Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-23 / 94. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. ÁPRILIS 23.. PENTEK Nyílt nap a rendőrségen Drága belépőjegyek Megnyitották a fóti őrsöt Megvalósul egy rég várt terv Foton, az Attila utca 5. szám alatt Tóth Sándor polgármester tegnap délelőtt megnyitotta helyi rendőrőrs épületét. A helybeliek régen várt kívánsága teljesült ezzel. A hét vége kivételével naponta 8—16 óráig ügyfélfogadást is tartanak. A dunakeszi rendőrkapitányság kihelyezett őrsének parancsnoka Szénási István rendőr százados. A megnyitás időpontját a közelgő rendőrségi nap idejére állapították meg. — Bízik e ön abban, hogy ezután csökken a bűnözés aránya, jobb lesz Fői közbiztonsága? — ezt kérdeztük Webner Sándor rendőr őrnagytól, a kapitányság vezetőjétől. — Száz százalékig — válaszolta, majd azzal folytatta, hogy Gödön már működik a fótihoz hasonló létszámú őrs. Foton is nagyobb volt egy idő óta a rendőri jelenlét. Többek között ennek köszönhető, hogy 1991-hez képest tavaly már 67 százalékkal kevesebb betörés fordult elő a dunakeszi körzet településein. Szombaton, az évenként ismétlődő rendőrség napján a váci kapitányságon belső ünnepséget tartanak, jól dolgozó kollégákat jutalmaznak. Gödön 15 órakor kutyabemutatót tartanak, 16 órakor a művelődési házban KRESZ-vetélkedőt rendeznek, 18 órakor a dunakeszi kapitánnyal folytatnak beszélgetést a művelődési ház közönsége előtt. A dunakeszi kapitányság épületében nyílt nap lesz a szombati. A lakosság kérdésekkel, javaslatokkal keresheti fel a rend őreit, akik a polgárokat érdeklő információkkal szolgál-, nak. Eszközöket lehet megtekinteni, a technikusok munkáját megismerni például a tavalyi módszer szerint. Ekkor az iskolás gyerekek némelyikétől újjlenyematot vettek, megmutatták, hogy segíti ez a nyomozást. A kíváncsi iskoláskorúak netán kézbe is vehetnek tárgyakat. — No de a fegyvert biztos, hogy nem...? — Miért ne? — kérdezett vissza a kapitány. — Kézbe lehet venni, csattogtatni. Na persze, nem megtöltve. K. T. I. Farmosi kálvária A falué lett a tejcsarnok Lezárult Farmoson a tehéntartó, tejtermelő gazdákat hónapokig bizonytalanságban tartó „tejcsarnokügy”. A tej átvétele átmenetileg sem szünetelt, sőt most már hosszú távon garantáltnak látszik. Mint arról lapunk február 27-ei számában beszámoltunk, privatizálták az. addig a Tejipari Vállalat tulajdonában lévő falusi tejátvevő üzemet. Az önkormányzat akkoriban túl soknak tartotta a kikiáltási árat. ezért elállt a vásárlástól. Az új tulajdonos magánvállalkozó viszont más célra kívánta hasznosítani az épületet. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő tehéntartó gazdák — számuk az évek folyamán a legkevesebbre csökkent a falu eddigi történetében — észbe kaptak s tiltakoztak. Azzal érveltek, hogy egyre többen tartanának otthon szarvasmarhát, hiszen a visszakapott földeket csak állattartással tudják biztonságosan megművelni takarmány termesztése által. Munkahelyek hiányában amúgy is erre szorulnak a falusi emberek — mondták Farmoson. Az érintettek nyomására ezután a helyi képviselő-testület is mindent elkövetett, hogy ne zárjon be a tejcsarnok, sem március elsejével, sem később. Próbálkozott — most már a magánvállalkozótól — a megvásárlással, de sikertelenül. A helyi tsz állategészségügyi és technikai okok miatt nem vállalhatta át a magántermelői tej összegyűjtését. A gazdák még nem érezték magukat elég erősnek az önálló összefogáshoz, hogy akár egy szövetkezet vagy társulás megszakításával oldják meg a problémát — noha ez a változat többször felvetődött az idők folyamán. A fejlemények egy szakaszán úgy látszott, hogy az önkormányzat kénytelen lesz új tejcsamokot építeni. Az idei költségvetést már ennek bekalkulálásával tervezték, keresték a megfelelő telket, ahol elkezdődhet a munka. Ám ekkor újabb fordulat következett be: a tejcsarnokot megvásárló magánvállalkozó ajánlatot tett az önkormányzatnak a létesítmény viszonylag kedvező áron való visszavásárlására. Az egymillió forint ugyanis mindenképpen kevesebb az előzőleg megtett árajánlatnál, noha több. mint a privatizációs öszszeg. Az üzlet tehát ezúttal már megköttetett. Gecse János polgármestertől megtudtuk, hogy a tejcsarnokot üzemeltetésre a Ceglédtejnek adták át, hosszú távra szóló megállapodást ezekben a napokban kötnek. Terveik szerint az önkormányzat mindaddig nem kér bérleti díjat a vállalattól, amíg a naponta összegyűjtött tej menynyisége 500 liter fölé nem emelkedik. Ez alatt ugyanis gazdaságtalan a gyűjtés és szállítás, márpedig napjainkban még csak 300 liter körül mozog a napi átlag. A kisgazdák ígéretet tettek az intenzívebb tejtermelésre: akik a bizonytalanság miatt megváltak jószágaiktól, azok közül többen vettek ismét tehenet a tavaszi vásárban. A szerencsés kimenetelű ügynek — sok más mellett — az a legfőbb tanulsága, hogy a a falvaknak, immár tényleg saját kezükbe kell venniük sorsuk irányítását. Ha ez előrelátásból nem történik meg, akkor jön a kényszer, amit azonban nem kívülről, mások irányítanak. Egy szomorú, tragikus csattanót is meg kell említenünk a farmosi tejcsarnok kálváriája okán: a magánvállalkozó — nem tudni miért, valószínűleg nincs összefüggésben a leírt fejleményekkel — nemrégiben öngyilkos lett. (tóth) Háziorvosok vállalkozási formában A Vállalkozó Háziorvosok Országos Konferenciáját rendezik meg a hétvégén Ráckevén. A szervezők, a Népjóléti Minisztérium, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete, az Országos Háziorvosi Intézet és a Szigethalmi Egészségügyi Központ a háziorvoslás s ezen belül a vállalkozó háziorvosok helyzetének áttekintésében és értékelésében jelölték meg a kétnapos tanácskozás célját. Az érdeklődők előadásokat hallgathatnak meg a háziorvosi praxisok jelenéről és a jövőben várható változásokról, a vállalkozási formában működő praxisok tapasztalatairól, a terápiás lehetőségek gyakorlati alkalmazásáról. illetve a számítógép felhasználásáról az érintett szakterületen. Dr. Molnár Kornélia, a Pest Megyei Állami Népegészségügyi és Tiszti Szolgálat főorvosa a térségben engedélyezett vállalkozói háziorvosi rendszer eddigi tapasztalatait tárja a konferencia hallgatósága elé. A Népjóléti Minisztériumot Balogh Sándor főosztályvezető-helyettes képviseli, aki a háziorvosi ellátások feltételrendszeréről, illetve annak működésével kapcsolatos elképzelésekről és lehetőségekről tájékoztatja az érdeklődőket. Az egészségügyi ellátások finanszírozási rendszerében bevezetett változásokról Fejes László, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság helyettes vezetője tart előadást. Az 1992. július elseje óta — választható lehetőségként — bevezetett vállalkozói háziorvosi forma működési feltételeiről dr. Doktorics Béla, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Papp Albert, a Pest megyei APEH igazgatója, s dr. Fodor Miklós, a szakterület vezető intézetének igazgatója beszél a konferencián. mé. hozzá kell járulni, egyre kevesebben áldoznak pénzt a művelődési ház programjaira. Ezért igazán nincs könnyű helyzetben Papp Istvánná, az intézmény igazgatója. Ami mégis jókedvre derítheti, hogy két színvonalas műsort tudtak április végére megszervezni. A Mikroszkóp Színpad vendégjátékán a Zsarukabaré szerepel. A gyerekek számára pedig a Népszerű rajzfilmslágerek Sülysápon jelentős beruházásba kezdenek az idén. Mint Kecser István polgármestertől megtudtuk, végre településükön is megvalósul a gázhálózat kiépítése. Eddig kedvezőtlen helyzetben voltak, mert mind Monortól, mind Nagykátától elég nagy a távolság ahhoz, hogy kiszoruljanak az ilyen programokból. Jelenleg a kivitelezőkkel folynak a tárgyalások. Pályázatok útján döntik el, hogy ki kapja a munkát, ami két fő részre tagolódik. Az első lépcső a fővezeték elkészítése, a második a teljes hálózat megvalósítása. A nagy nyomású vezeték kiépítésének költségeit a községi költségvetés magára vállalta. Ezt egy ötéves, középlejáratú hitelből fogják fedezni. A belső hálózat elkészítésének anyagi terheit a lakosságnak kell vállalnia. A munkák nyár elején indulnak. Az időjárás függvényében ősszel vagy a tél elején már befejeződnének a kivitelezések. Ez megközelítőleg 43 km gázvezeték kiépítését jelenti. Míg a gázbekötésekhez a település lakosainak anyagilag is Sülysáp egyik legújabb és legszebb épülete a pünkösdista imaház Hancsovszki János felvételei Sülysáp is egyre szépül, új üzletek sora nyitotta meg kapuit a vá' sárlók előtt című előadás gazdagítja a programot. Gondot okoznak viszont a jegyárak. A kabaréra 300 forint, a gyerekműsorra 100 forintba kerülnek a belépők. Ezt az érdeklődők igen magasnak tartják. Van olyan ellenérv, hogy Budapesten a Bábszínház előadása 37 forintért tekinthető meg. Igen ám, de ehhez hozzá kell számolni az útiköltséget, netán egy fagyi vagy üdítő árát. A jegyárakat nagyban befolyásolja az a tény is, hogy a népszerű műsorokért egyre magasabb honoráriumokat kell kifizetni. Az állandó programok közül a nyugdíjasklub és a virágkötő-szakkör a legnépszerűbb. A nyelvtanfolyamok, a gitároktatás vagy az autósiskola már nem vonz annyi érdeklődőt. Nem is a szervezéssel vannak a gondok, hiszen a jó ötletek nem hiányoznak. Jelenleg a kötelező tüdőszűrést próbálják kihasználni a programok népszerűsítésére. Itt minden lakosnak meg kell jelenni, így a meghirdetett műsorokról mindenki tudomást szerez. A Zsarukabaré és a rajzfilmvetítés remélhetően megadja az alaphangulatot, megnő az érdeklődés. Talán a jegyárak is csökkenni Azúr otthonunk Az űrhajósok szerint nincs csodálatosabb látvány, mint bolygónk a világűrből nézve. Azúrkék gömb, patyolatfehér felhőfoszlányokkal. E csöppnyi porszem a világmindenségben a szűzi ártatlanság jelképe a dermesztő magasság távlatából. Mi, földhöz — sőt Földhöz — ragadt emberek, ne átitassuk magunkat. Kívülről a féregrágta gyümölcs is szép lehet, de mégsem egészséges. Glóbuszunk is e gyümölcsre hasonlít. Domború testén a fekélyeket mi szélesítjük, mélyítjük falánk paraziták, éhes pondrók módjára. Az ember leigázza a természetet — hallottuk évtizedeken át e nevetséges és nagyképű szállóigét. A homo sapiens megzabolázza a folyókat, termékenyebbé teszi a humuszt, csodálatos világot varázsol maga köré... t Légkörünkön ma ózonlyuk tátong, vegyszereinktől termőföldeink lassan, de biztosan tönkremennek — hála(?) az emberi agynak. Nagyvárosaink légszennyezettsége olyan magas, hogy oda valamirevaló ősember be nem tenné a lábát. A patakok, folyók vízéből, aki inni merészel — vegyelemzés nélkül —. bátor ember. Gyermekünk kezére rápaskolunk, ha a szőnyegre dobja a maszatos csokoládéspapírt. ugyanakkor megfeledkezünk szeméttelepeinkről. Arról, hogy magunkra vonjuk azokat a felhőket, melyek a savas esőt hozzák, hallgatunk Csernobilről vagy legalábbis nem veszünk róla olyan mértékben tudomást, amit az a katasztrófa megérdemelt volna. Elfeledkezünk róla. hogy hazánkat ma is tucatnyi „Csernobil" fenyegeti. Megünnepeltük a Föld napját. Plakátokkal. rendezvényekkel hirdettük a jobbító szándékot. Am addig, míg a flóránk-faunánk pusztulását okozók, az egészségünket rombolók úgyszólván büntetlenül vagy nevetséges bírság fejében garázdálkodhatnak, amíg nem alkotunk olyan törvényeket, melyekben nem csak ejnye-bejnye szintű lesz a megrovás, addig ez az ünnep csupán üres formaság marad. Utódaink, remélhetőleg okosabbak tesznek. Fölmérik azt, hogy nem csak egy nap van a kalendáriumban, hanem minden esztendőben három száz hatva nötször óvják meg azúrkék otthonukat. Tóth Sándor
