Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-08 / 56. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAC 1993. MÁRCIUS 8., HÉTFŐ Egyiptomban védték — mi lejárattuk Elcsúsztunk a gilisztán Kis gilisztával nagy halat foghatni — tartja a közmon­dás, s bár nem kételkedünk abban, hogy ez megeshet, a közelmúltban mégis inkább a nagy halak fogták meg a kis gilisztásokat. Mielőtt megköveznének, gyorsan leírom: a „biogilisz- taügy” nem tréfadolog. Oly­annyira nem, hogy a Bioter­melők Országos Érdekképvi­seleti Szövetsége szakértők­ből álló vizsgálóbizottság felállítását kérte az Ország- gyűléstől a háttér feltárásá­ra. Ezt a Jogvédő Liga is tá­mogatja. Kitűnő televény — Na, de miről is van szó? — kérdezi a szerencsés kí­vülálló, akit nem etettek be a „gilisztahorgászok”. A trágyagiliszta (Eisenia foetida) az 1989-es Mezőgaz­dasági kislexikon szerint 4—8 centi hosszú gyűrűsfé­reg. Újabban tenyésztik, s be­telepítik trágyatelepre, ahol kitűnő minőségű televényt (gilisztahumuszt) állít elő. Amikor az aranytojást tojó tyúkról bebizonyoso­dott. hogy mégsem az, so­kan fordultak ehhez az állat­hoz — amely egyébként ugyancsak tojással szaporo­dik... A divat lefutott. Néhá- nyan megszedték magukat, sokkal többen tönkremen­tek. Dr. Pacs István kuta­tó, a Gilisztatenyésztők és Gilisztahumusztermelők Országos Szövetségének el­nökét arról kérdeztem, ho­gyan jutott a folyamat ah­hoz a ponthoz, hogy az Or­szággyűlést is be kívánják kapcsolni az „utógondozás­ba”. Továbbá: mi a vélemé­nye a vizsgálóbizottság esetleges felállításáról.-—A biogiliszta-láz — mondta elöljáróban dr. Pacs István — Nyugat-Eu- rópában is végigsöpört, mi­előtt begyűrűzött Magyar- országra. Azután itt volt a legsúlyosabb a hatása. Hiába mondták A nyolcvanas évek máso­dik felében, akkori munka­helyén, a gödöllői Állatte­nyésztési és Takarmányozá­si Kutatóközpontban olyan tudományos programon dolgoztak, amelyben azt vizsgálták, hogy a nyúltele- pek trágyáján kívül más ál­latok trágyájának lebontásá­ra is alkalmasak-e gilisz­ták. Többek között arra a következtetésre jutottak, hogy ha a feldolgozandó trágya mennyisége keve­sebb 500 mázsánál, a folya­mat nem lehet gazdaságos. Megállapították, kisüzem­ben az is feltétel, hogy a le­bontható trágya saját állat­tartó telepen képződjék. E kutatási-fejlesztési tevé­kenységgel lényegében egyi- dőben, de attól függetlenül terjedt el a „biogiliszta" és „biohumusz”-tenyésztés és -termesztés pilótajátékához hasonló divatja. Az integrátorok —jobbá­ra kft.-k — termelők ezreit szervezték be. Az új tag 200 ezer forint hitelt vett fel, amiért 200 ezer darab gilisztát vásárolt. Ha be­szervezett két újabb em­bert, nekik adhatta el a köz­ben termelődött gilisztát, s már nemcsak a pénzénél volt, hanem keresett is raj­ta. — Szakmailag inkorrekt információt senkinek sem adtunk — emlékezett visz- sza dr. Pacs István. — An­nál többet vitatkoztunk. Mi 20—50 filléres árat tud­tunk kalkulálni a gilisztá­nak, a másik oldal 1 forint 20-at, 1,50-et. Tízezrek koc­káztatták felelőtlenül a pén­züket. Kétszázezer forintért akkor még új autót lehetett vásárolni. Ok kétszázezer gilisztát vettek rajta, de sokszor csak néhány ezer giliszta volt a halomban! Nincs visszaút Amíg a gilisztákat adták el, valóban gyorsan forgott a pénz. Az úgynevezett biohu­muszt viszont -— ami nem humusz — 1990. szeptem­ber 1. után csak szabvány szerinti minőségben lehetett értékesíteni. Dr. Pacs István és kollégái a nagyüzemi technológia kidolgozása so­rán a patogén kórokozómen­tességre is ügyeltek. A kis­üzemeknél ez megoldhatat­lan volt. Több tízezren maradtak hoppon, akik a pénzintéze­tektől felvett kölcsönt nem tudták visszafizetni. A 200 ezer forintos adósság duplá­jára nőtt — és vannak olyan családok, melyekből ketten­hárman is megpróbálkoztak a gyors meggazdagodással. — A földigilisztákat már az ókori egyiptomiak is véd­ték. Nagyüzemi hasznosítá­suk jó program lehetett vol­na az ország számára. Ehe­lyett — fogalmazott dr. Pacs István -— totálisan lejá­ratták ezt az állatfajt, ami nem volt képes csodákra. Nem tudom, mikor jutottak el a termelésszervezők oda, hogy felismerték: amit csi­nálnak, már nem tisztessé­ges, mert nem adható el sem a giliszta, sem az ürülék. A „biogiliszta-ügyben” az ere­deti állapot nem állítható visz- sza. A cél az oda vezető út korrekt leírása nélkül elérhe­tetlen. Félek, ez a helyzet a vizsgálóbizottság felállításá­nak kezdeményezésével is. A szövetség elnöke és tit­kára mázsaszám őrzik a bíró­sági iratokat. A legtöbb per­ben ők a szakértők. Az adós­ságcsapdába esőkön szerin­tük egyedül a parlament se­gíthetne, ha valamelyest csökkentené kamatterheiket. — Nem hiszem, hogy az egész „mozgalom” a csalás szándékával született. Ezért nem is lehet megtalálni azt az egyetlen embert, aki min­denért felelős lenne — mondta végül dr. Pacs Ist­ván. Balázs Gusztáv Helyzetkép a megye városairól (1.) Gyarapodó népesség A Központi Statisztikai Hiva­tal a napokban ismét közéttette „Helyzetkép a megye városai­ról” című kiadványát. A soro­zatot 1976-ban indították a KSH megyei igazgatóságai, s 1986-ig két-három évente ad­ták ki. A mostani füzetet az 1990-es népszámlálás végle­ges adatainak felhasználásával készítette a KSH Budapest és Pest megyei Igazgatósága. A kiadó célja a megye városai­nak bemutatása a népesség, a foglalkoztatás, a lakáshelyzet és még néhány, hasonlókép­pen fontos szempont alapján. Az adatok felvételének idő­pontja miap természetesen nem állítható, hogy a mostani helyzet hű tükre az összeállí­tás, de a tíz évvel korábbi ada­tokkal való összevetés hozzáse­gít a változások lényegének, a legfontosabb tendenciáknak a megismeréséhez. Most induló sorozatunkban azokat a fejezeteket ismertet­jük, amelyek a népszámlálás óta eltelt idő ellenére is sokat- mondóak lehetnek. A kilencvenes években foly­tatódott a városiasodási folya­mat Pest megyében. Az ötezer- hatszáz főt számláló Aszód 1991-ben történt várossá nyil­vánításával: valamint a megye más városaiban bekövetkezett népességgyarapodás hatására a városok népessége az év vé­gén 332 ezer 773 fő volt, 0,8 százalékkal több. mint egy év­vel korábban. Ekkor a megye lakónépességének 35 százalé­ka élt városokban. Idén, január elsején a tizenötezer lelkes A bony is visszanyerte városi rangját, s ezzel a városi népes­ség aránya a 36 százalékra emelkedett. Az ország más megyéinek városaira 1991-ben — csak­úgy, mint tíz évvel korábban is — a lakosság elvándorlása, a Pest megyeiekre pedig a beván­dorlás volt jellemző. Figyelmet érdemlő kitétel a kiadványban a születések és a halálozások arányaiban bekö­vetkezett változás. Amíg ko­rábban pozitív volt e számok egyenlege, addig 1991-ben a megye városaiban a halálozá­sok száma meghaladta a szüle­tések számát. A létszám növe­kedése tehát egyértelműen a bevándorlás eredménye. Az általános tendenciák mö­gött jelentős differenciákra bukkantak a statisztikusok. A megye hét városában — Buda­örsön, Érden, Gödöllőn. Mono­ton, Ráckevén, Szentendrén és Szigetszentmiklóson — nőtt a népesség száma. Közülük is je­lentős változás a Budapesthez közeli városokban volt megfi­gyelhető. E sorban Szentendre vezet, majd Budaörs és Érd kö­veti. Összeállította: Z. B. Megnevezés A lakóné­pesség száma A lakóné­pesség száma A népsűrű­ség, fő/km2 Az élve születések ! A halálozá­sok 1980-ban 1 1991-ben 1000 lakosra jutó száma Aszód 6420 5759 355 15,0 12,0 Budaörs 17224 20449 867 11,8 11,3 Cegléd 40644 36906 151 12,8 15,8 Dabas 14248 14657 88 13,4 15,0 Dunakeszi 25137 J 26688 859 12,6 11,2 Érd 41330 44201 730 12,4 13,0 Gödöllő 28096 28655 463 12,5 11,4 Monor 18629 18492 299 13,7 14,4 Nagykáta 12590 11849 145 13,9 13,7 Nagykőrös 27808 26905 118 12,1 14,1 Ráckeve 8299 8183 128 10,9 14,6 Százhalombatta 14292 16384 584 13,4 7,8 Szentendre 16901 20265 462 11,9 10,5 Szigetszentmiklós 17698 19509 426 11,9 11,0 Vác 34866 I 33871 464 12,2 12,7 Korlátlan importengedély gabonára Eddig 47 ezer tonna búza importjának engedélyezésére nyúj­tottak be kérelmet a Földművelésügyi Minisztériumhoz — tá­jékoztatta Jelien Sándomé, a tárca illetékese az MTI-t. A minisztérium megítélése a hazai gabonahelyzetről tovább­ra is változatlan. A tavalyi termésmennyiség, a malmok éves szükséglete és az export mértéke várhatóan nullszaldós gabo­namérleget eredményez. Ezért gabonahiány csupán az egyes rosszul gazdálkodó, illetve a felvásárláskor tőkehiánnyal küz­dő vállalatoknál alakult ki. Búza importálására minden piaci szereplőnek lehetősége van az első félévben, ha el tudja adni a jelenleg tonnánként 130-140 dollárért vásárolt gabonát. A vállalatok önálló gazdál­kodásába ugyanis kívülről, adminisztratív eszközökkel semmi­lyen körülmények között nem kíván beavatkozni a tárca. V alutaárfoly amok Pénznem vételi árfolyam eladási egységre, forintban Angol font 124,31 127,11 Ausztrál dollár 61,04 62,28 Belga frank 1100) 253,85 258,51 Dán korona 13,60 13,86 Finn márka 14,28 14,68 Francia frank 15,36 15,64 Görög drachma (100) 38,56 39,40 Holland forint 46,39 47,25 ír font 126,50 129,10 Japán yen (100) 73,65 74,85 Kanadai dollár 68,80 70,20 Kuvaiti dinár 278,70 284,20 Német márka 52,19 53,15 Norvég korona 12,27 12,51 Olasz líra (1000) 54,53 55,81 Osztrák schilling (100) 741,54 755,14 Portugál escudo (100) 56,72 57,82 Spanyol peseta (100) 72,51 74,03 Svájci frank 56,32 57,40 Svéd korona 11,11 11,37 USA-dollár 85,68 87,24 ECU (Közös Piac) 101,25 103,21 Hírek röviden A főváros levegőszennye­zettségét mérséklő úgyneve­zett „kétütemű-program” — amely mintegy 120 ezer jár­művet érint — legkorábban az év második felében kez­dődhet meg. A Főpolgármesteri Hiva­tal illetékese, Molnár Zoltán szerint a több éves terv meg­indítása előtt még számos kérdés vár megoldásra. így például a leadott gépkocsik bontása és környezetkímélő megsemmisítése, illetve az új autók szállítóinak verse­nyeztetése is. Ezzel párhuza­mosan tárgyalnak majd a bankokkal egy olyan hitel- konstrukcióról, amely a két­ütemű gépkocsit leadóknak lehetővé teszi, hogy csak a listára felvett kocsik árának 30-50 százalékát fizessék be készpénzben. * Megszűnik a badacsonyi zsibvásár a badacsonytoma­ji önkormányzat szándéka szerint. A közgyűlésen ren­deletet hoztak ama, hogy a jövőben nem adják bérbe a közterületeket, nem enge­dik, hogy a hegy lábánál hú­zódó sétányt és a móló kör­nyékét beborítsák sátraikkal és igénytelen áruikkal az al­kalmi és zugkereskedők. Megszavazták a tilalmat, an­nak ellenére, hogy ezzel a nyári szezonban legalább 2 millió forintnyi bérleti díjtól elesik a település. * Paradox helyzet: a munka- nélküliség által legjobban sújtott Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében munkaerőhi­ánnyal küszködik több köny- nyűipari üzem. A textil- és cipőipari vállalkozások több száz dolgozót alkalmazná­nak, de jelentkező nem akad, pedig a régióban a munkanélküliségi mutató meghaladja a 23 százalékot, több mint 64 ezer állástalan embert tart nyilván a területi munkaügyi központ. A vál­lalatok, köztük a nagykállói KÁLLTEX Részvénytársa­ság azt fontolgatja, hogy vendégmunkásokat szerződ­tet Ukrajnából, hogy ne ve­szítse el a biztosnak tűnő piacot. * Hátrányos helyzetűeknek, el­sősorban cigány származású munkanélkülieknek terem­tett képzési lehetőséget a Jó­léti Szolgálat Alapítvány Székesfehérvárott. A kézmű­vesműhelyben szőnyegszö­vésre, gyékény- és vesszőfo­násra, fafaragásra tanítják a rászorulókat, segítve szoci­ális problémáik megoldását. A létesítményt az egyik volt szovjet laktanyaépületben rendezték be. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Thumbnails
Contents