Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-09 / 57. szám

PEST XXXVII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. MÁRCIUS 9., KEDD Új megyei vezetők Ormándy József megyei képvi­selő 1993. január 25-én kelt le­velében egészségügyi állapotá­ra való hivatkozással lemon­dott megyei közgyűlési tagságá­ról. Ezzel, megszűnt képviselői megbízatása. A vonatkozó törvények értel­mében a kislistás választás sza­bályait kellett alkalmazni, amely szerint a megüresedett helyre a legtöbb szavazatot el­ért személy lép. A Vác térségét magában fog­laló 3. sz. választókörzetben 1990. november 15-én tartott választás jegyzőkönyvének ta­núsága szerint Tóth Zsiga Mik­lós, Vác város képviselő-testü­letének tagja lépett a megürese­dett helyre. Pest megye önkormányzatá­nak közgyűlése tudomásul vet­te Ormándy Józsefnek a me­gyei képviselő-testületben, va­lamint a pénzügyi ellenőrző bi­zottságban betöltött tagságáról való lemondását, érdemei elis­merése mellett. Ezzel egy időben a megüre­sedett képviselői helyre megál­lapította Tóth Zsiga Miklós, Vác város küldöttének tagságát. A nemzetiségi és társadalom- politikai bizottság hatékony munkája érdekében döntött úgy a közgyűlés, hogy Nemoda Istvánt, az Országos Foglalkoz­tatási Alapítvány munkatársát a bizottság külső szakértő tagjá­vá választja. Kiss Tibor és Szilágyi László egyéb elfoglaltságaikra való hi­vatkozással lemondtak a mun­kaügyi tanácsban viselt tagsá­gukról. A közgyűlés jóváhagyta a felmentési kérelmeket, és Jó- zsa László, valamint Dávid Ist­ván képviselőket március 5-i hatállyal delegálta a megyei munkaügyi tanácsba. P. J. Derűlátó főkapitány Rég nem fogadott olyan egyetértés előterjesztést, mint dr: Komáromi István, Pest megye rendőrfőkapitá­nyának a megyei közgyűlé­sen történt beszámolóját. Iga­zán jó érzés volt hallani és lát­ni, hogy a megyei önkor­mányzat testületé tapssal ju­talmazta az agilis kapitány tá­jékoztatóját. Ezt csak azért ír­tuk le, mert általában nem ez az egyetértő hangulat jellem­zi Pest megye közgyűlésének üléseit. Komáromi István külön fe­jezetben foglalkozott a sze­mélyügyi és szociális tevé­kenységgel, taglalta a gazda­sági és informatikai munka főbb jellemzőit és szót ejtett a területi kapitányságok min­dennapi tevékenységéről is. (Folytatás a 6. oldalon) Bemutatkozott az MDF -frakció új elnöksége Nagyobb a vidék aránya Nagyon jó elnökséget válasz­tott az MDF képviselőcsoport­ja — jelentette ki Kónya Imre frakcióvezető hétfő délelőtt azon a sajtótájékoztatón, ame­lyen a hét végén megválasz­tott új elnökség tagjai mutat­koztak be. Kónya hozzátette: az új testület politikailag ki­egyensúlyozott, szakmailag magasan kvalifikált, és min­den egyes tagja a centrumpoli­tika híve. Pozitív változásnak nevezte azt is, hogy a vezetés­ben a vidék most nagyobb arányban képviselteti magát. Azt, hogy Csurka István és Elek István most nem kapott helyet a frakcióelnökségben, a frakcióvezető azzal indokol­ta. hogy — mint fogalmazott — a VI. Országos Gyűlés után is részt vállaltak az „egy­ségrontó vitában.”, és az utób­bi időben alig vettek részt a frakcióelnökség, valamint a parlament törvényhozó mun­kájában. A frakcióvezető sze­rint az új elnökségi tagok csak a sajtó és a közvélemény előtt ismeretlenek, de a képvi­selőcsoport jól ismeri és elis­meri képviselői munkájukat, s megválasztásukkal a frakció a kiegyensúlyozott, nem konf­rontálódó politizálás mellett is letette voksát. Ugyanakkor Kónya Imre rámutatott: az MDF-ből nem szabad kiszorí­tani senkit, hanem törekedni kell az egység fenntartására. Az új frakcióelnökségi tag­ként elsőként bemutatkozó Bakó Lajos tőzsdeszakember azt hansúlyozta: a Nyugat is azt várja el hazánktól, hogy a kelet-közép-európai régió pénzügyi központja legyen. Kozma Huba, a gazdakörök egyik újjászervezője a vidéki közép- és kisvállalkozókat kí­vánja „helyzetbe hozni”. Tóth Imre László, Borsod megyei egyéni képviselő a kisújszállá­si tanácskozás egyik szervező­je — akit Kónya Imre Kozma Hubával együtt a népi politi­zálás hiteles alakjaként muta­tott be — rövid beszédében annak fontosságát hangsúlyoz­ta, hogy a radikális hangütés helyett a mérsékelt, toleráns irányzat nyerjen teret. András-, falvv Bertalan, volt művelődé­sügyi miniszter továbbra is ra­gaszkodni kíván a népi Ma­gyarország keresztény hagyo­mányaihoz, és bírálta a sajtót, amely a népi-nemzeti körök találkozóján elhangzott beszé­dét megítélése szerint eltorzít­va idézte. Salamon László, az elnökség régi-új tagja, az Or­szággyűlés alkotmányügyi bi­zottságának elnöke kijelentet­te: az MDF-en belül nem a közismert három irányzat vi­tatkozik egymással, hanem a túlhajtottan radikális és a ki­egyenlített középpolitika. Po­zitív jelenségnek nevezte, hogy az elmúlt egy, illetve fél évben a frakcióban és az MDF tagságában érzékelhető­en nőtt a pragmatizmus iránti igény. Ehhez Kónya Imre hoz­záfűzte: az MDF nem ideoló­gia párt, tehát a tagokra nem jellemző az ideológiai elkülö­nülés, hanem többségük ter­mészetesnek fogadja el a hár­mas értékrendszert. A frakció­vezető szerint ugyanakkor a fórumon belül pozitívnak te­kintendő a népi-nemzeti kö­rök, a Liberális Fórum Alapít­vány és a Magyar Út Alapít­vány. Kónya csak a Magyar Út körök szerveződését látja aggályos lehetőségnek arra, hogy szétfeszíthetik a meglé­vő pártstruktúrát. Jubilál a váci zeneiskola A Váci Bartók Béla Zeneiskola idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A zeneiskola a Madách Művelődési Házban kezdte működését, 210 tanuló­val és 6 tanteremmel. 1971-ben költözött önálló épületébe a szé­kesegyházat körbeölelő főtérre. A háromszintes, 24 tantermes, márkás hangszerekkel felsze­relt iskolának 225 férőhelyes, kitűnő akusztikájú kamarater­met készítettek. Orgonáját né­met mesteremberek építették. A zeneiskolában, amely azóta új szárnnyal növekedett, ma 990 növendéket tanítanak kiasz- szikus hangszerekre. 1987-ben a szomszédos történelmi foga­dó kibővítésével készült el a ze­neművészeti szakközépiskola, amelybe 110 hallgató jár. Az évforduló alkalmával a zeneis­kola munkájáról, az eredmé­nyekről és a tervekről C.v. Nagy Tamás igazgatóval és Szabó Katalin zenetanárnővel, a kon­zervatórium igazgatóhelyettesé­vel beszélgettünk. (Folytatás a 8. oldalon.) Sok emlékezetes koncertnek adott helyet a zeneiskola hangversenyterme Erdó'si Ágnes felvétele Rend Kíváncsi körösi kisdiákok keresték fel nagy tiszteletű Fo­dor Ferenc uramat, hogy iskolaújságukban interjút kér­jenek tőle. Mi más lehetett volna a beszélgetés alfája és ómegája, mint: hogyan lett lelkész? Elmondta a nagy tu­dású tiszteletes: gimnazista korában kezdett azon gon­dolkodni, behatóbban azzal foglalkozni, hogy honnét is van a világ, amiben élünk. Pontosan emlékezik arra, hogy az egyik magyarórán Babits Jónás könyvét tanul­ták, s tanáruk arra biztatta a fiúkat, odahaza olvassák el, mi alapján írta a költő' a művét. S ő elolvasva az egész Bibliát arra jött rá, hogy ebben a világban rend van. Rend van a csillagok között, az emberi sejtekben, a természetben; és arra a következtetésre jutott, hogy ma­gától rend sosincs. S ha ez igaz, akkor pedig valaki ren­det tett. S ha a világ törvénye a rend, akkor elérhető, hogy a lelkűnkben is az legyen. Mindezt köznapi nyelvre is lefordította nagy tiszteletű Fodor Ferenc uram. Aligha hihető el például, mondta, hogy a falióra úgy jött volna létre, hogy volt egy nagy­mutató, meg egy kismutató, meg néhány fogaskerék, meg egy inga, egy óratok és egyszer csak találkoztak egy­mással. Ezt és ehhez hasonló gondolatokat írtak le a körösi kisdiákok a minap a háziújságukban. Nem tudom, a tisz­teletes úr gondolatai miként rezonáltak tovább a hatodi­kos riporterek, s a beszélgetés olvastán az Arany János iskola tanulóinak lelkében. Magam mindenesetre jó ér­zésekkel forgatom a kezdetleges eszközökkel, házi sok­szorosítón készült lapot; az iskola nem olyan rég került vissza az egyház kebelébe. Ami pedig a rendet illeti: van a világunkban, körülöttünk és bennünk? Van... Őriz­zük és engedjük, kik tenni akarnak érte. És tegyük érte a dolgunkat magunk is. Deregán Gábor Egyházmegyei karitásztalálkozó Egyházmegyei karitász- igazgatók találkozóját ren­dezték meg tegnap Szom­bathelyen. A katolikus egy­ház által két évvel ezelőtt ismét megszervezett Cari­tas Hungarica középszintű vezetői tanácskoztak. Frank Miklós, a Magyar Caritas igazgatója kiemel­te: küldetésük alapvető cél­ja, hogy az állami és egyéb szervezetekkel együttmű­ködve segítséget nyújtsa­nak a rászorulóknak, akik­nek a számát egyesek a lét­minimum alatt élők töme­gével — 3 millió emberrel — azonosítják. Az egyházi szervezet, amely Kelet-Eu- rópában elsőként tagja a 130 országot tömörítő nem­zetközi Caritasnak, segítsé­get nyújt a szociálisan rá­szorulóknak, támogatja a munkanélkülieket, mene­külteket, gondozza a szen­vedélybetegeket, családse­gítő szolgálatuk van. Az alulról építkező módszer­rel mind a 12 egyházme­gyében létrehozott közpon­tokban jelenleg a plébánia­hivatalok csoportjaiban fo­lyik a munka. Az anyagi alapokat részint az évente egy alkalommal szervezett gyűjtéssel teremtik meg, ré­szint külföldi segítséget kapnak. Egyébként vélemé­nyük szerint a segítségnyúj­tás nem pénz kérdése. (Folytatás a 3. oldalon.) Botrány Galgamácsán Lemondott a polgármester Galgamácsa képviselő-tes- tülete polgármester nélkül maradt. Tóth András né­hány nappal ezelőtt lemon­dott, azóta irodája üresen áll. Az önkormányzati hi­vatal munkatársai nem akarták elárulni, hogy hol található a település volt polgármestere, és a falu népe egyöntetűen sajnál­kozva emlegeti a történte­ket. Hogy milyen okok ve­zették Tóth Andrást le­mondásra, senki nem árul­ta el. Maga a polgármes­ter szerdán nyilatkozik la­punknak.

Next

/
Thumbnails
Contents