Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-23 / 94. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. ÁPRILIS 23.. PENTEK Angyalföldön a Székely Körrel Versnapi rajzpályázat, 1993 A népfőiskola modern szeretetszolgálat A Budapesti Székely Kör és a Szabó Ervin Gimnázium Angyalföldi Népfőiskolájának megnyitóján éreztem: itt újra együtt van mindaz, ami egykor, a negyvenes években, a népfőiskolákat olyan páratlanul eredményessé tette. Legelsőként a résztvevők szeretete, a sorsuk iránt érzett felelősség és a segíteni akarás. A legmodernebb oktatási eszközökkel felszerelt gimnázium, a szakmai képzésben jártas tanári karával. És végül a mintegy negyven népfőiskolás, akik tanulni akarnak, akik tanáraikkal együtt felnőttként átérzik, hogy biztos egzisztenciát csak szakképzett és gondolkodó emberek teremthetnek maguknak. A népfőiskolásokat köszöntő tanárok szavaiból sugárzott: tudásuk átadása mellett gondoskodásukkal is segíteni kívánják a rájuk bízottakat. Macskássy Izolda grafikusművész székelységének megvallásával éreztette: a vérségi összetartozás tudata indítja az egyharmadában Erdélyből áttelepült népfőiskolások segítésére. „Kotlósuk kívánok lenni — mondta szeretettel —, aki óvja és gyarapítja őket.” A közös tanulásban Magyarország legbölcsebb emberei lesznek segítségükre — becsüljék meg őket —, kérte. De ne feledjék: az igazi cél a közösséggé kovácsolódás, az együvé tartozás tudatosítása és egymás segítése kell, hogy legyen. Végül felajánlást tett: egy kiállítást, melynek bevételét a népfőiskolának adja majd. Székelyként ajánlotta fel Tamás Menyhért író is segítségét. A népfőiskolákat szellemi szeretetszolgálatnak nevezte, amely szakképesítés és tudás nyújtásával segíti a résztvevőket a gondokkal teli években biztos egzisztenciájuk megalapozásában. A harcból egyenes derékkal kell kikerülni — intette hallgatóságát. Hogy két év múltán elmondhassák a székely emberrel: „Megmaradtam szálfának”. Gál András főiskolai tanár, a Budapesti Székely Kör titkára és immár második népfőiskolájuk szervezője az oktatás céljáról szólt. Közművelődési óráikkal a hallgatók általános műveltségét és magyarságtudatuk erősödését kívánják szolgálni. Szakmai oktatásukkal középfokú informatikai szakembereket képeznek számítógépek és audiovizuális eszközök kezelésésre. A képzés végén megszerezhető, országosan elfogadott és a KSH által rendszeresített diplomák széles körű elhelyezkedésre adnak lehetőséget. A diploma ugyanakkor megköveteli a kötelező részvételt —, intette a hallgatókat. Oherfrank Géza, a Külügyminisztérium kabinet irodájának vezetője, az informálódást, a tudás gyarapítását a sötét erők elleni küzdelem eszközének nevezte. Kiszely István antropológus pedig a népfőiskola felsőbbrendűségét hangoztatta a többi iskolával szemben. Itt mindenki arra tanít, aminek igazáról szentül meg van győződve. A hallgatókat figyelmeztette a gyökértudat erősítésének fontosságára. Mert csak akkor nem veszünk el, ha magyarok tudunk maradni a Kárpát-medencében — mondta. A megnyitó végén Mayer József igazgatótól kérdeztük: mi ösztönözte a népfőiskola befogadására? — Vállalkozó iskola vagyunk — mondotta. Különböző tanfolyamok szervezésével igyekszem elérni, hogy többdiplomás tanáraink szellemi felkészültségüknek megfelelő munkával egészíthessék ki keresetüket. Korszerű gépeink vannak és kellő gyakorlatunk az országos színtű vizsgák megszervezésében, mindez hozzásegít az informatikai népfőiskola sikeres megtartásához. Veszelszky Sára Cseh—magyar kapcsolatok Ismerjük meg egymás kultúráját! Cseh—magyar kulturális fesztivál kezdődik az Almássy téri Szabadidő Központban ma, április 23-án, s április 25-éig tart majd. Kocsis Péter, a Prágai Sörlovagrend ügyvivője elmondta: szeretnének rendszeresen a nyilvánosság elé lépni olyan rendezvényekkel, mint a mostani Bohémia Fesztivál. A három nap programja rendkívül sokoldalú: könnyűzenei, komolyzenei és dzsessz-rock koncertek, cseh és magyar filmek, fotókiállítás, különféle tárlatok és irodalmi összeállítás is várja az érdeklődőket. A szervezők között van az Amicus Egyesület is, melynek vezetőjétől, Firon Andrástól megtudtuk: az egyesület részt kíván venni minden olyan tevékenységben, ami elősegíti a cseh és magyar kulturális kapcsolatok bővülését, fejlődését. Terveik között szerepel például egy olyan történelmi olvasókönyv, mely a két nép közös történelmi eseményeit két nyelven ismertetné meg a csehországi és a magyar olvasókkal — természetesen egy cseh és egy magyar szerző tollából. N. L. Óbudai barokk fesztivál A barokk év alkalmából Óbuda és Békásmegyer önkormányzata fesztivált rendez augusztus 19—:29. között — tájékoztatták tegnap az újságírókat. A Zichy-kastély udvarán mutatják be Händel Agrippina című operáját Kerényi Miklós Gábor rendezésében, Oberfrank Géza vezényletével. Agrippina szerepében Csavlek Etelka, Claudius császárként Gregor József lép fel. A Capella Savaria hangversenye a Szent Péter és Pál Főplébánia templomban lesz, ahol Kertesi Ingrid és Borsodi László, a kerület művészei is közreműködnek. A Kiscelli Múzeum programjában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének szakos hallgatóinak koncertje és az Arbeau Historikus Táncszínház előadása szerepel. Az Óbuda Fesztivál keretében „protestáns énekmondók” és vásári játékosok is bemutatkoznak. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a kerület középiskolásainak barokk témájú vetélkedőt rendeznek, és tervezik egy, a barokk kor óbudai történetéről és műemlékeiről szóló fotóalbum megjelentetését. Képekben is továbbélő költészet Az érdi Csuka Zoltán könyvtár évek óta megrendezi a város és környéke gyerekei részére a költészet napi rajzpályázatot. Az idén meghirdetett egyúttal az első országos versnapi gyermekrajzpályázat is. A vállalkozás — vélekednek a szervezők — minden várakozást felülmúlt: összesen 1422 pályamű érkezett be az ország minden tájáról, sőt, az országhatárokon túlról is. Összesen 50 pályamű részesedett valamilyen díjban, 29 gyermekalkotás pedig jutalmat kapott. A Vándorserleg-fődíjat Varga Ildikó tízéves nagykanizsai kisiskolás nyerte. (Képünkön látható a Nagy László Pünkösdi hajnal című verse ihlette festménye.) Pest megyéből a következő tanulókat díjazták: ,, - .f' * ff* K jjjir • 1 2V* ' fid. «H^wrí' -/y V f'W 9 ■'■SaefW Barton Miklós — Érdről, I. helyezett, II. helyezettek: Szálai Judit (Érd) és Pallag Péter (Százhalombatta); V. helyezettek: Csibra Krisztina és Paul Tímea (mindketten Érdről). A díjak mellett mindenik sikeresen szereplő tanuló egy-egy Nagy Lászlót, illetve József Attilát ábrázoló linómetszetet kapott — Marcali Kiss József érdi művész ajándékaként. üzenet Mátyás király Korunknak is szól az üzenet, nemcsak a magyarságnak: általában a kornak, amelyben az etnikai tisztogatások formáinak és eszközeinek egész arzenálját teremtette és teremti meg az ember nap mint nap: a fegyverropogástól a jogtiprásig, a megaláztatástól a csendes fojtogatásig. Kolozsvár mai üzenetét azonban a Korunk című folyóirat legújabb kori történetével, annak felelős szerkesztője, Cseke Péter és Boér Ferenc, a Kolozsvári Magyar Színház művésze hozta el s a Litea Könyvesházban adták át, erdélyi magyar és román (valamint hazai lapok) írásaiból szerkesztett összeállításban. A gyönyörű könyvek otthonában hallhattuk az erdélyi magyarság drámájának néhány legújabb fejezetét: Mátyás király szobrának meggyalázásáról és a Korunk című folyóirat helyzetéről, a szerkesztőség többszöri kilakoltatásának történetéről. Az igazságos Mátyást életének csúcsán, Bécs bevétele után teljes fegyverzetben ábrázolja Fadrusz János lovasszobra, bástyaszerű talapzaton, négy hűséges emberével, a mellékalakokkal. A szimbólummá vált Mátyás-szobrot a nagy király születésnapjának 550. évfordulóján gyalázta meg Kolozsvár román polgármestere — Iorga-idézettel ellátott táblát és román zászlókat helyeztetvárosából ve rá. Az „akciót” ismerjük, már a hazai lapokból is, itt a Liteáben azonban megismerhettük azt a hűségnyilatkozatot is, amit István (Stefan cel Mare) román vajda 1475-ben Mátyásnak, a magyarok királyának tett. Most azt szeretnék odaát (a pályázatot meg is hirdették), hogy a Mátyásszobrot méreteiben fölülmúló emlékművet állítsanak Avram láncúnak — az 1849-es erdélyi „móckirálynak”. A másik látványos akció a Korunk ellen folyik. Mivel a lapot 1974 óta a megyeházán, annak földszinti helyiségeiben szerkesztik — a kilakoltatási szándék okát nem kell magyaráznunk. Egyik kilakoltatási parancs a másikat éri, de a magyar folyóirat ennek ellenére eddig maradt a helyén. Most azonban a bukaresti kormányban már nem az a kulturális miniszter, akinek cselekedeteit a józan ész és az emberiesség diktálta (L. Spissről van szó): a Korunk elleni „funariáda” ezért újabb lendülettel folytatódik. A szerkesztőség szerint azonban még ebben a helyzetben is van valamelyes remény, lévén, hogy a román értelmiség színe-java az erdélyi magyarság képviselői mellé állt. Az ellenzéki lapok követelik Funar távozását és rávilágítanak ostobaságaira, néven nevezve az ott élő magyarság elleni támadásainak lényegét. Boér Ferenc nagyszerű előadásában Adyt, Reményik Sándort, Farkas Árpádot, Kányádi Sándort idézte meg drámaian a lesújtó, de ugyanakkor mégis felemelő Litea-esten: azok közül a költők közül, akik aggódó szeretettel figyeltek és figyelnek a nyomorgatott erdélyi magyarságra, azokra, akik még mindig „fogcsikorgató türelemmel”, „fojtott igével és visszanyelt szóval” tűrik sorsukat. Ónody Éva
