Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-26 / 48. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. FEBRUAR 26., PENTER Fehér varázslat a zöld szentélyben Egy nap a Rókusbán A kórházak különös, majdnem misztikus világáról rengeteg könyvet írtak, többször filmre vitték az orvosok hétköznapjait, de az emberekben mégis ott él a félelem, a szorongás és az elfogódottság, amikor arra kerül a sor, hogy átlépjék valamelyik intézmény kapuját. A Pest Megyei Szent Rókus Kórház semmiben nem különbözik a többi vakítóan fehér épülettől és mégis van benne valami, ami megfogja az oda látogatót. Talán a patinás épület, talán a mosolygó ápolószemélyzet, de leginkább a hírneve. Évtizedekkel ezelőtt is már sokat jelentett ebben az intézményben gyógyulni, és a nemrég kinevezett igazgató lette. Pár pillanat alatt kiderül, semmi haj, csak el szeretett volna köszönni az osztály „angyalkájától” is, mert hazaengedték. — Mind ilyenek — mosolyog Edit. Függetlenül attól, hogy hosszabb vagy rövi- debb időt töltenek az osztályon, nagyon könnyű velük összebarátkozni. Amikor megérkeznek, kivétel nélkül mindenki szorong attól, ami rá vár. Sokszor nem is tudják, hogy a műtéti beavatkozás csak rövid időt vesz igénybe, csak azt tudják, hogy he kell menni a műtőbe. És ez elég ahhoz, hogy remegjenek. Pedig igazán csodálatos hely az, olyan mint egy szentély. Na igen, mondhatja az emsés szindrómának. Ilyen eseteknél éjjeli laboros kivizsgálás előzi meg a lézeres beavatkozást. Legalább ilyen büszkék az endoscópra is, amely olyan műtéti eljárást tesz lehetővé, amikor nem kell vágni a beteget, hanem orrüregen keresztül végezhetnek különböző orrmelléküregi operációkat és távolíthatják el az orrpolipot is. Alighogy megismerkedünk a számunkra félelmetes műtő világával, máris távozni kell, mert a jól összeszokott team készülődni kezd, elérkezett az első műtét ideje. A gégeosztály mellett fekszik az a terület, amelynek gazdái szoros együttműködésben dolgoznak az előbb meg-.ví. h: A fül-, orr-, gége páciensei megbíznak a fómútósnű kezében főorvos, dr. Lichtenberger György arra törekszik, hogy a közeljövőben visszavarázsolja az intézmény régi vonzerejét. Ugyanis mostanság a vidék vándorai inkább a fővárosi intézeteket keresik fel, és hajlamosak elfelejteni, hogy a Rókusbán még mindig olyan orvosok dolgoznak, akik Magyarország kiváló tudósai. A reggeli vizit után a fül-, orr-, gége osztályon tapintatos csönd uralkodik. A betegek délelőtti pihenőjét semmi nem zavarhatja meg, mert ez is fontos része a kezelésnek. Csak néha-néha hallatszik ki halk beszélgetésfoszlány valamelyik kórteremből vagy a nővérkét hívó hang. Az osztály vezető főorvosa, aki egyben az intézmény igazgatója is, büszkén mutat szét birodalmán. Nemhiába, ezt a komfortot nem sok kórház nyújtja. Két- és négyágyas szobákban laknak a betegek, mindegyik kórteremnek saját zuhanyozója és vécéje van. Az egyik ajtó mögül félénken előkukucskál egy ötven körüli férfi. Tanácstalanul szétnéz, majd felragyog a szeme, amikor megpillantja Edit- két, a főműtőst. A filigrán asz- szonyka azonnal megáll melber, könnyű így bészélni az asztal mellől. Teljesen más a helyzet, ha ott kell feküdni az óriási lámpa alatt és várni arra, hogy lecsap a kés. Ha a páciensek tudnák azt, hogy milyen korszerű, Magyarországon szinte páratlan műszerekkel dolgoznak az orvosok, biztosan nem hatalmasodna el rajtuk a rémület. Az első látásra furának tűnő gépeket dr. Lichtenberger György, az orvostudomány kandidátusa, szeretettel simogatja, miközben mesél róluk. A sarokban álló, egyka- rű masináról kiderült, hogy egy különleges, sokmilliót érő sebészeti lézer, amely kimondhatatlanul nagy segítséget jelent a munkájukban. A csodagépet használni tudják daganatok megelőzésénél, alkalmazható a gégerák bizonyos eseteiben, és elengedhetetlen kelléke a gégebénulás, illetve gégeszűkület kezelésében. A lézer kapcsán került szó egy pár éve bevezetett módszerről, amelyet alvási légzéskiesés esetében tartanak indokoltnak. Azokról a betegekről van szó, akik nagyon horkolnak, de ez csak jelzés«» háttérben meghúzódó, életveszélyessé válható légzéskieismert csapattal. Az arc-, állcsont és szájsebészet munkájáról az országban talán többen tudnak, mint Pest megyében. amely teljesen egyedülálló hazánkban. Ez az arc- és állcsontsebészet, amely a nyugathoz képest mintegy harmincéves késéssel érkezett Magyarországra, és itt, a Rókusbán talált hazára. Most már lassan negyedszázada lesz annak, hogy megteremtődött az új ágazat, de a főorvos szerint sajnálatos módon még nem tudtak kinevelni egy új szakmai gárdát, mert nem volt rá idő. Az a tíz orvos, aki itt gyógyít, olyan szakmai előkelőség, hogy érdemes munkájukról beszélni. Az átalakulás során hatáskörükbe került a fej-, nyaktájéki megbetegedések ellátása is. Itt említik meg, hogy a rosszindulatú daganatok több mint 10 százaléka ezen a tájékon alakul ki. Ezeknek a kezelése során együtt dolgoznak a gégészekkel. Van olyan alkalom, amikor az idegsebészekkel karöltve látnak munkához, például, amikor olyan betegről van szó, akinek teljes koponyadeformitása van. Ez a gyakorlatilag csontosodási zavart jelentő betegség mintegy 60-70 százalékban szellemileg ép embereket érint. Kezelésüknél nemcsak az idegsebészet, hanem a mikrosebé- szet vívmányait is igénybe kell venni. Az ízületeknél alkalmazott beavatkozásokról megtudtuk, hogy akkor a legsikeresebbek, ha már gyerekkorban történnek, amikor még fejlődik a szervezet. Érdekfeszítő előadás közben tudjuk meg, hogy igenis eltüntethetőek azok az arcon elterpeszkedő, kiabáló vörös foltok, amelyek annyi ember életét elkeserítik. A nem rosszindulatú érdaganatok kezelése esztétikailag is fontos. Dr. Lichtenberger a sebészeti lézer segítségével operál Dr. Bőgi Imre főorvos, az orvostudományok kandidátusa csöndes ember, de szakterületéről szívesen beszél. Mint mondja, olyan tudományágat képviselnek, Vörösmarthy professzor műtétéi a megszokott pontossággal zajlanak le nebb gépparkjával rendelkeznek, ami lehetővé teszi, hogy baleset utáni helyreállító műtéteket hajtsanak végre. Műtétek során magas színvonalon megszabadítják kínjaiktól a farkastorokkal — nyúlszájjal világra jöttékét. El lehet kerülni minden fennakadást, mert a műtéttel a test saját csontszövetét ültetik be a szájpadlásba, és ez a pótlék az esetek 95 százalékban megtapad. Hogy mindezt a csodát hogyan tudják véghezvinni? Ösz- szefogással és megfeszített munkával. Műtét előtt sem ülnek ölhetett kézzel, hanem a betegek látogatása után körbeülik a „szentély” előterét, aprólékosan megbeszélik a teendőket. A két szolgálatos műtősnő serényen csomagolja a sterilizálásra előkészítendő műszereket, s közben vidáman állapítják meg: — Tudja, ha a beteg fél, A lézer alkalmazása azért szükséges, mert biológiai stimulánsként tevékenykedik, tehát nem rombolja a sejteket, hanem regenerálja őket. Az ország egyik legmoderelég lenne, ha kinéz az ablakon, ott van a lelki támasz — idelátszik a kápolnánk tornya. Persze itt bent általában alszanak a páciensek, de jó tudni, hogy az Isten vigyáz ránk. Ez a vidám optimizmus és töretlen hit érződik a szemsebészet hangulatán is. Ennek az osztálynak a vezetőjét sem nagyon kell bemutatni, hiszen dr. Vörösmarthy Dániel az orvostudományok doktora, és nevét sok ezer ember emlegeti hálával Pest megyében és túl annak határain is. A professzor híres arról, hogy műtéti napokon nyolc órát tölt egyfolytában a zöld szentélyben és párhuzamosan két beteget lát el. Percnyi pontossággal van az ideje beosztva, mire egyet befejez, már kezdődhet a második. A hetvenes-nyolcvanas években az ő szakmai csapata vezette be Magyarországra a modern hályogsebészetet és a lencsebeültetést. Az azóta eltelt pár év alatt több mint 2500 ilyen műtétet végeztek el. A rendelkezésükre álló 57 ágyon óriási a fluktuáció, hiszen napok alatt gyógyultan távozik a beteg. A 14 orvos munkája nagy tempót diktál, s a gyógyulni kívánók sokszor hosszú heteket várnak arra, hogy bekerülhessenek a Rókusba. Nem hiába a bizalom: szakemberek mellett műszerekkel is el vannak látva. Itt található például a legelső szemészeti lézerkészülék, illetve az első ultrahangos szemvizsgáló, amelynek segítségével elemezhetik a hályoggal eltakart szem állapotát. és kiszámolhatják a beültetendő műanyag szemlencse paramétereit. A professzor úr meglátása szerint óriási az igény az ilyenfajta beavatkozásra, mert egyre fiatalabb embereknél alakul ki a hályog és ez a leghatásosabb rehabilitációt nyújtó orvosi beavatkozás. Látogatásunk végén megkérdeztük, hogy lehet bírni ezt a feszített tempót? — Muszáj bírni — mondja a professzor —, tartozunk any- nyival az emberiségnek, hogy megmentsük és tisztán tartsuk szemüket, amely, ugye, a lélek tükre és soha nem maradhat homályban. Papp Antonella
