Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-24 / 69. szám

1 P EST MEGYE1 HÍRLAP GAZDASÁG 1993. MÁRCIUS 24., SZERDA 7 Kelly üzem létesül Erden A kekszféleségeket, sósru- dakat és snackcikkeket gyártó és forgalmazó Kelly cég üzemet létesít Magyarországon. A korsze­rű gépekkel felszerelt üze­met Érden tervezik felépíte­ni, öthektáros területen. Az üzemcsarnok 1994 első fél­évében kezdi meg a terme­lést. A beruházás költségei elérik a 15 millió márkát. Az új üzem lehetővé teszi a vámösszegek csökkenté­sét, valamint a Kelly-Bahl- sen termékek árának szin­ten tartását. A bécsi Kelly és a han­noveri Bahlsen élelmiszer- ipari cégek egy évvel ez­előtt alapítottak képvisele­tet Magyarországon. A Kelly Budapest Kft. forgal­ma tavaly — nyolc hónap alatt — már elérte a 100 millió forintot. Ebben az évben ennek a duplájára számítanak. A több mint százéves múlttal rendelkező Bahlsen cég 1991. évi összforgalma több mint 1,8 milliárd már­ka volt. A német konszern leányvállalatokkal rendelke­zik Európában, az Ameri­kai Egyesült Államokban és Kanadában. A cég éven­te mintegy 150 millió már­kát fordít kutatás-fejlesztés­re és beruházási célokra. ASZ nemzetközi konferencia Az Állami Számvevőszék nemzetközi szakmai konfe­renciát tart a privatizációs folyamat ellenőrzéséről. A találkozón megfigyelőként részt vesz az Osztrák Szám­vevőszék képviselője is. Az ÁSZ velencei oktatá­si és továbbképzési köz­pontjában az Állami Ellen­őrző Szervezetek Európai Szövetsége, az „EURO- SAI” júniusi, stockholmi kongresszusa előtt azok a szakemberek tanácskoz­nak, akik a gazdasági szer­kezetváltáshoz szorosan kapcsolódó privatizációs folyamatok, vállalati átala­kulások ellenőrzését veze­tik. A csaknem egyhetes rendezvényen előadások hangzanak el a privatizáció megoldásainak vizsgálatá­ról, a hozzá kapcsolódó el­lenőrzési techikákról, a ma­gán könyvvizsgáló cégek bevonásáról. Az szakértői találkozón olyan országok képviselői is részt vesznek, mint az Egyesült Királyság, ahol a privatizációs folyamat lé­nyegében befejeződött, és olyanok is, mint Csehor­szág, Magyarország, Német­ország, vagy Szlovákia, ahol nemzeti feladatként megy végbe napjainkban a vállalatok magánkézbe adá­sa. A magyar előadók kö­zött meghívottként szerepel majd Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezetői igazgatója és Te­leki Pál, az ÁV Rt. elnök­vezérigazgatója. Kárpótlási jegyek forgalma Kárpótlási jegy neve Kötés névér­téke M Ft Értékp. száma db Teljes vételár M Ft Ár Ft Árfo­lyam (száza­lék) Kárpótlási jegy 0,1300 130 0,096 735 Kárpótlási jegy 0,6000 600 0,441 735 Kárpótlási jegy 0.4700 470 0,345 735 ÖSSZESEN: 1,2000 0,882 Az adatok tájékoztató jellegűek. V alutaárfolyamok Pénznem vételi árfolyam eladási 1 egységre, forintban angol font 127,14 129,94 ausztrál dollár 61,42 62,66 belga frank (100) 253,04 257,70 dán korona 13,56 13,82 Finn márka 14,33 14,73 francia frank 15,31 15,59 görög drachma (100) 38,29 39,13 holland forint 46,38 47,24 ír font 126,29 128,89 japán yen (100) 74,14 75,34 kanadai dollár 68,87 70,27 kuvaiti dinár 283,12 288,62 német márka 52,14 53,10 norvég korona 12,27 12,51 olasz líra (1000) 53,92 55,20 osztrák schilling (100) 741,77 755,37 portugál escudo (100) 56,68 57,78 spanyol peseta (100) 72,80 74,32 svájci frank 56,63 57,71 svéd korona 11,05 11,31 USA-dollár 85,84 87,40 ECU (Közös Piac) 101,06 103,02 Eladják az alagi gazdaságot Föld és jószág külföldi vevőnek Hová tűnt az Alagi Állami Gazdaság hajdani ragyogása? Néhány évvel ezelőtt még büszkén magyarázták vezetői, hogy világvárosok csatorna­rendszerét tisztítják elmés, mű­szeres berendezéseikkel. Jó üzleti fogásnak tartották a vá- mosmikolai almáskertben őszidőn rendezett Szedd ma­gad akciót. Ámbár a lakóko­csigyártással már vagy tíz éve csődöt mondtak. Éladatlan készleteik néhány példányá­ból még esőbeálló is lett a Kóspallag—Márianosztra kör­nyéki legelőn. Szabó László, a gazdaság mai igazgatója már nem is nyilatkozik arról, hogy jutottak csődbe. — Tényleg belga üzletember veszi meg a gazdaság minden ingó és in­gatlan vagyonát Budapest ha­tárától a szlovák határig? Villányi Lászlót kérdez­tük az ÓPT Ingatlan Rt. vál­lalkozási főosztályvezetőjét, a felszámolási biztost. — Az még mindig nem bizonyos, hogy a belga cég veszi meg a gazdaságot — közli. — Egyelőre csak any- nyi a tény, hogy a beérke­zett pályázatok közül az ő ajánlatuk a legjobb. A gazda­ság eredeti működését csak­nem teljesen meg lehet tarta­ni. A többiekhez képest jobb árat kínálnak. A cég igazolta fizetőképességét. A cégtulajdonos valóban belga állampolgár, aki nagy alaptő­kével rendelkezik, de a ne­vét egyelőre még nem szeret­ném közölni. Csupán any- nyit, hogy az északi térség­ben, Nagybörzsöny közelé­ben régebben foglalkozik ál­lattenyésztéssel. A szerző­dést még nem írtuk alá, s meg kell még tárgyalnunk néhány részletkérdést. — Gondolom, az itt dolgo­zók jövőjéről is tárgyalni kell. Vajon az új tulajdonos alkalmazza majd a gazda­ság régi munkatársait? — Partnerünk az ajánlatá­ban kötelezettséget vállalt a terület művelésére, a profil megtartására. Több mint száz szolgálati lakás bérlőjé­nek a jövőjét is rendeznünk kell. Garanciákat akarunk a 250 körüli munkatársi lét­szám átvételére. A gazdaságban nemrég még 7-800-an dolgoztak, a korábbi évtizedek alatt még többen. Tavaly különböző részlegek leépítése során vál­tozott meg a helyzet, s a fel- számolási biztos ezt a körül­ményt jónak, a gazdaságot racionálisan működőnek tart­ja. Ám nincs miből kifizetni az adósságait. Merthogy Alag fizetésképtelen. Kérdezem, milyen út veze­tett idáig, de Villányi úr nem akar a múltról beszélni. Csak annyit mond, ameny- nyit az érthetőség kedvéért szükséges. Ezek szerint a nyolcvanas években nagymértékű beru­házásokat folytattak az alagi- ak. Talán nem is csúszott volna hiba a számításukba, ha közben nem változik a gazdasági környezet, a maga kedvezőtlen kölcsön­hatásaival. Tény, hogy a piacon sok terméküket nem sikerült nyereséggel haszno­sítani, s a lényegében nem mezőgazdasági tevékenysé­gükből sok veszteség terhel­te meg az állami céget. Még egy megjegyzés: a beruházá­sok között volt luxus célo­kat szolgáló is, például a ti­hanyi jacht-klub, de volt még itt más is, amiért sajog­hat a szívünk — gondolom tájékozódás közben. Hiszen a 180 hektáron telepített őszibarackos, amire eddig csak költöttek, most fordul­na termőre, amikor eladják. Mert itt bizony, minden a másé lesz. Még a föld is. Mivel a csődeljárás alkal­mával a hitelezők nem tud­tak megegyezni, s őket ki kell elégíteni, a köztulajdon képletesen szólva dobra ke­rül. Nem többre, csak közel 800 millióra értékelik a va­gyonát. Körülbelül egy hó­nap múlva aláírják a szerző­dést, átadják a szántófölde­ket, gyümölcsösöket, istálló­kat, a jószágállományt. Lent az Ipoly mentén azt beszélik, hogy a megállapo­dás után az a belga úr léphet ki az ismeretlenségből, aki már hat éve gazdálkodik itt és fel akarja venni a magyar állampolgárságot. Hárome- zemyolcszáz hektár a gazda­ság területe. Akik rögeit tör­ték, termését aratták, most nem akarnak név szerint nyi­latkozni. Mert ugye, nem tudni, ki lesz a gazda. Ám azért neheztelnek a régi ve­zetőkre, hogy őket kihagy­ták a tulajdonszerzésből. Kovács T. István A fejlődés fenntartható a mezőgazdaságban Nemzetközi konferencia Gödöllőn « Új stratégiák a környezetbarát vidékfejlesztésért címmel kezdődött négynapos tudományos konfe- jt rencia hétfőn a Gödöllői Agrártudományi Egyete­men. A hazai és külföldi tudósok, üzletemberek a plenáris ülés után szekciókban tanácskoznak a fenntartha­tó mezőgazdasági fejlődés nemzetközi tapasztalatairól, ha­zai alkalmazásának lehetőségeiről. A fórum értékét jelzi, hogy megrendezésében a házigazda intézmény mellett a FAO és a Magyar Tudományos Akadémia is részt vett.-— A fenntartható mezőgazda- sági fejlődés — tájékoztatott a megnyitó után dr. Kulcsár László egyetemi docens, a szervező bizottság tagja — di­vatos kutatási és agrárpoliti­kai irányzat az Egyesült Álla­mokban és a gazdaságilag fej­lett országokban. A fejlesz­tést úgy próbálják megvalósí­tani, hogy a környezetet meg­hagyják a tradicionális, vagy ahhoz közeli állapotban. Nem telepítenek olyan kör­nyezetszennyező objektumo­kat. melyek elvben növelhe­tik a mezőgazdaság produkti­vitását, de a hagyományosan kialakult vidék képét teljesen megváltoztatják. Hollandiá­ban és Németországban már a visszamocsarasítással is fog­lalkoznak. A kiszárított és művelt földet úgy próbálják meg .„visszarendezni", hogy megfeleljen a régi, ember- és környezetbarát megjelenésé­nek. Az említett országok per­sze gazdagok és mezőgazda- sági túltermeléssel küszköd­nek. Magyarországon nem a Hanság régi jellegének vissza­állítása a legfontosabb prog­ram. A fenntartható mezőgaz­dasági fejlődés ideája hazánk­ban másképp vetődik fel. A tanácskozás egyik célja az, hogy megvitassuk, milyen stratégiát kell folytatnunk a vidékfejlesztésben. Dr. Kulcsár László — aki a GATE-n az agrárszocioló­gia tanszéket vezeti — egyi­ke volt azoknak, akik kezde­ményezték a környezet- és tájgazdálkodás főtanszak megalakítását. Ez az egyedü­li szak Magyarországon, amely graduális képzés kere­tében foglalkozik a fenntart­ható fejlődés hazai modelljé­vel, illetve variánsával, értel­mezésével. E karok közötti intézmény* oktatói az egyes karok oktatói közül verbuvá­lódtak. Az első évben tízsze­res túljelentkezés után har- mincegynéhány hallgató kezdte meg tanulmányait. A konferencia e munka bemuta­tására is hivatott a nagyvilág előtt. A főtanszak koordinációs bizottságának az az álláspont­ja, hogy Magyarországon a térségi fejlesztést a belső erő­források feltárásával kell megvalósítani. Meg kell vizs­gálni, az adott térségben mi­lyen ökológiai, ökonómiai és emberi erőforrások, kulturá­lis tradíciók találhatók. Tesz­telni kell, ennek termékei ke- resettek-e a mai világpiaci kö­rülmények között. így találha­tók meg azok a kitörési lehe­tőségek. melyekkel élve a fej­lesztés és a gazdálkodás nem lesz idegen e tájtól. A mene­dzseléshez ezután már igény­be vehetőek a központi forrá­s°k- Balázs Gusztáv Forintos hírek Egy hét múlva új fémpénzek Egy hét múlva forgalom­ba kerül az új egy-, két- és húszforintos, június 21-én pedig az 5, 10, 50 és 100-as címletű fémpén­zek. Az új papír fizetőesz­közök kibocsátására csak mintegy másfél év múlva kerülhet sor — jelentette be Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke. Az új, réz- nikkel-cink ötvözetű váltó­pénzek esztétikusabbak, kisebbek és nehezebbek elődeiknél. A Uj biztonság- technika Jelez, ha vasúti átjáró kö­zeledik és addig nem „hagyja nyugton” a gépjár­mű vezetőjét, amíg nem te­szi lábát a fékre. Az új mű­szert hétfőn Zircen mutat­ta be a Bakony Elektroni­ka Kft. a Veszprém Me­gyei Rendőr-főkapitány­sággal közösen. Biztosító társaságokat, Volán-, MÁV-szakértőket, polgár- mestereket hívtak meg a fórumra, amelynek részt­vevői a makettek mellett a helyszínen, egy vasúti átjá­ró előtt tanulmányozhat­ták a készülék működési elvét. A konstrukció lényege, hogy a gépjárműben fel­szerelt érzékelő hanggal és képpel ad jelet arra a mágneses mezőre, ame­lyet az átjárók, vagy a kü­lönösen veszélyes útszaka­szok előtt telepítenének az útburkolatba. A műszer egyébként 10 perc alatt beszerelhető az autóbuszokba, személy- gépkocsikba. (MTI) Az MDF a gazdaságról Az élénkülés jelei mutat­koznak a gazdaságban, de Takácsy Gyula a Magyar Demokrata Fórum gazda­sági munkacsoportjának vezetője már azzal is elé­gedett lenne, ha a mutatók az idén a stagnálást, vagy néhány tized százalékos fejlődést mutatnának. Takácsy Gyula személy szerint nem értene egyet olyan a választások előtti hangulatjavító gazdasági intézkedésekkel, amelyek teljesítményfedezet nélkü­li juttatásokat jelentené­nek. Azonban támogatni tudja azokat a terveket, amelyek a vállalkozás le­hetőségét könnyítenék. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Thumbnails
Contents