Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-16 / 88. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. ÁPRILIS 16., PENTEK Szerb előrenyomulás Srebrenica és a béketerv Az észt elnök nyilatkozata Összefogást a finnugor népek megmentéséért A Srebrenicát támadó szerb erők könnyűfegyverek lőtávolságán belül tartózkodnak a város körül — közölte tegnap Szarajevóban John MacMillan, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője. Mint mondotta, hétfőn a Srebrenicában jelen lévő kis létszámú kanadai békefenntartó egység katonáit is tűz alá vették, mikor azok a szerb tüzérségi támadásban megsebesült polgári személyek segítségére akartak sietni. A szóvivő a UNHCR srebrenicai képviselőjétől kapta értesüléseit. MacMillan igenlően válaszolt arra a kérdésre, hogy mindez azt jelenti-e, hogy a szerbek, bár parancsnokaik ígéretet tettek a korábban meg-Macedónia Német elismerés Azzal, hogy az egykori jugoszláv tagköztársaságot, Macedóniát április 8-án felvették az ENSZ-be, Németország — más EK-országokkal együtt — nemzetközi jogilag elismerte Skopjét — jelentette be tegnap a bonni külügyminisztérium. A német külügyi szóvivő az Európai Közösség jelenlegi elnökének, Dániának az eljárására hivatkozott példaként. Koppenhágában arra utaltak, hogy Macedónia nemzetközi jogi elismerése nem jelenti automatikusan a diplomáciai kapcsolatok felvételét vagy az eddig vitatott kérdések végleges tisztázódását. Niels Helveg Petersen leszögezte: — Dán szemszögből nézve Macedónia ENSZ- felvételének megszavazása annyit jelent, hogy elismerjük Macedóniát. Azt hiszem, ez vonatkozik EK-partnereink nagy többségére is. kötött tűzszünet tiszteletben tartására és arra, hogy nem tesznek kísérletet a város elfoglalására, tovább nyomultak előre. A várost ostromló szerb erők már könnyűfegyverekkel is képesek tűz alá venni a körbezárt települést. Mint ismeretes, szerdán bosnyák részről felhívták a figyelmet, hogy Srebrenica eleste a háború korlátlan folytatásával érne fel és a boszniai béketerv végét jelentené. Némi reménysugárt jelent, hogy ma délben a szarajevói repülőtéren várhatóan találkozik egymással a boszniai szerb és muzulmán erők parancsnoka. A „Deny Flight” fedőnevű művelet kezdete óta az ameri-Az oroszországi reformprogram támogatására, az átállás terheinek enyhítése érdekében a hét vezető ipari ország új támogatási csomagot dolgozott ki kétnapos tokiói rendkívüli miniszteri értekezletén. A „Hetek” tizenötféle gazdasági javaslatot, elképzelést soroltak föl a kétnapos tanácskozás befejeztével és ezek közül hat esetben konkrét összegekkel is érzékeltették a nyilatkozatban, hogy a Nyugat „gyakorlatias, hatékony és jelentős” támogatási tervvel állt elő közvetlenül az orosz népszavazás előtt. A Moszkva rendelkezésére álló pénzösszeg 43 milliárd dollárt tesz ki, de maga a japán pénzügyminiszter-helyettes figyelmeztetett arra, hogy félrevezető az egyes programokra szánt pénzek összeadása. Ennek indoka az, hogy egyrészt csak mintegy 5 milliárd dollárt tesznek ki az új javaslatok, másrészt ezek — és a régi ajánlatok — megvalósítása a nemzetközi szervezetek, illetve a „Hetek” egyes országai részvételének, kai, francia és holland harci gépek összesen 102 berepülést hajtottak végre a boszniai légtérbe. A légitilalom fegyveres ellenőrzését és kikényszerítését célzó NATO akció mérlegéről egy szóvivő számolt be a vicenzai légitámaszponton. Szerdán a NATO radar-repülőgépei egy, a boszniai légteret megsértő, feltehetően helikoptert észleltek. A lassan mozgó és alacsonyan repülő légijármű nyomába két holland F—16-os eredt, de a térségben uralkodó vihar miatt nem tudták megközelíteni és feltartóztatni. A szóvivő elzárkózott, hogy közölje, mikor és hol történt a légtérsértés, ami szerinte a második volt a „Deny Flight” kezdete óta. hozzájárulási hajlandóságának függvénye. A legtöbb javaslat keretösszegről szól, felhasználása feltételhez kötött. * Borisz Jelcin az elkövetkező napokban kiveszi Alekszandr Ruckoj kezéből a mezőgazdaság reformjának felügyeletét, amelylyel az orosz elnök a múlt évben bízta meg időközben ellene fordult alelnökét. Borisz Jelcin tegnap közölte támogatóival, hogy megfosztja Ruckojt ettől a tisztségtől. Egyik hívének kérdésére válaszolt, aki olyan kijelentést tulajdonított az alelnöknek, amely szerint a „magángazdaság kiigazításra szoruló történelmi tévedés”. A Reuter szerint Alekszandr Ruckoj hivatalában senki sem volt elérhető, hogy cáfolja vagy megerősítse ezt a kijelentést. A brit hírügynökség azonban megjegyzi, hogy az orosz alelnök a Pravda csütörtöki számában hosszas cikkben bírálja a kormány mezőgazdasági politikáját. Spanyol várakozások Koalíciós kormány? A spanyolok több mint fele egyetért a törvényhozási választások időpontjának előrehozatalával. Ezt mutatja az a közvélemény-kutatás, amelyet azután végeztek el, hogy Felipe González miniszterelnök javaslatára János Károly király feloszlatta a törvényhozást és a parlamenti választásokat októberről június 6-ra hozták előre. A helyeslő vélemények száma azonban elsősorban az ellenzéki pártok híveinél magas. A végkimenetelt illetően csak nyolc százalék ad esélyt annak, hogy a kormányzó szocialista párt negyedszer is megszerzi az abszolút többséget, 32 százalék szerint csupán a legnagyobb párt marad. Az új kormány a megkérdezettek véleménye szerint valószínűleg koalíciós lesz. Török fegyverek Törökország elindította az első fegyver- és lőszerszállítmányt Azerbajdzsánba — közölte tegnap a Hürriyet című tekintélyes török lap. A Hürriyet a hír kapcsán emlékeztet, hogy Erdal Inönü török miniszterelnök-helyettes szerdai ankarai sajtóértekezletén közvetve elismerte az Azerbajdzsánnak nyújtott katonai támogatást. A török politikus sajtóértekezletén úgy fogalmazott — írja a liberális lap — Ankara igyekszik pozitív választ adni minden segélykérésre lehetőségeinek megfelelően. A segítség bármilyen formájú lehet. Karabahért öt éve folyik örmény—azeri háborúskodás. Eddig egyetlen közvetítési kísérlet sem hozott tartós eredményt. A finnugor népek jogai érdekében emelt szót Lennart Meri észt elnök. Az államfői nyilatkozat közös cselekvésre szólítja Olaszország, Finnország és Magyarország állami vezetőit, társadalmi szervezeteit és polgárait a finnugor népek, azok nyelve és páratlan kultúrája megmentése érdekében. Egyúttal sürgeti az orosz elnököt, hogy biztosítsa Oroszország minden nagy és kis népe számára emberi jogaik hatékony védelmezésének lehetőségét. Meri felhívásában — amelyet a hantik és más, Oroszország területén élő finnugor népcsoportok tagjai elleni erőszak-cselekmények kapcsán tett közzé — rámutat: egyetlen, önmagára valamelyest adó kultúmép sem hagyhatja szó nélkül az olyan eseményeket, „amelyeket Európában etnikai tisztogatásnak neveznek”. A hantik — a többi Oroszországban élő finnugor Kasza József szabadkai polgármester cáfolta, hogy a magyar többségű bácskai városokban „nemzeti alapon etnikai tisztogatást hajtanának végre a szerbek rovására”. Az MTl-nek adott nyilatkozatában légből kapottnak nevezte Drágán Bozinovic észak-bácskai körzeti megbízott moholi beszédét, amelyben a szerb hivatalnok „Észak-Vajdaság csöndes megszállásáról” is említést tett. — Bozinovic már sok badarságot mondott, ez egy közülük. Szabadkán semmilyen etnikai tisztogatásról nincs szó, volt azonban szakmai tisztogatás a közhivatalokban. Eltávolították azokat az embereket a köznéppel együtt, békés eszközökkel küzdenek fennmaradásukért, ami „ellentámadásra ingerelte a birodalompárti erőket” — hangsúlyozza a nyilatkozat, amely néhány szóban utal a hantik történelmére is. A hajdani népvándorlás idején a déli sztyeppékról finnugor népcsoportok költöztek a nyugat-szibériai erdőövezetbe. Belőlük alakult ki a hanti, korábbi néven osztyák nép. Az erdőgazdálkodás, majd az olaj- és gázkitermelés idegen népek, elsősorban oroszok bevándorlását vonta maga után a hantik ősi lakóterületeire. Ez együtt járt a hantik elűzésével, kulturális hagyományaik és nyelvük elsorvasztásával. A hantikat ma a kihalás fenyegeti, részarányuk a Hanti Manysi Autonóm Körzetben alig haladja meg az egy százalékot — mutat rá az észt elnöki nyilatkozat történelmi visszatekintése. művek végrehajtó tanácsából, akik évekig, évtizedekig semmit sem tettek, és a helyükre szakértők kerültek, de nem nemzeti hovatartozás, hanem a tudás alapján — mondotta Kasza József, és rámutatott, hogy éppen a Bozinovic-féle hivatalban rossz az etnikai arány, ott ugyanis a mintegy nyolcvanfős állomány 95 százaléka szerb. — Etnikai tisztogatás zajlik ellenben a vezérkarnál, a bíróságokon, az ügyészségeken: sorra elbocsátják a magyarokat és a horvátokat mint megbízhatatlan személyeket. A helyi vámosok száma kétszáz, egyetlen félmagyar van köztük — közölte. A „Hetek csomagja” Keretösszegek a reformoknak Szabadkai cáfolat Egy a sok közül VÉLEMÉNY Fogadásom van rá, hogy a választások közeledtével mind több „botrányt” produkál az ellenzék a szolgálatkész lapok, a televízió- és a rádióműsorok segítségével. Legújabban a Duna TV körül verik a tamtamot. A Világgazdaság című napilap például kitalálta, hogy a kormány az eddig adott kétmilliárd forinton felül további tíz-tizenötmilliárd forintot szán a Duna TV támogatására, s mindezt titokban! És hogy borzasztó, hallatlan, meg különben is... Vajon, eléggé közismert-e, hogy a Magyar Televízió tizenhétmilliárd, más források szerint húszmilliárd forintból működik, mégha erről a képernyő nem is tanúskodik. Annyira bizonyára nem, mint az a botrány, amit tavaly csapott az ellenzék, amikor a bizonyos egymilliárd forint visszatartása, illetve folyósítása volt a tét. Ha ezt a tizenhét-húszmilliárdos összeget nézzük, igazán nem lehet azt mondani, hogy a Duna TV eredeti kétmilliárdja, amit az egész idei esztendőre a kormány a költségvetésből megszavazott, mérhetetlenül sok lenne. Sőt, elképesztően kevés! Ha igaz lenne, hogy a kormány ezt megtoldja még tíz-tizenöt milliárddal, akkor sem mondhatnánk azt, hogy ez olyan rettentően gáláns cselekedet, csakhogy szó sincs erről! Az igaz, hogy a kormány januárban erről a témáról tanácskozott, illetve határozatot hozott, sőt az is igaz, hogy ezt a napokban valaki kiszivárogtatta, ebben a határozatban azonban konkrét pénzösszegről nem esik szó. A józan logikából következik, hogy a határainkon kívülre is, Európába is, a műholdon keresztül sugárzó Duna TV a kétmilliárdból egész évben nehe-Műholdas zen boldogul, működtetéséhez a kiegészítő támogatás tehát nem nélkülözhető. Forrásául pedig a vagyonpolitikai irányelv alapján juttatott vagyon szolgálhat; ehhez azonban még ki kell dolgozni a lebonyolítás részleteit, s az irányelvek elfogadása majd a Parlament, tehát a teljes nyilvánosság előtt történik meg. Mindez — a jelek szerint — különösebben nem zavarja az ellenzéket, a bolhát felnagyító Népszabadságot, s a Magyar Televízió Esti egyenlegét sem. Legújabban tehát a milliárdok ürügyén verik a Duna TV körül a tamtamot. A figyelmesebb újságolvasó azonban már a műholdas adás indulásának szinte az első percétől érzékelhette az egyenletes dobszólót, a teljesen soha el nem halkuló háttérzajt. Igaz, eddig többnyire — ahogy mondani szokás — hátulról mellbe érték a Duna TV-t a támadások. Próbáltak belekötni így, kikezdeni úgy, gáncs és gúny kísérte a tévét működtető Hungária Televízió Alapítvány minden lépését. Kezdetben még az évi kétmilliárdot is megkérdőjelezték, mondván, a nép fizeti azt, hogy a határainkon kívüli magyarok hallják a magyar szót, nézik a magyar műsorokat. Visszatetszést keltett ez az érvelés a hazai közvéleményben, erre az következett, hogy bár rendre sugároz a Duna TV, ám nézi-e azt valaki, vajon hány szegény erdélyi vagy kárpátaljai magyar házán található műholdvevő antenna?! Ez sem talált, mert ugyan ki az, aki a semmire felantennázza magát. Majd ha lesz mire, akkor igen, miként ezt az utóbbi hónapok tapasztalatai már mindinkább igazolják. Később következett az újabb balegyenes: valójában mozi a Duna TV, nem televízió, filmekből, konzervekből áll össze a műsora, s ez így vajon, mit ér... Azt már a jóakarók elfelejtették hozzátenni, hogy léggömbök míg a Magyar Televíziónál több mint háromezren tengetik az életüket, a Duna TV néhány tíz emberrel működik. A napjaink közéletében valamicskét is járatos magyar állampolgár már az első percektől sejtette: nem szakmai, nem is pénzügyi kérdésekről, hanem valami egészen másról van itt szó. Nevezetesen arról, hogy pártoktól távol álló, köztiszteletet élvező neves személyiségek alkotják az alapítvány kuratóriumát és ebből következően nemzeti, a pártpolitikai csatározásoktól és propagandától mentes a televízió műsora. A „pártoktól távol álló” alatt természetesen az értendő, hogy ebbe az egész dologba beleszólása az ellenzéknek sincs. Igen ám, vetették ellen, igaz, hogy olyanok alkotják a kuratóriumot, mint Makovecz Imre, az építész, Szakály Éerenc, a történész, vagy Szabados György zeneszerző, csakhogy ott van köztük két MDF-es is, Csoóri Sándor, a költő és Kodolányi Gyula, a neves irodalomtörténész! Hogy ettől még — ország-világ láthatja — nem MDF-es és nem is kormánypárti a Duna TV műsora? De az lehet! — válaszolta az ellenzék, s mivel igazából emiatt a „két MDF-es” miatt sem lehetett a közvéleményben megingatni a Duna TV iránti bizalmat, elővezette a „titkos” kormányhatározatot és a milliárdokat! S ha kipukkad majd ez a léggömb is, felfújják a következőt. (Deregán Gábor)
