Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-23 / 94. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. ÁPRILIS 23.. PENTEK Nyílt nap a rendőrségen Drága belépőjegyek Megnyitották a fóti őrsöt Megvalósul egy rég várt terv Foton, az Attila utca 5. szám alatt Tóth Sándor polgármes­ter tegnap délelőtt megnyitot­ta helyi rendőrőrs épületét. A helybeliek régen várt kívánsá­ga teljesült ezzel. A hét vége kivételével naponta 8—16 óráig ügyfélfogadást is tarta­nak. A dunakeszi rendőrkapi­tányság kihelyezett őrsének parancsnoka Szénási István rendőr százados. A megnyitás időpontját a kö­zelgő rendőrségi nap idejére ál­lapították meg. — Bízik e ön abban, hogy ezután csökken a bűnözés ará­nya, jobb lesz Fői közbiztonsá­ga? — ezt kérdeztük Webner Sándor rendőr őrnagytól, a ka­pitányság vezetőjétől. — Száz százalékig — vála­szolta, majd azzal folytatta, hogy Gödön már működik a fó­tihoz hasonló létszámú őrs. Fo­ton is nagyobb volt egy idő óta a rendőri jelenlét. Többek kö­zött ennek köszönhető, hogy 1991-hez képest tavaly már 67 százalékkal kevesebb betörés fordult elő a dunakeszi körzet településein. Szombaton, az évenként ismétlődő rendőrség napján a váci kapitányságon belső ünnepséget tartanak, jól dolgozó kollégákat jutalmaz­nak. Gödön 15 órakor kutyabe­mutatót tartanak, 16 órakor a művelődési házban KRESZ-ve­­télkedőt rendeznek, 18 órakor a dunakeszi kapitánnyal folytat­nak beszélgetést a művelődési ház közönsége előtt. A dunakeszi kapitányság épületében nyílt nap lesz a szombati. A lakosság kérdések­kel, javaslatokkal keresheti fel a rend őreit, akik a polgárokat érdeklő információkkal szolgál-, nak. Eszközöket lehet megte­kinteni, a technikusok munká­ját megismerni például a tava­lyi módszer szerint. Ekkor az iskolás gyerekek némelyikétől újjlenyematot vettek, megmu­tatták, hogy segíti ez a nyomo­zást. A kíváncsi iskoláskorúak netán kézbe is vehetnek tárgya­kat. — No de a fegyvert biztos, hogy nem...? — Miért ne? — kérdezett vissza a kapitány. — Kézbe le­het venni, csattogtatni. Na per­sze, nem megtöltve. K. T. I. Farmosi kálvária A falué lett a tejcsarnok Lezárult Farmoson a tehén­tartó, tejtermelő gazdákat hó­napokig bizonytalanságban tartó „tejcsarnokügy”. A tej átvétele átmenetileg sem szü­netelt, sőt most már hosszú tá­von garantáltnak látszik. Mint arról lapunk február 27-ei számában beszámol­tunk, privatizálták az. addig a Tejipari Vállalat tulajdoná­ban lévő falusi tejátvevő üze­met. Az önkormányzat akko­riban túl soknak tartotta a ki­kiáltási árat. ezért elállt a vá­sárlástól. Az új tulajdonos magánvállalkozó viszont más célra kívánta hasznosítani az épületet. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő tehéntartó gazdák — számuk az évek fo­lyamán a legkevesebbre csök­kent a falu eddigi történeté­ben — észbe kaptak s tilta­koztak. Azzal érveltek, hogy egyre többen tartanának ott­hon szarvasmarhát, hiszen a visszakapott földeket csak ál­lattartással tudják biztonságo­san megművelni takarmány termesztése által. Munkahe­lyek hiányában amúgy is erre szorulnak a falusi emberek — mondták Farmoson. Az érintettek nyomására ezután a helyi képviselő-tes­tület is mindent elkövetett, hogy ne zárjon be a tejcsar­nok, sem március elsejével, sem később. Próbálkozott — most már a magánvállalkozó­tól — a megvásárlással, de si­kertelenül. A helyi tsz állat­egészségügyi és technikai okok miatt nem vállalhatta át a magántermelői tej össze­gyűjtését. A gazdák még nem érezték magukat elég erősnek az önálló összefogás­hoz, hogy akár egy szövetke­zet vagy társulás megszakítá­sával oldják meg a problémát — noha ez a változat több­ször felvetődött az idők folya­mán. A fejlemények egy sza­kaszán úgy látszott, hogy az önkormányzat kénytelen lesz új tejcsamokot építeni. Az idei költségvetést már ennek bekalkulálásával tervezték, keresték a megfelelő telket, ahol elkezdődhet a munka. Ám ekkor újabb fordulat következett be: a tejcsarno­kot megvásárló magánvállal­kozó ajánlatot tett az önkor­mányzatnak a létesítmény vi­szonylag kedvező áron való visszavásárlására. Az egymil­lió forint ugyanis mindenkép­pen kevesebb az előzőleg megtett árajánlatnál, noha több. mint a privatizációs ösz­­szeg. Az üzlet tehát ezúttal már megköttetett. Gecse János polgármester­től megtudtuk, hogy a tejcsar­nokot üzemeltetésre a Cegléd­tejnek adták át, hosszú távra szóló megállapodást ezekben a napokban kötnek. Terveik szerint az önkormányzat mindaddig nem kér bérleti dí­jat a vállalattól, amíg a na­ponta összegyűjtött tej meny­­nyisége 500 liter fölé nem emelkedik. Ez alatt ugyanis gazdaságtalan a gyűjtés és szállítás, márpedig napjaink­ban még csak 300 liter körül mozog a napi átlag. A kisgaz­dák ígéretet tettek az intenzí­vebb tejtermelésre: akik a bi­zonytalanság miatt megvál­tak jószágaiktól, azok közül többen vettek ismét tehenet a tavaszi vásárban. A szerencsés kimenetelű ügynek — sok más mellett — az a legfőbb tanulsága, hogy a a falvaknak, immár tényleg saját kezükbe kell venniük sorsuk irányítását. Ha ez előrelátásból nem tör­ténik meg, akkor jön a kény­szer, amit azonban nem kí­vülről, mások irányítanak. Egy szomorú, tragikus csattanót is meg kell említe­nünk a farmosi tejcsarnok kálváriája okán: a magánvál­lalkozó — nem tudni miért, valószínűleg nincs összefüg­gésben a leírt fejlemények­kel — nemrégiben öngyil­kos lett. (tóth) Háziorvosok vállalkozási formában A Vállalkozó Háziorvosok Országos Konferenciáját ren­dezik meg a hétvégén Rácke­vén. A szervezők, a Népjólé­ti Minisztérium, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Általános Orvosok Tudomá­nyos Egyesülete, az Orszá­gos Háziorvosi Intézet és a Szigethalmi Egészségügyi Központ a háziorvoslás s ezen belül a vállalkozó házi­orvosok helyzetének áttekin­tésében és értékelésében je­lölték meg a kétnapos tanács­kozás célját. Az érdeklődők előadásokat hallgathatnak meg a háziorvosi praxisok je­lenéről és a jövőben várható változásokról, a vállalkozási formában működő praxisok tapasztalatairól, a terápiás le­hetőségek gyakorlati alkal­mazásáról. illetve a számító­gép felhasználásáról az érin­tett szakterületen. Dr. Mol­nár Kornélia, a Pest Megyei Állami Népegészségügyi és Tiszti Szolgálat főorvosa a térségben engedélyezett vál­lalkozói háziorvosi rendszer eddigi tapasztalatait tárja a konferencia hallgatósága elé. A Népjóléti Minisztériu­mot Balogh Sándor főosz­tályvezető-helyettes képvise­li, aki a háziorvosi ellátások feltételrendszeréről, illetve annak működésével kapcso­latos elképzelésekről és lehe­tőségekről tájékoztatja az ér­deklődőket. Az egészség­­ügyi ellátások finanszírozási rendszerében bevezetett vál­tozásokról Fejes László, a Társadalombiztosítási Fő­­igazgatóság helyettes vezető­je tart előadást. Az 1992. jú­lius elseje óta — választható lehetőségként — bevezetett vállalkozói háziorvosi forma működési feltételeiről dr. Doktorics Béla, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Papp Albert, a Pest megyei APEH igazgatója, s dr. Fo­dor Miklós, a szakterület ve­zető intézetének igazgatója beszél a konferencián. mé. hozzá kell járulni, egyre keve­sebben áldoznak pénzt a műve­lődési ház programjaira. Ezért igazán nincs könnyű helyzet­ben Papp Istvánná, az intéz­mény igazgatója. Ami mégis jókedvre derítheti, hogy két színvonalas műsort tudtak ápri­lis végére megszervezni. A Mikroszkóp Színpad vendégjá­tékán a Zsarukabaré szerepel. A gyerekek számára pedig a Népszerű rajzfilmslágerek Sülysápon jelentős beruházás­ba kezdenek az idén. Mint Ke­­cser István polgármestertől megtudtuk, végre településü­kön is megvalósul a gázhálózat kiépítése. Eddig kedvezőtlen helyzetben voltak, mert mind Monortól, mind Nagykátától elég nagy a távolság ahhoz, hogy kiszoruljanak az ilyen programokból. Jelenleg a kivitelezőkkel folynak a tárgyalások. Pályáza­tok útján döntik el, hogy ki kap­ja a munkát, ami két fő részre tagolódik. Az első lépcső a fő­vezeték elkészítése, a második a teljes hálózat megvalósítása. A nagy nyomású vezeték ki­építésének költségeit a községi költségvetés magára vállalta. Ezt egy ötéves, középlejáratú hitelből fogják fedezni. A bel­ső hálózat elkészítésének anyagi terheit a lakosságnak kell vállalnia. A munkák nyár elején indul­nak. Az időjárás függvényében ősszel vagy a tél elején már be­fejeződnének a kivitelezések. Ez megközelítőleg 43 km gáz­vezeték kiépítését jelenti. Míg a gázbekötésekhez a te­lepülés lakosainak anyagilag is Sülysáp egyik legújabb és legszebb épülete a pünkösdista imaház Hancsovszki János felvételei Sülysáp is egyre szépül, új üzletek sora nyitotta meg kapuit a vá' sárlók előtt című előadás gazdagítja a prog­ramot. Gondot okoznak viszont a jegyárak. A kabaréra 300 fo­rint, a gyerekműsorra 100 fo­rintba kerülnek a belépők. Ezt az érdeklődők igen magasnak tartják. Van olyan ellenérv, hogy Budapesten a Bábszín­ház előadása 37 forintért tekint­hető meg. Igen ám, de ehhez hozzá kell számolni az útikölt­séget, netán egy fagyi vagy üdí­tő árát. A jegyárakat nagyban befolyásolja az a tény is, hogy a népszerű műsorokért egyre magasabb honoráriumokat kell kifizetni. Az állandó programok kö­zül a nyugdíjasklub és a virág­kötő-szakkör a legnépsze­rűbb. A nyelvtanfolyamok, a gitároktatás vagy az autósisko­la már nem vonz annyi érdek­lődőt. Nem is a szervezéssel van­nak a gondok, hiszen a jó ötle­tek nem hiányoznak. Jelenleg a kötelező tüdőszűrést próbál­ják kihasználni a programok népszerűsítésére. Itt minden la­kosnak meg kell jelenni, így a meghirdetett műsorokról min­denki tudomást szerez. A Zsa­rukabaré és a rajzfilmvetítés re­mélhetően megadja az alaphan­gulatot, megnő az érdeklődés. Talán a jegyárak is csökkenni Azúr otthonunk Az űrhajósok szerint nincs csodálatosabb látvány, mint bolygónk a világűrből néz­ve. Azúrkék gömb, patyolatfehér felhőfosz­lányokkal. E csöppnyi porszem a világmin­denségben a szűzi ártatlanság jelképe a dermesztő magasság távlatából. Mi, földhöz — sőt Földhöz — ragadt emberek, ne átitassuk magunkat. Kívülről a féreg­rágta gyümölcs is szép lehet, de mégsem egészséges. Glóbuszunk is e gyümölcsre hasonlít. Domború testén a fekélyeket mi szélesítjük, mélyítjük falánk paraziták, éhes pondrók módjára. Az ember leigázza a természetet — hal­lottuk évtizedeken át e nevetséges és nagy­képű szállóigét. A homo sapiens megzabo­lázza a folyókat, termékenyebbé teszi a hu­muszt, csodálatos világot varázsol maga köré... t Légkörünkön ma ózonlyuk tátong, vegy­szereinktől termőföldeink lassan, de bizto­san tönkremennek — hála(?) az emberi agynak. Nagyvárosaink légszennyezettsé­ge olyan magas, hogy oda valamirevaló ősember be nem tenné a lábát. A patakok, folyók vízéből, aki inni merészel — vegy­­elemzés nélkül —. bátor ember. Gyermekünk kezére rápaskolunk, ha a szőnyegre dobja a maszatos csokoládéspa­pírt. ugyanakkor megfeledkezünk szemétte­lepeinkről. Arról, hogy magunkra vonjuk azokat a felhőket, melyek a savas esőt hoz­zák, hallgatunk Csernobilről vagy leg­alábbis nem veszünk róla olyan mérték­ben tudomást, amit az a katasztrófa megér­demelt volna. Elfeledkezünk róla. hogy ha­zánkat ma is tucatnyi „Csernobil" fenyege­ti. Megünnepeltük a Föld napját. Plakátok­kal. rendezvényekkel hirdettük a jobbító szándékot. Am addig, míg a flóránk-fa­­unánk pusztulását okozók, az egészségün­ket rombolók úgyszólván büntetlenül vagy nevetséges bírság fejében garázdálkodhat­nak, amíg nem alkotunk olyan törvénye­ket, melyekben nem csak ejnye-bejnye szin­tű lesz a megrovás, addig ez az ünnep csu­pán üres formaság marad. Utódaink, re­mélhetőleg okosabbak tesznek. Fölmérik azt, hogy nem csak egy nap van a kalendá­riumban, hanem minden esztendőben há­rom száz hatva nötször óvják meg azúrkék otthonukat. Tóth Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents