Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-23 / 45. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. FEBRUÁR 23., KEDD 5 Leszerelési ünnepség a váci híradósoknál Megtanultak közösségben élni Katonai parancsnokok, helyi városvezetők, valamint lelké­szek részvételével búcsúztatták Vácott az Esze Tamás Hí­radóezrednél a leszerelő' kiskatonákat. Eskütétel Szigetújfaluban Ünnepélyes keretek között, hozzátartozók, rokonok jelenlété­ben ketten tették le a napokban az állampolgársági esküt Sziget­újfaluban. Mindketten magyarnak születtek, de a sors ügy hoz­ta, hogy a magyar néphez, Magyarországhoz való tartozásukat most hivatalosan is meg kellett erősíteniük. Márk József alezredes, ezredpa­rancsnok üdvözölte a megjelen­teket, majd meghitt szavakkal búcsúzott leszerelő katonáitól. Ezután Sztanek Endre ezredes egy leszerelőt őrmesterré lépte­tett elő, egyben húszezer forin­tos „újrakezdési segély” alapít­ványi díjban részesítette. Még három leszerelő őrmesteri elő­léptetése történt meg, közülük egy, mint hivatásos, tovább szolgálja a Magyar Honvédsé­get. Jó érzés volt végignézni a leszerelő állomány fegyelme­zett sorain, akik — már civil ru­hában — példás összeszedett- séggel bizonyították parancsno­kaik egyéves eredményes mun­káját. Gyakorlatilag a rendszer- váltás óta ez volt az első sorka­tonai állomány, mely teljesen depolitizált kiképzést kapott, és csak az általános katonai-erköl­csi és hazafias nevelés gyako­rolt rájuk „ideológiai” hatást... Az ünnepség a Himnusszal kezdődött és a Szózat hangjai­val ért véget, ezután beszélge­tésre kértük Márk József alezre­des urat, az ezred parancsnokát. —Alig titkolt meghatottsá­got véltem kiérezni búcsúztató szavaiból. Bizonyos büszkesé­get is láttam a tekintetében, amikor végignézett a leszerelek fegyelmezett sorain. Kérem, mondja el azokat a gondolato­kat, melyek akkor foglalkoztat­ták! — Egy ezred életében min­dig nagy esemény a katonai szolgálatukat letöltő katonák búcsúztatúsa! Több okból is. Az első és legfontosabb, hogy egészségesen, épen, fizikailag és emberi tartásukban megerő­södve adjuk vissza a katonákat szeretteiknek! Másodszor: meg­tanultak egy év alatt közösség­ben élni, s ha úgy hozta a fel­A gödöllői képviselő-testület idei második ülésén először a Városi Múzeum igazgatói állá­sára benyújtott pályázatokkal foglalkozott. Bár a pályázatokat bíráló bizottság többségi véle­ménye szerint az eddigi igazga­tó, Varga Kálmán szakmailag alkalmas e múzeumigazgatói feladatok ellátására, a testület szokatlanul magas számú tartóz­kodással nem járult hozzá újbóli kinevezéséhez. A két további pá­lyázó sem járt több szerencsével. A vízdíj marad A képviselő-testület ezt követő­en módosította az önkormányza­ti tulajdonú lakások és nem la­kás céljára szolgáló bérlemé­nyek víz- és csatornadíjának megállapításáról szóló rendele­tét. Nem a díjat emelték, hanem lehetővé tették, hogy lakáson­ként mellékvízmérőket szerelje­nek fel, és azt is, hogy a víz- és csatornadíjak elszámolhatók le­gyenek azokban a házakban is, ahol a lakások egy részében már felszereltek mellékvízmérő­ket. A nagyjából 1500 lakásból eddig 97-ben végeztek ilyen át­alakítást. és a vitás elszámolás adat, egymásért és az ezredért dolgozni. Tovább erősödött, sőt némelyiküknél most alakult ki az önmagunkkal szembeni igé­nyesség, a rendszeres életmód, és a rendre való törekvés. A jó értelemben vett büszkeség — úgy érzem — nemcsak a kato­Alaki kiképzés az újoncoknak na sajátja... Kifejezi azt, hogy értelmes és eredményes mun­kát végzünk, pozitív vonatko­zásban hatással voltunk a kato­nákra, hallgattak parancsainkra, elfogadták tanácsainkat. A le­szerelési ünnepen óhatatlanul felidéződnek az elmúlt egy év közös mozzanatai, végigfut a kép előttünk, hogyan vált a ri­adt szemű újoncból feladatát magabiztosan, becsülettel telje­sítő katona. Az első őrszolgá­lat, az első hosszabb szabadság és a gyakorlatok sok-sok mara­dandó emléke... Felvetődik a hogyan tovább kérdése. Sajnos elég sokukat várja bizonytalan szociális háttér, nem tudhatják, lesz-e munkahelyük. Ebben is megpróbálunk segíteni. A legrá­miatt a Városüzemeltető és Szol­gáltató Intézménynek mintegy egymillió forinttal tartoztak a bérlők. Gödöllőn egyetlen uszoda működik, a Hajós Alfréd Álta­lános Iskolában. Az 1991. jú­niusi átadás óta műszaki prob­léma nem merült fel, tájékoz­tatta a testületet Adám Pál igazgató, s a tanuszoda teljesí­teni tudta feladatait. Az általá­nos iskolák minden tanulója megtanulhat itt úszni, a közép- iskolások pedig a szabadúszás ideje alatt diákigazolványuk felmutatásával ingyen látogat­hatják a fedett medencét. Az üzemeltetés tavaly kishí- ján 4 millió forintba került. A bevétel ennek a töredéke. A testület a belépőjegyek árának emeléséről döntött, ami első­sorban arra ösztönözhet, hogy használói jobban megbecsül­jék a létesítményt. A felnőtt­belépő ára 40 helyett 60, a diákbelépő 20 helyett 30 fo­rint lesz. Egymás mellett A számos napirendi pont kö­zött kétórás vitát gerjesztett az termettebbek előtt nyitva áll a továbbszolgálat lehetősége, de a laktanyát a leszerelés előtt fel­keresték a rendőrség és a Provi­dencia Biztosító munkatársai is, álláslehetőséget kínálva. —Parancsnok úr, mennyi­ben érzi, hogy a rövid kiképzési időben megvalósultak a kiképzé­si irányelvek? — Á kiképzési célokat és kö­vetelményeket számunkra elöl­járó parancsnokaink határozzák meg, és ők értékelik a végrehaj­tást. Az elmúlt évi munkánk mi­att nincs szégyenkezni valónk, elöljáróink eredményesnek ítél­ték meg. A lerövidült szolgálati idő megkövetelte a programok és célok megreformálását is. Célirányosabb, ugyanakkor fe­szítettebb is lett a kiképzés. Az első két hónapban megfelelő át­menetet biztosítunk a polgári és a katonai élet megterhelése kö­zött. Fő követelmény, hogy a katona a rendelkezésére bocsá­tott eszközt ne csak önállóan, hanem hatékony rendszerben, komplex módon is tudja alkal­mazni! Ezt sok gyakorlással esetenként 24—48 órás, folya­matos üzemeléssel biztosítjuk. az előterjesztés, amely az ön- kormányzat és a Római Katoli­kus Egyházközség közötti megállapodás kötéséről szólt az Erkel Ferenc Általános Is­kola két régi épületének egy­házi tulajdonba adásáról. Áz egyházközség a kért ingatla­nokban szeptemberben két első és két második osztállyal katolikus iskolát kíván indíta­ni. (A református líceum és a premontrei gimnázium után ez lesz a harmadik egyházi is­kola a városban.) Az egyházi tulajdonba adást és az iskolanyitási szán­dékot gyakorlatilag minden képviselő támogatta, a vita jó­részt arról szólt, hogyan tud a jövőben a két iskola egymás mellett működni, s mennyire látható előre a városi iskola- szerkezet átalakulása. Ujváry Géza, az Erkel isko­la igazgatója elmondta, az el­múlt évtizedek alatt az iskola tantestülete és diáksága végig­járta a város összes szükség- tantermét. Másfél éve végre egy helyen tanítanak. Úgy lát­ja, hogy az egyház által vissza­kért helyiségek nagy száma A végrehajtott szakfeladatok és az időszakos osztályba soroló vizsgák eredményei az intenzív és hatékony munkát igazolták. — Végül kérem, szóljon még az általános nevelési szempon­tokról, melyek az ifjú emberek jellemformálását szolgálják, il­letve a hazafias nevelésről is: miként érvényesítik a nemzettu­dat erősítését? — A hazafias nevelés kellő óraszámban és tartalommal sze­repel a kiképzési tervben, a kato­nák személyiségének tudatos formálása pedig szintén alapve­tő célunk. Tudatosítjuk bennük hűségüket a Magyar Köztársa­ság érdekeinek szolgálatához, fegyveres védelméhez, a kato­nai szolgálat önként vállalt telje­sítéséhez. A katonák a szolgálat első hónapjában megismerik a Magyar Honvédség szerepét, foglalkoznak a katonai erkölcs­csel, a magyar ereklyékkel, fel­készülnek a katonai esküre. Szé­les körű történelmi tájékoztatást kapnak, megismerik történelmi hagyományainkat, honvédelmi harcainkat, a nemzeti sorsfordu­lókat. Kedvelt a katonák köré­ben a „Hazafiság, hazaszeretet” című kötetlen foglalkozás. Kato­náink művelődésére, kultúrigé- nyeikre messzemenően figye­lünk. A klubokban tv, rádió, le­mezjátszó és videó áll rendelke­zésre. Több tízezer kötetes könyvtár áll a zömében rendsze­resen olvasó katonáink rendelke­zésére. Több napi-, hetilapot és folyóiratot járatunk. Biztosítjuk katonáink kulturális eseménye­ken való részvételét is. Itt szeret­ném megjegyezni, hogy őszinte örömmel tölt el a város vezetésé­nek megbecsülő magatartása, mellyel kifejezik, hogy sajátjuk­nak érzik az ezredet, személyes érdeklődésükkel és alkalman­kénti megjelenésükkel erkölcsi­leg támogatják munkánkat! miatt előfordulhat, hogy ismét vándorolniuk kell. Gémesi György polgármes­ter szerint az átmenet bármi­kor nehézségeket okozna, ezért jobb minél előbb bele­vágni. A testület végül elfo­gadta a javaslatot. Van más megoldás Az előző testületi ülésről írt tu­dósításunkban említettük, hogy a Digitel 2001 Rt. kérte az önkormányzatot, 40 millió forint hitelre vállaljon készfi­zető kezességet. A gazdasági bizottság elnöke, Novák Lász­ló a részvénytársaságnál tett látogatása során megállapítot­ta, hogy erre nincsen szükség, más megoldás is található a tervek kifizetésére. Fábián Zsolt alpolgármester ezután el­mondta, hogy amint az időjá­rás engedi, elkezdődnek a tele­fonhálózat-építés kivitelezési munkái. A 19 telefontársaság között a Digitel pozíciói jók, tette hozzá Gémesi György, aki szerint ezen kívül nincs is más járhat^ út, ha minél előbb telefonhoz akarunk jutni. B. G. Schwarczenberger Mária Lujza 1937-ben született Szigetecs­kén, de a német kitelepítések idején szüleivel együtt az NDK- ba vitték. 1962-ben jött vissza a család Magyarországra. Már há- *rom évvel ezelőtt beadták hono­sítási kérelmüket, amelynek eredményeként a szülők már ta­valy letették az esküt. Az idős emberek Varga József szigetúj­falui polgármester előtt a lakásu­kon mondták el az eskü szöve­gét. Most pedig lányuk, Schwar­czenberger Mária Lujza is meg­kapta a magyar állampolgársá­got, őt is visszahonosították. Meghatódva az ünnepélyes alka­lomtól, a jelenleg rokkantnyug­díjas hölgy könnyes szemmel mondta el a fogadalmat. Az ő tiszteletére szavalták el iskolás A Dunakanyar bal partján fek­vő két város önkormányzata immár jóváhagyott költségve­tés alapján folytathatja az idei évet. Á vitáknak vége, most már cselekedni kell. A váci be­vételek és kiadások összege előre láthatólag 2 milliárd 59 millió 422 ezer forint lesz. A dunakeszi tervezet azonos fő irányszáma 1 milliárd 125 ezer 822 forint. Mind a két gazdál­kodási programra jellemző, hogy a javasolt összegeken nem nagyon változtattak a kép­viselők. Dunakeszi gazdasága Egyfajta minőségi változást is jelent a testületek munkájában, hogy rövidebb idő alatt sike­rült egyezségre jutniuk. — Nálunk is a pénzforrások hiánya okozta a számolási gon­dokat — mondta ár. Örményi László, Dunakeszi polgármes­tere. — Az elhatározott célok közül többről le is kellett mon­danunk. Égetően nagy szükség lenne a városháza bővítésére, de ismét vámunk kell vele. Ha­csak nem jutunk új források­hoz. Egyelőre még a művelő­dési és a szociális kiadásokból is faragnunk kellett. Saját forrá­saink közül a helyi adók nem komoly tételek. Ingatlanok, üz­letrészek eladásából is szárma­zik némi pénz. Meg kell azon­ban mondanom, hogy tapasz­talatom szerint az állami költ­ségvetés sajátossága a nagy, a közép- és a kis városokra ked­vezőtlen. A várásokban ugyan­is több az intézmény, de ezek támogatása most éppen úgy csökkent, mint a személyi jöve­delemadó visszautalt arányos része. így aztán a kis városok nehezebb helyzetbe kerültek, mint például a falvak. A költ­ségvetésünkből mi is csak 160 millió forintot tudunk fejlesz­tésre fordítani. Váci értékek Bartos Ferenc, Vác polgármes­tere a napirend tárgyalásakor kislányok Ady Endrének A föl­földobott kő című versét. Székely Agnes Zsuzsa Romá­niában született, 1989-ben jött szüleivel Magyarországra, és hu­szadik születésnapjára kapta meg a magyar állampolgársá­got. A jelenleg még tanulmányo­kat folytató fiatal lány egy éve lakik Szigetújfaluban. A nem mindennapi eseményen ő job­ban meg tudott küzdeni érzelme­ivel, de meghatódotíságát ő sem tudta eltitkolni. Az ünnepségen a Himnusz és a Szózat háttérzenéje mellett szavalták el az iskolások emel­kedett hangvételű két nemzeti költeményünket. Az aláírás után Varga József polgármester pezsgővel köszöntötte az újdon­sült magyar állampolgárokat. H. Cs. krízisköltségvetésnek nevezte az ideit. — Jövőre talán már nem lesz ilyen feszített a gaz­dálkodásunk — tette hozzá re­ménykedve, s arra hívta fel nyomatékosan a figyelmet, hogy még a jelenlegi körülmé­nyek között sem szabad elha­nyagolni a város már megte­remtett értékeit. Erre kötelez az a hímév is, melyet az ének­karok, zenekarok, az úszók, az evezősök, a labdarúgók szerez­tek, s ezzel még az idegenfor­galom élénkítéséhez is hozzájá­rulhatnak. Harmati Ferenc váci alpol­gármester: — A szűkös kere­tek miatt sok, szinte halasztha­tatlan fejlesztési kiadásról kel­lett egyelőre lemondani — fej­tegette a legutóbbi beszélgeté­sünk alkalmával. — Az isko­lák, orvosi rendelők, óvodák s más szociális és közintézmé­nyek fenntartására rá kell költe­ni a bevételek 93 százalékát. Egy év szigorított — A tervezéskor szóba került, hogy az iparűzési adón kívül még más helyi adót is bevezet­nénk — mondta Harmati Fe­renc. — Ám nem volt nehéz ki­számítanunk, hogy az csak 6-10 millió forintot hozna a házhoz. Már ezért sem érde­mes, másrészt meg nem is le­het az idén új terheket róni a polgárok vállára. A cégek fizet­hetnek esetleg reklámszolgálta­tásokért mérkőzéseken, esemé­nyek alkalmával, közterületen elhelyezett táblák ellenében. Ezenkívül még egy megragad­ható lehetőségnek látszik a pá­lyázatok rendszere. Ha például a város 20-25 százalékos hoz­zájárulásához el lehet nyerni a városi kórház műszerkészleté­nek bővítését, Vác ivóvízszol­gáltatásának javítását, iskolai tornatermek építését szolgáló különböző céltámogatásokat. — Ezzel együtt szigorított gazdálkodást kell folytatni min­den közintézményünkben — jelentette ki végül a közgaz­dász alpolgármester. Brezovich Károly Mégsem kell kezeskedni A Digitel útja járható Döntés után a városi kasszákról Tervszerű\ de nehéz hónapok

Next

/
Thumbnails
Contents