Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-06 / 55. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁRCIUS 6., SZOMBAT Jövedelmezőbb büntetést fizetni A környezetszennyeződés nem ismer határokat Pest megye környezetvédelmi osztályán Fegyverneky Sándor osztályvezetővel beszélgettem a megye ez irányú feladatairól. Nyílt titok ugyanis, hogy a főváros és környéke a legsúlyosabban szennyezett terület. — Milyen pénzügyi alapok állnak a megyei környezetvédelem rendelkezésére, terveik megvalósításához? — A környezetvédelem nem nyereséges vállalkozás. A jelenlegi gazdasági helyzetben az önkormányzatnak kevés pénze van egy ilyen nonprofit ágazat támogatására. Habár nagyobb szükség lett volna egy egész megyét átfogó környezetvédelmi program megvalósításának felkarolására, erre az elmúlt években nem volt gazdaságilag pénzügyileg lehetőség. Az idei költségvetésben szerepel egy meghatározott ösz- szeg a környezetvédelem számára. Ez az alap csak részleges támogatásokra használható. Az egyes önkormányzatok által benyújtott környezetvédelmi pályázatokat, akciókat finanszírozzuk ebből a pénzből. Márkaszázezrek a német kormánytól Amit ideálisnak tartanék, az egy középszintű, megye és állam, valamint helyi önkormányzatok közti program lenne. A környezetszennyeződés nem ismer határokat. Éppen ezért régiókban kell gondolkodnunk és terveznünk. Egy ilyen átfogó közös terv lehetne az, ahol együtt kellene működnie a kisebb és nagyobb fórumoknak, mert a környezetvédelmi ártalmak ellen csakis közös összefogással lehet hatásosan küzdeni. Ennek érdekében a környezetvédelmi alapból elkülönítettem hárommillió forintot, mely Pest megye általános környezetvédelmi tervének és koncepciójának kivitelezésére szolgál. A Megyei Tervező' Vállalatnak erre a megbízást már a múlt évben átadtuk. Ez egy hároméves folyamat. Felmérésre kerül a megye környezetének terhelhetősége valamint a terhelési szint elviselhetőségi határa. A harmadik és legégetőbb feladat, a jelenlegi túlterhelt, szennyezett környezetek tisztulására irányuló javaslatok, akciótervek meghozatala. —Jelenleg milyen gyakorlati tevékenység folyik a környezetvédelem berkeiben? — A német kormány által biztosított négyszázharminc- ezer márka teszi lehetővé egy környezetvédelmi transzfernek nevezett munka elvégzését. Német módszerekkel és német technológiával folyik a felmérés a megye teljes környezetéről. Különleges fényképezési technikával a légi felvételek már elkészültek. Három szakember dolgozik ebben a csoportban. Itt megemlítendő, hogy ez a szerződés a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Megyei Önkormányzat és a német Közösségi Környezetvédelmi Akadémia közt jött létre. — Mire vélni a német állam eme jótékonyságát Magyarország felé? Az egyre veszélyeztetettebb Duna lenne az összekötő? — Azt hiszem, hogy ennek politikai háttere van. Amikor ez az egyezség létrejött, akkor a német állam és Magyarország közt egy felfele ívelő diplomáciai viszony alakult ki. Ezzel a szerződéssel a német kormány azt a gesztust akarta viszonozni, melyet a magyar állam tett határainak megnyitásával a német polgárok előtt. Tudott, hogy ez volt a csepp, mely elindította az áradatot a berlini fal lerombolásához. Vannak más vélemények is. Sokan német gazdasági megfontolást látnak a háttérben. Célozva arra, hogy ha majd befejeződik ez a környezetvédelmi felmérés, a német állam ajánlatot fog tenni német technológiák és berendezések használatára a magyar- országi környezetvédelemnek. Én ezt az indokot azért nem látom teljesen megalapozottnak, mert a további finanszírozását ennek a felmérési folyamatnak a német kormány nem szándékszik folytatni. Ezek után szinte lelkiis- meret-furdalást érzek: mi szemrebbenés nélkül elfogadjuk, hogy a német kormány húszmillió forintot adományoz saját védelmünkre, annak a környezetnek a védelmére, amelyre mi szinte semmit nem áldozunk. Éppen ezért lépéseket tettünk a Környezetvédelmi Minisztérium felé és próbálunk pénzt szerezni a munkálat második és harmadik fázisának a befejezésére. Fabrikett készül a hulladékból — A megyei önkormányzat, amellett hogy kevés pénzalapot tud biztosítani a környezetvédelemnek. mennyire ösztönzi, segíti a környezetvédelmi teendőket? — Azt hiszem, hogy az ön- kormányzat még nem ismerte fel lehetőségeit és felelősségét ezen a területen. Bár fontos, és országos viszonylatban is egyedülálló lépést tett a környezetvédelem érdekében. A megye vegyesvállalkozást alapított egy német- országi céggel. Hatvanmillió forintért vásárolt egy szemétfeldolgozó gépsort, mely decemberben kezdte meg próbaműködését. Ennek a vegyesvállalatnak a Pest megyei önkormányzat is résztulajdonosa. A gépsor vándorol. Kimegy a szeméttelepekre és a felhalmozott laza szemetet felmarkolva rostálja, válogatja és összepréseli. Bár a gépsor működtetését drágának találják — és egyelőre önköltségen tartják fenn —, de mégis olcsóbb, mint az új szeméttelepek létesítése. — A kiválogatott, újrahasznosítható termékekből nem lehetne pótolni a működtetéshez szükséges pénzt? — Sajnos ehhez nincs meg az iparban szükséges struktúrahálózat, és technológiailag sem állunk még ott, hogy ezt megvalósíthassuk. Ez nyugat-európai szinten sem megoldott probléma. Bár van egy eset, amikor ez megoldhatónak látszik. A gép a fővárosi szeméttelepen óriás gúlákba halmozott karácsonyfákat apró bálákba préselte, és ebből akar egy vállalkozás apró fabriketteket préselni, melyet tüzelőanyagként hasznosítana. Megye és fóv áros egy hajóban — A megyei és fővárosi környezetvédelem közt milyen az összhang? — Intézményünk éléről éppen most távozott a kollégánk a fővárosi környezetvédelemhez. Ez egy jó lépés volt. Aki a fővárosi környezetvédelmet irányítja, annak ismernie kell a megye területi gondjait is. Ha a fővárosban javulnak a szennyeződé- si viszonyok, akkor a megyében is javulás tapasztalható. A megyei környezetszennyeződés minimálisra csökkentése a fővárosiaknak is érdeke, hiszen üdüléseik, kirándulásaik alkalmával itt szellőztetik ki tüdejüket. — Van-e az önkormányzatnak ellenőrzési joga a környezetvédelem területén? — Hatósági jogosítványa környezetvédelmi területen nincs. De ott van a környezet- védelmi felügyelőség, aki ellenőriz és végrehajt, kiszab büntetéseket, ahol szükséges. Sajnálatos, hogy több vállalatnak jövedelmezőbb a büntetést kifizetni, mint új technológiákra tenni szert, vagy beszüntetni a tevékenységét. Itt elmondhatom azt is, hogy a rendszerváltás folyamatában a mamutvállalatoktól, illetve a veszteséges termelési folyamatok felszámolásával más „kórokozójától” a környezetvédelem megszabadult. Ami a gazdaságban recesszió, az a környezetvédelemben egy szabadabb föllélegzés. És ami még a terveink, és óhajaink közt szerepel, hogy a környezetvédelmet, mint tantárgyat programjába vegye a tanügy. Bágyi Bencze Jakab Miért nincs árverés Gödöllőn? Vetni lehet, venni még nem — Miért nincs árverés Gödöllőn? — kérdezik lépten- nyomon. A mezőgazdasági munkák közeledtével növekszik a nyugtalanság a városban. Néhány évtized alatt több falut kitevő lakossal növekedett Gödöllő lélek- száma. Eközben a határban a termőföld folyamatosan fogyott. Nincsen könnyű helyzetben a helyi földrendező bizottság. A földkárpótlási igények magasak, a kijelölt földalap pedig szűkös. A bizottság hónapok óta összeül a városházán péntekenként. Tagjai meghány- ják-vetik a dolgokat, már- már barázdákra lebontva finomítják elképzeléseiket, azután különösebb eredmény nélkül hazamennek. — Pedig nem akarjuk életünk végéig ezt csinálni! — mondja egyikük fásultan. Nem a bizottságon múlik, hogy Gödöllőn még nem emelkedtek a magasba a licitáló kezek. Tavaly májusban Cinkotán és Csömörön megfellebbezték a föld- kijelöléseket. Amíg nem születik döntés, a Szilas Szövetkezet más településekhez — így Gödöllőhöz — tartozó földjein sem lehet árverést tartani. Miután kialakult az állóháború, a gödöllői földrendező bizottság is felülvizsgálati kérelemmel élt. Mészáros Gyula, a bizottság elnöke a legutóbbi ülésen leszögezte: ez nem felbuzdulás és nem is okoskodás. Találtak két olyan területet a Csónakban és a Nagyfenyvesben, ami semmilyen földalapba nem került bele. Az ülések előtt a bizottság egy-egy tagja fogadóórát tart a városháza lakosságszolgálati irodájában. Hajdú László elmondta, akkora az érdeklődés, hogy most fél 3-tól fél 5-ig alig kapott levegőt. Nagy felelősség nyugszik a vállukon. Március 9-én újabb próbát tesznek, hogy megoldást találjanak a senkinek sem jó állapotra. Délután 4 órától rendkívüli ülést tartanak a városházán, melyre meghívták Roszik Gábor országgyűlési képviselőt, a megyei kárrendezési hivatal és a városi földhivatal, továbbá a, Szilas Szövetkezet vezetőjét. Megkísérlik elérni, hogy az öt érintett településre külön- külön is adhasson ki határozatot a hivatal, amivel elhárulhatna az akadály a gödöllői földárverések elől. Ha sikerül, talán lesz remény arra. hogy az idén be is fejeződjön az árverések sora a városban. Egy gödöllői gazda azonban már nem akar tovább tétlenkedni. A fogadóóra után végighallgatta a bizottság vitáját, amelyben az ő kéréséről is szót ejtettek. S mivel a példa általánosítható, ezúton hívjuk fel azok figyelmét, akik kárpótlási jegygyei rendelkeznek, s már az idén földet szeretnének művelni, hogy nincs akadálya a termelésnek. A Gödöllői Tangazdaság a kárpótlásra kijelölt földterületeit a földrendező bizottság rendelkezésére bocsájtotta. Aki a bizottságnál a pénteki fogadóórákon jelzi az igényét, hektáronkénti 3500 forint szántási díj kifizetése után egy idényre bevetheti a földet — táblaszerű méretben. B. G. Vendégház Albertirsán A képen látható házat nézve szinte hihetetlennek tetszik, hogy ezt az albertirsai vendégházat mindössze fél év alatt építették fel. Igaz, ha az ember tudja, hogy e létesítmény „mögött” olyan fáradhatatlan, tevékeny, konstruktív ember áll, mint Roszik Mihály helyi evangélikus lelkész, akkor már kész is a magyarázat a gyors építkezésre. Az egyház által megörökölt telken a lelkész megálmodta, hogy jó lenne egy — nem utolsósorban hasznot is hozó — vendégházat építeni, ahol itthonról és külföldről érkezők tisztes árért, kulturált környezetben, nyugodt, emberi együttlétben tölthetnek el néhány napot. A mag jó talajba hullt: az ötlet megállta a helyét a gyakorlatban. Az alig egyéves nyitva tartás alatt már számtalan hazai országos és helyi rendezvénynek adott otthont a ház, s több külföldről érkezett társaság hagyta már el kipihenten, jókedvvel Al- bertirsát. Hancsovszki János felvétele
