Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-13 / 61. szám
Ezer szállal kötődik a mához A szabadságharc hadserege A Hadtörténeti Múzeum előtt, az ágyúgolyókon té- len-nyáron kisgyerekek ugrándoznak és kérdezgetik a szüleiket sok mindenről. Most mesének tűnik amit hallanak, de mire felnőnek már tudják, hogy ez a történelem. Némely napkon, történelmi évfordulók előtt ezernél is több látogatója van a múzeumnak, többségében iskolások és turisták. Amikor ott jártam, külföldi fatalokkal találkoztam, akiket egyik jegykezelő az anyanyelvükön, franciául igazított útba. Kedves Gyulát kerestem, a fiatal történészt, aki főhadnagyi rangban az intézmény alosztályvezetője. Néhány héttel ezelőtt jelent meg szép kiállítású könyve, melynek címe: A szabadságharc hadserege. Egy négy részesre tervezett sorozat első kötete ez a mű, amely a lovassággal foglalkozik. Két év leforgása alatt lát majd napvilágot a gyalogság —, a tüzérség és a műszaki csapatok —;, valamint a külhoni légiók és a szabadcsapatok című kötet. Apám emlékének Kedves Gyula, aki hat évvel ezelőtt szerezte a diplomáját a Szegedi Egyetemen, kivételes szerencsének mondja azt, hogy álmai beteljesültek, és tudományos kutatóként a szabadságharc hadseregével foglalkozhat. Mint a továbbiakban kiderül, ez korántsem csak azon múlt, hogy éppen üresedett egy hely a múzeumban, hiszen annak idején, végzős egyetemistaként már a diplomamunkájában a szabadságharc egyik honvéd zászlóaljának a történetét dolgozta fel. Ők történetesen szabolcsiak voltak, és ez sem véletlen, hiszen Kedves Gyula ebből a megyéből származik és annak idején az édesapja arra figyelmeztette: „ne felejtsd, hogy honnan indultál...” Ő már nem láthatta a megjelent kötetet, melynek első oldalán ez a sor olvasható: „Apám emlékének”. A nagy fogás A kutatásokhoz indítékot adott, hogy a kiskunfélegyházi múzeumban megtalálta Mihálka Endre honvédaltiszt (civilben szabólegény), addig feldolgozatlan emlékiratait, s ez valóságos kincs volt a számára. Hasonlóképpen, a nyíregyházi múzeumban bukkant nyomára Krasz- nai Péter huszonegy esztendős hadnagy emlékiratainak is. A naplószerűen rótt sorok személyes élményeket is megőriztek az utókornak. A komáromi csatáról például azt is megírta Krasznai Péter, hogy miközben elöl haladt. úgy vélte, nem mindenki követi. Azután hátrafordult, és ismerős arcokat látott, azokat a fiúkat, akikkel tíz évvel azelőtt együtt jártak ürgét önteni... Visszatérve a történelemre, Kedves Gyula arról beszélt, hogy a nemzetőrséget 1848. áprilisában kezdték szervezni és nyáron már négyszázezren voltak. Lőfegyver csak a pestieknek jutott, a többieknek lándzsa és kasza. Kötelező cenzus alapján történt a szerveződés, ami kikötötte, hogy bizonyos vagyonnal rendelkezzenek. A nemzetőrök a saját településükön teljesítettek szolgálatot, de később részben átalakultak honvéd zászlóaljá, és ekkor már a cenzus is megszűnt. Az egész ország fegyvert ragadott. Akinek nem volt, szerzett magának, vagy gyártott. Felállítottak, megszerveztek újoncokból egy olyan hadsereget, amely képes volt állni a sarat Európa egyik legnagyobb haderejével szempert,mindaddig, míg az orosz cár katonái törtek az országra. S még hónapokig azután folytatták a harcot, reménytelennek látszó helyzetekben is. Kik voltak ezek a katonák? Milyen volt a hadsereg? Milyenek voltak a fegyverek? Hogyan használták őket? Ezekre a kérdésekre keresett pontos választ a szerző. Könyvéből sok érdekes részletet megtudhatnak az érdeklődők. Például azt, hogy a karabélyt széles szíjon, a bal vállon átvetve hordták. Tisztek azonban ezt a fegyvert nem használták, csak a pisztolyokat, melyek egyike másika hírneves műhelyekből származott, finom kézműipari műremek volt. A közelharc legfontosabb eszköze pedig a szabja volt, amely ívest pengéjű és elsősorban vágásra alkalmas. Sok fegyvergyűjtő és más érdeklődő jár a Hadtörténeti Múzeumba. A fiatal kutató egyik „nagy fogásának” tartja. hogy három évvel ezelőtt sikerült megszerezni Pikéty Ágoston tábornok huszárparancsnok szablyáját. Egy gyűjtő hozta be, megmutatni, és megvásárolták tőle a múzeum részére. Hasonlóképpen jutottak Emánuel György szerb származású tiszt sajátos módon átalakított huszárfegyveréhez is. Bekopognak a kutatóhoz A történelmi múlt emlékei ezer szállal kötődnek a mához. A múzeum rendszeres látogatói például a tápiósze- csői honvéd-kollégisták, akikkel Kedves Gyula sok délutánt töltött együtt. Megcsodáltam korhű szobájában a szabadságharc katonáinak korhű makettjeit, melyek műanyagból készültek. Egy gödöllői tanár remekei még kiállításra várnak. Amikor ott jártam, két fiatal sorkatona is kopogtatott, akik 1848-as puskákat kölcsönöztek egy ünnepségre. Ilyen rendkívüli kéréseket is tudnak teljesíteni, hiszen minden emlék a mát szolgáljaGál Judit Petőfi Sándor # versei Kemény szél fúj... 1848 Kemény szél fúj, lángra kap a szikra, Vigyázzatok a házaitokra, Hátha mire a nap lehanyaüik, Tűzben állunk már tetőtül-talpig. Ezernyolcszáznegyvennyolc! az égen Egy új csillag, vérpiros súgóra Életszínt vet a betegségében Meghalványult szabadság arcára. Édes hazám, régi magyar nemzet, Alszik-e csak a vitézség benned. Vagy apáink halálával elhalt? lllik-e még oldaladra a kard? Szent szabadság, újabb megváltója A másodszor sűlyedt embereknek, Drága élted miljom s miljom ója. Ne félj, téged nem feszítenek meg. Magyar nemzet, ha rád kerül a sor, Léssz-e megint, ami voltál egykor? Oly hatalmas harcos, ki szemével Jobban ölt, mint más a fegyverével? Elbúvék a békesség galambja, Fészke mélyén turbékolni sem mer; Háborúnak ölyve csattogtatja Szárnyait a légben vad örömmel. A világot védtük hajdanában A tatár és a török világban: Vajon most, ha eljön a nagy munka, Meg bírjuk-e védni mi magunkat? Hah, ti gyávák, ti már is remegtek? Ez csak kezdet, ez csak gyermekjáték... Hátha mindazok beteljesednek, Amiket én álmaimban láték! Oh magyarok istene, add jelit, Ha a kenyértörés elközelít, Hogy az égben uralkodói még te A magad s néped dicsőségére! Eljön, eljön az ítélet napja, A nagy isten vérítéletet tart, S míg jutalmát jó, rósz meg nem kapja, Már nyugonni sem fog addig a kard! Pest, 1848. február Petőfi Sándor nem a forradalom kitörése után, hanem mintegy egy hónappal azelőtt, 1848 februárjában írta ezeket a verseket. Ezek is tanúsítják: ő valóban a forradalom látnoka, előidézője, vezére volt. Hogyan készítsünk kokárdát? V l— Nos, a kérdést megválaszolni igazán egyszerű: nem kell hozzá más, csak két 10-12 centiméter hosszú nemzetiszínű szalag, tű, cérna és egy szemernyi ügyesség. Először is az egyik szalagot a zöld sáv szélén körülbelül egy centiméteres öltésekkel végig kell tűznötök, majd meghúzni. Ettől az egész szalag kör alakúan összepöndörödik, nincs is más teendő, mint a két szalagvéget összevarrni. Amelyik oldalra a varrás esik, az lesz a kokárda háta. Most a másik szalagot a felénél kicsit ferdén hajtsátok össze úgy, hogy a két fél ne fedje egymást, hanem V alakban váljon ketté. Végül a két szalagot egy biztosítótűvel erősítsétek össze, és a kokárda kész, csak aztán el ne felejtsétek a kabátotokra tűzni március 15-én. Kép és szöveg: Takáts Márton GYERMEKREJTVENY t % 3 4 5 6 4 6 q 40 |n 12 <3 IM kb 13<8 tq 30 2-t 22 25 3M 2£> 44 1& HP 50 34 52 55 3H SS 3<ö 3* 38 ■M 140 m Hl H3 49 45 4b hf 98 Gyerekek! Barangolásunk során most néhány Vác környéki települést keresünk fel, így ellátogatunk Vácrátótra, Fótra és Dunakeszire. Vácrátót arról nevezetes, hogy itt van az ország legszebb botanikus kertje, ahol közel 25 ezer különféle növény látható. A kert rendkívül látogatott! Vízszintes: I. A nagy ..., Mikszáth Kálmán jelzője. 6. Gyakori címermadár. 9. Szép leánynév. 14. A kertben láthatók ezek az Amerikában őshonos növények, melyek légzőgyökerekkel élnek. A növények neve, névelővel. 15. Némán röfög a disznó! 16. Borbála másképpen. 18. Jelleg németül (ART). 19. Japán fővárosa. 21. Labda a hálóban. 22. Templomokban levő asztalszerű építmény. 24. Psota színművész- nő utóneve. 25. A Vük nevelője. 27. Nem szoros. 28. Galeri. 30. Sárga színű, könnyen gyulladó vegyi elem. 32. Majd leragad a szeme. 35. Község közel Pesthez. 37. Gonosztevő, népies szóval. 38. Szöulját oltó innivaló. 40. Becézett Mária. 41. Biztató szócska. 43. A vakond szokása. 44. Jó szíve van. 45. Mátka. 46. E napon, csak fordítva. 47. Egyik színfoltja a kertnek ez a szerkezet.48. Határrag. Függőleges: 1. Játszma. 2. Az ógörögök kétfülű korsója. 3. Csüng. 4. A koca belső része! 5. Olaszos köszönés. 6. Olyan mint az érett citrom. 7. Mi a botanikus kert tudományos neve? 8. Milano operaháza. 9. Játékvezető. 10. Spanyol és Portugál autójelzés. 11. Amibe kerül a portéka. 12. Sportszerűen kiránduló. 13. Opel autók egy újabb típusa. 16. Belga, olasz és norvég autók jele. 17. A pillanat része. 20. Vitriol. 23. Afrikai dobféleség. 25. Kalória rövidítése. 26. Veszteség. 28. Metsző, hideg déli szél. 29. Túri .... Móricz Zs. regényhőse. 30. Katóka. 31. Ibsen hősnője. 33. A lagúnát elzáró, keskeny földnyelv. 34. Öntözőcső. 36. Titulus. 39. Becézett Aranka. 42. A csodák csodája. 44. Rangjelző. Gyerekek! A dőlt betűkkel szedett sorok megfejtését, a többi márciusi megfejtéssel együtt — egy levelezőlapon — április 10-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. Már egyetlen heti helyes megfejtéssel is lehet nyerni!
