Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-19 / 65. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. MÁRCIUS 19.. FENTEK A bösi törvénysértések Bosznia-Hercegovina Sűrű ágyúzás A Pozsonyban megjelenő Novy Cas csütörtöki száma részletesen ismerteti a bősi erőmű C-változatának építése során elkövetett beruházói törvénysértéseket. A tározó feltöltése előtt nagy jelentőségű, és nem kis költségtöbblettel járó munkákat kellett volna elvégezni. A Julius Binder vezetése alatt működő Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat ennek csupán részben felelt meg és — egyebek között — máig nem tette le az asztalra a legfontosabb jelentést, amely arra lenne hivatott megnyugtató választ adni, vajon milyen hatása lesz az erőműnek az ivóvíztartalékokra. A sajnálatos halpusztulást is meg lehetett volna előzni, de mivel a beruházó még a vegetációs időszakban sem Már két év telt el azóta, hogy megnyílt a beregszászi magyar gimnázium, de a tanintézet még mindig mostoha körülmények között működik, anyagi-műszaki bázisa sok kívánnivalót hagy maga után. A nehézségeken csak részben enyhített a Nyíregyházán bejegyzett Consensus Humánus Alapítványtól kapott anyagi támogatás, melynek révén sikerült beszerezni a tankönyveket, megszervezték a diákok nyári üdültetését a Sóstói Művészeti Táborban. A járási tanács és a köz- igazgatási hivatal támogatja tudja biztosítani a mellékágak szükséges vízellátását, a károk nemcsak hogy megismétlődnek, de végzetesen tönkremegy a Szlovákiában egyedülálló belső deltavidék lápvilága. Hetek óta ismert tény, hogy a 19 feltételből négyet nem teljesítettek, így aztán építési engedélyhez sem jutottak a C-változat beruházói. Építési engedélyek hiányában is folytatták az egyes létesítmények építését és 1992. október 24-én megkezdték a Duna elterelését. A törvényellenes eljárás tényét súlyosbító elsődleges körülmény az, hogy nem csak a kiemelt figyelem középpontjában álló és országhatáron belüli, de egyben külföldinek is számító építkezés során törugyan a tanári kollektívát, ám önmagában ez kevés, szükség lenne mások anyagi hozzájárulására is. Azok segítségére, akik szívügyüknek tartják, hogy a magyar diákok gazdag tudással felvértezve vágjanak neki a továbbtanulásnak, az életnek. Ebből a célból hozták létre a Beregszászi Magyar Gimnáziumért Alapítványt, melyet a hivatalos szervek már be is jegyeztek. Az alapítvány bankszámlát nyitott abban a reményben, hogy az önkéntes adományok révén támogatni tudják a gimnáziumot, a kollégium létrehozását. tént szándékos törvénysértés. Az állami szerveknek a pénzbírság intézményén kívül semmilyen más eszköze nincs ahhoz, hogy a beruházót e törvénytelen eljárás folytatásában meg tudja akadályozni. A pozsonyi kabinet keddi ülésén úgy döntöttek, hogy a tavalyi számlák rendezésére és az idei első negyedévben elvégzett munkák fedezésére a költségvetésből 800 millió korona kölcsönt kapnak a beruházók a kormánytól. Ezt még az idén, június 30-ig visz- sza kell fizetni. Julius Binder vállalatának 3,6 milliárd koronára lenne még szüksége az erőmű befejezéséhez. Ennek előteremtése érdekében most több vállalattal közösen társulást hoztak létre. Nyelvművelő fórum Tegnap délután Kassán ünnepélyesen megnyílt a Kazinczy-na- pok rendezvénysorozata. A szlovákiai magyarság nyelvművelő fórumát huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a keletszlovákiai városban. A három napig tartó tanácskozás megnyitó előadását Po- mogáts Béla irodalomtörténész tartotta. A szlovákiai magyar tankönyvek nyelvi állapotáról nyelvészek, pedagógusok és tankönyvírók mondták el véleményüket, majd a Thália Színházban Ady Endre műveiből összeállított műsort tekintették meg a résztvevők. Rövid éjszakai szünet után a boszniai szerb nehéztüzérség csütörtökön folytatta Szarajevó ágyúzását. Reggel ismét tűzpárbaj kezdődött a szarajevói repülőtér környékén, amely egyre hevesebbé vált. Akárcsak előző nap, a legsűrűbb tűz szemlátomást lli- dza falura zúdult, amelynek központját szerb erők kerítették hatalmukba, de egy része bosnyák kézen maradt. A bosnyák rádió szerint az ágyúzás Szarajevó nyugati részein indult. A reptéri út város felé vezető oldalán elhelyezkedő, muszli- mok lakta Mojmilo, CenMájus végén öt oroszországi városban indul meg Ikarusz autóbuszok összeszerelése magyar alkatrészekből. A tervek szerint az idén 200, néhány év múlva pedig már 2 ezer Ikarusz buszt szerelnek össze orosz üzemekben magyar szakemberek irányításával. Egy üzleti lap az Ikarusz egyik részvényese, az Avto- export cég közlése alapján számolt be az ügyletről. A tervek szerint az orosz cégek idővel mind több alkatrészt szállítanak az összeszereléshez, s nem kizárt, hogy rövidesen Oroszországban készült dízelmotorral látják el a járműveket. Számítások szerint az oroszországi összeszerelésgic Villa, Buca Potok és Dobrinja negyedeket aknavetőkkel és légvédelmi ágyúkkal lőtték. Agyúzták az úttól nyugatra lévő Stu- pot és Adzicit is — közölte a rádió. A szerbek immár ellenőrzik Adzici java részét, és megvetették a lábukat Stupban is. Az ostromlott bosnyák főváros, enyhe köd ülte központjában ellenben viszonylagos nyugalom honolt, habár az ágyúdörej mind közelebbről hallatszott. A folytatódó lövöldözés ellenére a Split és Szarajevó közötti légihidat fenntartották, francia és amerikai gépek érkezését várták. sei az orosz félnek lényegében feleannyiba kerülnek majd az autóbuszok. Szó van egy autóbuszgyártó konszern létrehozásáról is, amelyhez a magyar fél már hozzájárulását adta. Ennek megvalósítása a lap értesülése szerint azonban bizonyos anyagi problémák miatt késik. Hetek óta feltartóztathatatlanul veszít értékéből a rubel, amely csütörtökön újabb mélypontra zuhant az amerikai dollárhoz képest. A szokásos csütörtöki moszkvai bankközi valutaárHavel fellépése A cseh jobboldali kormány- koalíció vezető ereje, a Polgári Demokrata Párt (ODS) „nyugtalanságának” adott hangot Václav Havel egy ausztriai kijelentése miatt. A cseh államfő, miután hétfőn Bécsben találkozott Thomas Klestil osztrák elnökkel, újságírók előtt arról beszélt, hogy ő személy szerint igazságtalanságnak tartja a szudétaföldi osztrákoknak Csehszlovákiából történt kitelepítését a második világháború után. Ugyancsak csütörtökön elismeréssel nyilatkozott viszont Václav Havelről Josef Zieleniec cseh külügyminiszter, aki szintén ODS-politikus. Szerinte az elnök sokat segített azzal, hogy „saját vállára vette a Temelinnel kapcsolatos első osztrák reakciók terhét”. A cseh elnök ugyanis nem kevés szemrehányást volt kénytelen meghallgatni Bécsben annak nyomán, hogy a prágai kormány a közelmúltban úgy döntött: fel kell építeni az osztrák határ közelében fekvő, délcsehországi temelini atomerőművet. a rubel verésen 667 rubelt adtak egy dollárért. Kedden a zöldhasú még 662 rubelt ért. Szakértők a rubel árfolyamvesztését az infláció további gyorsulásától való félelemmel magyarázzák. Alapítvány Beregszászon Magyar gimnáziumért Kedvezőbb árak Darabokban utazik Ikarusz Zuhan VÉLEMÉNY Holländer és Tritsch még adott A zsidósággal kapcsolatos kérdések a sajtóban szinte szünet nélkül napirenden vannak, de csaknem mindig az antiszemitizmussal összefüggésben. Bizonyára ennek tudható be, hogy az elektronikus sajtó eddig elegánsan elsiklott a Landeszmann főrabbinak tulajdonított különös, a magyar érzelmű emberek által nehezen feledhető kijelentések, illetve a velük kapcsolatban fellángolt viták felett. Ennélfogva talán sokan azt sem tudják, hogy a zsidóság részéről is történt elhatárolódás és tiltakozás. Sokak számára talán teljesen észrevétlen maradt a jelenség, s számítani lehet arra. hogy a sajtó egy részében a magyarországi zsidóság ezután is elsősorban az antiszemita, vagy az antiszemitának minősített megnyilvánulások kapcsán kerül ismét az érdeklődés középpontjába. Gyakran felvetődik a kérdés, kisebb vagy nagyobb mértékű-e az antiszemitizmus a fejlett nyugati országokhoz, illetve szomszédainkhoz képest. Az idevágó tudósítások, vélemények nyomán az olvasónak, a rádió- hallgatónak, a tévénézőnek az az érzése támadhat, hogy Magyarországon számottevő antiszemitizmus van, ami részben a múltból, a rossz hagyományok továbbéléséből fakad. Ritkán találkozunk olyan történelmi adatokkal és tényekkel, amelyek a zsidóság és a befogadó magyarság egyenjogúságáról, a kölcsönös tiszteleten alapuló együttéléséről szólnak. Idős, művelt, széles látókörű, sokat tapasztalt emberek mondogatják itt-ott, hogy valamikor a századelőn, a boldog békeidőkben nem volt antiszemitizmus. Váltig állítják, hogy a magyarság döntő többsége, amelyet sohasem fertőzött meg a nácizmus eszméje, nem táplált ellenérzéseket a zsidósággal szemben. Állítják, hogy ez ma is így van, és csupán egy szűk csoport veri félre a vészharangot. Anélkül, hogy az antiszemitizmusból eredő veszélyeket alábecsülnénk, nem árt emlékeztetni azokra az időkre, amikor az emberek gyanakvás és gyűlölködés nélkül tekintettek a másságra, úgy, ahogy azt — igazat adva idős kortársainknak — a többség ma is teszi. Érdemes fellapozni azokat a régi újságokat, könyveket és kiadványokat, amelyekből hiteles képet alkothatunk e kérdéskörről. Figyelemre méltó olvasmány a Kósch Árpád által 1910-ben kiadott Sárosvármegyei Kalauz című, a megye városainak és községeinek címtárát, részletes statisztikai adatait tartalmazó műve. Mivel Sáros vármegye a Galíciából bevándorló zsidóság egyik legfontosabb állomáshelye volt, igen tanulságos következtetésekre juthatunk azokból a tényekből, amelyek az ottani, egyébként erősen nemzeti elkötelezettségű magyarság magatartására, befogadókészségére utalnak. A kiadványból megtudhatjuk, hogy Eperjesen a római katolikus plébánián, a görög katolikus püspökségen, az evangélikus és a református egyház intézményein kívül két izraelita hitközség tevékenykedett és mindkettő saját elemi iskolát tartott fenn. Ezeken kívül izraelita kisdednevelő egylet, rabbiképző, cionista szervezet, izraelita Chewra-Kadischa, izraelita nőegylet, ortodox izraelita Szentegylet, betegsegélyező, megyei Talmud egyesület illetve Talmud Thora egylet működött a megyeszékhelyen. Az eperjesi és a bártfai takarékpénztárak, bankok, az eperjesi bankegyiet, a kölcsönös segélyező szövetkezet, a bártfai Gazdasági, Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaság azon intézmények sorába tartozott, ahol a vezetőségben, az igazgatótanácsban egymás mellett ültek, tárgyaltak és döntöttek zsidók és nemzsidók. Kvitkovsky Ignácnak az eperjesi polgári lövészegylet történetéről írott dolgozatában olvashatjuk: „Olvasva az egyleti tagok névsorát és foglalkozásukat, ebben a grófok és bárók nevei mellett alkancellárt, törvényszéki elnököt, megyei főispánt és alispánt, főispáni helytartót, megyei főnököt, városi polgármestert, városi és megyei tisztviselőket, ügyvédet, orvost, mérnököt, tanárt, gyógyszerészt, kereskedőt, földbirtokost, az iparosok köréből szabót, mézeskalácsost, gombkötőt, órást, könyvkötőt, mészárost, korcsmárost találunk... az egyletnek 50 évet meghaladó fennállása alatt nem volt eset, hogy a tagok között valami kontroversia támadt volna... az egyleti tagok részéről felajánlott jutalmak pedig azok kedvező anyagi jólétéről, áldozatkészségéről és egyáltalán a közügyek iránti közérdeklődésről tanúskodnak... az eperjesi zsidóság sem vonta ki magát a társadalmi akcióból és a társaséletnek mindenkor részese volt. Ismételve jelét adta az összetartozandóságnak és anyagi áldozatkészségének”. Olvashatjuk továbbá, hogy a lövészeti jutalmakról vezetett jegyzőkönyvekben a zsidóság részéről adott jutalmak is szerepelnek. Értékes jutalmakat ajánlott fel többek között Holländer Leó, Schaffer Leó, Tritsch Béla, Goldschmidt Lajos és Alexander Pepi. Mielőtt tehát egészen sötétre festenénk önmagunkat a világ civilizáltabb nemzetei előtt, emlékezzünk mindarra, ami a magyar—zsidó együttélést hitelesen dokumentálja, s a magunk lehetőségein belül vegyünk részt a jó hagyományok folytatásában és megtartásában. Már csak azért is, mert ez egybevág jól felfogott érdekeinkkel, az emberi tisztességbe vetett hitünkkel és meggyőződésünkkel. (Bánó Attila)
