Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-27 / 49. szám
§ PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. FEBRUÁR 27.. SZOMBAT 5 A munkanélküli találjon munkát! Naplemente a gondtalan öregkorért A szükség nem szabálytalanságot jelent Évi két és fél ezer ellenőrzés, 870 konkrét intézkedés áll a Pest Megyei Munkaügyi Központ mögött. Természetesen nemcsak a feketemunkát és a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatását próbálják meg kiszűrni. Fó' feladatuk a foglalkoztatáspolitikai eszközök hasznosításának ellenőrzése. Az előttük álló időszakban valószínűleg az ezekkel kapcsolatos felvilágosító munka lesz számukra a legfontosabb. — Egyre többen várják el tőlünk, hogy akadályozzuk meg a visszaéléseket — mondta Lő- diné Cser Zsuzsa, a Pest Megyei Munkaügyi Központ ellenőrzési osztályának vezetője. — Növekszik a bejelentések száma, amelyek a feketemunkát, a külföldiek engedély nélküli munkavégzését, és általában a munkanélküli-járadék körüli szabálytalanságokat leplezi le. Az emberek rájöttek arra, hogy ezek a visszaélések mindannyiunk zsebét érintik. Minden járadékot érintő csalás a többiek pénzét lopja meg. — Ezek szerint aki munkanélküli-járadékot kap. az nem dolgozhat? — Dehogynem. Hiszen éppen az a fő törekvésünk, hogy a munkanélküli munkát találjon és dolgozzon. Csak bejelentési kötelezettsége van. Nekünk tudnunk kell, állandó vagy alkalmi munkát végez-e milyen tevékenységet folytat és mennyiért. Ha bejelentette a munkát, akkor a járadék összegéig szabadon dolgozhat. — De akkor miért nem jelentik be? Az ellenőrzés tapasztalatai mit mondanak erről? — Van, aki azt mondja, nem ismeri a rendelkezéseket. Ez persze akár igaz is lehet, de nem mentesíti az illetőt a felelősség alól. Van, aki a körülményekre hivatkozik, arra, hogy kevesebb ideig kap járadékot és az összeg is csökken. Meg kell ragadnia minden pénzszerzési lehetőséget. Sajnos ebben is van igazság, de a szükség akkor sem lehet indoka semmiféle törvénytelenségnek. Végül keserű tapasztalatunk az is, hogy sok a külföldiek által végzett engedély nélküli munka, amely szintén a munkanélküliek lehetőségeit csökkenti. —A munkáltatók mennyire partnerek a szabálytalanságok megszüntetésében ? — Sajnos semennyire. Ez a legkeserűbb tapasztalatunk. Ha valakinek munkaerőre van szüksége és az ukrán, román vagy más külföldi munkás féláron adja el magát, mint a magyar munkanélküli, akkor a vállalkozó azt fogja alkalmazni. De ez csak a kérdés egyik fele. Mi ugyanis a munkanélküli járadékos feketemunkáját ellenőrizzük, a munkáltatói visszaélésekre nincs illetékességünk. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy vállalkozó nem jelentette be a munkást, akkor legfeljebb a jegyzőkönyv egyik példányát megküldjük a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak vagy az Adóhivatalnak. Ugyanez a helyzet a szankciók kiszabásánál is. Ha be tudjuk bizonyítani, hogy a külföldi számára engedély nélkül bért fizetett valaki, akkor annak dupláját kell befizetnie a Foglalkoztatási Alapba. De ez bizony ritka. A magyar munkanélküli esetében pedig őt vagyunk kénytelenek büntetni, nem a munkáltatót. Ha bebizonyítjuk, hogy bejelentés nélkül dolgozott, megszüntetjük a járadék fizetését, sőt a már felvett pénz arányában visszafizetésre is kötelezzük. — És bizonyítható ez? — Valamikor igen, van amikor nem. Esete válogatja. Ha egy munkanélkülit feketemunkán találunk, akkor általában azt mondja, most érkezett éppen, nem vett fel pénzt, szívességből dolgozik, és így tovább. De van, amikor a szabálysértés bizonyítható. — Hogyan? — Érden ellenőriztünk egy taxis vállalkozónál, ahol diszpécseri munkára alkalmaztak egy munkanélküli asszonyt. Ide is bejelentés alapján jutottunk el, mert a saját munkatársait irritálta, hogy csalással többet keres, mint az, aki betartja a szabályokat. Pontos jelenléti íveket találtunk, nyoma volt a kifizetéseknek, így minden bizonyított volt. Meg is vontuk azonnal a járadékot. G. M. Kétségbeesett tehenészgazdák Farmoson Egy falusi tej begyűjtő kálváriája Átmenetileg tejbegyűjtő hely nélkül maradnak a farmosi tehéntartó gazdák. Március elsejétől bizonytalan ideig oda vihetik a tejet, ahová tudják. Nem vették meg Farmoson mindig természetes volt, hogy a falunak van egy saját tejbegyűjtő-épülete. Ä privatizáció beköszöntével váratlanul hatott, hogy 1992 elején a tulajdonos Tejipari Vállalat ajánlatot tett az önkormányzatnak a tejbegyűjtő megvásárlására. A kikiáltási árat 750 ezer forintra mondták, amit a helyi képviselők magasnak ítéltek meg. Ismerték a tápió- györgyeiek példáját, akik hasonló üzlete^ negyedáron ütöttek nyélbe. Ok viszont még további félmillió forintot rászámolhatnak az épület felújítására — vélekedtek a számolgatáskor. A szóba jöhető más megoldások között komolyan gondoltak a tsz tejházának igény- bevételére, amire sok faluban van példa. Olyan javaslat is hangzott el, hogy az érintett gazdák fogjanak össze, szövetkezzenek önállóan, mert az ön- kormányzat nem vállalhat mindent. A testület végül úgy döntött, hogy nem vásárolja meg a tejbegyűjtőt, ám a problémát nem élezte ki, az érintettekkel nem konzultált mélyrehatóan. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a faluban épp abban az időszakban átmeneti körülmények uralkodtak. A polgár- mester más munkahelyre távozott, a jegyző úton volt. Gecse János személyében már megválasztották az új polgármestert, de az ügyeket még nem vette át. Diszkontüzlet lesz Egy magánvállalkozó hamarosan bejelentette a Tejiparhoz vásárlási szándékát. Úgy nyilatkozott, hogy az épületet továbbra is tejbegyűjtésre fogja használni. Ám nem sokkal később meggondolta magát, s egy diszkontüzlet megnyitását helyezte kilátásba tejgyűjtés helyett. A hír hallatán észbe kaptak a gazdák, hiszen még majd „eladják alólunk, ami pedig a miénk” — mondogatták. Szórólapokat terjesztettek „veszélyben a tejbegyűjtőnk!” felkiáltással. Áz önkormányzat többfelé kezdett el tárgyalni. A tsz azonban nem járult hozzá tejházának a gazdák előtti megnyitásához — állategészségügyi okokra hivatkozott. A tehéntartók elzárkóztak a szövetkezéstől, mondván, nem tudnák önállóan megoldani a kérdést. A ceglédi tejipar sem tett ígéretet a szállítás átvállalására, a vállalkozót pedig már nem tudták eltéríteni üzletnyitási szándékaitól. Nem maradt más hátra, csak a visszavásárlás. Most ők tettek ajánlatot... Csakhogy ez az üzlet nem köttetett meg. A tejbegyűjtő új tulajdonosa dupla árat kért. Ezek után határozott úgy a farmosi képviselő-testület, hogy új tejcsamokot építtet, hozzá tejkimérőt is: a beruházásra szükséges összeget máris elkülönítette. Most itt tart az ügy, lázasan keresik az építésre alkalmas telket. Tejátvétel viszont nem lesz Farmoson bizonytalan ideig. Újat építenek Gecse János méltatlannak tartja a helyzetet, hogy az önkormányzat nem kötelezheti a vállalkozót ígéretének teljesítésére. A tejipar sincs tekintettel a körülményekre, sőt ha a napi mennyiség 300 liter alá esik, akkor egyáltalán nem szállít. Márpedig ez előfordulhat, holott néhány évvel ezelőtt 800-1000 liter tejet vittek naponta Farmoson a csarnokba. Mégsem a mélypontról kellene kiindulni — hajtogatta konokul. Sok embernek csak földje lesz a kárpótlás nyomán, rákényszerül a marhatartásra, tejtermelésre. A kisgazdák helyi vezetője. Pallagi Antal szerint egy faluhoz a tejcsamok úgy hozzátartozik, mint az iskola. Ennek a fenntartása is önkormányzati kötelezettség. De ha már építkezni kell, a gazdák segítenek, hogy csak az anyag kerüljön pénzbe. Kenyó István viszont már túladott négy szép tehenén. Félt a bizonytalanságtól. Ő volt az az ember, aki egy kancsó friss, meleg tejjel állított be a képviselő-testület ülésére, ahol ott ültek a tejipari szakemberek is. Uraim! — szólt hozzájuk. Öntsünk tiszta tejet a pohárba! Gyorsan, amíg van... Őt és huszonkét tehéntartó társát nem vigasztalja, hogy a faluban hamarosan új tejcsar- nok és új diszkontüzlet is lesz egyszerre. Tóth Ferenc Kopjafa betűkből sfifíí:*; Mennyi idő szükséges egy mindenre kiterjedő, hiteles monográfia megírásához? Cza- gányi László helytörténész szerint sok év és rengeteg szorgalom. Erről vall a most megjelent Tatárszentgyörgy története című monográfiájának előszavában, mely csupán része annak a több kötetes sorozatnak, melyet a térség — Dabas és környéke — településeinek történetéről írt és ír, aprólékos, szorgos munkával. Tatárszentgyörgy monográfiájának megírására a község önkormányzata kérte fel Czagányi László helytörténészt. A polgármester asz- szony. Gazdik Lajosné hosz- szú évek óta dédelgette a közösség vágyát, legyen végre a községnek is monográfiája. Mire az álomból valóság lett — kézirat — a nyomdai költségek úgy megugrottak, hogy kérdésessé vált a könyv megjelentetése, hisz Tatárszentgyörgy nehéz költségvetési gondokkal küzd, sok a támogatásra szoruló idős ember, a munkanélküli, a cincogó forintoknak ezernyi helye van. Gazdikné mégis kiszorította a nyomdaköltséget, amiben az is segített, hogy a Zrínyi Kiadó méltányos árat számított. S ami úgyszintén örvendetes, a befektetett ösz- szeg hamar megtérül, alig van olyan család a községben, amely ne tartott volna igényt a szép kivitelezésű, igényesen megírt könyvre. E vaskos kötet természetesen főleg Tatárszentgyörgy mai és lendő lakóinak szól, de azok százainak is, akiket a munka, a hivatás az elmúlt fél század alatt másfelé szólított — írja előszavában a szerző. Igen. Sokan elmentek, de a többség megmaradt. Azok leszármazottai, akik az 1780-ban kelt Contractus alapján telepedtek meg itt, e homokos, borókabozótos tájon. Többek közt ez is az érdeme Czagányi Lászlónak és Gazdik Lajosnénak. Betűkből állítottak kopjafát a községalapító ősök emlékének.- matula Egy pátyi orvos tervei Az élet néha igazolja az álmokat. A Pátyon élő orvos, Gu- rin Ferenc több mint tíz esztendeje fogalmazott meg egy tervet, aminek lényege az volt, miként lehetne gazdaságossá tenni az egészségügyi ellátást. E gondolatokat akkor kapitalistának minősítették, és természetesen szó sem lehetett arról, hogy megjelenhessenek valamelyik szaklapban, annak ellenére, hogy ígéretet kapott a közlésre. Aztán teltek az évek, a helyzet pedig e téren is sokat változott. Ma már éppen a vállalkozás irányába mozdul el a magyar egészségügy, a gyógyítómunka. A pátyi, immár házi orvos mondhatná azt, lám, a jelen történései őt igazolták, hiszen az elsők között volt, aki hitt abban, igenis, vállalkozálétre a Naplemente, a gondtalan öregkorért elnevezésű ala- pítányt, amihez eddig egy cég, az Optima Kft. járult hozzá jelentősebb összeggel. Ha további segítséget kapna, elláthatná a község idős lakóit. Újabb vállalkozás Újabb ötlete az. hogy a meglévő idősek otthonához hozzáépíttet egy másik szárnyat, ami falusi kórházként működne. Mint gyakorló orvos tudja, előfordulnak olyan esetek, amikor néhány napos megfigyelés után kiderülne, műló rosszullétről vagy komolyabb betegségről van szó. Ehhez pedig nem szükséges a beteget a fővárosi kórházak egyikébe küldeni. A pátyi, vállalkozásként mú'ködó' idősek otthona, a felvétel nem sokkal a tavaly nyári átadás után készült si alapra helyezhető a gyó- gyellátás. Most is úgy vélekedik, az egészségügyben sok tartalék erő van, amit ki lehet és kellene aknázni. Idősek otthona Ő maga nem állt meg az álmodozásnál. Vagy két éve már annak, hogy belefogott családi háza átalakításába, hiteleket vett fel, és megépítette elképzelései egyikét, az idősek otthonát. Aminek egyelőre hat lakója van. A hangulat családias, meghitt. Igaz, az egyéves tapasztalatok alapján már felszínre kerültek azok a kisebb hibák, amelyek az építkezés közben még nem látszódtak. Hiányzik a lift, nagyobb teljesítményű mosókonyhára lenne szükség. Ezeket a közeljövőben szeretné kialakítani. Hosz- szabb, rövidebb időre is fogad időseket az otthonban. Ha például egy család utazni kíván, de nincs, aki ezalatt vállalná az idős hozzátartozó ápolását, itt megoldják e gondot. Azok előtt is nyitott az otthon, akik csupán felerősít- tetnék — és nem kórházban — a szülőt, nagymamát. A költségek változóak, aszerint alakulnak, ki mennyi terhet tud vállalni. Az orvos kezét megköti az, hogy fizetnie kell a kamatokat, de reméli, egy év múlva már alacsony nyugdíjjal rendelkezőket, rászorulókat is felvehet otthonába. E cél elérése érdekében hozta megoldható lenne helyben, a községben. Ha mégis szakorvosi beavatkozás kell, még mindig eljuttatható a beteg a nagyobb, jobban felszerelt kórházba. Kölcsönöket szeretne felvenni, hogy hozzákezdhessen a munkához. Eddig nem járt eredménnyel, de azért még bizakodó. Ha felépülhetne az egy vagy két kórterem, éjszakás nővéreket is alkalmazna, hogy biztosított legyen a felügyelet. Az otthon családias jellegét szeretné megőrizni. Persze, ezek még csak tervek, a megvalósulása attól függ, sikerül-e pénzt szereznie. További ötletek A községben három családi, két gyermek- és egy fogorvos látja el a betegeket. Hamarosan eldől, belevágnak-e abba, hogy vállalkozásként végezzék gyógyító munkájukat. Sok érv szól ellene, mellette, de talán nem véletlen, hogy az ország közel hatezer orvosából csak néhányan döntöttek a vállalkozás mellett. Persze Gurin Ferencnek lennének elképzelései, hogyan oldhatnák meg ezt a községben, de ehhez is tőke kellene. Hogyan alakulnak majd a dolgok, az a jövő kérdése. Aki úgy véli, érdemes támogatni a Naplemente alapítványt, a pátyi orvos elképzeléseit, az MHB 314- 13587-7007-es számlaszámon megteheti. J. Szabó Irén
