Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-22 / 67. szám

é PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁRCIUS 22., HÉTFŐ 3 Megint a haza? Március 15., a sok-sok ünnepi beszéd, szavalat, ének, mind-mind jó alkalom volt arra. hogy hazáról, hazasze­retetről, a haza szolgálatáról essék szó. Az ünnepet kö­vető napon rendezett egy könyvankétot a XI. kerületi Szabó Ervin Könyvtár Irodalmi Kávéházi a Gellért Szállóban. (Dicséretes,' hogy a meghívón is Gellért Szálló, és nem Hotel Gellért szerepel!) A téfna: Heny- nyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között című könyve. A főszereplő: dr. Habsburg Ottó, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnöke. Az utolsó Habsburg-uralkodó fia 1944-ben kapcsolatban volt az utolsó háborús kormány külügyminiszterével, Heny- nyey Gusztávval, de együttműködtek a háború utáni években is. Volt hát mit kérdezni tőle. A zsúfolásig megtelt Gobelin Teremben a könyv szerkesztője, Antal László és dr. Vigh Károly történész faggatta dr. Habsburg Ottót, de a közönség tagjai is el­mondhatták a szerzővel vagy a háborús időkkel kapcso­latos kérdéseiket, problémáikat. A beszélgetés — termé­szetesen — magyarul folyt. A válaszokból hamar kide­rült. hogy ennek az európai egyesülésért küzdő kiváló politikusnak a szíve ahhoz az országhoz húz, amelyben sohasem élt (bár sokáig trónörökösének tekintette ma­gát), s amelyet ma mint kiemelkedő politikai tényező, minden elképzelhető módon támogat. Bár köztársasági elnökünk egyszer leintette azokat, akik gyakran emlegetik a „hazát”, úgy látszik, a volt trónörökös ezzel nem ért egyet, mert sokszor mondott Magyarország helyett hazát. Az egyik kérdés az 1944-es kiugrási kísérletre vonatkozott: Milyen szere­pet játszott ebben ő, aki abban az időben Amerikában élt? 1944 szeptemberében már határainkon belül foly­tak a harcok, tehát eléggé elkéstünk a cselekvéssel. Mint mondotta: „Reménytelen volt a helyzet. De, tud­ják, a hazáért még ilyen helyzetben is mindent meg kell tenni." Érthető, ugye? Nem a hatalomért, nem az országért, nem egy területért, nem egy hatalmi csopor­tért, nem egyes emberekért: a hazáért! Éppúgy, mint édesanyánkért, a hazánkért is többre vagyunk képe­sek. Legyünk is' Török Bálint Máltai segítség Kárpátaljára Négy autóból álló konvoj indult útnak szombaton a Magyar Máltai Szeretetszol­gálat miskolci csoportjától a kárpátaljai Tiszaújfalu- ba. A németországi és ha­zai ruhaneműkkel és tartós élelmiszerekkel megrakott — több mint egymillió fo­rint értékű — szállítmány ünnepélyes indításánál je­len volt Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat vezetője, Csiba Gábor, a miskolci csoport vezetője, valamint a római katolikus és görög katoli­kus egyházak képviselői. A segélyt elkísérte Orosz Gábor, az észak-ma­gyarországi régió köztársa­Térségünk A Közép-európai Kezdemé­nyezés március 22-én kezdő­dő külügyminiszteri találko­zóját megelőzően Jeszenszky Cféza külügyminiszter kétol­dalú tárgyalásokat folytat Zdenko Skrabalo horvát, a KEK-tanácskozás befejezése után pedig Lojze Peterle szlo­vén külügyminiszterrel. A külügyminisztérium sajtófő­osztályának szombati tájé­sági megbízotti hivatalának vezetője, valamint Manko- vits Tamás, a Miskolci Kár­pátalja Alapítvány ügyveze­tő igazgatója. Az alapít­vány a szállítmánnyal együtt 700 kötet könyvet — a magyar irodalom klasz- szikusait és gyermekeknek szóló magyar népmeséket felvonultató kiskönyvtárat — is eljuttatott a határon túl élő magyaroknak. A szállítmány miskolci és észak-magyarországi vállal­kozók adományaiból szár­mazik. A küldeményt Tisza- újfaluban Orosz István gö­rög katolikus lelkész vette át szétosztásra az arra rá­szorulók között. gondjairól koztatása szerint a megbeszé­léseken a felek áttekintik két­oldalú kapcsolataink helyze­tét, valamint a nemzetközi élet, mindenekelőtt a térsé­günk aktuális kérdéseit. Jeszenszky Géza és Lojze Peterle — tárgyalásaik befe­jeztével — aláírják a két kül­ügyminisztérium együttmű­ködését szabályozó jegyző­könyvet. A KDNP az elmaradott települések fejlesztéséért A megyei önkormányzatok erősítése A KDNP a jövőben az eddigi­eknél is határozottabban áll ki politikai és parlamenti munkájában az elmaradott ré­giók felzárkóztatásáért, a gon­dokkal küzdő emberek meg­segítéséért. Erről a Keresz­ténydemokrata Néppárt Inté­ző Bizottsága szombaton Nyíregyházán határozott, Sur­ján László pártelnök vezetésé­vel. A testület hétvégi kihe­lyezett ülésén a parlamenti frakció tagjai is részt vesznek. Az északkeleti térség sú­lyos gazdasági és szociális helyzetét Szilágyiné Császár Terézia, a párt alelnöke — egyben a KDNP Szabolcs me­gyei elnöke — tárta a testület elé. Beszámolójában elhang­zott: az örökölt történelmi hátrányok a mostani átmeneti állapotban kedvezőtlenebb mértékben hatnak. A földraj­zi elhelyezkedésből adódóan a keleti piacokra épült ipar és mezőgazdaság kevés megren­delést kap. emiatt igen jelen­tős a munkanélküliség. Rá­adásul hazakényszerült az in­gázók többsége is, hiszen a nagy iparközpontokban szin­tén nagymértékű az elbocsá­tás. A munkahelyteremtéshez elégtelen az infrastruktúra, így a külföldi tőke elkerüli a régiót. A helyieknek sincs pénzük, hiszen a Nyírségben a kitörés lehetőségéért vállalt korábbi önerős építkezések miatt eladósodott a lakosság. A helyzet megváltoztatását a KDNP vezetői abban lát­ják, ha Szabolcs és a többi el­maradott régió elsőbbséget kap a területfejlesztésnél. A törvényhozásnak több pénzt kellene elkülönítenie a baj­ban lévő térségek támogatásá­ra, s a beruházásokat adózási preferenciarendszerek kidol­gozásával lehetne ösztönöz­ni. Szükség lenne az elmara­dott települések besorolásá­nak felülvizsgálatára, az ag­rárpiaci védőárak helyi, speci­ális termékekre való kiterjesz­tésére, a külföldi és hazai tőke irányítására, valamint a vállalkozások hatékonyabb segítésére. Az önkormányzati és a közigazgatási munka fejlesz­tésével kapcsolatban a kor­mánykoalíció pártja fontos­nak tartja, hogy szakszerűbb közigazgatás alakuljon ki. Az államnak garantálnia kellene, hogy a feladatokat megfelelő­en képzett szakemberek vé­gezzék. A párt szükségesnek tartja, hogy a megyei önkormányza­tok szerepe erősödjön, de fel­adatokat ne a helyi képvise­lő-testületektől, hanem az ál­lamtól vegyen át. Újragondo­lásra ajánlják a köztársasági megbízotti hivatalok jogköré­nek megállapítását is. A biogiliszta-ügy folytatódik Tüntetés Tatabányán A biogiliszta-ügy tatabányai kárvallottai tüntetéssel fejez­ték ki vasárnap elégedetlen­ségüket. Érdekvédelmi egye­sületük szervezésében a Ko- márom-Esztergom Megyei Bíróság épülete elé vonul­tak, ahol petíciót nyújtottak át dr. Mandák Imrének, a bí­róság elnökének. A petícióban több mint 2000 család nevében azt kö­vetelték: gyorsítsák meg a kárvallottak mentesítését szolgáló perek tárgyalását. Csaknem egy éve benyújtot­ták a takarékszövetkezetek és a tatabányai Biogoid Kft. elleni első keresetüket, és még nem született bírói íté­let. A pénzintézetek pedig to­vábbra is letiltatják a munka- vállalók fizetésének egy ré­szét. Mandák Imre a petíció átvételekor hangsúlyozta, hogy ezek a perek rendkívü­li megterhelést jelentenek a megye bíróságainak. Csupán Tatabányán 600 per van fo­lyamatban, amely 1000 em­bert érint és 108 millió forin­tot képvisel. A bíróság elnö­ke ígéretet tett a tárgyalások gyorsítására. A tatabányai tüntetők meghívták körükbe Bereczki Vilmos országgyűlési képvi­selőt, a Demokratikus Kis­gazda-, és Polgári Párt elnö­két is. Bereczki Vilmos ugyan nem vett részt a bíró­ság előtti tüntetésben, de azt megelőzően a város más pontján találkozott a kárval­lottakkal és tájékoztatta őket a kilátásokról. Elmondotta, hogy jelentős könnyítésekre számíthatnak az adósságuk visszafizetésében. A kor­mány — felismerve a kárval­lott kisemberek kétségbeejtő helyzetét — adósságuk 55 százalékát megvásárolta az OTP-től. Bereczki Vilmos azt szeretné elérni, hogy az ügy kárvallottainak csak tar­tozásuk 20—25 százalékát kelljen visszafizetni. A ked­vezményekkel talán meg le­het akadályozni a tömegesen csődbe ment bio-humuszter- melők öngyilkossági kísérle­teit és az árveréseket. Picasso után szabadon Két váci festőművész, Kettős Tamás és Gál József feltehetően megelégelték Picasso mes­ter faliképéit, mert egy „könnyű'’ éjszaka a zeneiskola vakablakába megalkották „ikonju­kat”. A városi rendőrkapitányság „vette a lapot” s kérte a művészeket, mutassák be a megrendelő írásos megbízását. E dokumentum beszerzése folyamatban van. Vimola Károly felvétele Magyar—román találkozó Nem hivatalos magyar—ro­mán külügyminiszteri találko­zó kezdődött szombaton dél­előtt Gyulán, a városházán. Jeszenszky Géza magyar és Teodor Melescanu román kül­ügyminisztert a Magyarorszá­gi Románok Szövetsége hív­ta meg Liviu Rebreanu ro­mán író szobrának avatására. Az ünnepi esemény adott al­kalmat a miniszterek nem hi­vatalos megbeszélésére. A ro­mán diplomácia vezetőjét a nemzetiségi szövetség szék­házában Petrusán György el­nök, a magyar minisztert a polgármesteri hivatalban a megye és a város vezetői fo­gadták, majd Melescanu is a városházára érkezett. A tárgyalást követőn a mi­niszterek részt vesznek az egykor Gyulán katonáskodó Rebreanu mellszobrának ava­tásán. A tervek szerint a ro­mán külügyminiszter elláto­gat a Magyarországi Román Ortodox Egyház vikáriátusá- ra is. A külügyminiszterek a nem hivatalos tárgyaláson el­hangzottakról — várhatóan délben — sajtótájékoztatón számolnak be. Nem múló kaland Olvasom a PMH-ban, hogy N. Gézát, aki babako­csit toló házaspárt gázolt, elítélték. Kapott jogerősen halált okozó ittas járműve­zetésért két és fél év bör­tönt, s a közúti járműveze­téstől négy évre eltiltották. Hogy a két és fél év bör­tön sok vagy kevés, azt nem tudom. Azt viszont igen. hogy öt év múlva nem szeretnék az ország­úton N. Gézával találkoz­ni. Ez egyszermind azt jel­zi, hogy tanácsosnak tarta­nám, ha N. Géza jogosítvá­nyát nem négy évre, ha­nem örökre bevonnák. Az az ember ugyanis, aki 5-6 üveg sör elfogyasztása után arra vetemedik, hogy volánhoz úl, az minden al­jasságra képes. A fiatal há­zaspár egyik tagja, a férj belehalt sérüléseibe, a cse­csemő pedig agyrázkódást szenvedett, míg a fiatalasz- szony könnyebb sebesülés­sel „megúszta”, ha ugyan ezt annak lehet mondani, hisz férjét egy életre elve­szítette. Nem úgy, mint N. Géza a jogosítványát. Egyesek különben a cse­csemő agyrázkódásával kapcsolatban is úgy nyilat­koztak, hogy Isten adja, ki- lábol belőle a pici, s nem lesz maradandó nyoma, mondjuk egy felnőttkor­ban állandóan visszatérő fejfájás... E hír elolvasása után külföldön élő bará­tom (nem Nyugaton!) meg­jegyezte: a balesetet elkö­vető biztos megvette az íté­letet. Magam ezt nem hi­szem. De azt se, hogy az el­követett bűn és az érte ka­pott büntetés egyensúly­ban van. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents