Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-06 / 31. szám

----------------;---------------­P EST MEGYEI HÍRLAP SZÍJKEBB HAZANK 1993. FEBRUAR 6.. SZOMBAT A biztosító megjutalmazta a rendőröket Felgyújtották a pékséget Napjainkban, amikor olyan sok szó esik arról, hogy drágul a kenyér, és a kiskeresetűek, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, gondosan beosztják a karéjokat, különö­sen megdöbbentő arról értesülni, hogy olyan emberek is vannak akik a mindennapi táplálék megsemmisítésé­vel akarnak nyerészkedni, horibilis összegekre szert tenni. Ilyen ügyet, egy nagy biztosítási csalást lepleztek le a közelmúltban a Pest megyei rendőrök. Jó kenyeret tud sütni a mag­lódi pék E. Antal, akinek a termékeit nemcsak a helybe­liek vásárolták. Jöttek a ve­vők a környékbeli falvak­ból, sőt olykor a fővárosból is. Gyarapodott is az ügyes kisiparos annak rendje és módja szerint. Az elmúlt években létrehozta a Deliká- tesz GMK-t és malmot is épített Sülysápon. Mindezt pedig a manapság szokásos vállalkozói hitelfelvétel se­gítségével. Hatalmas hitelek Hat évvel ezelőtt felvett 9 és fél milliót, azután 1989-ben 26 milliót, majd újabb hatal­mas összegeket. A hitel fedezetéül jelzálog került a kisiparos maglódi há­zára, a pékségre, és a sülysá- pi malomra is. Úgy látszik, hogy a pék valamiképpen el­számította magát, de talán a hitelintézetek szakértői sem mérték fel kellően, hogy hová adják a milliókat. Az üzlet ugyanis nem ment olyan jól, hogy fedezni lehes­sen belőle a törlesztéseket. A pék ekkor gondolt egy merészet, mégpedig azt, hogy ha történetesen leégne az általa 35 milliós értékre tartott péküzem, akkor meg­kapná a pénzt a biztosítótól, és „tiszta lappal indulna”. A gondolatot tett követte. Fel­kereste a korábban már több­ször is büntetett tápióbicskei L. Andrást, és hasonlókép­pen börtönviselt fiát. Meg­egyezett velük, hogy végez­zék el a piszkos munkát, azaz gyújtsák fel a pékséget. Ter­mészetesen nem kívánta in­gyen közreműködésüket a tervezett csalásban, hanem nekik ígérte a biztosító által majdan kifizetendő összeg tíz százalékát. Ez pedig a becslések szerint 3 és fél mil­lió forint lett volna. Idősebb L. András elvál­lalta a dolgot, és újabb társa­kat is keresett. Táviratot kül­dött Miskolcra a két O. test­vérnek: Józsefnek és Zoltán­nak, hogy jöjjenek, mert nagy pénz van kilátásban. Főpróba a disznóperzseló'vel Összeállt tehát a csapat, ké­szen arra, hogy E. Antal óha­jának megfelelően felgyújt­sák az üzemet. A pék sem tétlenkedett, többszáz liter gázolajat szállított az üzemé­be, ahová gázpalackokat is vittek, majd szétszórták a zsákokból a lisztet, hogy gyorsabban terjedjen a tűz. Még főpróbát is tartottak a disznóperzselővei, hogy min­den jól menjen, majd a követ­kező napon már lángokban állt a maglódi pékség, és rob­banás remegtette meg a föl­det. A tűzoltók azonnal a hely­színre siettek, és nagy erővel láttak hozzá a szomszédokat is veszélyeztető lángok meg­fékezéséhez. Erőfeszítéseik­nek köszönhető, hogy bár nagy kár keletkezett, az érté­keknek csak egy része sem­misült meg. A szakértői vizs­gálat pedig azt bizonyította, hogy szándékos rongálás, közveszély okozás történt. A tettesek hosszú ideig nem kerültek elő, és időköz­ben E. Antal, akinek a kama­tokkal együtt közel 100 mil­lió forintra rúgott a tartozá­sa, szeretett volna pénzt látni a biztosítótól. A Hungária kárbecslői 5 millió forintos kárt állapítottak meg, a pék szerint ennek az ötszöröse járt volna neki... Több pénzt követeltek Időközben az akció résztve­vői közül a két O. testvér, akik L. Andrástól, tápióbics­kei megbízójuktól 150 ezer forintot kaptak előlegben, újabb összegeket követeltek. Mégpedig levélben, ami a rendőrök kezébe került, akik az idő múlásával sem adták fel a reményt, hogy fény de­rül az ügyre. Bár a pékség tulajdonosa jelenleg sem hajlandó beis­merni, hogy ő adta a megbí­zást, bizonyítékok szolgál­nak ellene. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a vizs­gálatot lezárta, és vádemelé­si indítványt tett az ügyész­ségnek. A Hungária Biztosító Pest megyei igazgatóságának a vezetője dr. Hideg Miklós február 4-én a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon kö­szönte meg a kiemelkedő munkát végző rendőrök tevé­kenységét. Az ORFK-val tör­ténő együttműködési megál­lapodás alapján, dr. Komáro­mi István ezredes Pest me­gyei rendőrfőkapitány jelen­létében pénzjutalmat adott át Solymosi András őrnagynak, Kovács Lajos századosnak, és Kűri László főhadnagynak. Gál Judit Közösségi összefogással Uj klubház rri • • J •• Tokolon Tököl gazdagabb lett egy tízmillió forintot éró' épülettel Tökölről jövet kissé féltéke­nyen jegyzik meg a szomszéd település polgármesteri hivata­lában: persze, ott több minden történik, mint itt. Bevallom, ezen eddig nem gondolkodtam. De való igaz, Tökölre mindig szívesen me­gyek, mert ott általában jó hí­rekkel fogadnak. Mintha a rossz dolgokat nem engednék a falu lakosai a közelükbe férkőz­ni: az élet napos oldalával van­nak elfoglalva. Most ismét megvalósult va­lami az önkormányzat, a lakos­ság és egy vállalkozó jóvoltá­ból: felépült az új klubház a sportpálya mellett. A tököliek régi vágya volt, hogy a negy­ven éve épült, elhanyagolt álla­potú két öltöző helyére új klub­ház épüljön, de soha nem volt elég pénz ennek az elképzelés­nek a megvalósításához. Most viszont az önkormányzat ötleté­nek és az azt megvalósító vál­lalkozónak köszönhetően való­ra válhatott a régi álom: az épü­letet már át is adták a falu lakói­nak és a sportkörnek. Az önkormányzat és a vállal­kozó között létrejött megállapo­dás arról szólt, hogy a vállalko­zó saját költségén, az önkor­mányzat területén megépíti a klubházat, az alsó szinten öltö­zőkkel és szertárral, a felső szinten étteremmel, amely a klubhelyiség szerepét is betölti. A megállapodás szerint az épü­let az önkormányzat tulajdona, viszont a vállalkozó húsz évig bérleti díj fizetése nélkül üze­meltetheti az éttermet. Időközben azonban a vállal­kozónak elfogyott a pénze, nem tudta befejezni az épüle­tet. Ekkor az önkormányzat anyagilag is hozzájárult az épít­kezéshez, így viszont tíz évre csökkentették az ingyenes bér­letet. Bár az építkezés a vállalko­zó pénzéből indult. Tököl lako­sai is részt vettek a munkában. A tető megépítése, a faszerke­zeti és kőművesmunkák, a köz­ponti fűtés kivitelezése közös­ségi összefogással, óriási mére­tű társadalmi munkával valósul­hattak meg. Az érdekes ötletnek, a figye­lemre méltó megoldásnak kö­szönhetően így most az önkor­mányzat tulajdonában van egy tízmillió forintot érő épület, a sportkedvelők pedig kulturált körülmények között hódolhat­nak szenvedélyüknek. Halász Csilla Az öltözők fölött üzemelő étterem egyben a klubhelyiség sze­repét is betölti. Nemcsak a sport, de a tervezett különböző összejövetelek, rendezvények is hozzájárulnak majd a közös­ségteremtéshez Hancsovszki János felvételei Kötetlen beszélgetés Kálmán Attilával Visszaesett az oktatás színvonala Alaptőke-emelésre készültek A közelmúltban vegyes tu­lajdonú lett a Pest Megyei Villanyszerelő-ipari Kft. is, ami újabb, kedvező változá­sokat eredményezhet életé­ben. Tavaly, szeptember ele­jén alakult át a vállalat kor­látolt felelősségű társaság­gá, az Állami Vagyonügy­nökség által meghatározott, százmillió forintos alaptőké­vel. Az AVÜ része a va­gyon hetvennyolc százalé­kát tette ki, amit a napok­ban vett meg a belga Labri- com Group két leányvállala­ta — fele-fele arányban — a Fabricom S. A. és a Const­ruction Soudee.Az adásvéte­li szerződést már aláírták, a belga cég befizette a vételá­rat, remélhető tehát, hogy a kisfeszültségű berendezé­sek szerelésével, az ipari vil­lanyszereléssel, az elektro­mos elosztó berendezések, valamint a nagyfeszültségű oszlopok gyártásával foglal­kozó kft. tevékenységi köre bővülni fog. Megrendelőkre számíthat a jövőben is, és továbbra is lesz munkája a cégnél dolgozó, közel két­százhatvan embernek, a bu­daörsi és a nagykátai gyár­tóüzemben. A belga Fabricom Group képviselőjétől, James Gor­don Corbett-tő\ azt kérdez­tük, miért esett választásuk hazánkra, és erre a megyei vállalatra? — Erre egyszerű a vá­lasz — mondotta a belga cég képviselője. — Politi­kánk része az, hogy külföl­di országokra is kiterjeszt­jük tevékenységünket, amel­lett, hogy a hazai piac nagy részét is ellátjuk. Vizsgálat alá vettük a kelet-európai országokat, és Magyaror­szágot több szempontból is előnyben részesítettük. Az itteni tulajdon — és köl- csönviszonyok hasonlíta­nak leginkább a miénkhez, mint ahogy a Pest Megyei Villanyszerelő-ipari Kft. te­vékenysége is szinte meg­egyezik az egyik elektro­mos részlegünkével. Termé­szetes volt, hogy hasonló profilú céggel vegyük fel a kapcsolatot. — Milyen változásokat jelent az új helyzet a kft. te­vékenységét illetően? — Új technológiát szeret­nénk idehozni, és ha igény mutatkozik rá, új adminiszt­ratív módszereket is megho­nosítanánk. A kft. pénzügyi megszilárdítását szem előtt tartva, szeretnénk tevékeny­ségét kiterjeszteni, és ha a piac lehetővé teszi, moder­nizáljuk a munkát, a gyár­tást. A működőképesség fenntartása érdekében elkép­zelhető, hogy hamarosan felemeljük a cég alaptőké­jét. Ha erre a későbbiekben is szükség lenne, ismét élünk e lehetőséggel. Sze­mélyi változásokat — bele­értve a vállalat vezetését is — nem tervezünk. J. SZ. I. (Folytatás az I. oldatról) A továbbiakban az államtit­kár szólt arról, hogy amennyi­ben jövő év január 1 -jén beve­zetnék a közalkalmazotti bére­zést, óvatos becslések szerint is legalább harmincöt milliárd forint kellene hozzá. Most próbálják előteremteni ezt az összeget. A tárca törekszik ar­ra, hogy ez az elképzelés meg­valósuljon. De egyelőre még felelőtlenség lenne bármiféle ígéret. Kálmán Attila akként véle­kedett, hogy pillanatnyilag a pedagógus-munkanélküliség nem annyira égető gond — jóllehet, az is szomorú, ha egy kolléga kerül az utcára —, mint ahogy azt egyesek pró­bálják feltüntetni. A mintegy háromezerháromszáz állásta­lan kartárs között tartják szá­mon a képesítés nélkülieket is. Ők voltaképpen nem vég­zett pedagógusok. Körülbelül hétezer nyugdíjas tevékenyke­dik a pályán, valamint négye­zer üres állás betöltetlen. Csaknem tíz-tizenegyezer helyre lehetne elhelyezkedni. Igen ám. de nincs lakás vagy éppen a pályázónak megfele­lő szak. A politikus a Regionális Oktatási Központ (ROK) kap­csán rámutatott egy-egy szak­értő reprezentatív felmérése­ket végez az oktatási intézmé­nyekben. Megnézi, hogy az is­kola milyen tantervet használ, van-e programja, létezik-e is­kolaszék és diákönkormány­zat, milyen tankönyvekből ta­nítanak stb. A tapasztalatok alapján jelentés készül a mi­niszternek. Mert tudni kell, hogy a bevezetett törvények­ből. tantervekből mi hogyan válik be a gyakorlatban. Visz- szajelzés híján a tárca aligha módosíthatna. A szakértő nem azért megy egy intézménybe, hogy bárkit elüldözzön a pá­lyáról. Viszont ki lehessen hív­ni, ha például az önkormány­zat el akar küldeni valakit al­kalmatlanság címén. A szakér­tő esetleg megvédi a pedagó­gust — ha netán rosszindulat motiválná az indokot —, vagy ha valóban alkalmatlan, azt is bebizonyítja. Az államtitkár szerint a nyolcosztályos iskola nem volt feltétlenül rossz. Hiszen a korábbi esztendőkben a ma­gyar gyerekeket a világátlag felett jegyezték matematiká­ból, kémiából, énekzenéből, elsők voltak fizikából, biológi­ából. Viszont körülbelül öt­hat éve alaposan visszaesett Magyarországon az oktatás színvonala. A nagy szabadság­gal néhány kiváló iskola és ta­nár ragyogó eredményeket tud(ott) elérni. Viszont a több­ségnek ez nem sikerül(t). Az előadó kitért arra is, az iskolának nem az a célja, hogy a vizsgára készítsen fel. Ma már a gyereket nem lehet megtanítani annyi ismeretre, amire később szüksége lenne. Elsősorban az ízlést és gondol­kodást kell formálni. S az szá­mít, hogy az intézmény mit fejlesztett azon a diákon, aki az épület falai közt elkezdte a tanulmányait. Inkább a képes­séget, tehetséget célszerű mér­ni, s nem a lexikális tudást. Kálmán Attila elmondta, biztos, hogy lesz Nemzeti Alaptanterv. Kétségtelen, hogy a harmadik és negyedik változatnak is voltak értékei és hiányosságai. A NAT 4 szemléletében nagyon jó — a gyógypedagógia rész szenzáci­ós —, de egyenetlen, vannak kidolgozatlan pontjai. F. F.

Next

/
Thumbnails
Contents