Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-19 / 65. szám

i PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁRCIUS 19., PÉNTEK 3 A Rabbikar A Magyarországi Rabbikar 1993. március 17—18-án tar­tott ülésén határozatilag elítél­te a Heti Magyarország febru­ár 26-i számában megjelent riportot, és abban Landesz- mann György budapesti veze­tő főrabbi úr egyes megnyilat­kozásait. Megdöbbentünk azon, hogy alakulhatott ki olyan helyzet, melyben a rabbiság vezetője, akinek a világról al­kotott nézeteit ismerjük, val­lási és etikai felfogásával el­lentétes nézeteket fogalma­zott meg. Ugyanakkor figyelemmel van a Rabbikar arra, hogy a vezető főrabbi úr elragadta­tott kijelentéseiért két sajtó- nyilatkozatban is bocsánatot kért mindazoktól, akiket meg­bántott. A Szentírás szellemében a bocsánatkérésnek engeszte­nyilatkozata lő ereje van. A magunk vét­keiért sem remélhetnők Is­ten megbocsátó kegyelmét, ha felebarátaink megtévedé­seivel szemben a megbocsá­tás vallási erényét nem tud- nók tiszta szívvel gyakorol­ni. A Rabbikar ünnepélye­sen felkér mindenkit arra, hogy ebben a fájdalmas ügy­ben gyakorolja a megbocsá­tás és az engesztelés eré­nyét, és működjék közre a közbéke helyreállítása, mind­annyiunk, tehát a közös haza érdekében. Végezetül a Rabbikar in­díttatva érzi magát arra, hogy a legszélesebb nyilvá­nossággal közölje: nyomaté­kosan felszólította a vezető főrabbi urat, hogy további te­vékenységével állítsa helyre a magyar zsidóságról és a vallási vezetőről alkotott, megromlott képet. A Szentendrei-szigeten borsóvetés alá tárcsázzák a Kék Duna Szakszövetkezet földjét. Bár a tulajdonjog még itt sem tisztázott, de a parasztember tudja, ha most nem vetnek, egy évig ismét parlagon marad a föld. Sza­bó Pál váci kiskertjét szántja rotációs kapával ahol, mint mondta, a családnak megterem az évi zöldéség- szükséglete. Vimola Károly felvétele Thürmer kontra Bruzsa A vádlott fellebbezett A Pesti Központi Kerületi Bí­róság tegnap kihirdetett ítéle­tében bűnösnek találta Dr. Bruzsa Mihályt nagy nyilvá­nosság előtt elkövetett rágal­mazás vétségében. Az Új Magyarországban Bruzsa Mihály levele alapján a múlt év márciusában megje­lent cikk szerint iá. Thürmer Gyula 1956. október 24-én azon tisztek között volt, akik a Honvédelmi Minisztérium előtt a tömegbe lőttek. Id. Thürmer Gyula ezt tagadta. Bár Bruzsa Mihály nem érez­te magát bűnösnek, de elfo­gadta, hogy id. Thürmer Gyu­la sem akkor, sem másnap nem volt a HM előtt, tehát nem is lőhetett. Bruzsa Mihályt a bíróság harmincezer forint büntetésre és a perköltség megtérítésére ítélte. Bruzsa Mihály felmen­tésért fellebbezett, id. Thür­mer Gyula három nap gondol­kodási időt kért. Az ítélet nem jogerős. * Thürmer Gyula személyisé­gi jogának megsértése és je­lentős anyagi kár okozása mi­att pert indít az Esti Hírlap el­len — jelentették be a Mun­káspárt csütörtöki sajtótájé­koztatóján. A pártelnök által sérelmezett cikk március 11-én jelent meg az újságban „Veszélyes röplapok” cím­mel, „Thürmer-tervek” alcím­mel. Az írás illusztrációja­ként olyan fotomontázst kö­zöltek, amelyen Thürmer fegyvereket szorongat a kezé­ben. A Munkáspárt elnöke azt kifogásolja, hogy az olva­sókban az az érzés alakulha­tott ki, mintha a fotó és az al­cím valóságos információt hozna. A korszak eseményeinek feldolgozása Tegnap Budapesten megala­kult a Pro Homine — 1944 Emlékbizottság és Alapít­vány, amelynek célja: a né­met megszállás történetének bemutatása, az embermentő, humanitárius akciók doku­mentálása, és a magyar nem­zeti ellenállás tevékenységé­nek feldolgozása — tájékoz­tatott Zimányi Tibor, az em­lékbizottságot szervező Ma­gyar Nemzeti Ellenállási Szö­vetség elnöke. Zimányi Tibor elmondta: az 1944-es év történelmi ese­ményeinek feldolgozása hiá­nyos, mert az elmúlt évtize­dekben elferdítették a ténye­ket. Arról ugyanis alig esett szó, hogy a magyarság leg­jobbjai éppen ezekben a na­pokban mutatták ki — még egyértelműbben — elkötele­zettségüket a magyar nemzeti szuverenitás, függetlenség és a humanizmus iránt. Az em­lékbizottság társadalmi szer­vezet, de a vállalkozásnak szüksége van arra, hogy hiva­talos szervek és a kormány is segítséget nyújtson. Rázsó Gyula, a HM. Had­történeti Intézet és Múzeum főigazgatója — aki Zimányi Tibor mellett az alapítvány társelnöke kérdésünkre el­mondta, hogy szükség van a lakosság visszaemlékezései­re, és eddig ismeretlen doku­mentumokra. Emlékeztetni kell az orszá­got az 1944-es é 're, amikor az ország elveszíte te szuvere­nitását, és már nem az tör­tént, amit az akkori kormány szeretett volna. Ebben a hely­zetben megnőtt a társadalom szerepe, és szerencsére sokan voltak, akik emberségesen cselekedtek — jelentette ki Katona Tamás államtitkár az emlékbizottság megalakulása alkalmából megtartott sajtótá­jékoztatón. F. L. Idegenrendészeti törvény ja vaslat Országgyűlési bizottságok ülése Az elmúlt napokban az Or­szággyűlés több bizottsága tanácskozott. A költségveté­si bizottság megtárgyalta az országos játékalap létreho­zásáról szóló törvényjavas­lathoz benyújtott módosító indítványokat. A különféle szerencsejátékokból, az ebbe az alapba történő befi­zetések révén, egészség- ügyi, szociális, oktatási és kulturális támogatásokat nyújtanak majd pályázat út­ján. Az önkormányzati, köz- igazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság úgy döntött, hogy a külföldiek beutazásáról, magyarorszá­gi tartózkodásáról és beván­dorlásáról szóló törvényja­vaslat alkalmas az általános vitára. A legális és illegális utasforgalom, valamint a be­vándorlók körének bővülé­se sürgeti a minél előbbi rendezést, illetve azt, hogy az ügyintézés a nemzetközi érintkezés kulturált és kor­rekt követelményeinek meg­feleljen. A törvényjavaslat­nak ezért célja, hogy a kül­földiek magyarországi be­utazásával, tartózkodásával és bevándorlásával — az A biogilisztaügy újabb fejleményei Tizenhét öngyilkos A Demokratikus és Kisgaz­da Polgári Párt tegnap sajtó- tájékoztatót tartott. A sajtótá­jékoztatón Molnár Attila fő­könyvelő számolt be a Ma­gyar Vöröskereszt jelenlegi helyzetéről és különleges stá­tusáról. A második napiren­di pontja a már sokat hangoz­tatott biogilisztaügy újabb fejleményeit tárta fel. A be­számolót Berecki Vilmos, a D.K.P.P. országgyűlési kép­viselője tartotta. Az üzlet be­indult. A gilisztavásárláshoz a bankok, OTP-k, országos takarékszövetkezeti szövetsé­gek megkezdték a kölcsönök folyósítását. Amire kiderült, hogy a biogiliszta nem válik be a magyar mezőgazdaság­ban, már közel negyvenez­ren vettek fel banki hiteleket gilisztavásárlásra. A százez­res számjegyű kölcsönök — illetve az ezzel vásárolt gi­liszták — nem hozták meg a várt eredményt. A vásárlók nem tudták törleszteni a köl­csönt, mely a kamatokkal megduplázódott. A bankok szigorúan felszólították a ügyfeleiket, és vagyonelkob­zást is kilátásba helyeztek. Ezen becsapott és elkesere­dett emberek tömegéből már tizenheten öngyilkosok let­tek. Ekkor lépett közbe Be­recki Vilmos országgyűlési képviselő, és levelet intézett a kormányhoz, a FM minisz­tériumhoz, a pénzügyhöz. Az indítványát el is fogad­ták, és komoly könnyítések várhatók a hitelek visszafize­tése érdekében. Az OTP Bank Kockázatkezelési Igaz­gatósága részéről jelen volt Udvardi János, míg a Orszá­gos Takarékszövetkezeti Szövetségtől Dr. Tóth Tibor titkár vett részt a tájékozta­tón. A károsultak megsegíté­se érdekében létrejött a Bio­humusz Alapítvány. A félre­értések elkerülése végett ki­fejtették a bankemberek, hogy nem százszázalékos adóelengedésről van szó. A bankok kinnlevősége több mint egymilliárd forintra rúg. A tízmilliós alapítvány ezen, ha keveset is, de segít.- Bágvi ­Egzisztenciahitel és garanciarendszer Lehetőség kis- és középvállalkozóknak (Folytatás az 1. oldalról) Az egy hete életbe lépett kor­mányrendeletet az E-hitel mó­dosításáról a következőkben foglalta össze Szabó Iván: Növekedett a futamidő. A korábbi hat-tíz éves törleszté­si idő egységesen tizenöt évre emelkedett. Ugyancsak nőtt a türelmi idő, amíg csak a kamatokat kell fizetni. A korábbi egy-két évről három évre módosult, a hitel nagysá­gától függetlenül. Csökkent a jogszabályban előírt saját erő mértéke. Ötmillió forintig ket­tő százalék, efölött pedig 15 százalék a saját erős kötele­zettség. Kedvezőbb helyzetbe hoz­za az állami vagyont vásárol­ni szándékozókat az a módo­sítás is, amely szerint állami vállalat kezelésében lévő va­gyonrészeket március tizedi­ké óta csak a vagyonkezelő szervezet értékesíthet. E ren­delkezés nyomán a vevők megtakaríthatják az áfát és az illetéket, s bővül a megvá­sárolható vagyonrészek köre is. A módosítás következté­ben már nem csak az állami vállalatok és azok vagyon­tárgyainak megvásárlásához vehető igénybe az E-hitel, hanem a többségi állami tu­lajdonban lévő társaságok vagyontárgyai is vásárolha­tók. S végül, de nem utolsósor­ban, csökkent a korábban is kedvező mértékű kamat: a hét- százalékos két százalékkal csökken abban az esetben, ha a hitelnyújtás során a Hitelga­rancia Rt. vállal kezességet. Ennek, a pénzintézetekkel kö­tött megállapodásnak az az alapja, hogy a bankok négy- százalékos kamatréséből két százalék szolgál a kockázat biztosítására. A készfizetőke- zesség-vállalás csökkenti a pénzintézet kockázatát. Négymilliárd forintot bizto­sít a kormány a hitelgarancia­rendszer életrehívásához. A jelentős összeg felét a múlt év végén létre hozott Hitelga­rancia Rt. — összesen három és fél milliárd forintos — alaptőkéjéhez, másik felét a Kisvállalkozói Garancia Alap kapta meg. A devizajogszabályok sze­rint belföldinek minősülő sze­mélyek vehetik igénybe a Hi­telgarancia Részvénytársaság kezességvállalását, valamint devizabelföldinek számító ter­mészetes személyek társasá­gai, szövetkezetei és az MRP-szervezetek. Szabó Iván pénzügyminisz­ter a MVfA alapítói értekezle­tének döntései közül az Alapí­tó Okirat módosítását és a ku­ratórium tagjainak újraválasz­tását emelte ki. A kuratórium elnöke Kemény Nándor, a Corvinbank igazgatója, társel­nöke Kassai Róbert, az 1POSZ alelnöke. Z. B. idegenrendészettel — kap­csolatos ügyekben a ma­gyar hatóságok feladat és hatáskörét, valamint az ide­genrendészeti eljárások rendjét áttekinthetően és pontosan szabályozza. Az önkormányzati bizott­ság megtárgyalta a helyi ön- kormányzatok folyamatban lévő címzett és céltámogatá­sáról, továbbá a támogatási célok 1993-ik évi rangsorá­ról szóló törvényjavaslatot. Az önkormányzatoknak áp­rilis 23-áig van módjuk be­jelenteni az igényüket.- g ­Együtt utazunk Nem, nem igaz, hogy azért, mert a minap Konrád György úrral kapcsolatosan leírtam véleményemet az azt je­lentené: nem szeretem az írót. Egy olvasónk ugyanis ezt olvasta ki jegyzetemből. Ám kér­dem: miért kellene ne­kem Konrád György urat szeretnem? Nem, kedves olvasóm, én úgy szeretem Konrád urat, mint felebarátomat, akivel például együtt utazom a villamoson. Én még egyetlen utas­társamat sem bántal­maztam, nem kénysze­rítettem idő előtti le­szállásra, de még azt sem kérdeztem meg egytől sem, hogy vajon kilyukasztotta-e menet­jegyét? Nem firtatom, hogy miért ezzel a ba­rátjával utazik, és mi­ért nem azzal. Nem kér­dem meg, hogy csomag­ját miért nem nyomja be az ülés alá? Nem. Egyszerűen, ha nincsen rá okom, nem elegye­dem utastársaimmal szóba. Persze, ha egyi­kük — például egy hir­telen fékezés avagy gyorsítás következté­ben föltaszít, akkor ~~ ha ezt nem tette — megkérdem, miért nem kapaszkodik? De őt sem bántalmazom, s nem "is fogom ezért nem szeretni, gyűlölni. Ám ugye, az is érthető, hogy azért, mert nem úgy szeretem embertár­saimat, mint családo­mat, hát nem csókolga­tok végig minden utast a 6-oson: de jó, hogy lá­tom, hogy tetszik len­ni? Értsd, kedves olva­só: ha Konrád úrnak e hasábokon nem küldök naponta jókívánságo­kat, az még nem azt je­lenti, hogy nem szere­tem. S amikor fékezés után megkérdem: nem lenne jobb, író úr, ka­paszkodni? — akkor tán e kérdés még nem hordja magában a sátá­ni gyűlöletet. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents