Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-06 / 31. szám
i PEST MEGYE/ HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. FEBRUÁR 6., SZOMBAT 3 Szemtelenség Nyíró Sándor, az MSZMP alelnöke a párt minapi sajtótájékoztatóján aggódásának adott hangot a szélsőjobboldali erők „elszemtelenedése miatt”. Éppen ezért— jelentette be — az MSZMP támogatja a Demokratikus Charta vasárnapra meghirdetett fórumát. Magyarul: az MSZMP is ott lesz — csakúgy, mint a Charta őszi tüntetésén — a demonstráción. Reméljük, a televízió Esti Egyenlege bemutatja majd, amint a színpadon Thürmer Gyula és Komád György, a két nagy politikus, vagy éppen Nyíró' Sándor és Tamás Gáspár Miklós, a két nagy gondolkodó kéz a kézben üdvözli a tomboló közönséget, felmutafta a győzelem „V” jelét.-dégéParlamenti program Szabad György, az Országgyűlés elnöke ismertette a Parlament plenáris ülésének jövő heti várható programját. A T. Ház dönt kilenc különböző alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban való tárgyalásáról. Folytatódik a vita a Zimányi Tibor és Zétényi Zsolt MDF-es képviselők törvényjavaslatáról, a Gépjármű Felelősségbiztosítás Kárrendezési Alap. valamint a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság létrehozásáról. Szerepel a napirenden többek között a nyugellátások emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat, a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni nyilatkozat, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat. MDF-akadémia A magyarság elsősorban törökös eredetű A honfoglaláskor! magyarságnak mintegy fele törökös eredetű volt, s körülbelül csak tizenöt százaéka finnugor. Mára a Finnugor jelleg alig néhány százalékra csökkent, míg a törökös aránya lényegében megmaradt — összegezte kutatásai eredményét csütörtök este az MDF akadémia összejövetelén Henkey Gyula antropológus. A neves tudós a közhiedelemtől eltérő állítását — vagyis, hogy a magyarság törökös eredetű — több mint harmincegyezer felnőttön végzett embertani vizsgálatára alapozza. (Embertani adat- gyűjteménye egyébként messze a legnagyobb a világon.) Mindenekelőtt néhány alapfo- galommal-adattal ismertette meg hallgatóságát Henkey Gyula. Elmondta, hogy a mai Magyarországon élők átlagmagassága minden évben több, mint azelőtt volt, s így ma a magyarság a magyarság már a magas termetű népek közé tartozik. A szemszín tekintetében nem vagyunk egységesek, ellentétben az orrhát formájával, és a hajszínnel. Ez utóbbira egyébként a barna és a fekete a jellemző. Budapest és a nagy ipari városok lakossága kevertnek mondható, míg a falvak és a mezővárosok lakói embertani szempontból „európai mércével métve" is rendkívül egységesek! A törökös és a finnugor jellegen kívül a honfoglaló magyarokra még néhány százaléknyi mediterrán, nordikus, dínári, kaukázusi, szláv, és egyéb jellemző is volt. Nem tartható tehát az a Habsburgok, majd a Szovjetunió által támogatott, elsősorban ideológián, s nem tudományon alapuló álláspont, amely szerint a magyarság finnugor eredetű. (A Habsburgok célja a téveszme terjesztésével a magyarság elszigetelése volt, a szovjet álláspont oka pedig a „hagyományos” orosz—török ellentét.) A magyarság törökös eredete nemcsak az embertani vizsgálatok alapján állítható — szögezte le a tudós. A régészeti leletekből megismerhető honfoglaláskori művészetünk, kultúránk is ezt az állás- potot támasztja alá. Akárcsak a népzenei kutatás, a magyar néphagyományok. A fenti állítással — vagyis a magyarság törökös eredetével szemben ellenérvül leggyakrabban a nyelvünket szokták fölhozni, amely vitathatatlanul finnugor alapú. Henkey Gyula szerint azonban ennek nem a származás az oka, hanem az, hogy a többféle török törzsből összeolvadt magyarság az erdőövezetben, élő ugorokat is meghódította. A kétféle éltmódot követő népcsoport keveredett, s ennek során a gyermekek természetszerűleg az anyák nyelvét tanulták meg, mivel a nomád életmódot követő török őseink a lácsjukkal keveset érintkeztek. A szkítákkal (népies nevükön: szittyákkal) való rokonságunk szintén nem csupán a romantikus álmodozás körébe tartozik — szögezte le a tudós. Ők is — akárcsak a szarmaták, valamint az alánok — a török népekbe olvadtak, s így az őseink között találhatóak. Nem látja viszont bizonyítottnak — igaz teljesen elvethetőnek sem — Henkey Gyula a sumer rokonságot. E kérdés tudományos eldöntéséhez még további régészeti kutatásokra volna szükség. Mint ahogy arra is szükség volna, szögezte le a tudós, hogy a török tanszék végre ismét visz- szakerüljön a bölcsészkar épületébe, s így a történelem szakos hallgatók a tudománynak e területén is jobban elmélyedhessenek. így több lehetőség nyílna arra, hogy a magyarok származásával kapcsolatban az ideológia helyett végre valóban a tudományé legyen a döntő szó. Hardi Péter Kormányszóvivői tájékoztató Veszélyben a Szigetköz ivóvize A kormány csütörtöki ülésén megtárgyalta és elfogadta Kupa Mihály pénzügyminiszter előterjesztését az állam- háztartás 1994—1996 közötti konszolidációjáról — mondta Juhász Judit kormányszóvivő szokásos pénteki sajtótájékoztatóján. A kabinet döntése szerint az állam- háztartási reform konkrét kérdéseinek kidolgozására racionalizálási bizottságot kell létrehozni. A kabinet áttekintette a Szigetköz vízközmű-ellátásának, fejlesztésének helyzetét. A bősi vízlépcső üzembe helyezése során végrehajtott Duna-elterelés — az úgynevezett „C-variáns” — miatt bekövetkezett talajvízszint- süllyedés és a áramlási viszonyok megváltoztatása' veszélyezteti a térség vízbázisainak állapotát, és ezzel csaknem 250 ezer ember egészséges ivóvízzel való ellátását. Ezért a kormány kötelezte a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert, a pénzügyminisztert, a belügyminisztert, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert, hogy készítsenek előterjesztést a Szigetköz vízközmű fejlesztéséről, ez év június 30-ig tervezetet a teljes csatornahálózat megépítésére. A bősi vízierőmű üzembe helyezésével kialakult veszélyhelyzet elsősorban a még vízközművel nem rendelkező települések vízellátását veszélyezteti, de károsan hat a teljes szigetközi ivóvízbázisra, illetve a potenciális ivóvízkészletekre is. A kormány ezen kívül tárgyalt a közszolgáltató vállalatok pénzbeszedési lehetőségeiről a gazdálkodó szervezetekkel szemben. A kabinet úgy döntött, hogy felül kell vizsgálni a víz- és csatornaszolgáltatásra vonatkozó szolgáltatási kényszer jogszabályi előírásait és tervezetet kell készíteni annak szűkítésére. Juhász Judit megemlítette: tavaly a MÁV, a Matáv, a Gázszolgáltató és a Vízművek kintlévőségei meghaladták a 30 milliárd forintot, s tovább nőttek a lakossági és közületi tartozások. A kormány meghallgatta az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatóját az állami ellenőrző szervek 1992. évi tevékenységéről. A beszámolóban elhangzott, hogy a rendőri szervek csak részben tudnak megfelelni a gazdasági átalakulással kapcsolatos negatív jelenségek elleni fellépést sürgető elvárásoknak, mivel a hatáskörükbe utalt jogellenes magatartások elleni hatékony fellépés csak az ellenőrzésre hivatott állami szervek közreműködésével lehetséges. A kormány nehezményezi. hogy egyes állami ellenőrző szervek egyetlen esetben sem tettek feljelentést. Juhász Judit a sajtótájékoztatón közölte: Antall József miniszterelnök, aki — mint ismeretes — influenzás beteg, már jobban van, de ettől függetlenül nem kerül sor pénteken a kormányfő és a 36-os frakció, illetve a KDNP közötti tárgyalásra. A megbeszélés későbbi időpontja még nem ismeretes. Csalódás a Városházán A Fővárosi Önkormányzat csütörtöki közgyűlésén az ellenzéki pártok politikai játszmájukkal, a róluk alkotott kép javítása érdekében akadályozták meg a BKV-tarifák emelését — állapította meg Schneller István főpolgármester-helyettes tegnapi sajtótájékoztatóján. Az elszenvedett kudarc ellenére a főpolgármester-helyettes feltétlenül szeretné újratárgyaltatni ezt a témát, mivel áremelés nélkül a tömegközlekedés jelenlegi színvonala sem tartható fenn. Emellett hangsúlyozta azt is, hogy a napokban zajló nemzetközi hitelfelvételi tárgyalások eredményességének is egyik előfeltétele a tarifaemelés. A sajtótájékoztatón Hajdú György, a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat vezérigazgatója örömmel állapította meg, hogy a több mint 500 fővárosi tanintézetben egy hónapja megkezdődött szelektív hulladék- gyűjtési akció általuk sem várt jó eredményeket hozott. Eddig 5 tonna szárazelem gyűlt össze, amelyet rövidesen útnak indítanak az aszódi hulladéktározóba. A vezérigazgató elmondta azt is, hogy igény esetén tovább bővítik a szelektív gyűjtés). Kitüntették SzerváTibort Mint beszámoltunk róla, Szervátiusz Tibor politikai okokra hivatkozva nem volt hajlandó Göncz Árpád kezéből átvenni magas kitüntetését, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. Tegnap délután Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter nyújtotta át a művésznek a díjat. Vimola Károly felvétele Tábori lelkészek konferenciája Befejeződött pénteken az európai és észak-amerikai vezető tábori lelkészek február 1—5. között Budapesten tartott IV. konferenciája. A tanácskozásra 25 országból több mint 70 delegátus érkezett; jelen volt több kö- zép-kelet-európai ország, katonák lelki gondozásának előkészítésével, szervezésével foglalkozó egyházi és katonai szakembere is. Az eszmecserén arra kerestek választ, hogy a tábori lelkészek, a különböző egyházak és felekezetek hogyan szolgáljanak a társadalmi változások és a konfliktusok idején. A tanácskozás résztvevői találkoztak és eszmecserét folytattak a magyarországi egyházak, vallásfelekezetek vezetőivel, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Magyar Honvédség vezető tisztségviselőivel, tábornokaival és tisztjeivel. Vett-e Thürmer cukrot? Thürmer Gyula miután befejezte négynapos kubai látogatását, nyilatkozott. Példamutatónak nevezte a szigetország ragaszkodását a függetlenséghez és a szocialista rendszerhez. Isten tudja, de ha már szigetországról és ragaszkodásról van szó, számomra sokkal megnyerőbb az angolok ragaszkodása hagyományaikhoz, avagy a japánok ragaszkodása ahhoz, hogy szinte mindenben, ami technika, majd megmutatják a világnak. A kubaiak ugyan, mint azt a magyar politikus kifejtette, hűek szocialista elveikhez, igaz a népnek vannak mindennapos gondjai, a viszonyok pedig szinte háborúsak. De az elvhűség! No, ezt mi is nagyon jól ismerjük. Volt benne részünk, ám igaz: parttalan kommunista pártok — főképp, amelyek vidám barakokban működtek — ma sokakkal elhitetik, az volt a jobb. Éppen ezért lennék kiváncsi arra, hogy vajon Thürmer Gyula miket mondott Fidel Castró- nak. vagy az ifjú kommunisták vezetőjének, Roberto Robainának a magyar belpolitikai helyzetről? Akinek van fantáziája, sejtheti. Nyilván le lett ez a rendszerváltozás, meg a többpárti demokrácia festve. Kár, hogy arról nem szól a híradás, vajon mennyi cukrot vásárolt Kubában Thürmer, aki, mint tudjuk, szeret agrár termékeket adni, venni, s e cukrot mennyivel vette drágábban, mint ameny- nyibe a világpiacon kerül, merthogy évtizede. ken át ez így volt. Támogattuk Castróék ragaszkodását a szocialista rendhez. _______________(Vödrös)
