Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-08 / 32. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP VELEMENY 1993. FEBRUÁR 8., HÉTFŐ Duray Miklós: Az elnyomott kisebbségből legyen társnemzet! Magyar nagykövet az ENSZ genfi hivatalában Szombaton Pozsonyban po­litikai memorandumot tett közzé a Duray Miklós vezet­te Együttélés politikai moz­galom. A memorandum a többségi nemzet és a nemze­ti kisebbségek együttélésé­nek új módozatát, a társ­nemzeti státus megteremté­séről szóló elképzelést vá­zolja fel. A Szabad Újság mellékle­teként közzétett emlékirat bevezető fejezetei a Cseh­szlovákiában, illetve Szlová­kiában kisebbségben élő magyarok történelméről és jelenlegi állapotáról nyújta­nak áttekintést. A nemzeti­ségi létezés hetvennégy éves folyamatait vizsgáló dokumentum nem csak a történelmi események sor­rendiségét követi nyomon, de a nemzeti és politikai el­nyomás megnyilvánulásait is elemezve mutat rá a min­denkori diszkriminációs tö­rekvésekre, illetve annak következményeire. „A magyarok hagyomá­Svájcban tárgyal Szabó Iván. Az ipari és kereskedel­mi miniszter szombaton ér­kezett háromnapos látoga­tásra az alpesi országba, hogy a hét végén a svájci magyar nagyköveti tanács­adó testület és a Becsületa­dó Alapítvány kuratóriumi tagjaival találkozzon. Ma hatvan ipari és gazdasági szakembernek Winterthur­nyos egyenjogúsági törekvé­sei, apró küzdelmei, lokális túlélési harcai nem hoztak megoldást, csupán csökken­tették a felszámolásukra tett kísérletek hatékonyságát” — szögezi le a memoran­dum, amely végső tanulság­ként azt állapítja meg, hogy „az eddigi törekvésektől mi­nőségileg eltérő és tartós, kölcsönösségen alapuló megoldást kell találni.” A megoldás módozatait egyebek között olyan szem­pontok figyelembevételével keresi, amelyek csökkentik a feszültségeket, és politikai hatásukban nem veszélyezte­tik az európai integrációs fo­lyamatot, ugyanakkor más, hasonló helyzetben levő nép­csoportok számára is példa­értékűnek tekinthetők. A memorandum a felsorolt szempontokkal csakis olyan megoldást tart összeegyez- tethetőnek, amely „ leszá­mol a csakis számszerű több­ségen alapuló, mások elnyo­mására törekvő nemzetálla­ban tart előadást „Kormány­zati elképzelések a magyar gazdaság fejlesztéséről” címmel. Az ipari miniszter látoga­tásának érdekessége, hogy most, amikor a gazdasági válságban nehéz az ipari kö­rök figyelmét felhívni a ma­gyarországi lehetőségekre, egy elkötelezett kulturális alapítvány ezt megteheti. mi elképzelésekkel, és az azonos identitású, kultúrá­jú, hagyományú népcsopor­tok kölcsönösen korlátozott önrendelkezési jogának elis­meréséből indul ki” — álla­pítja meg a memorandum. Kifejti: „Ez azt jelenti, hogy az eddigi hagyomá­nyos értelemben vett kisebb­ség nem csak mennyiségi, hanem új minőségi kategóri­ává válik, és az eddigi nem­zeti kisebbségi helyzetbe kényszerített őslakos nép­csoportok elnyernék ereden­dő — nemzeti, közösségi — státusukat. Ily módon a többségi nemzettel társnem­zeti viszonyba kerülnének.” E társnemzeti viszony meg­teremtésének alapelveit részletesen rögzítő memo­randum meghatározónak tartja „az önazonossághoz, a szülőföldhöz és az önkor­mányzathoz (autonómiá­hoz) való jog elismerését...” Az Együttélés tervezete három „arányossági határt” tart fontosnak megállapíta­Cyrus Vance és Lord Owen azt kérte az amerikai kormánytól, hogy támogassa a NATO légie­rejének bevetését a boszniai válság megoldására, bocsásson műholdas hírközlési rendszert a Boszniába küldendő, 25 000 fős békefenntartó csapatok ren­delkezésére, és kezdeményezze a háborús bűnösöket felelősség­re vonó bíróság felállítását. Ezt jelentette szombaton a The New York Times, amely­ni. E szerint létezne: kisebb­ségi, többségi és szórványte­rület — melynek szerkeze­te alapján Szlovákia terüle­tén „szlovák, magyar és ru­tén-ukrán régiók, valamint szlovák, magyar rutén-uk­rán, horvát, német és roma személyi autonómiák lenné­nek kialakíthatók. A memorandum hangsú­lyozza, hogy a tervezetben felvázolt elképzelést „csak­is az európai hagyomá­nyoknak megfelelő politi­kai akarattal, demokratikus hozzáállással és nemzetkö­zi garanciákkal lehet meg­valósítani. A nemzetiségi kérdés ilyetén megoldása hozzájárulna Szlovákia tár­sadalmi egyensúlyának ki­alakulásához, a térség meg­békéléséhez, és a jószom­szédi kapcsolatok kiépítésé­hez, ami minden gazdasági fellendülés alapja” — feje­ződik be a térképekkel, sta­tisztikai, táblázatokkal, áb­rákkal is kiegészített me­morandum. nek (nyilván a genfi béketerv támogatói) azt szivárogtatták ki, hogy az amerikai kormány immár hajlik Cyrus Vance és Lord Owen elgondolásainak tá­mogatására. Bili Clinton elnök, miután nyilvánosan közölte, hogy nem kívánja a bosnyáko- kat a tökéletlen terv elfogadásá­ra kényszeríteni, minisztereivel pénteken este szentelt beható ta­nácskozást a kérdésnek, de az ülésről nem adtak tájékoztatást. Átadta megbízólevelét dr. Boytha György, az ENSZ genfi hivatala mellé akkre­ditált magyar nagykövet a hivatal vezérigazgatójá­nak, Antoine Blancának. Boytha György, a Magyar Köztársaság állandó genfi ENSZ-képviseletének veze­tője, a magyar diplomácia genfi célkitűzéseiről el­mondta, hogy a blokkok közötti diplomácia megszű­nése után, a Szovjetunió A békéért imádkozott II. Já­nos Pál pápa Guluban, Uganda északi részén, a szu- dáni határ közelében szom­baton. Mint az AFP jelentet­te, a térségben számos hábo­rús fészek található, politi­kailag és társadalmilag na­gyon instabil és ezrével ér­keznek a menekültek. A fővárostól, Kampalától 350 kilométerre fekvő Gulu­ban a pápa közvetlen benyo­mást szerezhetett a konti­nens egyik legdrámaibb va­lóságáról: a háború, az AIDS és a tüdővész áldoza­tairól, az árvákról és a me­nekültekről. Egy helyi lapban, a The New Visionban közzé tett nyílt levelében az ugandai hadsereg egyik századosa, Michael Mukula arra kérte a pápát, hogy szólítsa fel a lázadók vezérét, Joseph Konyt, tegye le a fegyvert széthullásával a kétoldali kapcsolatok mellett mindin­kább növekszik a többolda­lú kapcsolatok jelentősége az ENSZ szervezetén be­lül. Genfben már nem ar­ról van szó, hogy a két nagyhatalom és szövetsége­sei konfrontálódnak a hi­degháború jegyében, így a multilaterális diplomácia rengeteg funkciójának is megváltozott a tartalma és jellege. és hagyjon fel ostoba és em­bertelen háborúskodásával. Egy szudáni ökumenikus csoport arra hívta fel II. Já­nos Pál figyelmét, hogy ne hagyja magát megtéveszte­ni szudáni látogatásakor. „Piros szőnyeget gurítanak majd Ön elé, de tudnia kell, hogy olyanok üdvözlik majd, akiknek kezéhez pa­pok, szerzetesek és hívők vére tapad" — írták. Egyes szudáni főpapok azzal vá­dolták a kartúmi muzulmán hatóságokat, hogy az egy- igaz hit nevében vallási há­borút folytatnak a dél-Szu- dánban élő keresztény kö­zösségek ellen. Egy 13 éves gyermek levélben kérte a pá­pától, járjon közben nyolc­ezer árva társának megsegí­téséért. Valamennyien a szu­dáni és az etiópiai konflik­tusban vesztették el szülei­ket. Szabó Iván Svájcban Indul-e a NATO-légierő? A békéért imádkozott II. János Pál Ugandában VÉLEMÉNY Ejh, mi a kő, Újcsakö kend! Aki a kicsit nem becsüli, a na­gyot sem érdemli. Bizonyos Me­zei György, az Újpesti Családse­gítő Központ vezetője becsüli a kicsit. Soros-támogatással készí­tett létminimum-számításait — melyekben fillérre stimmelt min­dig minden — az elmúlt évek­ben előszeretettel adták közre el­lenzéki lapok: lám-lám, ez a kor­mány... Mezei úr a milliókhoz is ért, ez derül ki többek között a „legolvasottabb” újság minapi tudósításából is. Mint ismeretes, a szociológust, az Újcsakö vezetőjét a IV. kerületi önkormányzat fegyelmi vizsgálat elé állítot­ta, majd elbocsátotta állásából. Hogy miért? Egy: az ön- kormányzat tulajdonában lévő ingatlant átadta egy alapít­ványnak, a tulajdonos hozzájárulása és tudta nélkül. Rá­adásként még félmillióval is megtoldotta, az Újcsakö költségvetéséből, amelyben ez a pénz nem is szerepelt. Kettő: 177 ezer forintról olyan számlát találtak az ellen­őrök, amelyet tavaly kifizettek; a jóváhagyó és a pénzt felvevő személy azonos volt: Mezei. Három: az önkor­mányzat tudta nélkül 875 ezer forintot kamatmentesen kölcsönadott ennek-annak, ugyanakkor 20 százalékos ka­matra 400 ezer forint kölcsönt felvett. Négy: a könyve­lésből nem derül ki mintegy 8,5 millió forint sorsa! Mindezek a lap szerint „pénzügyi szabálytalanságok”. Is­mereteink szerint Pest megye szerte ezeket a pénzügyi akciókat ugyan másképp nevezi a népnyelv, ám marad­junk a „legolvasottabb” lap finom kifejezésénél. A hírügynökségi jelentés szerint Mezei urat „a pénz­ügyi, számviteli gazdálkodási jogszabályok súlyos meg­sértése és az önkormányzati tulajdonnal való jogosulat­lan rendelkezés vétsége” miatt bocsátották el. „Az intéz­mény ... mérlege nem a valóságot tükrözi... az intéz­mény gazdálkodása nem ellenőrizhető”. A hírügynökségi jelentésből az is kiderül, hogy Me­zei már 1990-ben és 1991-ben is kapott fegyelmit „a számviteli, pénzgazdálkodási jogszabályok megszegé­se, illetve szabálytalan ingatlanvásárlás miatt”. Ám, a jelek szerint akkor azért megmaradt minden a régiben, s bár milliós nagyságúak most is a pénzügyi manőve­rek, a következmény viszont már elbocsátás!!! Mit szól mindehhez a közvélemény? Azt ne higgyük, hogy ettől visszhangzik a magyar sajtó. Magát a „bot­rány” kifejezést sem írta le, még véletlenül sem, egy el­lenzéki lap sem. Nehogy azt higgyük, hogy szakad az ég, miként ha mindezt egy „koalíciós” Újcsakö-vezető követte volna el! Jószerivel még csak egy ejnye-bejnye sincsen... Sőt! Az egyik búlvárlap egy teljes újságoldalt szentelt az ügyes szociológusnak. így kérdez az újságíró: „Az új­pesti polgármester eddig egyetlen tartalmi kifogást sem emelt a nyilvánosság előtt az Újcsakö munkája ellen. El­lenkezőleg: azt állította, hogy az Újcsaköre továbbra is szükség van — más kérdés, hogy ön hanyagul kezelte a közpénzeket, amiért jogállamban felelősségre vonás jár. Nehéz ezzel nem egyetérteni.” Tetszik olvasni?... „amiért jogállamban felelősségre vonás jár...” Mit válaszol erre az újcsakös? „Nem az ellenem in­dított fegyelmi vizsgálat zavar, hanem az, hogy nem arról van szó, amiről szó van. Nem vitatom, a belégek meg a kilégek is nagyon érdekesek lehetnek...’’Bi­zony-bizony. Dehát miről van szó? Meglepő módon ez a Beszélő című SZDSZ-es lap múlt heti számából derül ki, bár ter­mészetesen, a terjedelmes írás nem a leleplezés szándé­kával készült. Eszerint, valóban már korábban is voltak „disznóságok”. El is ment Derce Tamás jogász-vállalko­zó, Újpest SZDSZ-es polgármestere, valamint Nagy Ist­ván fideszes alpolgármester Demszky Gábor főpolgár­mesterhez, hogy „baj lesz a Mezeivel, ötvenoldalas a re­vizori jelentés”. Hogy ne legyen baj, kitalálták: mond­jon fel Mezei. Csakhogy nem akar felmondani! „Miért is tette volna, hogy odahagyja többéves munkáját, mert ők ezt kitalálták. Jó, akkor baj lesz, legyen fegyelmi... Lett.” A Beszélő szerint történt még egy és más. Mindkét oldalról megkeresték a párt elnökét, Pető Ivánt, hogy próbáljon kielégítő megoldást találni, de sem ő, sem az ügyvivői testület nem tudta összeegyeztetni az újpesti­ek és a párton belüli és kívüli szociális szakmabeliek egymástól eltérő szempontjait. Közben az is történt, hogy a Mezei-pártiak Bércé polgármesterhez levelet ír­tak: „megfelelően mérlegelje”, mit fog tenni. Felmerült az a lehetőség is, hogy valakik (hogy kik, ez a cikkből nem derül ki) felajánlották, fővárosi intézményként átve­szik az egész Újcsaköt, hogy a műhely tovább dolgoz­hasson. Az újpestiek azonban megkötötték magukat és így nem sikerült ez a mentőakció sem. A végén Mezei­nek tehát felmondtak. Mondhatnánk, olcsón megússza. Csakhogy ő „a vá­dakból” semmit sem fogad el, mindent visszautasít és munkaügyi bírósághoz fordul. Hasonlóan nagy tanító- mesteréhez, Hankiss Elemérhez. Igazat lehet adni a Be­szélő szerzőjének: „az elvtelen maszatolások... ideje le­járt” . Még ha ő nem is a Mezei-botrány efféle „kezelé­sére” érti ezt. Deregán Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents