Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-22 / 93. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK Válasz a lacháziaknak Döntött a testület A csigától a repülőtérig (Folytatás az I. oldalról) Sokakat érint, hogy a rendelet módosítása védetté tette az éti csigát, ez egyben azt jelenti, hogy nem lehet bármikor gyűjteni. Ennek a határideje idén június 15-e lesz. Az Országos Természetvédelmi Hivatal munkatársai elmondották, évek óta rablógazdálkodás folyt ezen a téren. Nem szerették volna elérni azt, ami Franciaországban már megtörtént, hogy szinte kipusztultak az éti csigák. Ezek gyűjtésével, mint megtudhattuk, hazánkban vagy másfél millió ember foglalkozik. Ami nem véletlen, igen kedvező ugyanis a felvásárlási ára. Most, hogy védetté lettek e fogyasztható puhatestűek, a feldolgozónak csak a szerződésekben lekötött menynyiséget lesz joga értékesíteni. Meghatározzák a gyűjthető csigák nagyságát is, aki ezeket az előírásokat nem tartja be, akár bírsággal is sújtható. Egyébként minden felvásárlóhelyen kifüggesztik az új tudnivalókat, így minden érintett értesülhet a változásokról, amelyeket előzőleg egyeztettek a hazai Csigatenyésztők és Forgalmazók Szövetségével. J. Sz. I. Vita Érd-Ófaluban Kit illet meg az artézi kút vize? Lapunk április 15-i számában Egy régi térkép adta az ötletet címmel írást közöltünk az érdi gyógyfürdőről. Mint utóbb tudomásunkra jutott, az írás megjelenésével csaknem egy időben és a témával összefüggésben parázs hangulatú lakossági fórumra került sor Erd-Ofaluban, amelyen Harmat Béla polgármester mellett jelen volt I. Mészáros András alpolgármester, dr. Szikora Zsolt jegyző' és Kocsner János, a műszaki iroda vezetésével megbízott munkatárs is. Harmat Bélától az iránt érdeklődtünk, milyen indulatok törtek felszínre az említett fórumon. — Az előzményekhez tartozik, hogy Glavati István, a Liget Üdülőépítő és Fenntartó Szövetkezet elnöke március végén a vezeték meghibásodása miatt lezárta a közterületen lévő artézi kúthoz tartozó vezetéket, és így Ofalu a sok évtizedes hagyomány és a múlt ellenére artézi víz nélkül maradt. Glavati István elnök április elsején keltezett levelében tájékoztatott, és azt is közölte írásban, hogy a helyreállítás költségeit a szövetkezet nem tudja vállalni. Levelében a városrész közhangulatára hivatkozik, így ennek megfelelően soron kívüli szakmai vizsgálatot kértem az Érd és Térsége Víziközmű Kft. vízágazat vezetőjétől, Ács Mihálytól, aki azt meg is tette. Később tovább folytattuk a megbeszéléseket, melynek eredménye sajnos csupán annyi, hogy alaposan megismertük egymástól eltérő álláspontjainkat. — Hallhatnánk erről bővebben? — Jobb szerettem volna, ha Glavati István is nyilatkozik a lapban, de mivel véleményét írásban is közölte, nem hiszem, hogy inkorrekt leszek. Egyrészt kéri a szövetkezet területén meghibásodott vezeték teljes felújítását, illetve azt, hogy a helyreállítás költségeit százezer forint erejéig vállalja az önkormányzat. Mint elmondta, a továbbiakban a víz szolgáltatását átalányban tudja csak biztosítani, ez nevesített összegként havonta harmincezer forinttal szerepel. Egy másik fölvetés szerint mint üzemeltető literenként három-öt forintban tartja elképzelhetőnek az artézi víz árusítását. — Többször elhangzott a fórumon, hogy ő a Termál Szálló átadásakor ingyen vállalta a vízszolgáltatást. Tisztázódtak az e körüli mendemondák? — Korábbi vállalását nem tagadja, de — s itt szó szerint idézem —„a jövőben nem kíván Róbert bácsi lenni”. Azt azonban már vitatja Glavati István, hogy az általa (és nem a szövetkezet területén) megfúrt kút lenne az oka a közkút elapadásának. így elzárkózik attól is, hogy az általa fúrt kút közelében — akár a mi költségünkre, akár a közös üzemeltetésre — új kút felállítására lehetőséget biztosítson. — Végül is mi várható közeli megoldásként? — Elsőként a Közép-Duna- Völgyi Vízügyi Igazgatóságon tájékozódunk az önkormányzat víznyerési lehetőségeiről, de az már nyilvánvaló, hogy Glavati István álláspontját — melynek lényege, hogy ő az egyedüli birtokosa az artézi kútnak (s ebből következően a nemzeti kincsnek, a víznek is) — nem tudjuk elfogadni. Bár fölajánlottuk, hogy a végső megoldásig az önkormányzat fedezi az ófalusiak vízszükségletét, de ez nem aratott osztatlan sikert a hallgatóságban, mert ők továbbra is a hagyományokra, a múltra hivatkozva igénylik az artézi vizet. Harmat Béla elmondta még, hogy mindvégig elismerte Glavati István vállalkozó érdemeit, és erre nyomatékosan fölhívta a hallgatóság figyelmét, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy vállalkozónak az érdemeire való hivatkozással nem lehet városi érdeket csorbítani, s az önkormányzat nem is tudja átvállalni a felszámolás alatt állók terheit. Ami történik, példaértékű arra, hogy labilis tulajdonviszonyok mellett milyen káosz lép fel, ha utólag benyújtják a számlát az önkormányzatnak, mint tette ezt jelen esetben Glavati István. Dér Alajos Győzött a józan ész Pécelen Megnyugodhatnak végre a péceliek: a legutóbbi testületi ülésen a képviselők közül végre tizenhármán szavaztak igennel az idei évre tervezett helyi költségvetésre. Nem kell tehát attól tartania a településen lakóknak, hogy a pénzügyminisztérium által visszatartott központi anyagi források hiányában működésképtelen marad a község, illetve annak vezetése. Lestyán Péter, a Ráday Pál Gimnázium igazgatója többszörösen is érintett helyi költségvetés ügyében. Egyrészről mint képviselő szavaznia kellett a dokumentumról (ezt mindahányszor ülést hívott össze ezügyben a polgármester, a tanár ember tette is dolgát, méghozzá „igen”-nel voksolt); másrészről pedig azért tekintheti saját ügyének a vitát, mert többek között az általa irányított intézmény megemelt összeggel történő támogatása, illetve annak elmaradása volt a tét az ismételt önkormányzati vezetői gyűléseken. Legalábbis eképpen állította be az „igenek” és a „nemek” pár(t)harcát Teleki Gyula polgármester, akit még az említett ülés előtt szólaltattunk meg. — Ugyanakkor más okok is közrejátszódtak abban, hogy a polgármester, s az őt támogató képviselők következetesen leszavazták az idei költségvetést. — mondja az iskolaigazgató. — Amennyiben ugyanis hosszú távon anyagi tervezés nélkül maradt volna PéceL úgy lehetőség nyílt volna a testület feloszlatására. Ez egyértelműen a polgármesternek kedvezett volna, aki amúgy is hosszú ideje ellentétben áll tizenkét képviselővel. De nem csak a testület megszüntetése kínált volna előnyöket a szakmailag, sőt emberileg is megkérdőjelezhetően dolgozó polgármesternek. Kapóra jött volna ez az ex lex, azaz törvényen kívüli állapot számára azért is, mert ebben a helyzetben megszüntethetők lettek volna a jelenleg még ellene folyó, s a számára vitathatatlanul kínos fegyelmi, s egyéb vizsgálatok. Elfelejtődött volna az a sok szabálytalanság is, amelyet hivatalba lépése óta elkövetett a jelenlegi polgármester. Teleki Gyulának elsősorban az volt a kifogása a most elfogadott költségvetéssel szemben, hogy annak egy jelentős összege — 50 millió forint — olyan fejlesztésekre jutna, mint a helyi két középiskola. Ezek a létesítmények, ahogyan ő fogalmazott, nem elsősorban Pécel, illetve a péceliek érdekét szolgálják. Nem tekinthető ugyanakkor szakmai elfogultságnak a iskolaigazgató azon véleménye, mely szerint egy település elsősorban dicsőségnek kell hogy tekintse azt a területén működő gimnáziumot és szakközépiskolát, amelyben bár csak 50 százalékban tanulnak helybéli gyerekek, de messze a község határain túl is hírnevet szereznek Pétéinek. — A Ráday Pál Gimnázium pedig elsősorban ilyen! — mondja Lestyán Péter. — Ezért nem szabad szigorúan csak a ráfordítást, a bekerülési költségeket számolni esetében. Ugyanakkor olyan hosszú távú, nagy volumenű átalakulás előtt állunk, amely a környéken is egyedülálló. 1993 szeptemberétől átállunk egy hatosztályos gimnáziumi képzésre, ahová — az iskolaszéki megállapodás keretében — két pécel i és két isaszegi iskola gyerekeit várjuk. S nem utolsósorban itt fogjuk tudni elhelyezni azt a húsznál is több diákot, akik egy megalapozatlan önkormányzati döntés, s egy engedély nélküli iskolaalapítás után egy esztendőt eltöltőitek a mezőgazdasági szakközépiskola keretei között működő hatosztályos gimnázium-„kezderoényezésben”. Az igazgató maga is helyi lakos, jól látja, hogy látványosabb dolog (lenne) utakat építeni, aszfaltozni, mintsem hosszú távra szóló, s majd csak valamikor, beláthatatlan időn belül megtérülő haszonnal járó iskolabővítésbe fektetni a község pénzét. Ugyanakkor — mondja végezetül — ez a szemlélet nem vezérelhet egy felelős poszton szolgáló, nevezetesen a polgármesteri teendőkkel megbízott embert. Mailár Éva Ad hoc bizottság Nagykátán Tisztább, rendezettebb lett a város A lakossági tiltakozó aláírások nyomán egyelőre nem tárgyalták újra, de napirenden tartják Nagykátán a városi bölcsőde július elsejével való megszüntetésének az ügyét. A keddi képviselő-testületi ülésen ad hoc bizottságot hoztak létre a beadvány vizsgálatára. Mint lapunk keddi számában megírtuk, az önkormányzat testületének márciusi, a bölcsőde bezárását elhatározó döntése ellen napok alatt közel félezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek öszsze, amit továbbítottak a hivatal jegyzőjének. Ennek folytán a kedd esti ülésen az egyéb napirendek közé sorolták be az üggyel való foglalkozást; az érdemi tárgyalás azonban Bodrogi Györgyné polgármester javaslatára elmaradt, helyette alakították meg a háromtagú ad hoc bizottságot, amelynek vezetője Akantisz Marcell képviselő, a népjóléti és szociális bizottság, valamint Berhardt István képviselő, az egészségügyi bizottság, továbbá Mészáros István. a művelődési csoport vezetője lett. Az ad hoc bizottság várhatóan a következő ülésen terjeszti elő véleményét. Az ülésen — a többi között — megtárgyalták a város köztisztaságának helyzetét, a közterületfelügyelők tevékenységét. A képviselők örömmel nyugtázták, hogy az utóbbi időszakban javult a lakossági és közületi hulladékszállítás színvonala, miután új traktorokat kapott a Városgazdálkodási Szervezet. Nem mondható el ugyanez a szolgáltatás kifizetéséről, hiszen tavaly közel félmillió forintra rúgott Nagykátán a szemétszállítási hátralék. Az erre illetékes szervezet hiába küldött ki 1992-ben több mint négyezer felszólítást, a 40 ezer forintos postaköltséget is alig hozta be a befizetések értéke. A hivatalok nehézségeit általában jellemző gond, hogy a szolgáltatási tevékenységet 1993-ban terhelő 6 százalékos áfa lakásonkénti összege alig nagyobb, mint az erről szóló értesítés postán történő megküldésének költsége... Javult Nagykátán a közterületek rendje, az átereszek, árkok tisztítása, ami részben a közmunkások alkalmazásának köszönhető. Megnyugtatóan alakul a korábban rossz állapotban lévő szeméttelep helyzete is. A telepet rendezték, szabályozták a forgalmát, közvilágítást építettek ki, megoldották az éjjel-nappali őrzést, jelenleg a befogadóképességet bővítik. Az elmúlt évben látványosan javult a kisvárosban a közterületi parkok állapota, külleme. Rendezték a „Banda” teret, fásították a főutcának számító Dózsa György utat, elkezdték az 1848-49-es emlékműpark rekonstrukcióját. A keddi nagykátai képviselőtestületi ülésen a képviselők döntöttek a céltámogatásokra benyújtott pályázatok ügyében. Egyrészt az egészségügy műszerekkel való ellátottságára remélnek támogatást, másrészt a házi segítségnyújtás és az étkeztetés feltételeit szeretnék javítani a képviselők. Bővítik idén az Öregek Napközi Otthonának a konyháját: a felszereléshez, berendezéshez ugyancsak pályáztak segítségért. A nagykátai képviselő-testület újból — immár többedszer — módosította saját működésének szabályzatát. Jellemző módon hét, azaz „hetes” órában szabták meg saját üléseik idejét. A kedden délután öt órakor kezdődő tanácskozás azonban még a korábbi gyakorlat szerint zajlott: szerdán, éfjél után egy óra körül ért véget... (tóth) Ismét Németh Gábor a polgármester Lesz költségvetése Szigethalomnak A Pest Megyei Bíróság tegnap visszahelyezte tisztségébe Németh Gábor szigethalmi polgármestert. Mint korábban beszámoltunk róla, a képviselő-testület összeférhetetlenség miatt szüntette meg a polgármester munkaviszonyát, amiért is Németh Gábor munkaügyi bírósághoz fordult. Már az elsőfokú bíróság is jóváhagyta a felperes keresetét, mivel nem tartotta összeférhetetlennek, hogy Németh Gábor a Víziközmű Társulat elnöki tisztét is betölti. A tegnapi másodfokú tárgyaláson az önkormányzat jogi képviselője kérte a bíróságtól, hogy ne csak az önkormányzati törvényt vegye figyelembe a döntésnél, hanem a polgármesterek, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló jogszabályokat is. Óvott a túl merev és szűk jogértelmezéstől, valamint felhívta a figyelmet a miniszteri indoklásra és a jogalkotó szándékára is. Ennek ellenére a bíróság viszszahelyezte munkakörébe Németh Gábort, mivel indoklása szerint az összeférhetetlenség a jelenlegi jogi szabályozás szerint nem állapítható meg. Információink szerint a szigethalmi képviselő-testület hétfőn ülést tart, hogy elfogadja az ez évi költségvetést. A hír azért óriási jelentőségű, mert Pest megye köztársasági megbízottja kezdeményezte a működőképtelenné vált önkormányzat feloszlatását. Mint megtudtuk, a testület kizárólag a költségvetés elfogadása miatt ül öszsze, és a továbbiakban fenntartja a korábbi állapotot annak elérése érdekében, hogy a Parlament feloszlassa a testületet. Dunavölgyi Ferenc alpolgármester elmondta, azért döntöttek a képviselők a költségvetési rendelet megalkotása mellett, mert a Pénzügyminisztérium már ebben a hónapban felfüggesztette az állami pénzek folyósítását. Ez veszélybe sodorja az intézmények működését, ami pedig nem célja a képviselőknek. A költségvetést már januárban megvitatta a pénzügyi bizottság, így valószínűleg nem lesz akadálya annak, hogy hétfőn a képviselők megszavazzák azt. A testületi ülésen arról is döntenek majd, hogy az állami pénzek megérkezéséig milyen forrásból fedezik a település kiadásait. Kizárólag a saját bevételek jöhetnek számításba, így például a tartós betétben elhelyezett pénzösszegek, s ezenkívül lehetőség van még 25 százalékos kamatozású működési hitel felvételére is. Arra a kérdésre, hogy a TÁKISZ elfogadja-e még a költségvetést, hiszen április nyolcadika volt a benyújtás határideje, Dunavölgyi Ferenc azt a választ adta, előzetesen egyeztetés történt a hivatallal. Emellett TÁKISZ- tól kért és kapott állásfoglalás miatt döntöttek a költségvetés megalkotásáról, amely felhívta a figyelmet az államháztartási törvény módosítására. E szerint a továbbiakban nem utalják át automatikusan az önkormányzatoknak a pénzeket. H. Cs.
