Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-04 / 29. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1993. FEBRUAR 4., CSÜTÖRTÖK Van elég liszt Továbbra is megfelelő meny- nyiségű liszttel látja el a sütőipart és a pékségeket a Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, amely a főváros és környéke kenyérszükségletének több mint 50 százalékához biztosítja a nyersanyagot. Korábban többnyire túlkínálat jellemezte a lisztpiacot, most viszont a konkurens vállalatok visszavonultak, így az ellátásból a Pest megyei vállalat nagyobb arányban veszi ki a részét. A napi ezer tonnányi liszt előállításához korábban fők'pni -Ív j-Pöiz-ír/T! Keni dZ rvnv;iuiv/i v fel az őrölni való búzát, most inkább a dunántúli megyékből vásárolnak. Ott nagyobb a kínálat, a keleti határokhoz közel ugyanis a felesleges készleteket az ottani forgalmazók már eladták a volt Szovjetunió tagállamainak. így is van azonban elég búza, a minőséggel viszont baj van. A beszállításoknál elsősorban a közúti fuvarokat veszi a vállalat igénybe, 200 kilométeres körzetből ugyanis a teherautók olcsóbban szállítanak, mint a MÁV. A Pest megyei vállalat belső intézkedései nyomán takarékosabbá vált a gabona őrlése, így más vállalatoknál 10-20 százalékkal olcsóbban kínálhatja a lisztet. Saját budapesti bolthálózatában és a ceglédi üzletében a kenyér- és a gabonaipari termékek fogyasztói ára is alatta marad az átlagosnak. Az egyiket gyermekgyilkos alapította Ne támogassuk a veszélyes szektákat! Az emberjogi, kisebbségi és vallásügyi parlamenti bizottság ezekben a hetekben tárgyal arról, hogy miként ossza föl a törvényhozás az egyházakat megillető' költségvetési összeget. Tóth Albert MDF-es képviselő' avval a javaslattal állt elő a bizottság múlt heti ülésén, hogy négy kisegyház ne kapjon az állami támogatásból. A képviselőt arról kérdeztük, milyen megfontolások vezették javaslata megtételében. — Valóban előálltam a bizottsági ülésen azzal a javaslattal, hogy négy, úgynevezett destruktív szekta, nevezetesen a Krísna-hívők, a Jehova tanúi, a Scientology Egyház és a Magyarországi Egyesítő Egyház (a moonis- ták) ne kapjon állami támogatást. Azért, mert bármilyen jeieriiékieien összegű pénzt kapnának az említett szekták, azzal elismernék működésük jogosultságát. Márpedig ezek a szekták olyan elveket hirdetnek és valósítanak meg a behálózottak, elsősorban fiatalok között, amelyek társadalom-, demokrácia- és alkotmányellenesek. A hatályos jogszabály egyébként nem kötelezi az országgyűlési képviselőket arra, hogy minden egyháznak, felekezetnek, csoportosulásnak támogatást adjanak a költségvetésnek az egyházak számára elkülönített keretéből. — Nem volna-e helyes hazánkban is bevezetni azt a nemzetközi gyakorlatban már kipróbált módszert, amely szerint az adófizető polgárok maguk dönthetnék el, hogy az általuk befizetett összegből melyik egyház kapjon támogatást? — Ezt az elképzelést mindenképpen támogatni tudnám. Amíg azonban nem születik erről törvény, addig az országgyűlési képviselőknek lelkiismereti kötelességük, hogy az adóból befolyt összegről az állampolgárok akaratának megfelelően döntsenek. — Ön rendkívül súlyos vádakkal, társadalom-, demokrácia-, sőt alkotmányellenességgel illeti a szektákat. .. — Hadd idézzek Ursula Zöpfel tudományos kutató, a leverkuseni szektavédelmi központ vezetőjének egyik előadásából: „...a destruktív kultuszoknál demokráciaellenes, fasisztoid célokkal állunk szemben, amelyek az ember alapvető jogai, s amelyeket a jelenlegi törvények teljes semmibevételével hatályon kívül helyeznek. Ahol embereket árucikként kezelnek és csupán a kultusz gyarapítására használnak, ahol házastársat kiutalással kap az ember, a családi kötelékeket szétszaggatják és a gyermekek a szekta tulajdonába mennek át, ott az emberi méltóságot lábbal tiporják. A rabszolgaságot több mint 100 évvel kihalása után a destruktív kultuszok vezetik be ismét. Az áldozatok gyermekeink és unokáink, akiket a 20. század rabszolgáivá tesznek. Emberi méltóságunk megóvása és helyreállítása egy demokratikus állam legfontosabb kötelességei közé tartozik.” Németországban egyébként a krisná- soknak fegyverraktáruk volt egészen addig, amíg a rendőrség fel nem számolta azt. Ugyancsak az ő tanításukban szerepel az a tétel, amely szerint az öngyilkosság nem elvetendő. Az Európa Tanácsnak az 1991-ben tartott egyik parlamenti közgyűlésén, a különböző országokban megtörtént konkrét b!Lncse!ekménveket hoztak föl példáknak, s védelmi intézkedéseket ajánlanak az államok törvényhozásainak. — Vagyis nem elég a törvény-, sőt alkotmánysértés ellen, ha az összesen 1,4 millió forintot megvonják tőlük. Már csak azért sem, mert külföldről bőven tudják pótolni a szekták a meg nem kapott összeget... — Ezeknek a szektáknak valóban hatalmas vagyonuk van. A moonisták és a szci- entológusok például külföldön többszáz vállalatban, intézményben érdekeltek. A szcientológusokat Kanadából már kitiltották, mert bebizonyosodott, hogy csak azért alakultak meg, hogy adómentességet élvezzenek. Természetesen szükség volna törvényi védekezésre is ellenük. Egyelőre azonban sajnos a liberálisan gondolkodó ellenzékkel kell megküzdeni azért, hogy az említett összeget ne utalják át ezeknek a destruktív szektáknak. A liberális politikusoknak ugyanis elegendő az, hogy ezeket a szektákat bejegyezték a Cégbíróságon, amely azonban nem vizsgálja meg tüzetesebben ezeknek a csoportoknak a működését. Mindössze azt a néhány szép frázist olvassák el, amely a bejelentési íven a célkitűzés rublika mellett szerepel. Ezekből például nem lehet megtudni azt, hogy a Krisna-hívők szektáját egy olyan gyermekgyilkos alapította Amerikában, aki tettéért harminc évnyi börtönbüntetést kapott. A pénz megvonása tehát csak elvi kinyilvánítása volt annak, hogy a politika nem támogatja e szektákat. Gyakorlati intézkedésre csak akkor van lehetőség, ha a jelenleg hatályos jogszabályok módosulnak. Szigorítani kellene például az egyházalapítás feltételét, a nevetségesen alacsony százfős taglétszámot, mint alsó határt, föl kellene emelni legalább tízezerre. A Cégbíróságnak vizsgálnia kellene a külföldről beszivár- 'gó csoportok ideológiáját és tanítását is. Ehhez egy szektakutató központ felállítása szükségeltemé. Amíg ez megtörténik, addig a Cégbíróságnak véleményezést kellene kérnie ezekről a csoportokról a külföldön már működő szektakutató központoktól. Hardi Péter Módosított törvény Emelkedik a családi pótlék A BEMOSZ közleménye Színesedő közoktatás Az iskola szolgálat A családi pótlékról szóló 1990. évi törvényt módosító, az Országgyűlés által kedden elfogadott törvény a családi pótlék havi összegét gyermekenként január 1-jétől visszamenően egységesen 150 forinttal emeli meg. Ennek megfelelően az egygyermekes családoknak 2750 Ft, az egygyermekes egyedülállóknak 3250 Ft, a kétgyermekes családoknak gyermekenként 3250 forint, a kétgyermekes egyedülállóknak gyermekenként 3750 forint, a három- és többgyermekes családoknak gyermekenként 3750 forint, valamint a három- és több- gyermekes egyedülállóknak 3950 forint jár. A törvény általában megszünteti a javítóintézetben, illetve a büntetés-végrehajtási intézetben töltött időre a családi pótlék-jogosultságot, kivételt képeznek ez alól az államilag gyermek- és ifjúságvédő intézetben nevelt gyermekek, akiknek a családi pótlék összege 3250 forint. Ezt az összeget az állami gondoskodás alatt álló kiskorú számára a gyermek- és ifjúságvédő intézet vezetője köteles gyámhatósági fenntartásos betétben elhelyezni. Az így keletkező összeg életkezdési támogatást jelent az állami intézetben nevelt, de átmenetileg javító intézetben, illetve büntetés-végrehajtási intézetbe utalt gyermekek számára. Havi 5100 forint családi pótlék jár a tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermekek után. Uj rendelkezés, hogy a családi pótlék emeléséről, az emelés differenciált mértékéről és ütemezéséről az Országgyűlés az állami költségvetésről szóló törvény elfogadásával — első alkalommal az 1994. évi költségvetés megszavazásakor — egyidejűleg dönt. A törvény kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1993. január hónapra járó családi pótlékra kell alkalmazni. Legfőbb városatyánk, Demszky úr, a fiatalok lakáshoz juttatása helyett kitalálta, ha már a jövő generációja lakást nem kap, sőt a lakáshoz való jutás is megkérdőjelezhető, legalább, ha már az utcán fognak aludni, jó levegőt szívjanak. Demszky úrnak eme több százmillió forintos, a város levegőjét tisztára szellőztető hadjárata biztos sikerrel fog járni. Lesz jó levegő, de ezekből a százmilliókból is inkább az ifjúságot megcélzó lakásprogrammal kellene kirukkolnia, mert meggyőződésem szerint az ifjúságnak a jövőben lakni kéne, akár úgy is, hogy még egy ideig büdös lesz. Langer Iván, A Bérlakásukat Megvásárlók Országos Szövetségének főtitkára A közoktatási és szakképzési törvényjavaslat, valamint a Nemzeti Alaptanterv koncepciójával ismerkedett tegnapi kihelyezett ülésén, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban az Ország- gyűlés Oktatási Ifjúsági és Sport Bizottsága. A honatyákat Dobos Krisztina a szaktárca, Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára, és az MKM több vezető munkatársa tájékoztatta, az ülés végén megjelent András- falvy Bertalan miniszter is. Dobos Krisztina és munkatársai elmondták: a kormány által már megtárgyalt közoktatási törvénytervezet sokszínű, több iskolatípusú rendszerre épül. A jogszabály a többféle iskolatípus közti szektorsemlegességet tartaná célravezetőnek, de ezt az önkormányzatok ellenzik. A 16 éves korig kötelező oktatás és ezzel kapcsolatban a 10 osztályos általános iskolai képzés is nagy vitákat vált ki. Benedek András a kormány által már szintén megtárgyalt, szakképzési törvényjavaslatról beszélt. A koncepció lényege: az elméleti képzés az állam, a gyakorlati pedig a munkáltatók feladata lesz, továbbá, bevezetik a tanulószerződés intézményrendszerét. A törvény érinti a felnőttképzést is, ami a munkanélküliség terjedése miatt égető kérdéssé vált, s biztosítja majd mindenki számára az első szakma megszerzésének lehetőségét. Andrásfalvy Bertalan egy kérdésre válaszolt: többen nem értenek egyet a közoktatási törvény koncepciójának azon passzusával, hogy helyi népszavazással az önkormányzati iskolák fenntartási joga átadható az egyházaknak. A miniszter véleménye szerint az iskola a szülők számára szolgálat, ezért az ő véleményüket is figyelembe kell venni. Bátorítás befektetőknek Tegnap érkezett hazánkba M. Wathelet, a belga nemzeti kormány miniszterelnök-helyettesének, valamint T. Van- deputte, a Belga Vállalatok Szövetsége vezérigazgatójának vezetésével az a belga üzletemberekből és politikusokból álló delgáció, amely ezúton is szeretné a két ország közötti gazdasági kapcsolatot szorosabbra fűzni. Ahogy James Gordon Corbett, a belga Fabricom Gr. képviselője lapunknak elmondotta, cégének két leányvállalata a napokban írta alá a Pest Megyei Villanyszerelő Kft.-ről szóló adásvételi szerződést az Állami Vagyonügynökséggel. A látogatás során a belga üzletemberek tárgyalásokat folytattak különböző magyar hivatalos szervekkel, többek között az ÁVtJ-vel. Az utazásuk célja az volt, hogy bátorítsák a belga befektetőket, érdemes terveikbe hazánkat is bevonniuk. Remélik, a látogatást követően Magyarországon növekedni fog a belga beruházások száma. J. Sz. I. A „szócső” lemaradt Nem mondhatjuk, hogy egyetlen levelet kaptunk és közöltünk, amelyben a Pest Megyei Hírlapot a kormány szócsöveként jelölték meg. Mindez el- elhangzik a telefonban is, és nemegyszer úgy, hogy „titeket” ez a kormány ilyen meg olyan erőszakosan támogat. Ám ma pont az ellenkezőjét tapasztaltam, ugyanis egy telefonáló nehezményezte, hogy tegnapi lapunkból kimaradt egy jó hír, mely szerint nő a családi pótlék. Valóban kimaradt. Egyszerűen azért, mert — jó ha tudják olvasóink — a Pest Megyei Hírlap január 1-jétől úgy készül, hogy például a keddi napon délután négy óráig lehet kéziratot a szedőterembe küldenünk. Sajnos, a négy óra utáni hírek nálunk csak a csütörtöki számban jelenhetnek meg. Bízunk benne, lesz ez jobb is, lesz idő, amikor a csütörtöki újsághoz nem tíz komplett oldalt kell leadnunk kedden, hanem csak hár- mat-négyet. Reméljük. Ez az információ nyilván sokakat elgondolkoztat: tényleg olyan erőszakosan igyekszik a sajtóra rátelepedni a kormány, ha ilyen technikai hátteret biztosít a „szócsövének"? Nem, mindez azt bizonyítja, hogy a kormány pártján való kiállás néha komoly feladatok elé állítja az embert, ami persze szinte lényegtelen, ha csak-csak emelkedik a családi pótlék. Mert a lényeg az, (Vödrös)
