Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-08 / 32. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. FEBRUAR 8., HÉTFŐ Pomázon Szerb kiállítás A Pomáz Barátai Társaság szombaton — Jaksity Iván esperes vezetésével — megtekintette a görögkeleti szerb templomot és műtárgyait, valamint az aznapra rendezett szerb nemzetiségi kiállítást. A barokk templom a község északkeleti, mélyen fekvő részén, kőfallal _ kerített kertben található. Állítólag középkori romokra épült, de a görögkeleti szerb egyház feljegyzései szerint alapjait 1719-ben rakták le, s 1722-ben épült fel teljesen. Jaksity Iván bemutatta az érdeklődőknek a belső berendezést, az énekespadokat, a támasztószéksorokat, a püspöki trónt és az oltár egyes ereklyéit. A hideg ellenére is szép számmal egybegyűlt pomáziak megnézték az ószláv nyelvű misekönyveket, megtekinthették az ikonosztáziont, mely faragott és részben aranyozott, emeletekre osztott és függőlegesen hét mezőre tagolt faszerkezeten található. Az ikoncsoporton a többi között Ábrahám áldozata, Lázár feltámasztása, Jézus és Mária Magdolna, valamint az Angyali Üdvözlet, fölötte pedig a Szentháromság faragott, baldachi- nos keretbe foglalt képe látható. (Folytatása a 4. oldalon) Gyáli fórum a szociálpolitikáról Nyugdíjrendszer a századfordulóig Gyál vendége volt a hétvégén Pusztai Erzsébet, akit ez alkalommal nemcsak mint a Népjóléti Minisztérium államtitkárát, de mint a község szülöttjét is köszöntötték a nyílt fórum résztvevői, köztük egykori tanárai, volt diáktársak, barátok. A politikus és orvos szemlátomást igen népszerű a vá- rosnyi községben, a nagyszámú közönséget mindazonáltal nem csupán a szimpátia gyűjtötte egybe szombaton, hanem az államtitkár asszony előadásának témája: a szociális igazgatásban végbement és várható változások, valamint a nyugdíjrendszer korszerűsítése a századfordulóig. A politikában csak kevésbé jártasok is tudják, hogy egy ország közhangulatát s a mindenkori kormány népszerűségét az általa propagált szociálpolitika határozza meg. Talán épp ennek tulajdonítható, hogy ezen a területen éri a kormányt is a legtöbb bírálat. De vajon milyen mértékben megalapozottak ezek a bírálatok? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a gyáli fórum résztvevői. (Folytatása a 4. oldalon) Tőkés László Amerikában Tőkés László, a Király hágómelléki Református Egyház- kerület püspöke amerikai egyházak meghívására az Egyesült Államokba utazott. Többek között Huston, Cleveland, New York, Miami és Sarasota városokban tart igehirdetést, végül Washingtonban a National Press Clubban sajtótájékoztatót tart. Clevelandben fogadja őt Mike White úr, a város polgármestere és a News CH5 televízió élő adásában beszédet mond, melynek témája az egyházak helyzete Romániában, a magyar népcsoport állapota és a mai Románia Ceausescu után. A beszélgetést szerte Amerikában több mint 150 kábeltelevízió is átveszi. Tőkés László püspök részt vesz egy angol presbiteriánus lelkésztalálkozón is, melyen közel 50 igehirdető lesz jelen. Tőkés László a tervek szerint találkozik több magyar s román egyesülettel, szervezettel, és ismerteti az RMDSZ III. kongresszusának munkáját, valamint az ott elfogadott határozatokat. Csurka István Érden Elhunyt la Charta Nagyfabecsült drámaírónk Körmagyaros virtussal nyilatkozta a minap á la Charta: meg kell védenünk a demokráciát, akár életünk árán is. Ezt Petőfi sem mondhatta volna szebben, az a Petőfi, aki tudvalevőén nem alkuszik. Becsületes ember e derék kijelentéssel csak egyetérteni tud. Egyetértenék vele magam is, ha nem lenne ebben a kijelentésben annyi álpatriotizmus, meg annyi álpátosz. Szóval, ha nem hangzana hamisan. Ma, idehaza efféléket hangoztatni merő anakronizmus. Kortévesztő, tehát időszerűtlen. Egyetértenék vele magam is, ha nem tudnám, hogy egyéb érdemeiért tisztelt pályatársam összevéti a népakaratot a tévé- és rádió-, no meg a köztársasági elnöki akarattal — merthogy épp ennek kapcsán nyilatkozott. Művészt tudvalevőleg súlyra nem saccolunk, s becsületének fokát alkotásain mérjük, ezért nem is bigy- gyesztünk ide minősítőjelzőt, de emlékeztetnem kell az aggódókat, hogy ebben az ügyben — teljességgel más következtetésre jutva — egy másik művész is nyilatkozott a napokban. Most van aztán dilemmában az ember: melyik komolyságában bízzon. Azéban-e, aki széles gesztusok kíséretében mond hangzatos, színpadias szöveget, vagy azéban, aki a Golgota-keresztjéig kísérte a kolozsvári Krisztust, s most töprengő, csöndes szelídséggel mond határozott nemet? Jómagam a halk tiltakozónak adok nagyobb hitelt. Ez az agóniának álcázott aggodalom, ez a demokráciasiratás túl harsányra sikeredett. A haldokló — hogyne tudná ezt a színpadi szerző— nem ordibál, s nem kiált bosszúért. A haldokló suttogva védi szíve maradék javait. A mester drámai jelenete ezúttal bohózatba fulladt. Ez az „életünk árán”éppoly hamis, ártalmas és nevetséges, mint ama hajdani „patakvér”. Paizs Tibor ...nem tudnak felejteni’ Őrbottyáni siratófal Az újságíró döbbenten áll az események hallatán, nem kérdez semmit, csak jegyzetel, jegyzetel három hosszú órán keresztül, és amikor vége szakad a panaszáradatnak, akkor is csak annyit tud mondani a reményvesztett embereknek: tisztelt polgárok, miért hallgattak hosszú hónapokon át, miért nem beszélik meg gondjaikat az önkormányzat helyi képviselőivel, miért nem hallatják hangjukat? A Magyar Ut nem párt Csurka István, Réti Miklós (ceglédi országgyűlési képviseld') és dr. Urbán László MDF-elnök az érdi Magyar Út körök első' találkozóján. A több száz érdeklődő előtt Csurka István ismertette a Magyar Út mozgalom céljait. Tudósításunk a 4. oldalon. Hancsovszki János felvétele Mensáros László Mensáros László Kossuth- és Jászai-díjas kiváló művész életének 67. évében vasárnap elhunyt — tudatta a gyászhírt a Magyar Távirati Irodával a Madách Színház. * Amikor felolvastam a verset, amelyet Neked írtam: „Ha áttör majd a palánkon a szó, / a kerítésen, mely mögött Te vagy, / hol a falakról már hullni kezd a mész, / és kivillog a téglák fogsora’’... Szólt hosszan a vers — nem érdekes!. — és akkor Te könnyes szemmel mondtad: hozzád egy,költő egyszer már írt verset. És levetted a kötetet a polcról, fölütötted és olvastad. (Hangod felejthetetlen!) „Magasban ülsz, lábad keresztbe ejtve orcátlan elhagyod magad. Alkalmat adsz és mintha rendjén volna a lámpa fénye majd beléd tapad”... Pilinszky János írta. „Magasban ülsz"... Mindig is- ott voltál, de most lámcsak, egész magasra mentél. Lehetetlen. hogy ne a Mennyországban kapj méltó helyet. Nyugodj békében, Laci bácsi. Vödrös Attila — Őrbottyánban félnek az emberek, azért hallgatnak — mondja az egyik idős férfi. — Azt ugye maga is tudja, hogy ne szólj szám, nem fáj a fejem. Hát erről van szó, tisztelt uram. Az emberek nem felejtenek, nem tudnak felejteni. Úgy érzik, hogy Őrbottyánban nem változott semmi, szenvedélyesen sorolják a vélt vagy valós sérelmeket. Harminchárom polgár jelent meg a hét egyik estéjén a Kvassay Jenő Klub szokásos rendezvényén, amelyen képviseltették magukat a Kertbarát Kör, a Gazdakör, a Falufórum és a helyi Kisgazda- párt képviselői is. A helyi ön- kormányzat részéről nem volt jelen senki, lehet, hogy nem is tudtak a rendezvényről hivatalosan, utólag viszont sajnálhatják, mert érdemes lett volna meghallgatni harminchárom ember véleményét. Az újságíró nem kommentálja az elhangzottakat, nem mond véleményt, csupán közli a panaszáradatot. — Emberek, most már olyan helyzetben vagyunk, hogy legalább szabad beszélnünk. Éppen ezért megkérdem, ki az a vevő, tiki meg akarja venni az Úrrétet? Azt is tudni szeretném, hogy ki volt hivatalos a jelenlévők közül az önkormányzati megbeszélésen és mi hangzott ott el? — Én nem adom el az Úrrétet! — állítja az egyik hölgy. — Nem is a tied, hogy adhatnád el? — tromfolják le. — A tsz akar földet eladni a betéti társaság szomszédságában lévő területekből. De ezt nem teheti meg, mert az a részarány-tulajdonosoké. — Mondjatok, amit akartok, én nem adom el a földemet. — Mindenki azt csinál, amit akar. Ha nekem van egy hízóm, akkor vagy eladom, vagy levágom. Ez az én dolgom, értitek? Egy angol tulajdonos megvenné a területeket a résztulajdonosoktól, hogy tudjon terjeszkedni. Ezért kerestek fel minket. Ez egy lehetőség. — Ez a te dolgod, az enyém meg az én dolgom. Nem adom el! (Folytatása a 6. oldalon
