Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-09 / 57. szám

É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁRCIUS 9.. KEDD 3 A Független Jogász Fórum állásfoglalása A fővárosban megakadt az üzlethelyiségek privatizációja, mert az önkormányzatok egymás után úgy döntenek, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket nem idegenítik el. Ezek a határozatok jogszabálysértőek, ezért azokat a bí­róság minden esetben hatályon kívül helyezi, ennek ellené­re az önkormányzatok továbbra is elzárkóznak az értékesí­téstől. A jelenség kapcsán a Fügetlen Jogász Fórum Választmá­nya a következő állásfoglalást teszi közzé: Az önkormányzatok magatartása egyrészt akadályozza a gazdasági rendszerváltás folyamatát, másrészt sérti a jogál­lamiság elvét. Jelenleg Magyarországon társadalmi érdek fűződik ah­hoz, hogy az üzlethelyiségeket bérlő magánszemélyek tu­lajdonosok lehessenek, hogy minél előbb kialakuljon egy erős nemzeti polgárság. Ezért fontos, hogy az önkormányzatok tegyenek eleget — a jogszabályon alapuló — privatizációs kötelezettségük­nek. Jogállamban az állam nem a jogrendszeren kívül, hanem azon belül helyezkedik el, és maga is alá van vetve a jog uralmának. Éppen ezért megengedhetetlen, hogy az állami szervek a rájuk vonatkozó jogszabályokat ne tartsák be és a jogerős bírósági ítéleteket se hajtsák végre. Idegenforgalmi világtanács / Uj kezdeményezések térségünkben Megkezdődött tegnap dél­előtt az Utazási és Idegenfor­galmi Világtanács (WTTC) éves találkozója a budapesti Kempinski Szállóban. A zárt körű rendezvényen a WTTC tagjai mellett részt vesznek a kelet-európai ré­gió gazdasági és idegenfor­galmi miniszterei és az EBRD képviselői is. A talál­kozó színhelye nem véletle­nül Budapest, hiszen a szer­vezők célja: Közép- és Ke- let-Európa gazdaságának WmmmmmmMfflmmm fejlesztése az idegenforgal­mi ágazatok támogatásával. A szervezet — mely az ide­genforgalmi ipar vezető sze­mélyiségeinek világméretű szövetsége — több új kezde­ményezéssel kíván fellépni a turisztikai ágazatokat érintő­en, így például Közép- és Ke- let-Európa számára egy utazá­si és idegenforgalmi alap lét­rehozását is javasolja. Ehhez az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank biztosíthatná az anyagi keretet. Antall József fogadta Kissingert Hasonló álláspontok Antall József, miniszterelnök hétfőn délelőtt dolgozószobá­jában fogadta Henry Kissin­ger volt amerikai külügymi­nisztert, az amerikai külpoliti­kai gondolkodásra változatla­nul nagy hatással lévő szemé­lyiséget. A két politikusnak ez volt a harmadik találkozó­ja, Magyarországon és az Egyesült Államokban talál­koztak. A megbeszélésen részlete­sen elemezték napjaink kül­politikai eredményeit és ten­denciáit történeti, katonapoli­tikai, külpolitikai és nemzet- biztonsági helyzetből megvi­lágítva azokat. A nemzetközi helyzetet értékelve csaknem egybehangzóan állapították meg, hogy a NATO-nak je­lenleg kulcspozíciója van ab­ban, hogy megoldást találjon a közép- és kelet-európai tér­ség problémáira. Antall József és Henry Kis­singer hosszan elemezte a dél­szláv kérdéskört, emlékezve arra, hogy másfél évvel ez­előtti budapesti találkozásuk alkalmával is sok szó esett er­ről, az akkor még csak kezdeti formájában lévő feszültségről. Megállapították, hogy a dél­szláv konfliktus megoldása rendkívül bonyolult, és a ki­bontakozás csak valamennyi, nyugati és keleti politikai erő összefogásával képzelhető el. A megbeszélés végén a két politikus kölcsönösen megál­lapította, hogy a világpolitika kérdéseinek megítélésében ál­talánosságban hasonló állás­pontot foglalnak el, és elem­zéseik végeredménye általá­ban megegyezik. Fegyelmi a Kútvölgyiben A Főpolgármesteri Hivatal szo­ciálpolitikai ügyosztálya a gaz­dálkodási fegyelem megsértése miatt fegyelmi vizsgálatot ren­delt el a Fővárosi Önkormány­zat Kútvölgyi úti, emelt szintű (úgynevezett „veterán”) szoci­ális otthonának igazgatója ellen. Dr. Bognár Szabolcs, a hiva­tal szociálpolitikai ügyosztályá­nak vezetője elmondta: a febru­ár közepe óta tartó általános szakmai felügyeleti vizsgálat eddigi megállapításai szerint az intézményben az elmúlt évi re­vízióhoz képest is romlott a helyzet. Emiatt indokolttá vált az igazgató felfüggesztése állá­sából. A súlyos vezetési válság­gal küszködő szociális otthon irányításába — pályázattal ki­nevezett — felkészült szakem­bereket kívánnak bevonni. Ad­dig is azonban napokon belül felügyelő biztost neveznek ki az intézmény élére. A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye A Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóirodájának 1993. március 8-i közleménye szerint: „Mind­addig, amíg a médiumelnökök kinevezéséről és felmentéséről szóló 1990. évi LVII. törvényt az Országgyűlés nem változtat­ja meg, a Magyar Rádió és'a Magyar Televízió elnökét csak a köztársaság elnökének van joga tisztségéből felmenteni. Amíg ez nem történik meg, jogi értelemben a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke hiva­talban lévőnek tekintendő, an­nak ellenére, hogy őket a mi­niszterelnök a munkavégzés kö­telezettsége alól mentesítette.” A hivatkozott közlemény helytelenül minősíti a Magyar Rádió és a Magyar Televízió el­nökét még mindig hivatalban lévőnek, hiszen éppen az elnö­kök egyoldalú jognyilatkozat­tal történő lemondásukra tekin­tettel a kormány 1993. január 21-étől mentesítette őket a mun­kavégzési kötelezettség alól, ez­által ők ettől az időponttól kez­dődően már jogilag nem minő­sülnek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökének. Senki sem vitatja, hogy az úgynevezett kinevezési rendről szóló 1990. évi LVII. törvény hatályos rendelkezése szerint a Magyar Rádió és a Magyar Te­levízió elnökét csak a köztársa­sági elnöknek van joga az elnö­ki tisztségből felmenteni. A. je­len esetben viszont a médium­elnökök az 1993. január 6-án benyújtott lemondásukkal a le­mondási idő (2 hónap) eltelté­vel — a törvény erejénél fogva — 1993. március 6-án a közal­kalmazotti jogviszonyukat is megszüntették. Ennek megfele­lően tehát a médiumelnöki tiszt­séget már be nem töltő és közal­kalmazottnak sem minősüld személyekkel kapcsolatban a köztársasági elnöki felmentési jogkör szóba sem kerülhet. Tüntetés macskazenével Hancsovszki János felvétele Tegnap Budapesten az Alkotmánybíró­ság épülete előtt tiltakozó demonstráció volt. A macskazenés tüntetésen mintegy hatvanan-hetvenen vettek részt, „fúvós és ütős hangszerekkel” nyomatékot adva nemtetszésüknek a jeles testület egyik tagjának, nevezetesen Szabó Andrásnak állítólagos ÁVH-s múltja miatt. A tünte­tők tábláin egyebek között szerepelt: „Minden nemzet támasza, talpköve a tisz­ta erkölcs” (Berzsenyi). A Kéri Edit nyugdíjas színművész vezényelte zene­kar hangszerei kolompból, sípból, dob­ból, motordudából, födőbői. palacsintasü­tőből és húsklopfolóból álltak. * Szabó András alkotmánybíró rágalmazás miatt feljelentést tesz Kéri Edit ellen — kö­zölte az Alkotmánybíróság tegnap az MTI- hez eljuttatott nyilatkozatában. Egyházmegyei karitásztalálkozó (Folytatás a 1. oldalról.) Az igazgatók tanácskozá­sán Jakus János, a Német Ca­ritas munkatársa arról szá­molt be, hogy szervezete 3 éves program keretében Ma­gyarországon is kész létrehoz­ni a szenvedélybeteg-gondo­zó szolgálatot; erre a német államtól és a német segély­szervezettől kapják az anyagi­akat. Az is elképzelhető, hogy szanatóriumot építenek erre a célra. A szociális és lelki segít­ségnyújtással foglalkozó tes­tület vezetői elkezdték mun­katársi gárdájuk kiképzését is; a félszáz főnyi első cso­portja számára Szombathe­lyen indítanak tanfolyamot. Esély a megújulásra Téma a cukorrépa A cukorrépatermesztés kérdé­seiről kezdődött háromnapos tanácskozás Kábán, a Hajdú­sági Cukorgyárban. A szak­mai eszmecserén a termesz­tésben és feldolgozásban érin­tett 120 résztvevő üzem és gazdaság képviselője van je­len. A találkozón harminc külföldi és hazai cég szakem­berei tartanak bemutatóval egybekötött előadásokat ter­mesztéstechnológiai kérdé­sekről, a gépesítés, a növény- védelem, a vegyszer- és vető­magellátás várható alakulásá­ról. A tanácskozáson hangsú­lyozták: a temelőnek és a fel­dolgozónak egyaránt verti­kumban — magyarán a ter­mesztés és gyártás egészében — kell gondolkodnia ahhoz, hogy elfogadható szintre emelkedjen az ágazat jövedel­mezősége. Ehhez biztosítva van a korszerű műszaki hát­tér is, amelyből szakmai be­mutató keretében kapnak átte­kintést a „répakonferencia” résztvevői is. A „minőség, mennyiség, megbízhatóság” hármas jelszó jegyében rende­zett szakmai tanácskozás ak­kor éri el a célját, ha a terme­lők előtt is nyilvánvalóvá vá­lik: az ágazatban van esély a megújulásra, a gazdasági nö­vekedésre. PHARE­szimpózium A PHARE-programok irányí­tása és pénzügyi ellenőrzése a témája a hétfőn Budapesten kezdődött háromnapos szim­póziumnak, amelyet az Euró­pai Közösség pénzügyi fő- igazgatósága rendez — tájé­koztatott a külgazdasági mi­nisztérium illetékese. A szemináriumon a közös­ség szakértői ismertetik el­képzeléseiket arról, hogyan lehet a PHARE-támogatások összehangolt pénzügyi ellen­őrzését megvalósítani Ma­gyarországon, hogy az az EK által megkövetelt normáknak is megfeleljen. Magyar rész­ről a minisztériumok, állami intézmények, hivatalok, ala­pítványok PHARE-progra- mokkal foglalkozó mintegy 80 szakértője vesz részt a ren­dezvényen. A szeminárium négy különböző munkacso­portjában lehetőség nyílik ar­ra, hogy a magyar résztvevők a munkájuk során felmerült problémáikat az EK szakem­bereivel megvitassák. Van-e még Kórógy? Önök előtt bizonyára isme­rős e két helységnév: Kó­rógy és Szentlászló. Egy időben minden reggel, dél­ben és este hallottunk on­nan híreket, amelyeket időben legalábbis egyéb közlemények előztek meg. Arról van szó, hogy e két szlavóniai magyar falut akkora veszélyben lévő­nek mutatta be a Panorá­ma szerkesztősége, ami túl­zó volt, igaztalan. Sajnos a délvidékről érkező megala­pozatlan tudósításokat a magyarországi napilapok jelentős részé elhitte, s a Panoráma tudósításával szembeállította. Aztán esak-csak beigazolódott: a panorámás Szaniszló Fe­renc vészjelzései pontosak voltak, s Kórógy és Szent­lászló elnéptelenedett. Templomai, házai megron­gálódtak, illetve a földdel tették őket egyenlővé. Mos­tanában nem hallok tudó­sításokat arról, vajon Kó­rógy és Szentlászló egyko­ri utcáit föiveri-e a gaz, avagy némiképp visszatér oda az élet. Egy ismerő­söm viszont tudni véli, — elmúlt már 81) éves is —, hogy a kórogvi temetőben egy ’48-as honvéd had­nagy sírját találták meg, amikor még mint kiscser­készek portyázgattak a szlavóniai falvakban. Per­sze tudjuk, térségünkben a temetőket nemcsak harc­kocsik károsíthatták, ha­nem a szocializálódott szemléletmód is. Ismerő­söm mindenesetre bogarat tett a fülembe. Fölöttébb kíváncsi lennék rá, vajon ezekben a napokban — kö­zeledvén március 15-éhez — eszébe jut-e valakinek, hogy virágot vigyen arra a sírra? Egyáltalán meg­van-e még az a sír abban a faluban, amelyet a levél­tári feljegyzések alapján kiiencszáz éves település­ként ismerünk. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents