Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-18 / 64. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK 7 Múltidéző Magyar bányászat Méltán mondhatjuk, hegy az idei esztendő a hazai bányászat nagy évfordulós éve. Az emlékezésre legméltóbbak közül itt, egy gondolati egység jegyében Born Ignácról, Péch Antalról és az idén 100 esztendős Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületről kívánunk említést tenni. A 250 éve Gyulafehérváron született Bőm Ignác a magyar és a nemzetközi bányászati- kohászati tudományok első és egyik legnagyobb egyénisége, Mária Terézia udvarának becsült és közismert személyisége. Világhírét, nemzetközi elismertségét egy tudományos és egy szervezői megvalósításának köszönheti. Kutatásai révén Bőm elsőként a világon egy olyan módszert fedezett fel, amely az eddig nehézkes és veszteséges eljárással szemben tökéletesítette a nemesfémek kinyerését. Nyílt szellemiségére és önzetlenségére vall, hogy titkolózó korában felfedezését közkincs- csé tette. Selmecbánya melletti műhelye a világ szakembereinek tanintézeti zarándok helyévé vált. Ekkor, 1786 elején, fogalmozódott meg az ötlete, hogy nemzetközi bányászati társaságot alapítson. Bőm elképzelései jegyében tartották meg a világon a legelső nemzetközi műszaki- tudományos konferenciát. A már egyszer megvalósult nemzetközi bányászati társaság (1791-ben megszűnt) szolgált példaadó ötletül a késői utódoknak, hogy egyesület keretében az ismeretek és tapasztalatok megosztásának rendszerében tegyék még hatékonyabbá munkájukat. E törekvésben a 170 évvel ezelőtt Nagyváradon született Péch Antal munkássága volt a példaadó, aki az általa 1868-ban alapított Bányászati és Kohászati Lapok indító számában egy ilyen egyesület megalakulását szorgalmazta. Péch. a későbbi miniszteri tanácsos, majd a Selmecbányái bányaigazgató támogatásával, és az akkori fiatal szakemberek sürgetésére alakult meg az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. Az egyesület egyik jelentős eredménye egy új, korszerű bányatörvény megalkotása. Péch Antal kezdeményezésére vezették be a „Jószerencsét!” köszöntést. (p) Ki miben tudós? A Televízió 2-es csatornáján ismét sugárzásra kerül a „Ki miben tudós?” vetélkedő, ezúttal fizikából. A régi hagyományokat felelevenítő vetélkedőre közel négyszáz diák jelentkezett, az ország különböző középiskoláiból. A területi, illetve országos írásbeli és szóbeli forduló után nyolc diák kerül a tévé képernyője elé, ahol páros versenyben mérik össze tudásukat, problémamegoldó képességüket, a fizikában használatos kísérletekben való jártasságukat. A vetélkedő kiemelt témaköre az atomfizika, a tudomány egyik legizgalmasabb területe. A televíziós fordulók négy héten át kerülnek sugárzásra, a döntő időpontja: április 24. A vetélkedőn résztvevő zsűri tagjai: Berényi Dénes akadémikus, Marx György akadémikus, Sükösd Csaba docens. Az anyatej reneszánsza Tíz lépést hátra, százat előre Az anyatej fontosságára, illetve hiánya folytán fellépő rendellenességekre dr. Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium államtitkára hívta fel a figyelmemet egy szociális problémákat érintő fórumon. A tőle hallott megdöbbentő és- elgondolkodtató adatok arra késztettek, hogy részletesebben tájékozódjam. így jutottam el dr. Kecskeméti Edithez, az Unicef Magyar Nemzeti Bizottság igazgatójához, aki a közelmúltban beindult magyarországi anyatejprog- ram szervezője és irányítója. — Mikortól kezdett háttérbe szorulni a szoptatás s mi indokolta ezt a jelenséget? — A második világháború után kezdődött ez az úgynevezett fejlett világ szindróma. A nők tömegesen mentek el dolgozni, a munkahely programja nehezen volt összeegyeztethető a szoptatással. Ez volt az egyik ok. Ehhez jött a divathóbort, a mellek túlzott óvása. Melyben nem kis része volt a gyermektáp- szer-gyártók propagandájának is. A tápszer-technológiák fejlődésével a reklámkampány is fellendült, s az ötvenes évek közepéig a tápszerhasználat a fejlődő országokra is kiterjedt. A tápszerek értéke, célszerűsége nem vitatott. Ám magát az anyatejet semmi sem pótolja, csak abban található meg az a protein-, nátrium-, foszfor- és kál- ciumkoncentrátum, mely nemcsak táplálja, de meg is védi a kicsinyeket a betegségektől, mert immunizáló hatása van. A szoptatás elmulasztása a fekete kontinensen a csecsemők tömeges pusztulását okozta. A nagy tápszergyártó cégek — reklámfogásból — a kórházaknak térítésmentesen adják a tápszert, beleértve az afrikai kórházakat is. A picinyek ehhez szoknak hozzá, később is csak ezt igénylik. A baj akkor kezdődik, amikor anya és gyermeke kikerülnek a kórházból. Az anya teje elapadt, de nincs elég pénze a tápszert megvenni. — Nem lehet ez ellen fellépni? — Elvileg megtörtént. A Tápszergyártók Nemzetközi Szövetsége megállapodást kötött az Unicef-fel, hogy beszüntetik a kórházak ingyenes tápszerellátását. Ma már tudjuk, hogy a szoptatás rangját csak egy egész világra kiterjedő, következetes program segítségével lehet visszaadni. Erre szövetkezett a WHO, az Unicef és a La Leche Liga. — Mi a helyzetkép Magyarországon? — Tömören szólva kedvezőtlen. A magyar nőknek csak a 45 százaléka szoptatja a csecsemőt az első négy hónapban. Ezek közül is sokan használnak kiegészítő élelmet vagy tápszert a szoptatás mellett. Kilenc hónapig, vagy annál hosszabb ideig száz nő közül csak 18 szoptat. A szakorvosok szerint a kizárólagos anyatejes táplálás legalább hat hónapig kell tartson. A megfigyelések kimutatták. hogy a nem szoptatott vagy idő előtt elválasztott csecsemőknél gyakoribb a bőr, légző- és emésztőszervi fertőzés, megbetegedés. — Gyakran hallani — kivált a sorozást végző katonaorvosoktól —, hogy a mai generáció puhány, sok köztük a fizikailag, pszichikailag alkalmatlan. Van ennek valamilyen köze a szoptatáshoz, vagy csupán nevelés kérdése? — Nyilván, hogy van. Olasz, dán és amerikai orvosok kimutatták, a szoptatás elmaradása kihat a felnőttkori szervezetre is. Például nagyobb az allergiára való hajlamosság vagy elhízás veszélye. — Pusztai Erzsébet szerint az anyagi vonzata is jelentős a szoptatás elmulasztásának. Van erre konkrét adatunk? — Hogyne. 1991-ben 420 millió forintot költött az egészségügyi tárca tápszerre. Ehhez jön a betegek gyógyítása, gyógyszerezése, melyek eredőjét a szoptatás elmulasztásában kell keresni. — Ezek után beszéljünk arról, mit tesznek önök, a Népjóléti Minisztériummal karöltve a szoptatás népszerűsítése érdekében? — Kidolgoztunk egy tízpontos programot, mely a kórházak megreformálásával kezdődik. Ez a nevében is benne van: Bababarát Kórház Program. Abból kell kiindulni, hogy jelenleg Magyar- országon, a kórházak többségében maguk a nővérek, védőnők sem bírnak olyan ismeretekkel, hogy hogyan kell egy kismamát megtanítani szoptatni. Az anya és az újszülött különtartása sem kedvez a szoptatásnak, hiányzik az úgynevezett bőrkontaktus. Ez úgy jön létre, ha a babát rögtön a megszületése pillanatától az anya mellé fektetik. Az ilyen baba egy óra alatt magától rátalál az anyamellre. — Belepillantva ebbe a „tízparancsolatba”, két témacsoportot érint. Szakemberek képzését és új környezet megteremtését. — Valóban. Első lépésben — a La Leche Liga bevonásával — néhány szakembert képezünk ki, akik majd maguk veszik kézbe a további csoportok képzését. Eddig két tanfolyamon hét személyt kvalifikáltunk szoptatási tanácsadóként. A környezet már nehezebb kérdés, úgy kialakítani a kórházak szülészeti osztályát, hogy az alkalmas legyen az anya és újszülött állandó együtt tartására. ígéretet kaptunk, hogy a kórházrekonstrukciók során ezt mindenkor szem előtt tartják s az új létesítményeket is ennek szellemében tervezik. — Történtek már konkrét lépések ilyen irányban? — Több is. Októberben Magyarországon járt egy nemzetközi felmérő bizottság, s a tapasztaltak alapján elsőként a Debreceni Női Klinikának ítélték oda a Bababarát Kórház címet, a Csepeli Önkormányzat Kórház pedig várományosa a címnek. A tatabányai és győri szülészeteken elért eredményeket is igen kedvezően ítélték meg. — Ezek szerint Pest megye nem vesz részt ebben a programban? — Az ország 120 kórháza közül csak 12 vett részt a programban. Pest megyéből Vác részéről tapasztaltunk érdeklődést, két védőnő részt vett a szoptatási tanácsadó tanfolyamon. — A továbbiakban is nemzetközi bizottság dönt a kórházak megítélésében? — Nem. Alakult egy hazai bizottság, melynek elnöke Pusztai Erzsébet. Természetesen a La Leche Liga és az Unicef továbbra is jelen van a programban. Az elmúlt évben kétmillió forinttal támogattuk a propagandaanyagok kiadását és terjesztését. Ennek keretében jelent meg a képekkel illusztrált A szoptatás népszerűsítése, támogatása és elősegítése című kiadvány s ebben van ama tíz- parancsolat, az a tíz tudnivaló, melyeket lényegében már a dédanyáink is nagyon jól ismertek. Kár, hogy az elmúlt ötven év során elfelejtettük. — De nem szégyen újra felfedezni — teszi hozzá Kecskeméti Edit meggyőződéssel. — Tíz lépést visszalépünk. hogy százat előre lépjünk. Egy új, egészséges nemzedék érdekében. Matula Gy. Oszkár Szívhangok A fővárosban egyedülálló kardiológiai diagnosztikai centrumot hozott létre nemrégen a ferencvárosi önkormányzat. A centrumban a közismert EKG-n kívül az elektrofizi- ológiai (terhelés), valamint telefonon történő úgynevezett táv-EKG vizsgálatra is mód nyílik. Madarakról — mindenkinek A gulipán A hazai, szikes tavak jellegzetes fészkelő madara a gulipán. Elsősorban a Duna—Tisza közén találkozhatunk vele, de újabban egyre gyakrabban bukkan fel a Tiszántúlon is. Afrikai szálláshelyéről márciusban már párban érkeznek a költőhelyekre, ahol rövidesen kialakulnak a többnyire néhány párbólJtlló telepek, amit legszívesebben a szigeteken alakít ki, más fajokkal társulva. Kis mélyedésekben amiket növényi anyagokkal bélelnek, rakja le a tojó áprilisban négy tojását. A hímmel felváltva kotlának a tojók, a fiókák huszonkettő-huszonnégy nap alatt kelnek ki, és rövidesen elhagyják fészküket. Ebben az időszakban a madarak elég nyugtalanok, az ember közeledtére felrepülnek, és hangos kiáltozással keringenek a fészek körül. A veszélyt jelző hangokra a kicsik meglapulnak, és szinte láthatatlanokká válnak a sziki növényzet között. A gulipán fészekaljak a nagy esők, vagy a ragadozók károsítása miatt gyakran pusztulnak, ilyenkor a párok pótköltést végeznek. A fiatalok * egy hónapos korukban már jól repülnek, később csapatok ba verődve bóklásznak a környéken. A sekély vízben felfelé hajló csőrük jellegzetes kaszáló mozdulataival szerzik apró rákokból, vízirovarok lárváiból álló táplálékukat. Az őszi vonulásuk augusztus— szeptemberre esik, a gyülekező madarak ilyenkor is más fajok társaságát keresik. A hazai fészkelő állomány kétszáz pár körül van, védelmük csak a költőhelyek fenntartásával oldható meg. Mivel számuk igen alacsony, fokozottan védett madarak.-jiszFejtörő Az előző játék kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. Az újkorra. A jégkorszak, vagyis a diluvium, a földtörténeti újkor második szakasza volt, és mintegy 600 ezer évvel ezelőtt vette kezdetét. 2. A jégkorszak (Pleisztocén, diluvium) négy eljege- sedési korszakból és a közötti elhelyezkedő, a mainál melegebb korszakokból (interglaciálisökből) állott. Az egyes eljegesedéseket a Duna és az Amper mellékfolyóiról nevezték el: Günz (tartott 592—543 ezerig). Mindéi (478—129 ezerig), Riss (306—183 ezerig), Wiirm (144—20 ezerig). 3. A tercier, másnéven harmadkor, vagy kőszénkor, amely 60 millió évvel ezelőtt vette kezdetét. Ez volt a földtörténeti újkor első korszaka. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Mi az elnevezése a földtörténeti jelenkornak, és mikor vette kezdetét? 2. Mikor jelent meg az ember a Földön? 3. Mekkora a Föld sűrűsége? Múlt heti játékunk helyes megfejtői: Dorna Albert Gödöllő, Békési Jó- zsefné Kecel, Honti Pál Budapest. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három darab 300 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét csütörtökig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap Szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irá- nyí tószám: 1446.
