Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-23 / 94. szám

É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. ÁPRILIS 23., PÉNTEK 3 Ki a vendég? Bárhogy igyekszem is, de a Kossuth Rádió (nemzeti fó'­­adó) déli főidejében, hetente többször is elhangzó egyik műsorcím nem tud eljutni az értelmemig, érzelmileg ile­dig mindannyiszor visszatetszést vált ki belőlem. így hangzik: „Vendég a háznál — gyerekekről felnó'ttek­­nek.”Az első', ösztönös reagálásom mindig ez: a gyer­mek — vendég lenne? A sző értelme szerint olyan vala­ki, aki egy házhoz, egy családhoz látogatóba érkezik csu­pán? (Azon most ne elmélkedjünk, hogy várva vártan-e, vagy épp hívatlanul...) Hiszen a vendég olyan személy, aki rövidebb-hosszabb ideig tartózkodik valahol, ám et­től még lehet alkalmatlan, vagy épp nagyon kellemetlen is, hiszen a félig tréfás mondás is úgy szói ugyebár, hogy „akármilyen kedves vendég — három napig untig elég”. Szóval a gyermek — nem vendég. Mert porontyot vár­ni, bölcsői ringatni, gügyögésre gügyögéssel felelni, gyá­­molítgatni, báját hessegetni, kedvét keresni, jósággal kö­rülvenni, nyiladozó értelmét lesni, próbás időkben resz­ketve óvni minden áron vagy sorsát esti imába foglalni, — ez mind-mind sírig kísérő' kifogyhatatlan adomá­nyunk. Melyekből — bármily nagy vendégnek is — leg­feljebb csak egy-egy morzsányi jut. Mert a gyermek — Adyval szólva — „... az eleven­ség, az öröm, a jövőbe ható ígéret, a bilincsbe nem vert Ember, az Igazán igaz Isten.” A műsorcímet megváltoztatni tehát aligha több — gye­rekjátéknál... Murányi László Guruló dollárok Kormányszóvivői tájékoztató Stúdióalapítási engedélyek Gáspár Miklós, a Keresztény­­demokrata Néppárt frakcióve­zető-helyettese újabb eljárást kezdeményez a legfőbb ügyésznél az úgynevezett gu­ruló dollárok ügyében. A ke­reszténydemokrata politikus erről, tegnapi sajtóértekezleten számolt be, hangsúlyozva: el­fogadhatatlan, hogy az ügyész­ség bűncselekmény hiányával indokolva megszüntette a nyo­mozást. Gáspár Miklós, valamint az ügy jogi hátterét részletesen felvázoló Jobbágyi Gábor egyetemi docens azon az állás-A Bács-Kiskun Megyei Bíró­ság április 23-án dönt Nagy Tamás képviselői mandátumá­ról — mondta dr. Rebek Lő­rinc tanácsvezető bíró. A Bács-Kiskun megyei 4-es számú választókerület­ben április 4-én megtartott vá­lasztást — mint az ismeretes — Nagy Tamás, az Agrárszö­vetség és Köztársaság Párt kö­zös jelöltje nyerte meg. Nagy Tamás 94 szavazattal kapott többet, mint Komáromi Ist­ván, az MSZP jelöltje. A sza­vazást követően állampolgá­rok egy csoportja kifogást nyújtott be a kunszentmiklósi választási bizottsághoz. Azt Ne a volt ÁVH-s tisztek gyermekei töltsenek be veze­tő pozíciót egyes levéltárak­ban — ennek érdekében tün­tetett a Kéri Edit ’56-os szí­nésznő által vezetett negy­­ven-ötven fős csapat a Köz­ponti Levéltár előtt tegnap délután. Kéri Edit rövid beszédé­ben figyelmeztetett: AVH-s ponton volt: az ügyészség nem tárta fel kellő alaposság­gal a tényállást. Az ügyben érintettek ugyanis megítélésük szerint a több mint 16 millió dollár Moszkvába juttatásával nem csupán devizagazdálkodá­si szabályokat sértettek meg, hanem vagyon elleni bűncse­lekményekben is elmarasztal­­hatóak. Mint Jobbágyi Gábor fogalmazott: a guruló dollárok ügye voltaképpen a különösen nagy értékre elkövetett sik­kasztás és hűtlen kezelés minő­sített esete, amely még közok­irathamisítással is társul. bíróság sérelmezték, hogy Szalkszent­­mártonban a szavazókörök ko­rábban zártak be, illetve a vá­lasztási bizottság — az ered­ményesség érdekében — meg­­hosszabította ugyan a szava­zás idejét, de a lehetségesnél rövidebb idővel. A kifogás el­bírálására első fokon illetékes kunszentmiklósi választási bi­zottság a jogsértést ugyan megállapította, azonban meg­ítélése szerint az érdemben nem befolyásolta a végered­ményt, ezért azt nem semmisí­tette meg. A kifogással élő állampol­gárok a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz fordultak. múltú szülők gyermekeire bízva a közelmúlt fontos do­kumentumait, azokból igen sok eltűnt. így a bűnösök utá­ni kutatás nagyon nehéz, sőt sokszor lehetetlen. A művésznő szerint más le­véltár előtt is rendezhettek volna „macskazenét”, ám ők ezt választották. (n.) Elkészült a helyi jellegű önál­­ló rádió- vagy televíziómű­sort készítő stúdiók alapításá­nak engedélyezéséről szóló részletes szabályozás, illetve az ehhez kapcsolódó pályáza­ti rendszer. A részletekről Fe­kete György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára szá­molt be a szokásos, csütörtö­ki kormányszóvivői tájékoz­tatón. Az előzményeket feleleve­nítve Fekete György hangoz­tatta: eddig a frekvenciamora­tórium, illetve a médiatör­vény előkészítése fogta le a minisztérium kezét, hogy stú­dióalapítási engedélyeket osz­­szon. Az elmúlt csaknem két év alatt viszont már mintegy 600 kérelem halmozódott fel, és miután a médiatörvény sem jött létre, a helyzet im­már tarthatatlanná vált. A tár­ca ezért négy hónappal ez­előtt nekifogott egy olyan rendszer kimunkálásának, amellyel a hatályos jogszabá­lyok alapján rendezhető az en­gedélyek ügye. Mindazonál­tal ma már világos, hogy a több száz igény elbírálásának, kielégítésének processzusa akár három-négy évig is eltart­hat. Az „első hullámban” vi­szonylag gyorsan — előrelát­hatólag már augusztusra, szep­temberre — kiadható mint­Kevesebb munkanélküli Márciusban a regisztrált mun­kanélküliek száma 7500-zal, a munkanélküli-ellátásban ré­szesülők zárólétszáma pedig 9700-zal csökkent — közölte végleges adatok alapján az Or­szágos Munkaügyi Központ. A március végén nyilvántar­tásban szereplő 697 585 re­gisztrált állásnélküli közül a zárónapon 492 455-en része­sültek ellátásban. A munkanél­küliségi ráta — a gazdasági­lag aktív népesség és a munka­­nélküliek aránya — a februári 13,6 százalékról 13,4 százalék­ra csökkent. A Munkaügyi Központ valószínűsíti, hogy a következő 3 hónap alatt — az új pályakezdők jelentkezéséig — a munkanélküliség tovább csökken. Ennek okaként töb­bek között a nyugati és a Bala­ton környéki régiókban tapasz­talható szezonális fellendü­lést, némi gazdasági élénkü­lést jelölik meg. Egyre több ál­lásnélküli kapcsolódik be az átképzésbe, közhasznú munka­végzésbe, ők a részvételi idő alatt nem számítanak regiszt­rált munkanélkülieknek, bár munkakeresőként továbbra is a nyilvántartásban szerepel­nek. Továbbra is nagy az elté­rés az ország egyes területei között a munkanélküliségi rá­tát tekintve. Több mint 22 szá­zalék a. ráta Szabolcs-Szat­­már-Bereg, 21,9 Nógrád és 20,5 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Budapesten 6,6, Győr-Moson-Sopron megyé­ben 8,3, Vas megyében 9 szá­zalékos a munkanélküliség. si-frekvenciahasználati enge­dély. A következő menetben viszont már bonyolultabb mű­szaki vizsgálatokat kell végez­ni: miként hatnak egymásra a szomszédos frekvenciák. Mivel a korlátozott lehető­ségek miatt nem elégíthető ki minden műsorszórási igény, pályázatot kell kiírni a legalkalmasabb műsgrszol­­gáltatók kiválasztására. A kormány múlt heti ülésén már áldását is adta arra, hogy a művelődési miniszté­rium tárcaközi bizottságot hozzon létre a pályázatok el­bírálására. 7A jog nyelvén ez azt jelenti, hogy az engedé­lyezés államigazgatási hatás­körben folyik majd. A mi­nisztérium már ki is dolgoz­ta a lehetséges frekvenciákra benyújtandó pályázatok kri­tériumrendszerét. Ebben olyan kívánalmak szerepel­nek, mint például a szakérte­lem és a teljesítőképesség, az ajánlott műsorstruktúra, garancia a műsorszolgáltatás folyamatosságára, a stúdió műszaki színvonala, tudósító­hálózat létrehozása, illetve a tulajdonviszonyok kérdése. Előnyt élvezhetnek azok, akik rendszeresebben kíván­nak foglalkozni a helyi ese­ményekkel, a nemzetiségi és etnikai problémákkal, a ha­gyományőrzéssel, az oktatás­sal. A pályázaton való rész-A Magyar Rádió hétfőtől a március 5-én elfogadott új műsorrend szerint szólal meg, vagyis a Kossuth „nem­zeti főadó”, a Petőfi „a csa­lád rádiója” lesz, a Bartók pe­dig — hűen korábbi profiljá­hoz — elsősorban komolyze­nei és művészeti műsorokat sugároz majd — jelentették be a Rádió csütörtöki sajtótá­jékoztatóján. Az új produkci­ókat és törekvéseket Osgyáni Csaba műsorigazgató, a há­rom adófőszerkesztő (P. Sza­bó József, Dénes Gábor és Nyakas Szilárd), valamint a főszerkesztőségek vezetői is­mertették. Az új műsorrend szerint a Kossuthon rövidül a Reggeli krónika, a korábbinál ritkáb­ban jelentkezik a Magyaror­szágról jövök, hosszabb lesz viszont a Napközben. A Kos­suth Klub ezen a címen meg­szűnik, egyes elemei más cí­men megmaradnak, korábbi szerkesztői pedig új műsorok­kal jelentkeznek majd. Az adó programjában több úgy­nevezett „szabad sáv” találha­tó, ezek elosztásáról egy hat­tagú bizottság dönt, az adófő­szerkesztő reményei szerint a lehető legdemokratikusabb módon. A Kossuthon hétfő­től új műsorokkal jelentkezik a Vallási Főszerkesztőség (Nemzetközi vallási híradó, Vallás és történelem) és az Irodalmi Főszerkesztőség (Szabad polc). vételnek egyébként feltétele a pályázati kiírás megvásárlá­sa. Ennek összege pályáza­tonként 40 ezer forint. Később helyszíni ellenőrzé­sekkel is meggyőződnek ar­ról, hogy a műsorszolgáltató valóban tartja-e magát a pá­lyázatban vállalt kötelezettsé­gekhez. Az első hullámban kiosz­tandó engedélyeknél a mi­nisztérium arra törekszik, hogy a kiadott frekvenciák le­hetőleg arányosan terítsék be az egész országot, és kis, he­lyi adók jussanak lehetősé­gekhez. A szabályozás kul­cseleme, hogy a befektetők, stúdióalapítók ne fűződhesse­nek „láncba”, vagyis ne ala­kuljanak ki műsormonopóliu­mok. A helyi jellegű stúdió fogalma egyébként azt jelen­ti, hogy műsora legfeljebb százezer hallgatóhoz, illetve nézőhöz juthat el. A kormány határozott ar­ról is, hogy a műsoraikat rá­dióhullámok igénybevételé­vel közlő stúdiók és műsor­szóró adók engedélyét felül kell vizsgálni. A kabinet csütörtöki ülé­sén áttekintette a felsőoktatá­si törvénytervezetet is, ame­lyet némi módosításra még visszaadott az illetékeseknek, de várhatóan már két hét múl­va az Országgyűlés elé ter­jeszt. A Petőfi új programjában a hajnal a vidéki hallgatóké (Hajnali kalendárium), a kora reggel a fiataloké (Reggeli csúcs), á déli és kora délutáni adások pedig elsősorban az idősebb korosztályhoz szól­nak majd. Új műsor többek között a Zöld telefon című környezetvédelmi tudakozó, a Családi persely című pénz­ügyi szolgáltató magazin, va­lamint a Ziccer című kora esti ifjúsági műsor. A koráb­binál több családi program készül ezentúl, de külön mű­sora lesz a magányos férfiak­nak, kéthetenként pedig az „Érintés” című szexműsor je­lentkezik majd. A Bartók profilja nem vál­tozik jelentősen, hiszen már korábban is „irányban volt” — fogalmazott Nyakas Szi­lárd főszerkesztő. Az adó ez­után is elsősorban a zene- és művészetkedvelő hallgató­kat célozza majd meg. Új kezdeményezés a második félévtől havonta egyszer je­lentkező Európai utas című műsor, amely — az azonos elnevezésű folyóirattal együttműködve — közép-ke­­let-európai regionális maga­zin lesz. A sajtótájékoztatón beje­lentették: a Rádió és Televí­zió Újság jövő heti száma ki­emelésekkel segíti majd, hogy a hallgatók mielőbb el­igazodjanak az új műsorstruk­túrában. Lapok támogatása Az idén 70 kulturális lap kap tá­mogatást a Művelődési és Köz­oktatási Minisztériumtól. A tár­ca összesen 126 millió forintot osztott szét a különféle kiadvá­nyok között. Szeghalmi Elemér, a pályáza­tokat elbíráló kuratórium sajtó­­referense elmondta: 275 lap nyújtott be igényt támogatásra, négyszázmillió forint értékben. Az elbírálásnál a folyóiratok tartalmi értékét, közhasznúsá­gát tekintették irányadónak. Bárány Tamás, író, kuratóri­umi tag hozzátette: távol tartot­ták a politikai és személyes szempontokat. A rendelkezésre álló összeg korlátozottsága mi­att sok olyan kérelmezőt is el kellett utasítaniuk, aki megérde­melte volna a támogatást. Nem díszmagyarban A Magyar Rádió munka­társa, Farkas Zoltán sze­rint ő'és a liberális pár­tok vezetői meg vannak győződve róla, hogy jövő­re megnyerik a választá­sokat. Mint a rádiós nép­szónok kijelenti: bizto­sak benne, hogy az MDF által megálmodott Ma­gyarország modellje nem lesz kelendő. Sem az ódivatú, sem a jobbol­dali konzervatívizmusra nem szavazhatnak már nálunk; idegenkednek az új klientúrától, ele­gük lesz a poszt-kádári etatizmusból, nem fogad­ják el a jelenlegi hata­lom kulturális és ideoló­giai preferenciáit, meg­mosolyogják a díszma­gyart, a hatvan-hetven évvel ezelőtti díszleteket, az ősmagyar erőfitogta­tást, a nemzeti hivalko­dást, s mindezek helyett inkább az európaiságot, a nyugati integrációt, a szabadságot és a libera­lizmust fogják választani. Ezek után egyetlen kérdésem maradt: vajon hol él a Magyar Rádió munkatársa, aki moso­lyogja a díszmagyart, a százéves díszleteket, a magyar erőfitogtatást, a nemzeti hivalkodást? Ugyanis eleddig hival­kodni még csak a szabad­ságot sajátos módon ér­telmező liberálisokat lát­tam, erejük fitogtatása — mint az a fiatal liberá­lisok debreceni kongresz­­szusán is tapasztalható volt — kizárólag az ő pri­vilégiumuknak tűnik, s amúgy csendesen, nem a Magyar Rádió munka­társaként jegyzem meg a nemzeti hivalkodás sem mindennapos cselekedet ma Magyarországon. Sőt! Az éles szemű rá­diós ez esetben nem szó­ban, hanem a Figyelő ve­zércikkében alkalmazta kifejezetten ordenáré csúsztatásait. (Az írás mellett ott a munkatárs fotója is. Közlöm: nincs díszmagyarban. Hála is­tennek.) (Vödrös) Nagy Tamás mandátuma Dönt a Figyelmeztető' macskazene Tüntetés a Várban egy 100—120 stúdióalapítá-Hétfó'tói a Rádióban Változik a műsorszerkezet

Next

/
Thumbnails
Contents