Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-15 / 87. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. ÁPRILIS 15.. CSÜTÖRTÖK Külügyminiszteri sajtótájékoztató S ígéretes kijelentések Boszniai helyzetjelentés Sértetlen a légtérzárlat (Folytatás az I. oldalról) Mint fogalmazott, igazából eddig sem az Európai Közösség és általában is a nyugati országok segítő szándékával vagy Kelet-Európa iránti elkötelezettségének mértékével voltak helyenként gondok, hanem mindezek teljesítésével. „Jóllehet, a szándék őszinteségében sohasem volt okunk kételkedni, de alkalmanként látnunk kellett, hogy adott kormányok adott helyzetben különböző belső érdekek, csoportok nyomása alatt esetleg korábbi vállalásaik bizonyos feladására is kényszerültek” — mondta Jeszenszky Géza, hozzátéve, hogy az az egységesség, amivel most az országok képviselői hitet tettek a kereskedelem liberalizálása mellett, ebből a szempontból mindenképpen ígéretes. Arra a kérdésre, mi a véleménye arról, hogy miközben Kelet- és Közép-Európa Koppenhágában szépen hangzó nyilatkozatokat kapott, ezzel egy időben Tokióban Oroszországot milliárdos segélyekkel látják el, Az Európai Közösség állategészségügyi bizottsága április 20-ai ülésén megvizsgálja, hogy elrendelje-e az általános élelmiszerbehozatali korlátozások feloldását azokkal az államokkal szemben, ahol nincs száj- és körömfájás — jelentette az AP. Az amerikai hírügynökség ugyanakkor idézte az EK Bizottságának egy magas beosztású tagját, aki elítélte az öt kea magyar külügyminiszter válaszul rámutatott: visszatérő kérdés, vajon a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével, vagy konkrét segélyekkel lehet-e hatékonyabban hozzájárulni valamely ország helyzetének javításához. „Magyarország az elmúlt három év során maga is számottevő mértékű segélyben részesült, amely kétségtelenül hasznunkra vált. De hiszünk benne, hogy a legfontosabb segítség az lehet, ha a piacok és a kereskedelem liberalizásával olyan feltételek között működhet gazdaságunk, amelyben fokozatosan saját erőből is képessé válhat a helyzet fokozatos javítására” — hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. Mindezek tükrében tért viszsza az EK által Kelet-Európa ellen elrendelt, élő állatokat és húskészítményeket érintő behozatali tilalom kérdésére is. „Jól esett hallanom mindazokat a határozott nyilatkozatokat, amelyek újra és újra megerősítették, hogy kizárólag átmeneti, védekező jellegű intézkedésről, nem let-európai ország által hozott megtorló intézkedést. A meg nem nevezett illetékes elfogadhatatlannak mondta, hogy „egy állategészségügyi problémából politikait csináljanak”. Mint ismeretes, az EK egyoldalú lépését követően számos kelet-európai állam, így Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Bulgária megtiltotta az EK országokból származó húsféleségek bepedig a protekcionizmus újabb hullámának kezdetéről van szó” — mondta és újólag rámutatott: „A két nap során oly sok beszéd és nyilatkozat figyelmeztetett a protekcionizmus mindenki számára káros veszélyeire, hogy hihetőnek tűnik a végsősoron mindezt elkerülni akaró szándék őszintesége”. Azon felvetés kapcsán, hogy a Nyugat által erőteljesen szorgalmazott kelet-európai gazdasági együttműködés esetleg felvetheti egy újabb KGST kialakulásának a veszélyét. Jeszenszky Géza mindenekelőtt emlékeztetett rá: a KGST nem volt igazi integráció, nem állt piaci alapon, csupán tervekben rögzített kétoldalú megállapodások halmazaként működött. Igazi, piaci alapú együttműködés a térségen belül nagyon is hasznos és életképes törekvés lehet, de természetesen csak akkor, ha ezzel egy időben folyamatosan zajlik ezen országok integrálódása is a fejlett nyugati gazdasági rendszerekbe. hozatalát. Ezen államok azt állítják, hogy országukban még jele sincs a járványnak. Hangsúlyozták, hogy nem ellenintézkedésről van szó. amikor az EK területéről érkező mezőgazdasági termékeket, így a húst nem engedik be (még tránzitálni sem), hanem csupán meg akarják előzni, hogy az egyes EK-államokban fejét felütő száj- és körömfájásjárvány rájuk is átterjedjen. Ötnapos szünet után szerdán ismét működött a szarajevói légihíd — jelentette be az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága (UNHCR) Zágrábban. A légihidat amiatt függesztették fel, hogy a szerb tüzérség a repülőtérhez közeli állásokba telepítette át ütegeit. A Nemzetközi Vöröskereszt közölte, hogy biztatóan alakulnak a boszniai szerb katonai hatóságokkal a tárgyalások, arról, hogy engedélyezzék a Nemzetközi Vöröskereszt számára a bejutást Srebrenicába és más, a szerbek által körülzárt muzulmán településekre. A sokat szenvedett kelet-boszniai térségbe Balladur programja Gyorsan meg akarja hozni az első, programjában szereplő törvényeket az új francia kormány. A minisztertanács tegnapi ülésén Edouard Balladur miniszterelnök közölte, hogy már májusban a törvényhozás elé terjesztik az új privatizálási törvényt. Balladur korábban azt hangoztatta, hogy elsősorban az olyan állami tulajdonú vállalatokat kívánják privatizálni, amelyek nem közvetlenül a termelésben működnek, így a bankok és a biztosítóintézetek kerülhetnek mindenekelőtt magánkézbe. Ugyancsak májusban tárgyalják majd meg a Francia Bank autonómiájának tervezetét. A bank függetlenné válása fontos része az új kormány pénzügyi programjának. Eddig az időpontig kidolgozzák azokat az intézkedéseket is, amelyek húszmilliárd frank megtakarítását teszik lehetővé. való bejutás az eddigi legnehezebb feladatnak bizonyul két év óta. NATO-illetékesek tegnap közölték, hogy az a korábbi, ugyancsak szerdai bejelentés, amely szerint a NATO vadászgépei a boszniai légtérzárlat megsértését észlelték, valótlannak bizonyult. A brit vezetés szerdán egy emberként rátámadt Margaret Thatcherre, amiért a volt miniszterelnök kedden gyilkosságban való cinkossággal vádolta Nagy-Britanniát és általában a Nyugatot, bírálván az ENSZ és a NATO boszniai tehetetlenségét. Thatcher asszony a mohamedán bosnyákok felfegyverzését és Az Oroszországban, Kazahsztánban, Ukrajnában és Fehéroroszországban tárolt atomfegyverek semmilyen veszélyt nem jelentenek a világ számára. A négy érintett állam hozzájárulása nélkül Oroszországban nem nyomhatja meg senki a „piros gombot” és így ezek a fegyverek nem vethetők be. Ezt hangsúlyozta Szergej Sztyepasov, az orosz parlament védelmi bizottságának elnöke Volker Rühe német védelmi miniszterrel tartott tegnapi megbeszélésén. Sztyepasov az ADN hírügynökség tájékoztatása szerint elismerte, hogy Ukrajnányugati légi támogatását sürgette. Makóim Rifkind brit védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a volt kormányfő túlságosan fekete-fehérben látja a helyzetet. Lord Owen, a jugoszláviai békeközvetítés közös piaci társelnöke is óva intett attól, hogy érzelmek és szenvedélyek uralkodjanak el a Nyugat politikáján. Lord Owen szerint a helyzet korántsem olyan egyszerű, mint Thatcher asszony képzeli, mert ha Nyugatról katonai támogatást adnának a bosnyákoknak, akkor Oroszország ugyancsak katonai segítséget adna a boszniai szerbeknek. ban műszaki gondok vannak az atomfegyverek tárolása körül, ám Kijev továbbra sem hajlandó orosz szakembereket a tárolóhelyek közelébe engedni. Rühe és Sztyepasov ezzel összefüggésben kölcsönösen síkraszálltak azért, hogy Ukrajna mihamarabb ratifikálja a START—1 szerződést. A megbeszélésen szóba került az április 25-i népszavazás előtti orosz belpolitikai helyzet is. Sztyepasov elmondta: biztosította a német minisztert arról, hogy a fegyveres erők nem avatkoznak be a politikai játszmákba, a hadsereg megőrzi semlegességét. Ahol nincs betegség Felülvizsgálják az importtilalmat Atomfegyverek tárolása Ki nyomhatja meg a piros gombot? VÉLEMÉNY Együtt, Gutenberg szellemében Igazán sajnálatos az, amikor egy szerkesztőség arra kényszerül, hogy a lapelőállítással kapcsolatos gondjait a nyilvánosság elé vigye. Mi az elmúlt napokban ezt tettük, mert Pest megye számos városából és településéről kaptunk jelzéseket arra vonatkozóan, hogy húsvéti számunk nem érkezett meg, illetve sokfelé selejtes, rosszul nyomott példányokat vehetett kézbe az olvasó. A Marquard Nyomdától levelet kaptunk, amelyben az igazgató korrekt helyreigazítást kér. Szerinte tájékozatlanok vagyunk a kialakult helyzetet illetően, ami fokozza a szerkesztőség és a nyomda közötti feszültséget. Mint írja, a lapelőállítási ütemet nem tartjuk be. s rendszeresen késve küldjük a lemezkészítéshez szükséges filmeket, amelyeket fényszedő üzemünk állít elő. A kemény hangú levélbe foglalt igazságokat nem vonjuk kétségbe. mert elképzelhetőnek tartjuk, hogy a levilágított oldalak olykor késve kerülnek a nyomdába. Azonban tényként szögezzük le, hogy amióta korszerű nyomdai technológiával készül a lapunk — fényszedés, ofszetnyomás —, azóta a lapkészítés elé hatalmas akadályok gördülnek mifelénk. Míg jelenleg jóval előbb adjuk le a szerkesztett kéziratok zömét, mint korábban, amikor „korszerűtlen” magasnyomással készült az újság, mégis panaszkodik a nyomda az ütemezés be nem tartása miatt. Aki kicsit is ismeri a napilapkészítés csínját-bínját, az jól tudja, hogy mit jelent a megjelenés előtt két nappal nyolc-tíz oldalt szedésre átadni. Bár tudjuk, hogy ez óriási szakmai megalkuvás, mégis ezt teszszük, mert feltételezzük, hogy a méregdrága fényszedő, tördelő és levilágító berendezések, illetve a modem nyomdagépek talán tudnak annyit, amennyit Gutenberg mester ólommal dolgozó utódai is tudnak. Ők ugyanis jóval több napi oldal elkészítésére vállalkoztak, s az utolsó pillanatokban is tudtak változtatni a kész oldalakon, ami napilapkészítők esetében cseppet sem rendellenes dolog. Nem tudjuk, miért késedelmes a filmleadás és miért keletkezik ezt követően selejtes termék, hiszen abból legfeljebb késedelmes szállítás következhetne. Nem tudjilk, hogy három és téltől eltekintve — miért nem tudja a korszerű nyomda színhelyesen, a kért színminta szerint nyomni fejlécünk sötétzöldjét. Nem tudjuk, hogy amikor lapunk főszerkesztő-helyettese gépindulás előtt az ügyeletes nyomdai gépmestert telefonon, udvarias hangon arra kéri, hogy az ünnepi számot a szokottnál is gondosabban készítse el, akkor miért történik minden éppen ellenkezőleg. Dehogy kívánunk mi feszültséget szítani! Csupán hangot adunk mély fájdalmunknak, mert nem értjük, hogy miért kell napilaphoz méltatlan körülmények között napilapot készítenünk olvasóink rovására. Enélkül is akad gondunk elég. Számos olvasónk jelzi, hogy az előfizetési szelvény, illetve levelezőlap elküldését követően hiába várja a posta jelentkezését, az a füle botját sem mozgatja. Jelzik, hogy az utcai árusoknál alig, vagy sehogysem találnak Pest Megyei Hírlapot. Mi a szerkesztés, a napi munka mellett többre már nem vállalkozhatunk. Nem járhatjuk végig a velünk kapcsolatban álló valamenynyi intézményt, s nem kutathatjuk, tárhatjuk fel minden probléma gyökerét. Természetesen nem vagyunk hibátlanok. De minden idegszálunkkal arra törekszünk, hogy megyei és fővárosi olvasóinknak jól szerkesztett, tartalmas, minőségi napilapot nyújtsunk át minden alkalommal, és semmiképpen se olyat, mint amit a mellékelt fotón bemutatunk. Ehhez várunk segítséget partnereinktől is. (Bánó Attila)
