Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-10 / 58. szám

xxxvii. évfolyam, 58. szám Ára Telemagazinnal 19,50 forint 1993, március 10.. szerda Bővülő nemzetközi kapcsolatok Közelebb Európához Ha a parasztok összejönnek Nemegyszer hallottam életem folyamán, hogy a magyar paraszt szemében a magántulajdon szent. E magántulaj­doni szentség miatt — fejtegették sokan — működnek úgy a mezőgazdasági termeló'szövetkezetek, ahogyan mű­ködtek. E működés természetszerűleg nem volt áldásos, miért is e falusi gazdasági egységek hol harmada, hol több mint a fele veszteséges, ráfizetéses volt, azaz állami támogatásból élt. Olyan tájakon és falvakban is, ahol ko­rábban, például a két világháború között, igenis virágzó gazdálkodás folyt, és megéltek az ott élűk abból, amit a föld adott. Megéltek, már csak azért is, mert a magyar pa­raszttól csupán az a fajta szövetkezés volt idegen, amelyik szövetkezést az ötvenes, majd a hatvanas években erőltet­tek rájuk, néha nemcsak a rábeszélés elvét alkalmazva, hanem bizony fizikai ráhatásokat is bevetve. A magyar pa­raszt ugyanis a két világháború között, sőt már az azt meg­előző időkben is ismerte a szövetkezésben lévő előnyöket, amiről nagyon szép példaként említhetjük meg azt az úgy­mond eseményt, amelyet Fekete István a Zsellérek című regényében leírt. A magyar paraszt szövetkezésre való haj­landóságát határainkon túl is jól ismerték, s valószínűleg ennek köszönhető, hogy Budapest már a századforduló után egy szövetkezeti világkongresszusnak lehetett a hely­színe. Amikor ma a megyei gazdakörök alakulnak, mind­ezzel tanácsos tisztában lenni, hiszen az ott összejövő' em­berek történelmünk során nemegyszer bizonyíthatták, a semmiből is képesek aranyat teremteni. Lehet, hogy ma a múlt évtizedeiből örökölt termelőszövetkezetek egy-egy gazdakörnél jóval gazdagabbak, ám kudarcélményeik is bőségesek. A gazdakörök, amelyek igenis azért jönnek lét­re, hogy sikeresek legyenek, nem pedig a teljes foglalkoz­tatottság érdekében, hát jó eséllyel startolhatnak e moder­nebb világban, mert jegyezzük meg: a magyar paraszt mindig is fogékony volt az új eszközök, fajták, módszerek alkalmazására. A Pest megyei gazdakörök péceli tanács­kozása előtt csak azt mondhatjuk, hogy lapunk minden le­hetséges eszközzel, híradás és közlemény nyilvánosságra hozásával támogatni fogja az új szellemiségben munkál­kodni kezdő parasztokat. Vödrös Attila Jelentős árcsökkenés Túlkínálat sertésből Jegyzők találkozója A múlt héten tanácskozásra gyűltek össze Pest megye te­lepülési önkormányzatainak jegyzői. A tárgyalás összehí­vását a TÁKISZ megyei ve­zetősége kezdeményezte, és az eredeti téma az ingatla­nok nyilvántartásával kap­csolatos problémák megbe­szélése volt. A meghívott jegyzőktől visszaérkezett jelzések azon­ban azt mutatták, hogy a szo­ciális törvénnyel kapcsolat­ban legalább hasonlóan fe­szítő kérdések merültek föl. A rendezők összekapcsol­ták a két témát, és Schmidt Géza, a TÁKISZ igazgatója mellett König Máriát, a Nép­jóléti Minisztérium munka­társát is meghívták. Dr. Pálffy G. Ilona, régi­ónk köztársasági megbízotti hivatalának területi vezetője elmondta, több mint kétszáz érdeklődő jelent meg. A jegyzők kiemelték, tele­pülési szinten több problé­ma is adódik a szociális tör­vény értelmezéséből, ennek gyakorlati alkalmazásából, de legfőképpen a jogszabály értelmezéséből. A meghívot­tak egyetértettek abban, hogy tárgyalni kell a tör­vényről. Hatékonyabb tevé­kenységük érdekében ki­sebb csoportokban, a jegy­zői klubokon belül foglal­koznak majd a problémával. P. A. Pest megye önkormányzata a minap fogadta el az 1993. évi külügyi tervről szóló előter­jesztést, amelyben célként és alapelvként egyaránt az Euró­pához való felzárkózás igé­nyét fogalmazták meg. Külügyi tevékenységükkel szeretnének hozzájárulni az Európai Közösség és a kelet- közép-európai régiók közötti kapcsolatok újjáépítéséhez, másrészt pedig olyan kelet- közép-európai együttműkö­dés kialakításában érdekel­tek, amely lehetővé tenné az egységes Európába való szer­ves beilleszkedést. Mindezeket az elképzelése­ket mi sem bizonyítja job­ban, mint az a tény, hogy az Európa Tanácsban Pest me­Rekordbevétel, illetve aktí­vum keletkezett tavaly az idegenforgalomban. A Magyar Nemzeti Bankban tegnap elmond­ták, hogy 1992-ben 1 milli­árd 231,4 millió dollár be­vétel származott az idegen- forgalomból, és ez 29 szá­zalékkal több a megelőző esztendőhöz képest. A ki­adás 639,6 millió dollárt tett ki, ami 44 százalékos gye önkormányzatát dr. In- czédy János elnök képviseli, aki egyben az Európa Tanács Regionális és Helyi Önkor­mányzatok Állandó Konfe­renciája Területfejlesztési Bi­zottságának is tagja. Ugyan­ennek a bizottságnak póttag­ja Kasza Péter tanácsnok, a megyei külügyi bizottság el­nöke, Péteri Zoltán alelnök pedig szerkesztője az Euró­pai Régiók című folyóiratnak. A tervek szerint Inczédy János március 16—18-án részt vesz a Strassburgban megtartandó Európa Tanács Helyi és Regionális Önkor­mányzatok Állandó Konfe­renciájának soros ülésén. Március 31. és április 1. között Bécsben kerül sor a ha­emelkedés. (Ez elsősorban a lakossági valutakeret emeléséből származott.) így az aktívum 591,8 mil­lió dollárt tett ki, 30 mil­lió dollárral többet, mint 1991-ben. Forintban számolva a bevétel 96,9 milliárd, a ki­adás 50,8 milliárd, az aktí­vum pedig 46,1 milliárd volt az elmúlt esztendő­ben. tár menti együttműködés té­makörében megszervezendő kollokviumra, amelynek mun­kálatain Pest megyét Inczédy János és Takács István képvi­selik. Pest megye 1992 januárjá­ban csatlakozott az Európai Régiók Gyűlése elnevezésű szervezethez, és rendszeresen képviseltette magát a Duna- menti Országok Munkaközös­ségének tevékenységében. In­dokolt lenne a Pest megyei képviselők további jelenléte, hiszen az itt szerezhető ta­pasztalatok és információk alapul szolgálhatnak a fejlett európai módszerek megisme­réséhez és felhasználásához. Kunmadaras Leállt a munka Egyelőre abbamaradtak az erősen szennyezett kunmada- rasi volt szovjet katonai repü­lőtér környezetvédelmi mun­kái. Kovács Ferenc, a telepü­lés polgármestere közölte: az önkormányzat olyan tájékoz­tatást kapott, hogy központi keretből az idén egy fillért sem tudnak erre a célra szán­ni, de a testületnek sincs pén­ze a visszamaradt szénhidro­gén-származékok és egyéb szennyező anyagok eltávolítá­sára, noha a múlt év közepén jelentős energiával kezdődött meg ez a munka. A település környezetét is szennyező ke­rozin és más káros anyagok eltávolítására tavaly mintegy 100 millió forintot használ­tak fel, ami még korántsem elegendő. A negatív jelzésre a polgármesteri hivatal a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezethez fordult, kérte: mi­előbb hívja össze szakmai ta­nácskozásra az érdekelteket, és tisztázzák a hogyan to­vább kérdését. Felmentett tábornok A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök március 31-i hatállyal felmentette be­osztásából Annus Antal altá­bornagyot, a Honvédelmi Mi­nisztérium közigazgatási ál­lamtitkárát. más fontos beosz­tásba helyezése miatt. Az MTI információja sze­rint Annus Antal jelenleg Angliában tartózkodik tanul­mányúton. Távollétében Joó Rudolf helyettes államtitkár látja el funkcióját. Több mint harmincszázalé­kos árkedvezménnyel kíván­ja ösztönözni a hazai húsfo­gyasztás növekedését a bajai székhelyű Bácshús Részvény- társaság. A március 11-étől húsvétig tartó akció során a félsertést szűzpecsenye nél­kül kilónként 105, szűzpecse­nyével együtt pedig a koráb­bi 260 forintos ár helyett 170 forintért kínálják a kereske­dőknek. A húsipari cég áren­gedményét a Bácshús saját bolthálózatában eleve érvé­nyesíti, a vele kapcsolatban álló kereskedők — köztük a fővárosiak — pedig igen nagy arányban máris közöl­ték, hogy hasonlóképpen tesz­nek. A jelentős mértékű árcsök­kentés oka — mondta Ha- szur Antal, a Bácshús Rt. ke­reskedelmi igazgatója —, hogy élősertésből ismét túlkí­nálat van. A váratlan árubő­ség arra vezethető vissza, hogy Nyugat-Európában a szokásosnál nagyobb a túlter­melés húsból. A Közös Piac importőrei — annak ellené­re, hogy az idén a vám lefö­lözési kedvezménye a ma­gyar húsárukra már negyven százalék — a Magyarország­ról az első negyedévben 5400 tonna kivitelére kapott brüsszeli kontingens helyett csak 1300 tonna húsra kér­tek engedélyt. Az export visszaesése nem­csak a Bácshúst, az ország je­lenleg egyik legstabilabb fel­dolgozóját érinti érzékenyen, hanem a sertéstartókat is. A bajai húscég mindenképpen elejét akarja venni, hogy a ko­rábbi időszak értékesítési vál­sága miatt nagy nehezen visz- szaállt sertéstartási kedv is­mét mélypontra zuhanjon. Úgy kalkuláltak, hogy a ke­reskedőknek nyújtott, s vég­ső soron remélhetően a vásár­lókat érintő harminc százalé­kos árengedmény hatására a hazai fogyasztás növekszik. A túlkínálat miatt ugyan a Vá­góállat átvételi ára is csök­kent. kilónként átlagosa nyolcvan forintra, ám ezzel a kisüzemi tartás még nyeresé­ges, a nagyüzeminek pedig legalább a költségei megtérül­nek. Ki viszi át a révészt? A Pest megyei Kishajózási Vállalat veszteségei és a privatizáció körül még nem ültek el a hullámok. Az viszont már biztos, hogy ha magánkézbe kerülnek a hajók, nincs egyelőre garancia arra, hogy ott és akkor működjenek, ahol kell. így aztán elképzelhető, hogy akár a váci komp is „leúszik” a Balatonra. Mint képünk bizonyítja, nincs még baj, a ta­vasz közeledtét jelzi a növekvő átmenő forgalom a Dunán. Vimola Károly felvétele (Folytatás a 6. oldalon) Rekordbevétel az idegenforgalomban

Next

/
Thumbnails
Contents