Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-08 / 56. szám
HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. MÁRCIUS 8., HÉTFŐ Frakcióhétvége Balatonkenesén Tisztújítás az elnökségben Felélni a jövőt? Unos-untalan szociális érzéketlenséggel vádolja az ellenzék a kormányt, olyannyira, hogy ezt a megalapozatlan, s képtelen bírálatot már egyes képviselőik is túlzásnak tartják. Épp a múlt héten hangoztatta az egyik ellenzéki politikusasszony, hogy sehol a világon nem lenne képes egyetlen kormány sem hiánytalanul megoldani a nálunk feltorlódott gondokat. Nos, ha az ö szavainak súlya van, kérdezem, miért kérdőjelezik meg más ellenzékiek adott esetben a kormányban helyet foglaló politikus jószándékát és szakértelmét? Történt a minap, hogy meghívott újságírók négy „botcsinálta”politikust faggathattak. Nem én neveztem el a szociális témában jártas képviselőket így, egyikük jellemezte a kis csapatot eképpen. — Ugyanis valamennyien orvosok vagyunk — mondta. — Amikor az egykori MSZMP politikai és központi bizottságának tagjai még a bársonyszékekben ültek, addig egyikünk egy fertó'- zó' osztályon, másikunk egy pszichiátriai rendelőben, harmadikunk egy klinikán, negyedikünk pedig egyszerű vidéki körorvosként dolgozott. Azóta lettünk „botcsinálta” politikusok, ám ebben a megbízatásunkban sem feledkeztünk meg az évtizedek alatt át- és megélt emberi gondokról, a velünk kapcsolatban állók, a hozzánk fordulók szociális problémáiról. így van. Ezért hiszem el az ellenzéki képviselőinek (is) azt, hogy a változatlanul meglévő'nehézségek mellett előrelépésnek kell tekinteni az elmúlt években tett szociális intézkedéseket. S fogadom el viszont a kormányzópárt parlamenti politikusainak azt az álláspontját, miszerint nem szabad népszerű „osztogatások"révén egyszerre felélni a jövó't. Abból, amink van, türelmesen, megfontoltan kell építkeznünk, figyelve a mára és tartalékolni a holnapra is. Maliár Éva Viharok Tápiószelén Önkormányzati patthelyzet Váci tervek A Duna-part rendezése Ma tartja soron következő ülését Vác önkormányzati testületé. A legtöbb képviselő szakemberekkel is konzultált az első napirenden szereplő Du- napart rendezési tervről. Kézenfekvőnek látszik a Víziváros ötlete: visszavinni az élővizet a városhoz, a várost levinni a Dunához. Rendeletet alkotnak az ön- kormányzat által nyújtható szociális ellátásokról, az 1993., évi III. Tv. alapján. A tervezet szerint a rendelet a városban állandó bejelentett lakással bíró magyar állampolgárokra terjed ki, illetve a külföldi állampolgárokra, azokra, akik engedéllyel vándoroltak be. Az ellátási formák közt szabályozzák a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, a beiskolázás támogatás, temetési segély és ápolási díj feltételeit. Külön napirend keretében alkotják meg a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, intézményi térítési díjakról szóló rendeletet. A következő tanév előkészítésével kapcsolatos előterjesztést Kovács Tibor jegyző készítette el. K. T. J. Cegléden és Érden Borversenyek Immár hatodik esztendeje, hogy Cegléden a helybéli termeteik részvételével borversenyt rendeznek. Tóth László — aki kezdettől a nemes versengés lelkes szervezője — úgy sommázta az elmúlt hat évet, hogy egyáltalán nem volt sétagalopp. Egyúttal megköszönte társainak, hogy az ágazat nehéz helyzete ellenére tisztesen helytálltak, s munkálkodtak a magyar bor jó hírnevéért. Simon Ernő', a Kecskeméti Borgazdaság Rt. ceglédi gyáregységének igazgatója, a zsűri elnöke bátraknak nevezte azokat, akik vállalták e megmérettetést. Az előzsűrizésnél a benevezett harminchárom borból csupán egyet zártak ki azért, mert nem érte el az elvárható mércét. A zsűri és néhány termelő a közönség-díjról döntött, két óra alatt huszonhat fehér és hat vörösbort ízlelgetett meg. A bírák gondosan forgatták poharukat; a gyertyafény felé tartva a nedű színét, tisztaságát értékelték. Aztán az illatról is meggyőződtek. Egy-két kortyból pedig a zamatot állapították meg. Hogy az ízek ne keveredjenek, egy-egy pogácsát vagy almaszeletet ettek. (Folytatás a 4. oldalon) Antall József miniszterelnök, pártelnök az MDF belső viszonyainak értékelésekor bírálta azokat, köztük Csurka Istvánt, akik nem az Országos Gyűlés határozatainak megfelelően politizálnak; hangsúlyozta továbbá, hogy egyértelművé kell tenni: a Magyar Út mozgalom és a Magyar Demokrata Fórum két egymástól teljesen különálló szervezet, a Magyar Út nem épülhet az MDF szervezeteire, minderről vasárnap Balatonkenesén Kónya Imre számolt be az MDF-frakcióhétvége munkáját összegező sajtótájékoztatón. A háromnapos tanácskozás dönhtései közül elsőként azt emelte ki a frakcióvezető, hogy kérik a kormányt: még márciusban terjessze a parlament elé az oktatással kapcsolatos törAz MDF III. Mérnök — Technikus Fórumát rendezték meg szombaton a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az ország műszaki értelmiségének mintegy nyolcszáz megjelent képviselője és a kormány több tagja a magyar gazdaság fellendítéséről, s a mérnökök, technikusok ebben való szerepéről tanácskozott. Megnyitó előadásában Le- zsák Sándor, az MDF alelnö- ke az együttgondolkodás és a közös cselekvés időszerűségére hívta fel a figyelmet. Az ország felelősséggel élte át az elmúlt három esztendő szakadatlan küzdelmeit, most azonban ismét új helyzetbe kerültünk — hangsúlyozta az vénytervezetet. A másik fontos döntés az MDF-frakció 8 tagú elnökségének megválasztása volt. Ezzel kapcsolatban Kónya Imre cáfolta azt a feltételezést, miszerint a tisztújítás során ki akarták volna szorítani az elnökségből a népi szárny képviselőit. Ez már azért is képtelenség — mondta —, mivel titkos szavazás volt, 12 jelölt közül választottak. Csurka István is a jelöltek között szerepelt, csak éppen nem kapta meg a szükséges számú vok- sot. A népi szárnyhoz tartozók közül viszont bekerült az elnökségbe Tóth Imre László, Kozma Huba és ide sorolta még a frakcióvezető Andrásfalvy Bertalant is. Az új elnökség hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón mutatkozik be. alelnök. Fel kell mérni, hogy mit tettünk, hogyan tovább, mi az, amit a Magyar Demokrata Fórum — a kormánykoalíció meghatározó tagja — mindenféle ámítás nélkül a következő évekre ígérhet. Ilyen szempontból különösen fontos a jövő megtervezésében a magyar műszakiak szerepe. Az MDF alelnöke beszélt a kormányátalakításról, amit nem kudarcnak, hanem természetes lépésnek kell tekinteni. A váltás elkerülhetetlen volt: a kormány frissen kinevezett tagjainak nem csupán saját tárcájuk vezetése a feladata, hanem átfogó választási programban, s az arra való mozgósításban is lépniük szükséges. A háromnapos tanácskozás témáiról több kérdés is elhangzott. Szabó Iván pénzügyminiszter az államháztartásról szólva kijelentette: a tavaly elfogadott államháztartási törvény megfelelő mozgásteret ad a konszolidáció kérdéseinek megoldására. Ez egyébként elkerülhetetlen, mert ha erre nem kerül sor, 1994—95-ben 400—500 milliárdos deficittel kell számolni. A privatizáció folyamatát is értékelte a frakció. Szabó Iván szerint — mint mondta: ez a véleménye a külföldi szakértőknek is — a magyar privatizáció sikeres, tendenciáit tekintve egyre inkább kialakulnak a kívánatos arányok. Véleménye szerint az MDF sokáig túl szemérmesen viselkedett a műszaki értelmiséggel szemben, holott közülük legtöbben csak a hívó szóra vártak. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter elsősorban a magyar gazdaság növekedési pályára állításának lehetőségeit, módszereit taglalta a privatizációval összefüggésben. Növekedés nélkül ugyanis nincs forrás a fejlődésre: a kutatásra, a munkanélküliség kezelésére, a humán infrastruktúra javítására. Foglalkozott a kormány által decemberben elfogadott, a privatizáció gyorsítását, szélesítését megcélzó munkaprogrammal. (Folytatás a 3. oldalon) A legutóbbi fejlemények szerint tartóssá válhat a patthelyzet a nagyközség önkormányzatában, Tápiószelén. A pénteken este történtek legalábbis erre utalnak: a meghirdetett ülésről a képviselők egy része még annak előtte kivonult, hogy az valójában kezdetét vehette volna. Ezzel a testület határozatképtelenné vált. Az eseményre pedig zsúfolásig megtelt a tápiószelei községháza nagyterme, sok érdeklődő a folyosóra szorult. Majoros Tibor legelőször azt jelentette be, hogy továbbra is magát tekinti polgármesternek, s ezáltal — valamint az alpolgármester távolléte miatt — a testületi ülést is személyesen kívánja levezetni. Mint arról ugyanis korábban hírt adtunk, a szelei képviselők egy hónappal ezelőtt fegyelmi bizottságot bíztak meg a polgármesterrel szemben felmerült problémák kivizsgálására. Az ennek eredményeként hozott megállapítások alapján rendőrségi feljelentést tettek Majoros Tibor ellen, s kérték az önkormányzat teljes gazdálkodási és törvényességi vizsgálatát. Az ügy lezárásáig a polgármestert felfüggesztették a munkavégzés alól, helyettesítésével — így a testületi ülések levezetésével is — Rédei Ferenc alpolgármestert bízták meg. A péntek esti ülésen a képviselők — illetve a tizenhárom főből álló testület hét tagja — előbb Majoros Tibor már említett bejelentését kifogásolta, s nem volt hajlandó megkezdettnek nyilvánítani a tanácskozást. Ekkor a polgármester bemutatta az asztalnál helyet foglaló, általa felfogadott jogászt, akit jogi képviselőjének kért fel s ilyen minőségben meghívott a testület ülésére. A képviselők ezt végképp elfogadhatatlannak tartották, s heten kivonultak az ülésteremből. Előzőleg mindkét oldal konzultált már a Köztársasági Megbízotti Hivatal illetékeseivel. Eddig ki-ki a saját kérdéseire kapott csak választ, azt is különféleképpen értelmezte. Hivatalos, egyértelmű jogorvoslat ezután várható. Aggasztó, hogy a patthelyzet miatt erre az esztendőre még nincs a településnek elfogadott költségvetése. (tóth) Hancsovszki János felvétele (Folytatás a 3. oldalon) Mérnökök és technikusok fórumán Műszakiak nélkül nincs fellendülés
