Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-06 / 31. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1993. FEBRUAR 6., SZOMBAT Készíts magad kalózjelmezt! Hogy milyen is egy kalózkapitány meg az inasa? Nos, erre nehéz volna helyes választ adni, mert a kalózkapitányok igen sokfélék; leginkább arra hasonlítanak, amilyennek képzeljük őket, ezért aztán én is csak azt mondhatom el nektek, hogy a papám és én annak idején hogyan készültünk föl a jelmezbálra. Hogyan képzeltük el a kalózkapitány és inasának jelmezét. Elsőként szereznetek kell egy jó nagy és öreg öltönyt, amit már senki sem használ, egy öreg, széles karimájú kalapot, egy félpár magas szárú csizmát, rengeteg csipkét, fodrot és aranyszegélyt — mindezt a röltexből —, ezüstpapírt és ami a legnehezebb: egy pár kiselejtezett mankót. Először is a kalapot kell rojtokkal, csipkékkel vagy aranyszegéllyel körbevonni (1). (Ne felejtsétek, a rajzok csák útmutatóul szolgálnak, bármi más díszítést is kitalálhattok.) Majd a karimáját két oldalt a fejfedő részére fölvarrni, és végül az elülső oldalra gombostűvel a kalózok ősi jelvényét, a koponyát és a két lábszárcsontot fölerősíteni. Ezután jöhet a zakó. Legfontosabb a hajóskapitányi rangjelzés: a mandzsettánál a három aranyszegély és a váll-lap fölvarrása, ragasztása. A váll-laphoz vágjatok ki vastag kartonból két olyan formát, amilyet a mellékelt rajzon láthattok (2), vonjátok be alufóliával, oldalt aranyszegéllyel és a kikerekedő részen rojtokkal lássátok el. Ezen kívül a hitelesség kedvéért varrhattok rá foltokat vagy akár meg is lyukaszt- gathatjátok néhol. A zakó alá a bálon egy egyszerű kék-csíkos póló is megteszi. A munka nagy része ezzel meg is van, most már csak a nadrágra (ami persze jóval nagyobb, a szára jóval bővebb, mint ti vagytok) kell egy bíbor- vagy aranyszegélyt varrni. Hogyan merül le a tengeralattjáró? Nagyon egyszerűen. Kettős faluk van. Ha lejjebb akarnak süly- lyedni a tengerben, a két fal közötti tartályokat vízzel töltik meg. Ha fel akarnak emelkedni, sűrített levegővel szorítják ki belőlük a vizet. 100—200 méternél mélyebbre azonban nemigen szoktak merülni a tengeralattjárók, hogy ösz- sze ne Toppantsa őket a víz nyomása. A víznyomás ugyanis lefelé menet rohamosan nő. 200 méter mélyen mintha már 200 méteres vízoszlop súlya nehezednék minden irányból a tengeralattjáróra (a felszíni légnyomáson felül, de az itt elhanyagolható). Különleges bűvárhajók már az óceánok többezer méteres mélységeit is megjárták. Ezeknek olyan nyomást kellett kiáll- niuk, mintha egy hatalmas hidraulikus présbe fogták volna be őket. De utasaik ott is láttak eleven halakat, amelyek még ezt a roppant nyomást is el bírták viselni. Rajz és szöveg: Takáts Márton A többi már az öltözködés, ami bizony a mi esetünkben nem könnyű feladat, ugyanis a fél lábatokat a nadrág bő szárában észrevétlenül el kell tüntetni. Mi ezt akkoriban a rajzon látható módon oldottuk meg (3). És bár nem állítom, hogy kényelmes, ám igen célravezető és hihető módszer. A továbbiakban már csak a mankót kell magatokhoz vennetek, az övetekbe kardot, pisztolyt vagy pipát tűznötök és már indulhattok, akarom mondani: biceghettek is. Majd elfelejtettem! Az arcotokra fessetek szakállat — festett vattából ragaszthatjátok is — és egy fekete kendővel takarjátok le a fél szemeteket. Az inasoknak már jóval könnyebb a dolga, nem kell más, csak egy csíkos póló, egy térdnadrág, egy fehér harisnya, egy fejkendő, két jó nagy csatt, amit szalaggal a cipőtökre erősítetek, egy vörös rongy- gyal. És valami övbe dugható fegyver. Ha ezt mind magatokra öltitek és még borostát is pingáltok magatokra, akkor jelmezetek kész. Már indulhattok is kapitányotok nyomába. Tudod-e? Milyen állat a.. Muflon: Európa egyetlen vadju- ha. Őshazája Korzika és Szardínia szigete. A házijuh egyik őse. Champo: Nagyon finom húsú rákféle. Másnéven: scampi. Gyakori a norvég partvidéken és a Földközi-tengerben. Külseje hasonlít a folyami rákra. Okapi: Közép-Afrikában honos állat. A mocsaras őserdőkben érzi jól magát. A zsiráffélék családjába tartozik. Rokona a lónak és az antilopféléknek is. Zebu: A szarvasmarha rokona (magyarul: pupostulok). A púp a hátán egy táplálékraktározó zsírcsomó. Kínában és Japánban háziállatként tartják. Igavonásra használják. (A nagykőrösi Petőfi Iskola Firkász című lapjából) A gombakirály Volt egyszer egy sűrű, sötét, öreg erdő. Ebben az erdőben temérdek mindenféle gomba nőtt. Egyszer elhatározták: királyt választanak maguknak. Igen ám, de kit? Tanakodtak, tanakodtak, ki lenne a legalkalmasabb, végül kisütötték, hogy maga az erdész. El is mentek hozzá követségbe, és szépen megkérték, hogy legyen a királyuk. Hanem az erdész csak a fejét csóválta: — Köszönöm a tisztességet, de hát nekem egyéb dolgom van az erdőben. Meg aztán túl nagy is vagyok hozzátok. — Legyen hát a nyuszi a királyunk! — eszelték ki a gombák, újabb hosszas töprengés után, s megkérték a nyuszit, hogy királykodjék felettük. A tapsifüles szépen megköszönte, hogy rá gondoltak, de ő sem fogadta el a királyi rangot. — Én szeretek ugrándozni, futkározni, a gombakirálynak meg folyvást egy helyben kell állnia, méghozzá fél lábon. S hova tegyem akkor a másik három lábamat? Újra összeültek a gombák tanakodni, végül abban állapodtak meg, hogy közülük való legyen a király. No, de melyik a sok közül? A tinóru? Vagy a rizike? A rókagomba? Vagy a kucsmagomba? A csiperke? Vagy a pöfeteg? ... Abban megegyeztek, hogy az lesz a király, aki legméltóbb az uralkodásra. De ki a legméltóbb? — Én! — kiáltotta a légyölő galóca. — Senkinek sincs ilyen gyönyörű, gyöngyös skarlátkalpagja! És nekem mindenki engedelmeskedni fog, mindenki tudja, hogy a mérges gomba veszedelmes! — Épp ezért nem lehetsz király! — intették le a többiek a hencegő galócát. S ekkor a fák árnyas rejte- kében hirtelen megpillantották a barna sapkás, egyszerű, sose hivalkodó, halk szavú vargányát, aki mindig mindenkinek csak örömet szerzett. — Ő a legméltóbb! — kiáltozták a gombák, és szé- gyellték, hogy szerény külseje miatt már előbb nem gondoltak rá. így lett a vargánya a gombák királya. Mindenki örült — az erdész, a nyuszi, a mókusok meg a békák —, minden teremtett lélek a sűrű, sötét, öreg erdőben, csak a galóca mérgelődött. Még gönyörű, gyöngyös kalpagját is földhöz vágta volna — ha tehette volna. Paizs Tibor Február A tucatban a legkisebb darab s akár egy csitri-lány: szeles s konok, akár a vén kosok, az állítja: nem igaz, hogy a télnek egyszer vége lesz. A vers megközelítése IX. Metonímia Édesszájú — mondja az édesanya a nyalánkságokat túlzottan kedvelő csemetéjéről. A sárga irigység gyötri — hallhatjuk az irigy emberről a jogos kritikát. A gyászoló ember fekete bánatban tölti napjait. Ezek a sajátos szókapcsolatok erősen emlékeztetnek a metaforákra. Nem csoda, hiszen rokonai annak. Igaz, nem testvéri, hanem unokatestvéri fokon. Ezek is szóképek, de az összevonás nem két jelenség szoros külső vagy belső hasonlósága alapján jön létre, hanem jóval lazább kapcsolaté fogalmak, jelenségek névcseréje, illetve fogalomcseréje révén. Az ilyen típusú szóképek neve: metonímia. Az édesszájú szókép jelzője elsősorban a cukrokra, jófajta süteményekre utal s csak másodsorban gondolhatunk arra is, hogy fogasztásuktól valóban megédesedik a száj is. Még távolabbi kapcsolatot találunk Ady Endre egyik híres metonímiájában: ajkadon a nedves hazugság. Érdekes, az eredeti fogalmak minél távolabb vannak egymástól, a szókép annál élénkebb, a költői hatás annál meglepőbb. „A bánat? Egy nagy óceán. S az öröm? Az óceán kis gyöngye. Talán, Mire fölhozom, össze is töröm.” Petőfi kis, borongó, tűnődő verse éppen ezért olyan feszes, csattanóra hegyezett. A metonímia ugyanúgy, mint a metafora, háromféle módon képezhető: főnév főnévvel (bánatóceán), melléknév főnévvel (nedves hazugság) és ige főnévvel (dalol az erdő). Zászlós Levente GYERMEKREJTVÉNY 4 3. 3 fi 5 €> 4 4 40 44 a 45 15 4=4 44 20 a* 22 25 2M 23 lb 2» 24 30 34 21 33 3*4 3536 3» 3q HO *14 M2. H*> HM M3 *46 *4 M6 Gyerekek! Visegrád után kompra szálltunk és kikötöttünk a Duna bal partján, innen barangoltunk tovább egészen Szobig, az országhatárig. Vízszintes: 1. Dalszínház. 6. Angol névelő. 9. Deszka, palló németül (Diele). 14. Verőcemaroson itt látható Gorka Géza, Kos- suth-díjas keramikus gyűjteménye. 15. A cin régies neve. 17. A macska farka. 18. Ez az alkohol, a faszesz. 19. Páros vese! 20. Csak belül lila! 21. A tenger angol neve (SEA). 23. Őrölés. 24. Visszaért! 25. A mohamedánok szent könyve. 26. Néma Maris! 28. Község a Mátrában, XIV. századi várrommal. 29. A csónak része. 30. Antimon vegyjele. 32. A halastó páros betűi! 34. Abaliget határai. 35. Osztrák, svéd és magyar autójel. 37. A dunai táj legnagyobb festőjének, Szőnyi Ispánnak képei Zebe- gényben láthatók ebben a kiállítási teremben. 41. Ilona röviden. 42. Fejetlen rák! 43. Zavaros bor! 44. Kőbe, fába vés. 45. A méhek gyártják. 46. Hazánk legmagasabban (274 m) fekvő városa. 47. Nulla. 48. Boráról híres spanyol kikötőváros. Függőleges: 1. Tudálékosan bölcselkedik. 2. Az eper belseje. 3. Község a Tarra folyó mentén. 4. Repeta. 5. Jordánia fővárosa. 6. ... — garten, a bécsi állatkert. 7. Szobon található étterem, a környék egyik legrégibb vendégfogadója, a XVIII. században építették. 8. Fiúnév. 9. Az ellenség rombolása, fosztogatása. 10. Fűszerezi az ételt. 11. A fekete egynemű betűi. 12. A falu vége. 13. Nagymaroson, a Duna-parton ál! Kassák Lajos özvegyének nyaralója. Ebben a kertes házban szép képzőművészeti gyűjtemény látható. Az épület Kassák Lajos ... jelzőt kapott. 16. Nemes gáz. 20. Vaj is van ilyen. 33. Dumas testőreinek egyike. 24. Súlyos lelki megrázkódtatás az orvosok nyelvén. 26. Motyog, gagyog. 27. Katonai roham németül. 31. Minden ember legfőbb vágya. 33. Kettes találat a régi lottóban. 34. Szép Ernő drámája. 37. Az utó párja. 38. Hőemelkedés. 39. Szélhárfa. 40. Egy ideig. Gyerekek! A dőlt betűkkel szedett sorok megfejtését, a többi januári megfejtéssel együtt — egy levelezőlapon — február 10-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. Már egyetlen heti helyes megfejtéssel is lehet nyerni!
