Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-22 / 93. szám

£ PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK 5 Kedvező adottságok — némi gondokkal A gyerekek döntöttek Vendégváró délegyházi tavak Régi iskola — új név Bulyáki Antal polgármester és Valázsik Árpád, a Nomád Camping vezetője Délegyházát a nyolc, közel kétszáz hektár vízfelületű mesterséges tó tette ismertté. Emellett a falusi turizmust kedvelők a tanyasi élettel ba­rátkozhatnak meg a község­hez tartozó, nagy kiterjedésű tanyavilágban. Az évek so­rán számos panzió, vendég­lő, bolt, kemping nyílt az ide­látogatók kényelmét, ellátá­sát szolgálva, és vagy ezer hétvégi ház épült a tavak kö­zelében. Úgy tűnhet, e sok vonzó adottság elegendő ahhoz, hogy a község állandó lakói megéljenek az idegenforga­lom bevételéből, erről azon­ban szó sincs. Ahogy Bulyá­ki Antal polgármestertől és Molnár Antal műszaki ügyin­tézőtől megtudtuk, a tavak tovább bővültek. Egy újabb keletkezett a kavicskiterme­lés során, amely jelenleg gaz­dátlan. Nyáron elözönlik a napozásra, fürdésre vágyók, hiszen nincs belépőjegy. A sok ezres tömeg viszont óriá­si károkat okoz a kavicsbá­nyának. A helyzeten egyelő­re nem lehet változtatni. Tavaly írt ki pályázatot az önkormányzat Délegyháza térségének hasznosítására. Öt pályázat érkezett, ame­lyek jó része komplett üdülő­faluvá változtatná a telepü­lést, csónakázótóval, konfe­renciaközponttal. Egy szép­séghibája van csupán a do­lognak, a megvalósításhoz nincs fedezet. Még a tavak tisztítása is gondot jelent. Igaz, e témában jelenleg is Természetesen a világkiállí­táshoz kapcsolódó elő-, utó- és kiegészítő rendezvények­re is jelentkeztek, expofalu építésével. A források előte­remtésére vonatkozóan is megkezdődtek a tárgyalások. Idén megszüntette az ön­­kormányzat a kommunális adót, és bevezették az épít­­ményes telekadót, amely job­ban igazodik az üdülők anyagi lehetőségeihez. Ez az egyik önkormányzati bevé­tel, a másik az idegenforgal­mi adó, amit ez évben már huszonnégy óra itt-tartózko­­dás után kell befizetni. Saját vállalkozás beindításához túl­ságosan szerények az önkor­mányzat anyagi feltételei. A közalkalmazotti és köztisztvi­selői törvény kedvezőtlenül hatott az önkormányzatra, mert a fejlesztések terhére tudják csak kielégíteni az in­tézmények működtetéséhez szükséges hiányzó fedezetet. mellékhelyiségek, mini-golf­pályák várják a nyaralókat. Kis faházak is épülnek, az idei üdülők már ezeket is igénybe vehetik majd. Las­san alakult ki minden — me­sélte Valázsik Árpád. A pénzhiány volt az, amivel újra és újra meg kellett bir­kóznia. Meghatározó még mindig a főváros közelsége, pár napra is kellemes kikap­csolódást ígér a tópart. A baj az, hogy sokan azt hiszik, hogy Délegyházát csak a na­turisták kereshetik fel. Ez pe­dig néhány embert visszari­aszt, mert nem kíván áldozni a ruhátlan napozásnak, für­désnek. Pedig a Magyar Na­turisták Egyesülete csupán az egyik tó környékét bérli, a többi helyen éppúgy hasz­nálható a fürdődressz, mint más strandokon. A kemping árai nem magasak, egy nap­ra két személynek autóval, sátorral négyszáz forintot Messze még a nyár — az üdülő csöndes Vimola Károly felvételei folynak tárgyalások egy olasz céggel, amely egyúttal a csatornázási munkálatokat is elvégezné. Megegyezniük még nem sikerült, mivel az önkormányzati képviselők az idegenforgalom fejleszté­sére, ezen belül is a tavak vízminőségének javítására helyeznék a hangsúlyt, addig az olasz vállalatnál az üzleti szempont az elsődleges. Vagyis a kavicskitermelés. De ha más lehetőség nincs, ennek az ajánlatnak is örül­hetnek a délegyháziak. Pályázatok útján igyekez­nek támogatást nyerni, eddig nem nagy eredményekkel. Számos tanulmányterv ké­szült már a tavak tisztításá­val kapcsolatban, de a pénz­hiány mindig megakadályoz­ta a folytatást. Elmaradtak a környezetvédelmi beruházá­sok is, évtizedeken át semmi érdemi munka nem történt a vízminőség megóvása érde­kében. Két esztendővel ez­előtt újrakotratták a tó fene­két, ez segítette a víz felfris­sítését is. A munkálatok má­jusban ismét megkezdődnek. Valázsik Árpád hozta létre a Nomád Campinget az ön­­kormányzattól bérelt terüle­ten. Minden rendezetlen volt ott, most fű, bokrok, fák, kell fizetnie. A forgalom vál­tozó, az általános helyzet az, hogy kissé megcsappant a tu­risták száma Délegyházán. Természetesen szeretnék visz­­szacsalogatni a közönséget, ennek egyik fontos része az, milyen az ellátás a község­ben, a másik pedig, milyen a víz. Keresi mindehhez a megoldást a vállalkozó, az önkormányzat. Remélhetően eredménnyel, mert az azt is jelenti, hogy a jövőben még kellemesebb kikapcsolódást kínálhatnak a fürdésre vá­gyóknak. J. Szabó Irén Körösi Csorna Sán­dor nevét viseli ezentúl Érd egyik legrégibb (a Vincel­lértelepi) 7. számú Általá­nos Iskolája. A tanulók és nevelők háromnapos ren­dezvénysorozattal tették emlékezetesebbé a név­adást. Az ügy érdekessége, hogy a névadót maguk a gyerekek választották a ki­írt pályázat során, ezzel is jelezve, hogy mennyire tisz­telik a híres kelet-utazót, a tibeti—angol szótár megal­kotóját. Az első napon Gazda Jó­zsef, a kovásznai Körösi Csorna Közművelődési Egyesület elnöke, Csíki Zol­tán, parajdi tanár és dr. Somlai György orientalista tartott előadást, majd koszo­rút helyeztek el a gyerekek a Magyar Földrajzi Gyűjte­mény szoborparkjában. Másnap Lengyel Sándor, az iskola első igazgatója nyitotta meg az iskolatörté­neti, dr. Kubessek János, a Magyar Földrajzi Gyűjte­mény igazgatója pedig a Körösi Csorna Sándor em­lékkiállítást. Később pedig Kóka Rozália mesedélután­ját hallgatták meg a gyere­kek az iskola tornatermé­ben. A rendezvénysorozat utolsó napján Harmat Béla polgármestertől az alapító okiratot, Domokos Gyulá­tól, a Domi Tours ügyveze­tő igazgatójától pedig az is­kolazászlót vehették át a gyerekek képviselői. E napon vehették át díjai­kat az irodalmi és képzőmű­vészeti pályázat győztesei, az „Év tanára” és az „Év ta­nulója” plakett elnyerői. Majd a Háromszéktől a Hi­malájáig című diaképes elő­adást hallgathattak, nézhet­tek meg az érdeklődők dr. Kubassek János tolmácsolá­sában. A program a Kőrösi-ve­­télkedővel folytatódott, majd az iskola aulájában el­helyezett kopjafa — Bocs­­kay Vince alkotása — vala­mint Macskássy Izolda fes­tőművész képének leleple­zése következett. Színvonalas műsort adott az iskola énekkara és versmondó köre, valamint Ferenczy Csongor és Mi­hály Pál színművészek. A háromnapos rendezvényso­rozatot a Jánosi Együttes táncháza zárta. Á. M. A falu majd határoz Megépül az új szemétlerakó? I .*p ,í\ Sóskút környékét f/Of ! csakúgy, mint a kör­­nyező településeket illegális szemétlera­kó helyek csúfítják el, rom­bolják a védett természeti értékeket. A kommunális szemétlerakó hely is megte­lik két éven belül. Már most kell gondolni erre, mert nem lehet tudni, hogy abban az időszakban meny­nyi pénze lesz az önkor­mányzatnak, s ráadásul egy ilyen létesítményt sem lehet létrehozni egyik napról a másikra. Ezért azt tervezik, hogy a környékbeli gazdagabb ön­­kormányzatokkal társulva építenek egy viszonylag ol­csó és környezetkímélő sze­métlerakó helyet Sóskúton. Ezzel nemcsak a község nyerne, hanem a többi falu lakói is. De hogy a lehető legjob­bat tudják kiválasztani a meglévő eljárások közül, döntéselőkészítő tanul­mányt készíttettek, amelyet független szakértőkkel és a szakhatóságokkal is meg­vizsgáltatnak. A döntés azonban a falu lakóié lesz, mondván, ilyen — a község adófizetőit érin­tő — kérdésben nem hatá­rozhat a képviselő-testület. Sóskút polgármestere, Kummer János nemrégi­ben készíttetett egy pros­pektust a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság ajánlatá­ról és azt eljuttatta a falu­ban lakókhoz azzal, tanul­mányozzák át alaposan és döntsenek. A terv szerint a létesít­mény révén jelentős pénz­forráshoz juthatna a falu; a sóskútiak kedvezményes el­helyezési illetéket fizetné­nek; ingyenesen megépül­hetne a település szenny­vízcsatornája és tisztítómű­vé, valamint az autópálya és a lerakó közötti kétsá­vos közút több kilométe­res, a községet elkerülő szakasza. A telep megépü­lésével új munkahelyek is teremtődnének. A közeljövőben falugyű­lést tartanak és majd akkor derül ki, hogy a sóskútiak­­nak mi a véleményük ezzel a beruházással kapcsolat­ban. Arpasi Maria Börzsönyiek tanácskozása Telefonhoz jutnak a Duna-parti települések Általában a türelmetlenség jellemezte a Nagybörzsöny­ben tegnap összeült tizen­hét polgármester tanácsko­zását. A Verőcétől Bernece­­barátiig terjedő Börzsöny tájegység önkormányzati vezetőinek a legfőbb dolga az volt, hogy megbeszéljék a két évvel ezelőtt indított telefonhálózat bővítésének időszerű kérdéseit. Beszá­molt Győrffi Ernő, a Bör­zsöny Com Rt. ügyvezető igazgatója. Tájékoztatta a testületet Pongrácz János kemencei polgármester, mint a felügyelőbizottság elnöke. Ismertette a gazdál­kodási adatokat a részvény­­társaság könyvszakértője. A Műszertechnika Rt. kép­viselője, mint a társaság tagja nem vett részt a ta­nácskozáson. Egyelőre még nincs befektető vállal­kozó a vonalak kiépítésére, és későbbi üzemeltetésére. Újabb fejlemény, hogy a korábbi állásponttal ellen­tétben mégis tárgyalnak a MATÁV-val, mint lehetsé­ges befektetővel. A magyar cég első ütemben a Duna­­parti települések vonalai ki­építését vállalná. Az ülésen áttekintették a térség infra­struktúrájának lehetőségeit. Elvi állásfoglalás született arról, hogy a részletek meg­tárgyalása után a térség ön­­kormányzatai közösen je­lentkeznének az Expo ’96 elnevezésű fejlesztési támo­gatásokat célzó pályázatra. Az Ipoly menti települések vezetői éppúgy érdekeltnek tekintik magukat egy nagy­marosi Duna-híd építésé­ben, mint a parlamenti köz­ségek lakossága. Ezért csat­lakoznának a nagymarosi­ak javaslatához, velük együtt tesznek később kez­deményező lépéseket an­nak érdekében, hogy a Duna még száraz medré­ben a helyreállítások meg­kezdése előtt építsék fél a hídpilléreket. Ezenkívül az önkormányzatok erőfeszíté­seket tesznek a térség gáz­vezeték-hálózatának kiépí­tésére. K. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents