Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. ÁPRILIS 21., SZERDA Népszavazás után Új Olaszország születik Új Olaszország születik — ezzel a vastag betűs főcímmel üdvözölte tegnap a Corriere della Sera az egész sajtóban egyöntetűen történelminek minősített népszavazási eredményt: a majdnem 83 százalékos támogatást a többségi választási rend bevezetése mellett. Az olasz szenátus helyeinek 75 százalékát ezután egyéni választókerületekben többségi szavazással töltik be. Ez a jelenlegi pártok többségének eltűnését eredményezi, a pártalkukra épülő olasz politikai rendszer gyökeres megváltozását. A líra és a tőzsde kiugró árfolyam-emelkedéssel reagált a népszavazás eredményére. Giuliano Amato miniszterelnök szerdán a parlament elé áll, hogy benyújtsa lemondását, mivel úgy látja, „a kormány munkája végéhez érkezett”. A parlamenti vitától függ, milyen új kormány alakítására ad megbízást Scalfaro köztársasági elnök. A La Republica vezércikke rámutat: „Eddig a fennálló hatalmi rendszer fokozatos összeomlásának lehettünk tanúi, most megkezdődhet az újjáépítés,.. Az igen szavazatok özöne eltemeti a régi rendszert, és megnyitja az utat valami új felépítése előtt.” Az II Giornale szerint „megszületett a második köztársaság”. A L’Unita véleménye: „Az igenek özöne megváltoztatja Olaszország arculatát.” Egyedül a kommunista párt nem örül, s .jobboldali hullám előretörésének” tulajdonítja a szavazási eredményt, amelyben mindenki más a változás igényét és szükségét látja. A szenátusi szavazás mellett az igen győzött valamenynyi többi népszavazásra feltett kérdésben is. így eltörölték a kábítószerfogyasztás büntethetőségét, a pártok állami költségvetési támogatását, megszüntettek három minisztériumot (állami vállalatok, mezőgazdasági, idegenforgalmi), megszűnik a bankvezetők kormányzati kinevézése és az egészségügyi hálózat környezetvédelmi hatósági jogköre. A kedden hajnalban közzétett hivatalos végeredmény szerint a szavazók 82,7 százaléka szavazott igennel a választási reformra. Orosz intés Andrej Kozirev orosz külügyminiszter keményen figyelmeztette a nyugati kormányokat, hogy ne fontolgassanak katonai beavatkozást Boszniában. A BBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a szerb utánpótlási vonalak ellen elképzelt légitámadások a gyakorlatban értelmetlenek, másfelől éretlen dolog a mohamedánok felfegyverzéséről beszélni. Úgy vélte, az orosz nyomásnak tudható be, hogy a szerbek nem foglalták el Srebrenicát. — A szerbeknek meg kell érteniük, hogy túl messzire mennek, de a többi félnek is rugalmasságot kell tanúsítania és el kell ismerni a szerbek egyes aggodalmait és érdekeit — mondta Kozirev a BBC munkatársának. Jelcin elfoglalt Elhalasztott kormányülés Elhalasztották az orosz kormány ülését, amelyre eredetileg április 22-én került volna sor — jelentették be Moszkvában kedden. A tanácskozás új időpontja április 29. Anatolij Kraszikov, az elnöki sajtószolgálat főnöke elmondta: a halasztás elsődleges oka az, hogy Borisz Jelcin elnök — tekintettel a népszavazási kampányra — rendkívül elfoglalt. Az orosz államfő zsúfolt moszkvai programja miatt egy nappal ugyancsak elhalasztotta — csütörtökről péntekre tette át — egyik vidéki útját Izsevszk városába. Az elhalasztott kormányülés napirendjén az első negyedévi gazdasági eredmények értékelése és a gazdasági reform továbbvitelének kérdései szerepeltek volna. Emellett a meghívott regionális vezetők és a parlamenti képviselők részvételével a kormány megvitatta volna regionális politikájának alapelveit. Oroszország sorsdöntő népszavazás előtt áll, így érthető, ha a világ közvéleménye most ismét elsősorban Moszkva felé fordul. E népszavazáson hosszabb vagy rövidebb időre eldőlhet ugyanis az a rendkívül kiélezett hatalmi harc, amelynek drámai fejleményeit az elmúlt hetekben világszerte oly nagy aggodalommal kísértük figyelemmel. A tét igen jelentős. Nem csupán Jelcin elnöki hatalmának megmentéséről, avagy megdöntéséről van szó, hanem sokkal többről: voltaképpen az orosz demokratikus megújulás és a reformok folytatása forog kockán. Vagyis az dőlhet el e mostani népszavazáson és az ezt követő hetekben, hónapokban, hogy Oroszország — Jelcin vezetésével — tovább haladhat-e a demokratikus fejlődés útján, vagy egy tragikus fordulattal visszazuhan egy kommunista vagy posztkommunista diktatúrába. Egy ilyen visszarendeződésnek pedig, jól tudjuk, beláthatatlanul súlyos következményei lehetnek, nemcsak Oroszországban, hanem az egész térségben, sőt a világpolitikában is. Nem véletlen, hogy a válság kirobbanásakor szinte az egész demokratikus világ állam- és kormányfői egyöntetűen kiálltak Jelcin és az orosz demokrácia megmentése érdekében. A nyugati világ vezetői csaknem egyszerre mozdultak meg, hogy fellépésükkel megakadályozzák Jelcin megbuktatását. Ezzel az egységes kiállással sikerült elérni, hogy a népképviselők kongresszusán, a konzervatív erők nyomása ellenére, ne mentsék fel mégse az elnököt, ami akkor akár polgárháborúhoz is vezethetett volna. S ha rákényszerítette is a kongresszus Jelcinre a számára előnytelenül kiírt, kétséges kimenetelű népszavazást, az elnök esélyeit óriási mértékben megnövelte a legnagyobb tőkés államok vezetőinek ezt követően Vancouverben, majd Tokióban felajánlott, összesen több mint 43 milliárd dolláros segélycsomagja. Ez a tekintélyes támogatás ugyanis kifejezetten Jelcin reformjainak és az általa vezetett demokratikus kibontakozásnak a megsegítését szolgálja. Ma még nem tudjuk, hogy ez a tetemes pénzügyi-gazdasági segélyprogram milyen mértékben képes segíteni Oroszország Csak nyelvi akadályok vannak Társulási szerződés Technikai nehézségek akadályozzák egyelőre azt, hogy Franciaország ratifikálja Magyarország és az Európai Közösség társulási szerveződését. A minisztérium képviselője elmondotta: ahhoz, hogy az eljárás megkezdődjék, megfelelő francia szöveget kell az illetékes szervek rendelkezésére bocsátani. A brüsszeli bizottság ez ideig még nem készítette el a francia jogi nyelvnek megfelelő fordítást az eredetileg angol és magyar nyelven elkészült szerződésből, az eddig rendelkezésre bocsátott változat ugyanis nem felel meg a francia jog által alkalmazott formáknak. Ahogy a bizottságtól megérkezik a hiteles szöveg, akkor az haladéktalanul a francia alkotmánytanács elé kerül, amelynek meg kell vizsgálnia, összhangban van-e a szerződés a francia alkotmánnyal. Ha a válasz igenlő, — s ez minden bizonnyal így lesz —, akkor előbb a kormánynak kell a ratifikálás napirendre tűzését javasolni a törvényhozásnak, majd mindkét háznak el kell fogadnia azt. VÉLEMÉNY Demokrácia vagy talpraállásában. Azt viszont már most megjósolhatjuk, hogy ha Jelcinnek sikerül megnyernie a népszavazást, s ezzel a hatalmát és az orosz demokráciát egyszerre megerősítheti — ebben döntő része lesz a demokratikus világ, főként a nyugati hatalmak és Japán Jelcin melletti egységes fellépésének. Azokban a drámai napokban, amikor Jelcin és az orosz demokrácia közvetlen veszélybe került, a nyugati államok vezetői mellett Közép-Európa új, demokratikus kormányai is elsők között foglaltak állást Jelcin és a kibontakozó orosz demokrácia mellett. Különösen Vaclav Havel cseh elnök és Antall József miniszterelnök, illetve a magyar kormány határozott kiállását kell kiemelnünk. Amennyire örvendetes volt a Nyugat és Közép-Európa vezetőinek Jelcint támogató állásfoglalása, segítőkészsége, olyannyira elgondolkodtatott sokakat a volt szocialista országok egyes baloldali politikusainak, ismert személyiségeinek — egészen más véleményt tükröző — nyilatkozata. így például Horn Gyula szocialista párti elnök az orosz dráma legválságosabb napjaiban így nyilatkozott egyik napilapunknak: „Nem hiszek benne, hogy egyedül Jelcin volna az oroszországi demokrácia letéteményese. Más demokratikus erők is léteznek az országban, legfeljebb más eszközökkel akarják megvalósítani céljukat.” Óvatos, ám fölöttébb elgondolkodtató nyilatkozat — Magyarország egyik miniszterelnök-jelöltjétől. (Horn Gyula persze már nemegyszer tévedett politikai helyzetmegítélésében. Például akkor, amikor a délszláv válság kezdetén az egységes Jugoszlávia mellett tört lándzsát. Amiről már tudjuk, hogy súlyos hiba volt.) Ennél lényegesen továbbment a Népszabadságnak nyilatkozó Krausz Tamás történész, aki — szintén a válság legdrámaibb napjaiban — a Nyugatot és egybqn a magyar kormányt is nyíltan megbírálta azért, mert úgymond „egyoldalúan elkötelezte magát Jelcin mellett”. (Már az interjú címe is elárulta a nyilatkozó szándékát: „A Nyugat téved orosz védenceivel”. Krausz Tamás kétségkívül erősen elfogult Jelcinnel szemben. Ezt világosan kifejezte az elnökről adott szélsőséges jellemzése. Szerinte Jelcin csak egy „régimódi sztálinista appa-Szigorúan ellenőrzött hajók Tavaly november óta mintegy 9 ezer kereskedelmi hajót ellenőriztek a NATO és a Nyugat-európai Unió hajói az Adriai-tenger déli részén — adta hírül a Balgarszka Armija című szófiai napilap. Az újság az olasz haditengerészet parancsnokára hivatkozva közölt részleteket a „Kis-Jugoszláviával” szembeni embargó tengeri ellenőrzéséről. Ezek szerint a NATO és a NYEU 8-8 hajója tavaly novembertől az év áprilisának elejéig mintegy 9 ezer vízi járművet ellenőrzött az Adrián. A legtöbb esetben rádiókapcsolatot létesítettek a kereskedelmi hajókkal, 520 esetben a tengeren ellenőrizték a rakományt, míg 130 vízi járművet olaszországi kikötőkbe , kísértek alaposabb ellenőrzés végett. Kelet-európai országok Rugalmasabb segélypolitika A kelet-közép-európai országok sikere rendkívül fontos, hiszen ha ezekben az államokban eredményes az átalakítás, az például szolgál majd a békés átmenetre Oroszországnak, Ukrajnának is. Erről beszélt a képviselőház illetékes testületé előtt Robert Hutchings, a külügyminisztérium segélyekért felelős vezetője. Merészebb, rugalmasabb segélypolitikára van szükség Közép-Kelet-Európában, hiszen ezekben az országokban alapvető változások zajlanak le, azok kimenetele lényegében nem látható előre: a demokrácia bámulatos mértékben teret nyert, de még nincs biztosítva — mondta. A kelet-közép-európai országoknak az új pénzügyi évben nyújtandó, 400 millió dolláros amerikai támogatás összegében az ideihez hasonló, de a gyakorlatban alacsonyabb, miután abból az eddigi hat állam (köztük Magyarország) mellett immár a három balti ország is részesedik. Hutchings, aki a Bush-kormány idején a nemzetbiztonsági tanácsban foglalkozott térségünk kérdéseivel és azok elismert szakértője, hangoztatta: országonként jobban megtervezik, az érintett kormányokkal fokozottan összehangolják a segítséget, hogy az hatékonyabb legyen. Kiemelt szerepet kap az államigazgatás reformja és a környezetvédelem. A segélyek anyagi forrásairól döntő képviselőházi-testület egyidejűleg hallgatta meg Hutchingsot és Strobe Talbott nagykövetet, az orosz kérdések (és segélyek) különmegbízottját. A Kongresszus figyelmének irányát mutatja, hogy a kétórás meghallgatáson érdemben csak Oroszország került szóba, Hutchings bevezető nyilatkozata után egyetlen kérdést sem kapott a képviselőktől, akik csak az orosz helyzetre voltak kíváncsiak. visszarendeződés rátcsík, akit a hatalmon kívül soha semmi nem érdekelt”. E véleménynek persze semmi köze nincs a valósághoz. Annál inkább megdöbbentett, hogy a Népszabadság éppen az orosz válság legkritikusabb napjaiban(l) ilyen feltűnően nagy teret szentelt Krausz Tamás nyíltan Jelcint támadó véleményének. Aligha lehet ez véletlen. Miként nyilván az sem véletlen, hogy a Népszabadság az idézett interjú alatt, mindjárt egy nagyobb portréban mutatta be Alekszandr Ruckoj alelnököt mint „a jövő emberét”, aki röviddel előtte fordult szembe Jelcinnel. Egy másik napilapunknak adott telefoninteijúban megszólalt aztán Fejtő Ferenc, a Franciaországban élő neves baloldali író-történész is. Korántsem Jelcin védelmében. Ő csupán megnyugtatni igyekezett a hazai közvéleményt, mondván: , Jelcin esetleges bukása nem jelentené a sztálinizmus restaurálását Oroszországban”. Szerinte ha Jelcint félreállítanák, s helyette Ruckoj venné át a hatalmat, „ebben az esetben egy reformkommunista, a 60-as évtized magyar új gazdasági mechanizmusával rokonítható politikai irányvonal érvényesülne”. Jelcin után, ez bizony visszarendeződés lenne a javából. Jelcin bukása ugyanis — amint egyik liberális politikai elemzőnk is rámutatott — minden bizonnyal „dominó módjára megindítaná ezt a folyamatot”. Jellemző, hogy Tóth Miklós, a Munkáspárt szóvivője is abban bízik, hogy „egy korszerű baloldali erő képes megtalálni a kiutat” Oroszországban. „Mi annak örülnénk — nyilatkozta —, ha a baloldali erők megerősödésével gyorsan megoldódna a válság.” Ámde hogy értsük ezt a „gyors megoldást”? Miféle „korszerű baloldali erő”-ben reménykedhet annak a pártnak a szóvivője, amelynek magabiztos elnöke annak idején oly lelkesen üdvözölte Janajevék erőszakos szélsőbaloldali hatalomátvételét?... Bízzunk benne, hogy a népszavazás eredménye rácáfol a baloldal reményeire, s csak megerősíti Jelcin elnöki hatalmát és ezzel együtt az orosz demokrácia kibontakozását." Vass László
