Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50 forint 1993. ÁPRILIS 21., SZERDA Lengyel döntés Feloldották a hústilalmat A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma tájékoztatása szerint a lengyel külügyminisztérium április 19-én délután értesítette hivatalos jegyzékben a Magyar Köztársaság varsói nagykövetségét az élőállat- és húsbeviteli tilalom feloldásáról. A jegyzék szövege szerint a lengyel „Mezőgazdasági és Élelmiszergazdálkodási Minisztérium döntésével 1993. április 16-án 24 órakor a Magyar Köztársaság vonatkozásában hatályon kívül helyezték a hasított körmű patás állatok és a hőkezelésnek alá nem vetett állati eredetű termékek Lengyel Köztársaság területére való behozatalának és tranzitálásának korlátozását”. Expoterep-rendezés Megkezdődött az 1996-os Expo területének rendezése. A budai oldalon, a Petőfi híd és a Déli Összekötő Vasúti híd között fekvő területre kedden 40 tehergépkocsi és munkagép vonult fel, hogy hozzálásson a mintegy 65 ezer köbméter törmelék és szemét elszállításához — mondta Sréder Mihály, a feladatot elvégző Swietelsky- Út-vasút Építő Kft. ügyvezető igazgatója. A társaság pályázat útján kapott megbízást a munkálatok elvégzésére. A hónapokkal ezelőtt meghirdetett előminősítésre 150-en jelentkeztek, a követelményeknek azonban csak 30 cég felelt meg. Közülük végül is a Swietelsky-Út-vasút Építő Kft. bizonyult a legjobb ajánlattevőnek. Ez a vállalkozás építette többek között az esztergomi Suzuki-gyárhoz vezető 3,6 kilométeres új főutat is. Ciprusi látogatás Nicosiába érkezett tegnap Szabad György, az Országgyűlés elnöke vezette parlamenti küldöttség. A házelnököt, valamint Kuncze Gábort, az SZDSZ frakcióvezetőjét és Salamon Lászlót (MDF), az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnökét Alexisz Galanosz, a ciprusi törvényhozás elnöke fogadta a repülőtéren. — Látogatásunkkal egyfelől viszonozzuk vendéglátóink másfél évvel ezelőtti budapesti vizitjét, célja másfelől az, hogy áttekintsük a két országban azóta bekövetkezett fejleményeket, parlamentjeink törvényalkotó munkáját és kormányaink nemzetközi politikájához való viszonyát — mondta Szabad György. Megyei vezetőnk a miniszternél Alapítvány a kisvasútért A Pest Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke, dr. Inczédy János tegnap Schamschula György közlekedési-hírközlési- és vízügyi miniszternél járt. Látogatása céljáról készségesen számolt be lapunknak. Az utóbbi másfél évben a Királyrét—Kismaros közötti kisvasút sorsa enyhén szólva bizonytalanná vált. Üzemeltetője, az Ipolyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nem tudja vállalni a további működtetését, mert ráfizetéses. Miután maga a vállalat is csődben jutott. ráfizetéses tevékenységet nem folytathat, le is állította a vasutat. Lévén, hogy ez nemcsak a gazdaság gondja, összefogás jött létre a megmentéséért, hiszen a valamikori úttörővasút, későbbi kirándulóvasút érdekessége volt a vidéknek, és azzá is válhat a jövőben is, arról nem beszélve, hogy működése a környezetvédelem szempontjából sem lenne érdektelen. — A megyei önkormányzat jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy fölvállalja a működtetését. A gazdaság kimutatása szerint ez évenként 10-12 millió ráfizetést jelent. Nem feladata az önkormányzatoknak sem, a megyének sem felvállalni a kisvasút sorsát, de szerintem feladatunk, hogy ne hagyjuk tönkremenni. Tavaly nyáron még működött, télen elaludt egy kicsit a probléma, de most újra felvetődött, mégpedig sürgősségi jelleggel. A Területfejlesztési- és Környezetvédelmi Minisztérium elvállalta, hogy néhány hónapig biztosítja a működését. A miniszter úrral éppen arról beszélgettünk, hogyan lehetne tartós, folyamatos működését biztosítani. Az előtanulmányok alapján most a legcélszerűbbnek tűnik egy alapítvány létrehozása, a megyei önkormányzat, Kismaros és még néhány település önkormányzata részvételével. A szervezésbe bekapcsolódhatna a Börzsöny Baráti Társaság, a Dunakanyar Intéző Bizottság. Személyes véleményem, hogy Európa egyik legérintetlenebb környezetében ezt az aranyos, döcögő, keskenyvágányú kis vasutat összefogással meg kell menteni. A közgyűlés által megszabott határidőre —, május vége — az alapítványnak létre kell jönnie. A minisztérium felajánlotta szakmai segítségét. (Folytatás az 5. oldalon) Van jövője a hazai kertészetnek A siker csírája Nemzetközi mezőgazdasági, mezőgazdasági Gép- és műszerkiállítás nyílt tegnap a Vásárvárosban. A sorrendben 15. Agro+Mashexpo kiállítás keretében — többek között — a világ egyik leghíresebb holland vetőmag-forgalmazó cége és az osztrák Steyr mezőgazdasági gépgyár is bemutatkozott. A Sluis and Groot nevet viselő, 100 százalékos holland tőkével rendelkező vetőmag-forgalmazó és -értékesítő cég a tegnap megnyílt kiállításának jelmondatául az alábbit választotta: A siker csírája. Ez nemcsak a saját profil sikerébe vetett bizalmat jelenti, hanem a vállalkozás ars poeticáját is kifejezi. A hazai piacon immár két éve jelen lévő cég ugyanis bízik abban, hogy Magyarországon van jövője a kertészetnek. Bizonyságul a vállalkozás szakemberei elmondták: a két évvel ezelőtt meghonosított vetőmag-értékesítő rendszer 80 termékcsoportot forgalmaz hazánkban. Ez csaknem 500 fajta, főként zöldség- és gyümölcsmagot jelent. A Sluis and Groot vásárlói elsősorban a feldolgozóipar. a nagytermelők, illetve a viszonteladók. Ugyanakkor a tavalyi forgalomnak több mint 20 százalékát bonyolították le a hollandok az egyéni termelőkkel. Utóbbiak körében elsősorban a nagymagvú zöldségek — a zöldborsó, a zöldbab és csemegekukorica-fajták — kedveltek. A Sluis and Groot cég több termékét elsősorban fóliában történő keltetésre ajánlja. * A Steyr 1864 óta működik a világ élvonalában — mondta a cég magyarországi képviselője. Pohárnok Pál. Széles körű nemzetközi kapcsolataik között ma már hazánk is szerepel. Fő profiljuk a mezőgazdasági gépgyártás. Traktoraik 42—320 lóerős teljesítményig változatos összeállításban kaphatók. Magyarországon az Agrokerrel egyöttműködve nyolc kirendeltségük van, melyek mellett két szervizbázis látja el vásárlóik minden szükségletét. Az alkatrészek pótlását 24—48 órán belül képesek teljesíteni. A gépek árait tekintve a cég képviselője elmondta, hogy a nyugat-európai minőséghez az árak is igazodnak. F. L. ranyabroncs Napjaink tapasztalata: ha valami iránt közönyössé válunk, s e közöny netán vésziünkét jelentheti, ha valami bajt akarunk elkerülni, ha aggódunk valakinek vagy valaminek a sorsáért, akkor napot, hetet, esztendőt hirdetünk számára. És hogy egyre több a féltenivalónk, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy e hét is, lám mind valamilyen ügy féltésének jegyében telik el. Szaporodnak a teendőink, minden nap külön feladatokat ró ránk. Rendre eltűnnek életünkből a hétköznapok, a hétfők, a szerdák, a péntekek. Napjaink nevet változtatnak, s mindenik rendkívülivé válik. Pillantsunk csupán az e heti naptárra: nemzeti rákellenes napok, a Föld napja, és végül itt ez a magyar nyelv hete. Aggasztó lenne anyanyelvűnk helyzete? Közönyösek lennénk iránta? Tekintsünk szét környezetünkben és bizonyosságot nyerünk: van ok az aggodalomra. Anyanyelvűnk rendre elveszíti a már meghódított területeit, s ami megmaradt, azt egyre kevesebben művelik jó gazda módjára, a gyarapítás, a gyarapodás reményében. A világ, s benne a miénk, is fokozatosan eltárgyiasul, s bár a Föld, amelyen élnünk adatott, a technika, — tegyük hozzá — jótékony vívmányai révén egyre zsugorodik, mi, rajta élő emberek egyre távolabb kerülünk egymástól. A technikával pedig nem lehet beszélni, illetve csak a maga nyelvén. Él környezetemben olyan kisfiú, aki jobban tud bézikül, (basic) mint magyarul. Bízvást mondom, ha ez így halad tovább, teljes érzelmi világunk sivárosodik el. A nyelv, az anyanyelv — miként egyik legnagyobb kortárs művelője mondotta — a széteső' világ aranyabroncsa. Ne feledjük — s nem csupán ezen a héten —, ez az aranyabroncs tart bennünket össze, általa vagyunk sajátosak, azaz magunk. Általa vagyunk magyarok. Paizs Tibor Erdó'si Ágnes felvétele Viharos ülés Dunaharasztin Tájékoztatást kérnek a részvényesek Meglehetősen viharos volt a Kis-Duna Com. Részvénytársaság Dunaharasztiban tartott tegnapi közgyűlése. A tizenkilenc Csepel-szigeti és Kis-Duna menti település polgármesterein, jegyzőin kívül jelen volt a negyvenkilenc százalékos részesedésű Műszertechnika képviselője is, így teljes létszámban megjelentek a részvényesek a közgyűlésen. Mint az 1992-es* mérlegbeszámolóban elhangzott, üzleti tevékenység és árbevétel hiányában a tavalyi év veszteséggel zárult. így a saját tőke a jegyzett tőkéhez képest négymillió-kettőszázhetvenhatezer forinttal csökkent. Ennyi volt ugyanis a társaság kiadása a bérköltséggel, a bér jellegű kiadásokkal, az amortizációval és az egyéb ráfordításokkal együtt. így a működötöké a jegyzett tökének a 73 százaléka. A részvényesek felvetették, ki a felelős azért, hogy a részvénytársaság a munkáját nem tudja ellátni. Fehér István ügyvezető igazgató az okokat az elhúzódó törvényi szabályozásban látja. Bár tavaly november 23-án elfogadta a parlament a távközlési törvényt, az még mindig nem lépett hatályba. Folyik a kötélhúzás, de biztató jelnek kell tekinteni, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kiírta a koncessziós pályázati felhívást a telefonhálózatok kiépítésére. Arra a kérdésre, hogy a Műszertechnika miért csak a felét fizette ki a ráeső 8 millió forintos tőkerésznek, Elek Attila, a cég képviselője elmondta, a híresztelésekkel ellentétben, nem ment tönkre a Műszertechnika. Bár a tavalyi évet 100 millió forintos veszteséggel zárta, ez az összeg 100 millió hitelt jelent, és több mint 2 milliárd forintos árbevételhez kapcsolódik. A cég be fogja fejezni azokat a vállalkozásokat, amit elkezdett, és nem kell attól tartani, hogy tönkremegy. Hosszas vita alakult ki arról, hogy a több mint 4 milliós veszteséget az rt. végleg leírja-e, vagy a jogszabályban meghatározott módon időbelileg elhatárolja. (Folytatás a 5. oldalon)
