Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. MÁRCIUS HÉTFŐ Szarvasmarhákat vizsgálnak Nagyremetén Összefogott a két cég Nagyremetén, Gödöllő köze­lében van egy olyan intézmé­nyi központ, amelynek léte­zéséről és tevékenységéről szakembereken kívül nem sokan tudnak, pedig az ott működő két vállalat feladata a háziállatfajok mesterséges megtermékenyítése, illetve a Magyarországon tartott szar­vasmarhák nyilvántartása, törzskönyvezése és az álla­tok termelési tulajdonságai­nak vizsgálata. Egy évvel ezelőtt még hat állattenyésztő vállalat felada­ta volt a különböző állatfa­jok tenyésztésszervezése, törzskönyvezése, a termelés­ellenőrzés és az ezekkel ösz- szefüggő tevékenység elvég­zése. A mezőgazdaságot' érintő átalakulások, illetve az állat- tenyésztő vállalatok gazdasá­gi helyzetének romlása és a csődhelyzet bekövetkezése veszélyeztette a vállalt fel­adatok folyamatos továbbvi­telét. Mindennek figyelembevé­telével a Földművelésügyi Minisztérium az érintett vál­lalatokat államigazgatási fel­ügyelet alá vonta, ezt követő­en pedig a két legfontosabb tevékenység elvégzésére új szervezeteket alapított. így került sor 1992 au­gusztus elején az Állatte­nyésztési Teljesítményvizsgá­ló Vállalat és a Mesterséges Termékenyítő Vállalat meg­alapítására. A két cég tevé­kenysége annyira összefügg, hogy nehéz külön beszélni róluk. Az Állattenyésztési Telje­sítményvizsgáló Vállalat fel­adata a szarvasmarhák törzs­könyvezése, termelési tulaj­donságainak vizsgálata, a ka­pott adatok elsődleges feldol­gozása, ezeknek az informá­cióknak a jelzése a tenyész­tő gazdaságok felé és a szár­mazási bizonyítványok kiál­lítása. A Mesterséges Terméke­nyítő Vállalat felelős a te­nyészbikák tartásáért, és a különböző fajta háziállatok megtermékenyítéséért. Fog­lalkoznak szarvasmarhák­kal, lovakkal, sertésekkel és juhokkal, de dr. Szász Fe­renc igazgató főállatorvos el­mondta, a legeredménye­sebb a szarvasmarhák mes­terséges megtermékenyítése. Pillanatnyilag még két ilyen állomás működik az or­szágban, de itt van a köz­pont. Az igazgatóság orszá­gos hálózat kialakítását ter­vezi, mert így hatékonyab­ban tudnának dolgozni. A nagyremetei telepen össze­sen 200 bikát tartanak, ez a tenyészbikák állományának tetemes része. A szaporodásbiológiai el­lenőrzés mellett spermater­meléssel és forgalmazással is foglalkoznak. Ennek egyik célja a tenyészállatok ivadékvizsgálatának segítése. A tenyészbikák tejterme- lés-örökítő képességének vizsgálata az Állattenyészté­si Teljesítményvizsgáló Vál­lalat által gyűjtött, mért és feldolgozott adatok alapján történik. Az ivadékvizsgálat egy- egy bika utódainál a termé­kenyítéstől számított 4-5 év múlva zárul le és végeredmé­nye, hogy a bika — örökítő képességei alapján — a ge­netikai fejlődés biztosítéka lehet. A teljesítményvizsgáló vállalat 780 ezer tenyésztő gazdaságban, mintegy 275 ezer tehén ellenőrzését vég­zi el. Megyénkben az 1993 januári adatok szerint az 53 gazdaságban 19 480 egye­det vizsgáltak. Lejtényi György igazgató hangsúlyozta, a termelésel­lenőrzést egyre több magán­gazda igényli, felismerve a tenyésztői munkában rejlő hosszú távú előnyöket. A mesterséges termékenyí­tő vállalat uralja a hazai piacot, telephelyünkön több­millió adag spermát tárolnak. Mindkét cég több millió fo­rintot érő, nyugati színvonalú műszerekkel dolgozik és min­den gazdaságnak és magán­gazdának a rendelkezésére áll. Papp Antonella Uj szövetkezők Gombán A törvény szabta határidőig, több közösség és néhány ma­gánszemély is kivált a gom­bai Fáy András Termelőszö­vetkezetből. Sőt úgy tűnik, ennek a folyamatnak még nincs vége, mert mások is je­lezték, hogy a részaránytu­lajdonként kimérendő földe­ken maguk vagy kisebb cso­portokban akarnak gazdál­kodni. Akadnak természete­sen ajánlkozók is, akik kü­lönböző haszonbérleti díjért vagy természetbeni juttatá­sért vállalnák a földek műve­lését a talajelőkészítéstől a betakarításig. Legelsőként és leghatáro­zottabban talán az a csapat döntött az önállósodás mel­lett, amelynek tagjai többsé­ge korábban a téesz baromfi- telepén dolgozott. Ők hivata­losan tavaly december 23-án alakították meg 59 taggal az ÓVUM FARM szövetkezetét, mintegy már­kajegyül választva a tojás la­tin nevét. Tojástánc az ilyen vállalkozás! — mondták vagy talán mondják még ma is a kevésbé bátrak és az irigykedők... Ebből nyilván annyi igaz is, mint amennyi kockázat minden vállalko­zásban benne van. De ne fe­ledjük el: a tojás olyan áru, ami hamar a piacra kell, hogy kerüljön, tehát a pénz is gyorsabban forgatható. A vállalkozásról dr. Zimo- nyi Károly állatorvossal, a farm ügyvezető igazgatójá­val beszélgettünk. — Számoltunk az összes lehetőséggel és kockázattal, ami hatással lehet tevékeny­ségünkre, s tisztában va­gyunk azzal, hogy az úgyne­vezett több lábon álló vállal­kozások könnyebben birkóz­hatnak meg a nehézségek­kel. Természetesen mi első­sorban olyasmivel kívánunk foglalkozni, amihez a legjob­ban értünk. Éppen ezért első­sorban a mi profilunk az ál­lattenyésztés lehet, amihez szorosan kapcsolódik a tojás­termelés. Növénytermesztés­re szerényebb mértékben vállalkozunk: legfennebb sa­ját tagjaink földjén a szüksé­ges takarmány előállítására törekszünk. A rendelkezé­sünkre álló gép és egyéb ka­pacitás kihasználása érdeké­ben szolgáltatásokat is nyúj­tunk akár magángazdáknak, akár más csoportoknak. — Az OVUM FARM, úgy tűnt, az egyik rész­arány-tulajdonosi közgyűlé­sen a legkedvezőbb ajánlato­kat tette azoknak a gazdák­nak, akik az önök használa­tába adnák a földjüket.-— A mi számításaink sze­rint ezt a vállalást tudjuk tel­jesíteni. Lehet, hogy így sem mindenki számára kielé­gítő, de mi az aranykoronán- kénti 15 kilogramm búzát nyolcforintos áron számolva reálisnak tartjuk a haszon- bérlet fejében. Természete­sen minket terhel a földadó fizetése is.-— Önök pénzben vagy terményben akarnak fizetni? — Ez külön megállapo­dás kérdése. Mi pénzben számolunk, de természete­sen a tulajdonos termény­ben is kérheti a bérleti díjat. Ebben az esetben azt garan­táljuk, hogy a kukorica beta­karítása után két héttel ki-ki átveheti a neki járó termény­részt. Az új gombai szövetke­zetnél persze korántsem el- bizakodottak. hiszen máris szembe kellett nézniük né­hány kellemetlenséggel, gonddal, s a társtulajdono­soknak meg kell szokni az új körülmények közötti gaz­dálkodást. (vereszki) Takarékossági környezetkímélő program az iskolában Több energia — szennyezettebb levegő Valószínűleg a következmé­nyek ismeretének hiánya okozhatta, hogy nem volt kellő foganatja a február ele­jén elhangzott felhívásnak, mely szerint ne autózzunk a füstködös napokon. Pedig ez a szlogen egyszerre két fontos dologra is felhívta az emberek figyelmét: energia­takarékosságra és a környe­zetszennyezésre. Sajnos ma még kevesen értik: minél több energiát használnak fel feleslegesen, annál több szennyező anyagot juttat­nak a levegőbe. Kevesen vannak tisztá­ban azzal, hogy a február elején tapasztalt budapesti szmog egyik fő oka az ener­giapazarlás volt. Sajnos, mi magyarok egyelőre nem­igen akarjuk tudomásul ven­ni, hogy miközben az erőmű­vekben megtermelik a villa­mosenergiát, a gázt tisztít­ják, szállítják, a gépjármű­vek üzemanyagát előállít­ják, óriási mennyiségű szeny- nyezőanyag kerül a levegő­be, környezetünkbe. Ugyan­csak igaz, hogy minél hosz- szabb ideig égetjük felesle­gesen a villanyt, hagyjuk nyitva a hűtőszekrény ajta­ját vagy bekapcsolva a tv-t, rádiót, miközben mással foglalkozunk, annál több energiát pazarlunk el, s egy­ben annál több szennyező anyagot juttatunk a termé­szetbe. A Magyar-EK Energia Központ azt szeretné, ha a mi iskolásaink is tisztában lennének e két fogalommal, illetve a közöttük lévő szo­ros összefüggéssel. Ezért hirdették meg, hogy azok a magyar iskolások, akik sze­retnének megtanulni oko­san, környezetkímélőén bán­ni az energiával, további in­formációt kérhetnek a Ma­gyar-EK Energia Központ 135-4140-es telefonszámán. Készülnek a kétmüszakos termelésre Sebességet vált a Suzuki A gáz üzemanyagról tanácskoztak Start előtt a propán-bután Várhatóan a harmadik negyed­évben áttérnek a mostani egy műszakról a két műszakos ter­melésre a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárában. A gyár­tószalag sebességét fokozato­san növelik: az üzem október végi indulásakor naponta még csak négy autót állítottak ösz- sze, decemberben már huszon­négyet, most pedig ötven gép­kocsi kerül le a szalagról. A termelés bővítésével ará­nyosan emelik a létszámot: az év végén a jelenlegi kétszáz al­kalmazott helyett háromszáz- huszan dolgoznak majd a köz­vetlen termelésben, illetve a kiszolgáló munkakörökben. Változás történt a dolgozók betanításában. Eddig a kezdő­ket rögtön a japán anyagyárba küldték tanulni, most viszont először az esztergomi üzem­ben sajátítják el az alapműve­leteket, s ezt követően utaz­nak kisebb csoportokban Ko­szaiba, a japán Suzukihoz. Jelenleg az előrendelések száma meghaladja a háromez­ret, a másfél-két hónapos vá­rakozási időt folyamatosan csökkentik. A számítottnál nagyobb'az érdeklődés a vi­lág egyik legtakarékosabb motorjával felszerelt 1000 köbcentis típusok iránt, alig győzi a szállítást a japán mo­torgyártó. Áz eddig piros és fehér mel­lett február elején megkezdő­dött a metálszürke Swiftek gyártása. A piros színű kocsi­kat annyira megkedvelték a vásárlók, hogy a két alapszín 50-50 százalékos arányát 60-40 százalékra kellett módo­sítani a piros javára. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Megkezdődtek a nyugati ex­porthoz szükséges hatósági vizsgálatok, így várhatóan az év második felében már ex­portálják a Magyarországon gyártott Suzukikat. A Suzuki Motor Corporation egyébként egész Európában — országon­ként és típusonként más-más időpontban — kiterjeszti a há­roméves garanciális időt sze­mélygépkocsijaira. Ezt elő­ször hazánkban vezette be, amikor a múlt év novemberé­ben megkezdte a magyar Su­zukik forgalmazását. Az első gázüzemanyag-töltő- állomás a tervek szerint ápri­lisban már megnyílik Buda­pesten — hangzott el az Au- tó-Híd Részvénytársaság ál­tal rendezett budapesti nem­zetközi konferencián. A töltő- állomáson az autósok az el­képzelések szerint propán-bu­tán gázt és földgázt egyaránt tankolhatnak. Ezt követően országos hálózatot építenek ki, elsőként nyolc-tíz töltőál­lomást kívánnak átadni. Mint ismeretes, Magyarországon már készülnek a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­tériumban, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­umban a gázüzemű gépko­csik használatát, vizsgáztatá­sát, a töltőhelyek, a szervizek feltételeit meghatározó biz­tonsági előírások, szabályok. Amíg 7,50 forint kilométe­renként a 10 literes fogyasztá­sú benzin üzemű jármű üzem­anyagköltsége, addig propán­bután gázzal mintegy 5 fo­rint, földgázzal 4 forint a költ­ség. A gépkocsik átalakítása propán-bután gázra Ladáknál körülbelül 35 ezer forint, földgáz hajtóanyagra 65 ezer forint, plusz 25 százalék áfa. Ezekkel a kiadásokkal mint­egy 20-25 ezer kilométer után térül meg a beruházás. Olasz előadó ismertette, hogy jelenleg világszerte mintegy 3,5 millió, Olaszor­szágban a körül-belül 300 ezer gázmeghajtású gépkocsi fut. A konferencián a Hajdú Volán képviselője elmondta, hogy Debrecenben 50 autó­buszt üzemeltetnek már hat éve sikeresen földgázzal. Hírek röviden HETEDIK ORSZÁGOS GYŰLÉSÉT rendezte meg Hódmezővásárhelyen a Ma­gyarországi Gazdakörök Or­szágos Szövetsége. A tanács­kozáson az oktatás, tájékoz­tatás, valamint a szaktaná­csadás megszervezésének gyorsítása, a kidolgozott in­formációs hálózat végleges kialakítása, a falusi gazda­bankok létrejöttének és mű­ködésének ismertetése volt a téma. Az országos gazda­köri találkozón képviseltet­te magát az Állami Bankfelü­gyelet. az Országos Taka­rékszövetkezeti Szövetség, a Pénzügyminisztérium és a földművelésügyi tárca. * HAT-KILENC HÓNAP MÚLVA elkezdheti műkö­dését a vidék bankja, ami lé­nyegében a takarékszövetke­zetek országos hálózatára épül — nyilatkozta Gergely Sándor, az Országos Taka­rékszövetkezeti Szövetség el­nöke. Elmondta: az elképze­lések megvalósításához 6-8 milliárd forintra van szük­ség, aminek jelentős részét az állam adná. A hálózat biztonságos működését ga­rantálja a 4-500 millió fo­rintos alap — melyből 100 millió forintot adnak a taka­rékszövetkezetek ellátására. * HÁROM BÚZASILÓTE­LEP egyiptomi felépítésére kapott megbízást az Agá­kon SKM. A hétmillió dollá­ros üzlet az elmúlt két év legnagyobb volumenű ügyle­te a két ország között. A ma­gyar fél a 200 tonna/óra se­bességű anyagszállítást biz­tosító gépi berendezéseket, a fémsilókat, a tervezést, a technológiát nyújtja, műkö­dési garanciával; az egyipto­mi vállalat az építőipari te­vékenységért felel. * SZOCIÁLIS BÉRLAKÁ­SOK ÉPÍTÉSÉT készíti elő az idén a salgótarjáni önkormányzat. A nógrádi megyeszékhelyen ez idő szerint jóformán csak meg­üresedő lakásokhoz juthat­nak a kispénzű lakásigény­lők, számukra elérhető árú lakások nem épülnek. Az önkormányzat viszont szá­mos közművesített, építésre alkalmas telekkel rendelke­zik, melyeken a terv elkészü­lése és a költségek előterem­tése után megkezdődhet az építkezés. Ezért hozta létre a Vagyonkezelési Alapot, melybe az idén várhatóan 160 millió forint privatizáci­ós bevétel, valamint telek- és ingatlaneladásból szárma­zó pénz kerül majd, vízveze­ték-bővítés, útépítés, szennyvízszippantó telep költségforrásául szolgálva. * RENDKÍVÜLI KÖZGYŰ­LÉST hívott össze az Álla­mi Vagyonügynökség, mint tulajdonos a Pannonker Rt - nél azt követően, hogy meg­vizsgálta a kiskereskedelmi vállalat vezetőinek magatar­tását. Az ügyvezetés úgy döntött, hogy javaslatot tesz az AVÜ Igazgatótanácsá­nak a felsővezetők cseréjé­re. mert összeférhetetlen mó­don, etikátlanubrányították a Pannonkert.

Next

/
Thumbnails
Contents