában. a nyugati jogokban teljesen ismeretien. Ez az intézmény csak arra jó, hogy a képviselő egy állandó megfélemlítés állapotában legyen, ilyen körülmények között pedig nem lehet feleíős döntéseket hozni. — A mai törvény szabályozás szerint viszont csupán egyetlen módon lehet a polgármestertől megválni, ha a képviselő-testület működésképtelenné válik, és ezért a Parlament feloszlatja a testületet. — Az önkormányzati törvény megalkotása során felvetődött, hogy nem kellene-e normaszövegbe foglalni a polgármesterrel szembeni bizalmatlansági indítvány lehetőségét. Végűi az az álláspont kerekedett felül, hogy ez esetleg destabilizálná az újonnan létrejövő önkormányzatokat. Eddig a 3100 polgármester közül körülbelül 150 mondott le, de ha egy ilyen döntést bevittünk volna a törvénybe, a polgármesterek fele esetleg nem lenne a helyén. Tudom, hogy vannak problémák, feszültségek, és jogi eszközökkel meglehetősen nehezen feloldható a képviselőtestület és a polgármester esetleges szembenállása. De hangsúlyozom, vannak politikai eszközök is, amelyekkel el lehet érni, hogy amennyiben a polgármester alkalmatlan a feladatának az ellátására, lemondásra kényszerítsék. — Említette, hogy a minisztérium dolgozik az önkormányzati törvény módosításán. Tervezik-e, hogy a közeljövőben módosító javaslatot nyújtanak be a Parlamentnek? — A Belügyminisztériumban szakmai elemzések, előkészületi munkálatok folynak, de ezek még nincsenek oiyan stádiumban, hogy törvényjavaslat formájában megjelenjenek. Emellett a módosítás elfogadásához kétharmados parlamenti többség szükséges, és jelenleg nincs meg az a politikai akarat, hogy a törvényt a Parlament a napirendjére tűzhesse. — Az önkormányzati törvény kritikájaként még elmondanám, hogy az európai fejlett országokban sehol nincs olyan önkormányzati rendszer, ahol ennyire szabad lenne az önkormányzatok mozgástere a gazdálkodás területén. Ezért meg kellene nézni, hogy a működő európai rendszerek közül melyiknek a gyakorlata volna az, amelyik viszonylag harmonikusan illeszthető a jelenlegi szabályozáshoz, de amely lényegesen nagyobb jogosítványokat biztosít az ellenőrzés tekintetében az állami szervek számára. Halász Csilla
