Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-26 / 48. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. FEBRUAR 26., PENTER Fehér varázslat a zöld szentélyben Egy nap a Rókusbán A kórházak különös, majd­nem misztikus világáról ren­geteg könyvet írtak, többször filmre vitték az orvosok hét­köznapjait, de az emberek­ben mégis ott él a félelem, a szorongás és az elfogódott­ság, amikor arra kerül a sor, hogy átlépjék valamelyik in­tézmény kapuját. A Pest Megyei Szent Rókus Kórház semmiben nem külön­bözik a többi vakítóan fehér épülettől és mégis van benne valami, ami megfogja az oda látogatót. Talán a patinás épület, ta­lán a mosolygó ápolósze­mélyzet, de leginkább a hírne­ve. Évtizedekkel ezelőtt is már sokat jelentett ebben az intézményben gyógyulni, és a nemrég kinevezett igazgató lette. Pár pillanat alatt kide­rül, semmi haj, csak el szere­tett volna köszönni az osztály „angyalkájától” is, mert ha­zaengedték. — Mind ilyenek — moso­lyog Edit. Függetlenül attól, hogy hosszabb vagy rövi- debb időt töltenek az osztá­lyon, nagyon könnyű velük összebarátkozni. Amikor megérkeznek, kivétel nélkül mindenki szorong attól, ami rá vár. Sokszor nem is tud­ják, hogy a műtéti beavatko­zás csak rövid időt vesz igénybe, csak azt tudják, hogy he kell menni a műtőbe. És ez elég ahhoz, hogy re­megjenek. Pedig igazán cso­dálatos hely az, olyan mint egy szentély. Na igen, mondhatja az em­sés szindrómának. Ilyen ese­teknél éjjeli laboros kivizsgá­lás előzi meg a lézeres beavat­kozást. Legalább ilyen büszkék az endoscópra is, amely olyan műtéti eljárást tesz lehetővé, amikor nem kell vágni a bete­get, hanem orrüregen keresz­tül végezhetnek különböző orrmelléküregi operációkat és távolíthatják el az orrpoli­pot is. Alighogy megismerke­dünk a számunkra félelmetes műtő világával, máris távoz­ni kell, mert a jól összeszo­kott team készülődni kezd, el­érkezett az első műtét ideje. A gégeosztály mellett fek­szik az a terület, amelynek gazdái szoros együttműködés­ben dolgoznak az előbb meg­-.ví. h: A fül-, orr-, gége páciensei megbíznak a fómútósnű kezében főorvos, dr. Lichtenberger György arra törekszik, hogy a közeljövőben visszavará­zsolja az intézmény régi von­zerejét. Ugyanis mostanság a vidék vándorai inkább a fővá­rosi intézeteket keresik fel, és hajlamosak elfelejteni, hogy a Rókusbán még min­dig olyan orvosok dolgoz­nak, akik Magyarország kivá­ló tudósai. A reggeli vizit után a fül-, orr-, gége osztályon tapinta­tos csönd uralkodik. A bete­gek délelőtti pihenőjét sem­mi nem zavarhatja meg, mert ez is fontos része a kezelés­nek. Csak néha-néha hallat­szik ki halk beszélgetésfosz­lány valamelyik kórteremből vagy a nővérkét hívó hang. Az osztály vezető főorvosa, aki egyben az intézmény igaz­gatója is, büszkén mutat szét birodalmán. Nemhiába, ezt a komfortot nem sok kórház nyújtja. Két- és négyágyas szobákban laknak a betegek, mindegyik kórteremnek saját zuhanyozója és vécéje van. Az egyik ajtó mögül félén­ken előkukucskál egy ötven körüli férfi. Tanácstalanul szétnéz, majd felragyog a sze­me, amikor megpillantja Edit- két, a főműtőst. A filigrán asz- szonyka azonnal megáll mel­ber, könnyű így bészélni az asztal mellől. Teljesen más a helyzet, ha ott kell feküdni az óriási lámpa alatt és várni ar­ra, hogy lecsap a kés. Ha a pá­ciensek tudnák azt, hogy mi­lyen korszerű, Magyarorszá­gon szinte páratlan műsze­rekkel dolgoznak az orvosok, biztosan nem hatalmasodna el rajtuk a rémület. Az első látásra furának tűnő gépeket dr. Lichtenber­ger György, az orvostudo­mány kandidátusa, szeretettel simogatja, miközben mesél róluk. A sarokban álló, egyka- rű masináról kiderült, hogy egy különleges, sokmilliót érő sebészeti lézer, amely ki­mondhatatlanul nagy segítsé­get jelent a munkájukban. A csodagépet használni tudják daganatok megelőzésénél, al­kalmazható a gégerák bizo­nyos eseteiben, és elengedhe­tetlen kelléke a gégebénulás, illetve gégeszűkület kezelésé­ben. A lézer kapcsán került szó egy pár éve bevezetett mód­szerről, amelyet alvási légzés­kiesés esetében tartanak indo­koltnak. Azokról a betegek­ről van szó, akik nagyon hor­kolnak, de ez csak jelzés«» háttérben meghúzódó, életve­szélyessé válható légzéskie­ismert csapattal. Az arc-, áll­csont és szájsebészet munká­járól az országban talán töb­ben tudnak, mint Pest megyé­ben. amely teljesen egyedülálló hazánkban. Ez az arc- és áll­csontsebészet, amely a nyu­gathoz képest mintegy har­mincéves késéssel érkezett Magyarországra, és itt, a Ró­kusbán talált hazára. Most már lassan negyedszázada lesz annak, hogy megteremtő­dött az új ágazat, de a főor­vos szerint sajnálatos módon még nem tudtak kinevelni egy új szakmai gárdát, mert nem volt rá idő. Az a tíz orvos, aki itt gyó­gyít, olyan szakmai előkelő­ség, hogy érdemes munkájuk­ról beszélni. Az átalakulás so­rán hatáskörükbe került a fej-, nyaktájéki megbetegedé­sek ellátása is. Itt említik meg, hogy a rosszindulatú da­ganatok több mint 10 százalé­ka ezen a tájékon alakul ki. Ezeknek a kezelése során együtt dolgoznak a gégészek­kel. Van olyan alkalom, ami­kor az idegsebészekkel karölt­ve látnak munkához, például, amikor olyan betegről van szó, akinek teljes koponyade­formitása van. Ez a gyakorla­tilag csontosodási zavart je­lentő betegség mintegy 60-70 százalékban szellemi­leg ép embereket érint. Keze­lésüknél nemcsak az idegse­bészet, hanem a mikrosebé- szet vívmányait is igénybe kell venni. Az ízületeknél al­kalmazott beavatkozásokról megtudtuk, hogy akkor a leg­sikeresebbek, ha már gyerek­korban történnek, amikor még fejlődik a szervezet. Érdekfeszítő előadás köz­ben tudjuk meg, hogy igenis eltüntethetőek azok az arcon elterpeszkedő, kiabáló vörös foltok, amelyek annyi ember életét elkeserítik. A nem rosszindulatú érdaganatok ke­zelése esztétikailag is fontos. Dr. Lichtenberger a sebészeti lézer segítségével operál Dr. Bőgi Imre főorvos, az orvostudományok kandidátu­sa csöndes ember, de szakte­rületéről szívesen beszél. Mint mondja, olyan tudo­mányágat képviselnek, Vörösmarthy professzor műtétéi a megszokott pontossággal zaj­lanak le nebb gépparkjával rendelkez­nek, ami lehetővé teszi, hogy baleset utáni helyreállító mű­téteket hajtsanak végre. Műté­tek során magas színvonalon megszabadítják kínjaiktól a farkastorokkal — nyúlszájjal világra jöttékét. El lehet ke­rülni minden fennakadást, mert a műtéttel a test saját csontszövetét ültetik be a szájpadlásba, és ez a pótlék az esetek 95 százalékban megtapad. Hogy mindezt a csodát ho­gyan tudják véghezvinni? Ösz- szefogással és megfeszített munkával. Műtét előtt sem ül­nek ölhetett kézzel, hanem a betegek látogatása után kör­beülik a „szentély” előterét, aprólékosan megbeszélik a te­endőket. A két szolgálatos műtősnő serényen csomagol­ja a sterilizálásra előkészíten­dő műszereket, s közben vidá­man állapítják meg: — Tudja, ha a beteg fél, A lézer alkalmazása azért szükséges, mert biológiai sti­mulánsként tevékenykedik, tehát nem rombolja a sejte­ket, hanem regenerálja őket. Az ország egyik legmoder­elég lenne, ha kinéz az abla­kon, ott van a lelki támasz — idelátszik a kápolnánk tornya. Persze itt bent általában alsza­nak a páciensek, de jó tudni, hogy az Isten vigyáz ránk. Ez a vidám optimizmus és töretlen hit érződik a szemse­bészet hangulatán is. Ennek az osztálynak a vezetőjét sem na­gyon kell bemutatni, hiszen dr. Vörösmarthy Dániel az or­vostudományok doktora, és nevét sok ezer ember emlegeti hálával Pest megyében és túl annak határain is. A professzor híres arról, hogy műtéti napokon nyolc órát tölt egyfolytában a zöld szentélyben és párhuzamosan két beteget lát el. Percnyi pon­tossággal van az ideje beoszt­va, mire egyet befejez, már kezdődhet a második. A hetvenes-nyolcvanas években az ő szakmai csapata vezette be Magyarországra a modern hályogsebészetet és a lencsebeültetést. Az azóta el­telt pár év alatt több mint 2500 ilyen műtétet végeztek el. A rendelkezésükre álló 57 ágyon óriási a fluktuáció, hi­szen napok alatt gyógyultan tá­vozik a beteg. A 14 orvos munkája nagy tempót diktál, s a gyógyulni kívánók sokszor hosszú heteket várnak arra, hogy bekerülhessenek a Ró­kusba. Nem hiába a bizalom: szak­emberek mellett műszerekkel is el vannak látva. Itt található például a legelső szemészeti lé­zerkészülék, illetve az első ult­rahangos szemvizsgáló, amely­nek segítségével elemezhetik a hályoggal eltakart szem álla­potát. és kiszámolhatják a be­ültetendő műanyag szemlen­cse paramétereit. A professzor úr meglátása szerint óriási az igény az ilyenfajta beavatko­zásra, mert egyre fiatalabb em­bereknél alakul ki a hályog és ez a leghatásosabb rehabilitáci­ót nyújtó orvosi beavatkozás. Látogatásunk végén meg­kérdeztük, hogy lehet bírni ezt a feszített tempót? — Muszáj bírni — mondja a professzor —, tartozunk any- nyival az emberiségnek, hogy megmentsük és tisztán tartsuk szemüket, amely, ugye, a lé­lek tükre és soha nem marad­hat homályban. Papp Antonella

Next

/
Thumbnails
Contents