Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-06 / 55. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁRCIUS 6., SZOMBAT 3 Vigyázat! A „Mai Nap” március 2-ai számában egy illusztráció mellett megjelent néhány sor írás. Ennek címe: „Vigyázat, hitleráj!” Az illusztráció egy bajai ház faláról lekapart falragasz tulajdonképpen, egyik felét egy horogkereszt foglalja el, a másik felén pedig három megtévesztő szó (rend, erő, becsület) olvasható, alatta pedig az Amerikai Egyesült Államok-beli kiadó és terjesztő lin- colni címe, postafiókkal. A cikkecske szerzője az ismertetett címkéről megállapítja: „Sajnos igaz. (?) Vajon kiket fed a talányos amerikai kód? Kiderítése nem a mi dolgunk, de a nyomozás eredményéről szívesen hírt adunk,” Befejező mondatai így hangzanak: „Mi nem így képzeljük a rendet. Erőről, becsületről nem is beszélve.” Az utolsó két mondattal teljesen egyetértünk: mi sem! A nyomozásban meg segítünk. Az NSDAP/AO a külföldön élő németek nemzetiszocialista munkáspártja német nevének rövidítése. E náci párt kiadásában négy újság jelenik meg az Amerikai Egyesült Államokban (német — 1973, angol — 1975, svéd — 1990, magyar — 1991 óta). Ezekben hirdetik például a 11x5 centiméteres horogkeresztes ragasztócímkét (100 darab 300 forint). Nos, ma már hazánkban nem ellenőrzik szorgos elvtársi kezek az állampolgárok postáját, Amerikában meg minden szabad. így aztán könnyen bejöhetnek az effajta jelvények Magyarországra. Az Egyesült Államokban nemrégen alkotmányellenesnek minősítették a fajgyűlöletre uszítás (hate-crime) bírósági vagy hatósági üldözését. Úgy látszik, mégsem olyan jó az a parttalan liberalizmus, mert íme, Amerikából, a szabadság és a demokrácia hazájából kerülnek hozzánk a náci jelvények. Vigyázat, századunk másik ordas eszméje, a bolsevizmus még ma is hazai forrásokból táplálkozik! Török Bálint A T. Ház jövő heti vitája Gazdasági kamarák törvénye Támogatási alap Az Országgyűlés jövő heti, hétfői és keddi ülésén szereplő témákat ismertette Szabad György házelnök sajtótájékoztatóján. A napirenden nagy számú határozathozatal szerepel: így a menekültügyi alapról, a rehabilitációs alapról, a kisvállalkozói garancia-alapról és a felzárkózás az európai felsőoktatáshoz nevű alapról szóló törvényjavaslatokról. Folytatódik a A magyar, a román és a szász legény közös vi- gadozásáról szóló Tamási Áron novellában sűrítve megtalálható a transzszilvaniz- mus lényege. Vagyis: a különböző népek találkozása az emberség magasában — fejtegette csütörtökön az MDF- akadémia estjén előadó Fábián Ernő kovásznai tanár, esz- széista, miután Tompa László színművész csodálatos átéléssel előadta az irodalmi művet. A művész Tamási írásán kívül egyébként még több más erdélyi, a témát különböző oldalról megvilágító irodalmi művel hangolta rá lélekben a közönséget Fábián Ernőnek a transzszilvaniz- musról szóló előadására. A kovásznai tanár mondandójának első felében a történelmi transzszilvanizmusról fejtette ki a meglátásait. Véleménye szerint az eszmerendszer, magatartásforma létrejöttének egyik fő pillére Magyarország 1526. utáni állapota: meg kellett óvni a töröktől a magyar államot. S mivel ez az ország egész területén nem volt lehetséges, Erdélynek el kellett válnia Magyar- országtól. A százötven éves török megszállás alatt Erdély mentette meg a magyar államiságot. Persze, szem előtt vita a földadótörvény módosításáról, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen fellépő ország- gyűlési nyilatkozatról. Tárgyalja az Országgyűlés a nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó törvényjavaslatot. folytatódik a vita a magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslatról. A Házbizottsághoz 23 interpelláció érkezett. tartva azt — s itt az erdélyi- fejedelmekre, többek között Bocskaira, Bethlenre utalt az előadó —, hogy Magyarország jelenti a teljes régiót, s annak az egyik tájegysége Erdély. A nemzetállamok kialakulásának idején kezdődött Erdély tragédiája, fejtegette az előadó. A nemzetállamiság eszméje ugyanis nem tűri a különállást: az 1867-es kiegyezéssel, s egyben az önállóság elvesztésével a transz- szilvanizmus első fejezete le is záródott. Egy olyan korszak záródott le, amelynek egyebek között gyümölcse volt a lelkiismereti és vallásszabadság a világon elsőkénti kimondása (tordai országgyűlések), a nagyfokú tolerancia, a sokszínűség megbecsülése, a racionalizmus dicsérete (Apáczai Csere János), a román nemzettudat kialakulásának elősegítése (a román bibliafordítás támogatása az erdélyi fejdel- mek által), az önkormányzatok elvének nagyfokú tiszteletben tartása. Mindezek teA kormány elfogadta a gazdasági kamarákról készülő törvény alapkoncepcióját — jelentették be a kabinetülés döntéseit ismertető pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. A koncepció — miként Kecskés László, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára ismertette — kimondja, hogy a kamarák köztestületként működjenek. Azaz olyan közfeladat ellátására alakuljanak, amit egyébként az államnak vagy a helyi önkormányzatnak kellene megvalósítania. Az elképzelések szerint eltérő jogszabályok vonatkoznának a szakmai és a gazdasági kamarákra. Míg az előbbiekről — így az ügyvédi, az orvosi, a közjegyzői, a gyógyszerészeti kamarákról — külön-külön törvények rendelkeznének, addig a gazdasági kamarákra vonatkozó előírásokat egyetlen egységes törvény összegezné. A kabinet áttekintette a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatásának igénybejelentési és elszámolási rendjét, s foglalkozott a támogatási célok ez évi rangsorolásával is — közölte a továbbiakban Juhász Judit szóvivő. A A Landeszmann György főrabbinak tulajdonított kijelentések kapcsán az Esti Hírlap március 4-i számában többek között az alábbi rövid írás jelent meg: „ Telefonon felhívtuk Singer Ödön óbudai főrabbit és megkérdeztük, mi a véleménye arról a Heti Magyarországban megjelent interjúról, melyben az állt, hogy hát a kényszerű különállás vívmányaiként értékelhetőek. A transzszilvanizmus léte a két világháború között tudatosodott — tért át Fábián Ernő mondandójának második részére. Erdély leszakadása az anyaországtól az ideológia továbbfejlesztését eredményezte. Ebben az időszakban a transzszilvanizmus — többek között Kós Károly, Ta- vaszy Sándor, Makkai Sándor munkásságának köszönhetően — a kultúrára, az erkölcsre helyezett fő hangsúlyt jelentette. Az említett gondolkodók akkori véleménye szerint ugyanis ezen a területen az elszakított erdélyi magyarság különb értékeket tud létrehozni, mintha a politikára helyezné a fő hangsúlyt. Ezek a gondolatok azonban végül is nem állták ki a gyakorlat próbáját. A transzszilvanizmus összeomlott. Az ismert politikai fejleményeken túl azért, s ezt éppen Makkai Sándor, az elmélet egyik kidolgozója fejtette ki a harmincas években, a Nem címzett támogatás esetében a kabinet előírta, hogy az önkormányzatoknak igényeik bejelentése előtt beruházási tervet kell benyújtaniuk az illetékes szakminisztériumhoz és a Belügyminisztériumhoz. Az önkormányzatok saját erőből megkezdhetik a következő évi költségvetés terhére fedezettel ellátott munkálatokat, azok befejezésekor pedig el kell számolniuk a beruházásról. A támogatási célok vonatkozásában arra tesz javaslatot a kormány, hogy az idén még folyamatban lévő és támogatott beruházásoknál most utolsó alkalommal döntsön az Országgyűlés a pénz folyósításának éves ütemezéséről. A későbbiekben hozzák összhangba a már támogatott beruházások redjét az új központi támogatások rendszeréről szóló törvényben foglaltakkal. A költségvetési törvény egyébként erre az évre 28 milliárd 740 forintot irányzott elő címzett- és céltámogatásokra. Ebből a központi juttatással már folyamatban lévő beruházások javasolt támogatási igénye 20 milliárd 757,1 millió forint. Új beruházásokra tehát 7 milliárd ha a zsidók által létrehozott értékeket kivonnák a magyar kultúrából, akkor »csak bő gatya és fütyülős barack maradna.« A főrabbi a legmélyebben fel volt háborodva a kijelentés hallatán, hiszen ha nem járunk csukott szemmel — mint mondta — reggelig sorolhatnánk az ellenpéldákat Petőfi Sándortól kezdve, lehet című rövid esszéjében —- mert hosszú távon az emberi lélek nem tudja elviselni a sokadrangúságot, azt, hogy látja, nem teljes értékű, s folyamatosan érzi az idegensé- get, a hontalanságot. Ne felejtsük el: a Tamási-novella végén a három különböző nemzetiségű, de együtt viga- dozó legények furulyáját a kocsmába betérő román hatalmasság elveszi, s megtapossa. Nem vitázott, csupán kiegészítette, s tágabb összefüggésekbe helyzete az előadó által elmondottakat Pomogáts Béla irodalomtörténész. A transzszilvanizmus eredetéről kifejtette, hogy azt természetesnek kell tekintenünk, hiszen megfigyelhető, hogy minden érett kultúra megoszlik belsőleg. A magyarság a földrajzi helyzeténél fogva Nyugat felé tekintő nyitott dunántúli, és a keleti támadások miatti zárt erdélyi kultúrát alakít ki. A transzszilvanizmus céljaként az erdélyi magyarság megmaradását jelölte meg Pomogáts Béla. Áz eszme elbu982,9 millió forint áll az idén rendelkezésre. A már ismert önkormányzati céltámogatási igények alapján a kormány fontossági rangsort állított fel. Idén a községek egészséges ivóvízellátását, a szigetközi település számára szennyvíztisztító-telep és csatornahálózat építését, az egészségügyi intézmények műszerellátását, az életveszélyessé vált általános iskolai tantermek rendbetételét javasolja mindenekelőtt segíteni a kabinet. A további célokra a jövő évi költségvetésből juttatnának. A kormányszóvivői tájékoztatón végezetül bemutatkozott Józsa Fábián, a Belügyminisztérium újonnan kinevezett politikai államtitkára. Az Országgyűlés önkormányzati bizottságának korábbi MDF-es alelnöke kijelentette: ténykedésével erősíteni kívánja a minisztérium jelenlegi vezetését. Fontosnak tartotta, hogy — miként eddig is — a tárca a leghatározottabban lépjen fel a szélsőséges, az állampolgárok nyugalmát zavaró jelenségekkel szemben. A maga eszközeivel, mint mondta, ezért mindent elkövet. Arany Jánoson keresztül a C-vitamin felfedezőjéig, Szent-Györgyi Albertig.” A fenti írásból is nyilvánvaló, hogy a Heti Magyarország interjújából kirajzolódó vélemény nem tekinthető valamiféle közös álláspont részének, ami a szóban forgó ügy jelentőségét tekintve igencsak megnyugtató. kásának az oka az. hogy ekkor az erdélyi magyarság a románságban és a szászokban nem talált társat, s önmagukban pedig nem voltak elég erősek. Az eszmerendszer szerepét és jelentőségét taglalva a tudós kifejtette: a középkorban a különböző társadalmak a mellérendelés elvén szerveződtek meg. (Például a Német-római Birodalom). Franciaországban viszont már a XVII. század második felétől kezdve — az előnyösebb köz- igazgatás hiedelme miatt — megindult a centralizáció. Ez a modell később egész Európában elterjedt. A centralizáció életképtelenségét mi sem bizonyítja jobban, mint napjaink politikai történései: Jugoszlávia, Csehszlovákia szétesése. Európa tehát ismét a decentralizáció felé halad, s ennek az ideológiáját adhatja a transzszilvanizmus, amely kidolgozta annak az elvét, hogy miként élhetnek békésen egymás mellett a népek. Pomogáts Béla meggyőződése, hogy az ideológia kidolgozásával Erdély ismét megelőzte a világot, mint annak idején a vallásszabadság elsőkénti kinyilvánításával. Hardi Péter Szabad György a demokráciáról A köztevékenység formáiról, a felelősségről, a magyarországi parlamentarizmus és képviseleti demokrácia történetéről tartott előadást Szabad György házelnök, az Ifjúsági Európa Parlament pénteki plenáris ülésén az Országházban. Magyarország lakói keserves éveket töltöttek egy olyan diktatúrában, amelyet külső erők és azok magyar kiszolgálói kényszerítettek rájuk. Pedig ebben az országban az alkotmányosságnak mélyek a gyökerei, az ország- gyűlés előzményeit az állam- alapításig, az előző ezredfordulóba vezetik vissza legendáink — jelentette ki Szabad György. Baj, ha egy költő hazudik Nehezen élünk. Sokan. Vannak családok, amelyek kifejezetten szegények, mint mi is voltunk az ötvenes-hatvanas években. Éppen ezért tűnt fel, amikor annak idején egy „beosztottam” nyilatkozott a rádiónak. Az illető „költő”. így hangzott a riporter kérdése: ön az Új Magyarországnál és az Élet és Irodalomnál egyszerre... Hogyan tudja ezt összeegyeztetni? Költő: „valamiből nekem is meg kell élnem”. Csak megjegyzem: a „költő” akkori fizetése, jövedelme a miniszterinél is több volt. Engem fölháborított a dolog. Föl, mert tudtam, hogv mennyit keres, és ennek ellenére azt a rossz, lehangoló anyagi helyzetünkkel kapcsolatos légkört erősítette a rádióban, amely gyakran — mint „költőnk” esetében is — hazug. S miután a valóban nehezen élők és a „költő” ügyét ösz- szemosó riportertől és nyilatkozótól egyaránt vi- szolvogtam, főszerkesztőmnek fölvetettem: a „poétát” ezért, meg ezért — főleg mert hazug — el kell a szerkesztőségből távolítani. Főszerkesztőm nem távolította el, hanem azt mondta: „Miért, igaza van, meg kell élnie”. Maradt hát a poéta, sőt tovább nyomorogni az Államokba utazott. Most arról értesülök, hogy kirúgták. Az Élet és Irodalom kesereg e tény fölött így: „Naiv ember. Sok henne az Amerika, ami meg nem Amerika benne, az még rosszabb: költészet”. Költészet, tudom volt Petőfiben, Aranyban, Adyban... De most morfondírozhatok fölötte: vajon bennük mennyi volt Amerika? Szerintem semmi. Igaz, nem is hazudoztak a rádióban. (Vödrös) (b) Kovásznai tanár előadása az MDF-akadémián Erdély ismét megelőzte a világot Az óbudai főrabbi másként látja iirlai