Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-22 / 44. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1993. FEBRUÁR 22., HÉTFŐ 5 Az önkormányzatok jobban tudják Nem (könyör)adomány a szociális juttatás (Folyatás az 1. oldalról) A pontosság érdekében kérem Kovács László százhalombattai orvost, érdi MDF-es parlamenti képviselőt, sorolja fel a legfontosabb juttatási for­mákat! — Lényegében három alapvetően új pénzbeli jut­tatási formáról rendelkezik a törvény. Ezek a gyermek- nevelésre, a munkanélküli­ek jövedelempótlására és a lakásfenntartásra szóló tá­mogatás. Mellettük válto­zatlanul fennmaradtak a régről bevált pénzbeli jutta­tási formák: például az ápo­lási vagy a rendkívüli se­gély is. — A gyakorlati szakem­ber mondatja velem, hogy két, szintén törvény által szabályozott támogatási formáról aránytalanul ke­vés szó esik. Ezt annak tu­lajdonítom, hogy egyelőre még idegenül hangzik a ter­mészetben nyújtott szoci­ális ellátás. Ez a jogsza­bály nemcsak arra ad lehe­tőséget, hogy az egyes ön- kormányzatok bizonyos pénzbeli ellátási formákat átváltsanak konkrét termé­szetbeni támogatásra — be­leértve akár a közüzemi dí­jak kifizetését vagy egyes családoknál például az isko­lai kiadások átvállalását stb. —, hanem emellett sza­bályoz más juttatási rend­szereket is. Utóbbiakra pél­da lehet a köztemetések, a sokat vitatott közgyógyellá­tás finanszírozása. Szintén ez a rendelkezés szabályoz­za a jogosultságot azoknál, akiknek nincsen társada­lombiztosítási fedezetük. Mire, mennyi jut? A harmadik ellátási cso­portba tartozik az úgyneve­zett személyes gondosko­dást nyújtó ellátás. Ide a se­gélyezési formák sorolha­tók, amelyek eddig is meg­voltak a gyakorlatban, bele­értve azt az alapellátást, amelynek az önkormányza­tok szintjén kell megvaló­sulnia (gyermekétkeztetést, napközis gondozót, család- segítőt), illetve az ezekhez kapcsolódó speciális, sza­kosodott rendszereket (szo­ciális otthonokat, pszichiát­riai kezelést). Ami ebben a csoportban számomra lé­nyeges, az az, hogy a most elfogadott törvény végre ezeket a formákat is úgy szabályozza, hogy egyúttal lebontja önkormányzatok­ra, s a lakosság számához igazítva határozza meg, mi­lyen intézményeket kötele­sek az adott települések 1997-ig létrehozni. Mindennek, főként az ön által legutoljára emlí­tett rendelkezésnek is az alapfeltétele a jól képzett, országos méretekben is szervezetten működő szakemberhálózat! Nemcsak a képzett, ráter­mett emberek hiányoznak egyelőre a törvényszabta követelmények megvalósí­tásához, de ugyanígy sok kívánnivalót hagy maga után a jelenlegi intézményi hálózat is. Ebből a szem­pontból is szerencsésnek tartom a törvény szavát, mely 1997-ig adott haladé­kot az egyes településeknek ahhoz, hogy a méretükből adódó szociális feladatok ellátására „felnőjenek". Ugyancsak e jogszabály rendelkezik arról, kinek mi a feladata e téren. így a jö<- vőben nem lehet szó átfe­désről, s nem lehet mondva­csinált okokra hivatkozva igazolni a mulasztásokat. S még valamit hangsúlyo­zok: nagyon fontos, hogy a törvény pontosan körülha­tárolja azt, kik jogosultak s milyen feltételekkel a szoci­ális támogatásra, illetve mi­lyen garanciái vannak a kért támogatás célba jutta­tásának. Folytatva az előbb fel­vetett gondolatot: a tör­vény gyakorlati érvényesí­téséhez nemcsak emberi, tárgyi, de pénzügyi felté­teleknek is lenniük kell! — Vitathatatlanul alapfel­tétele egy jogszabály gyakor­latba lépésének a finanszíro­zás kérdése is. Talán ezért is van még ma is oly sok vita a pénzügyek körül, mert min­denki tudta-érezte, ezen áll vagy bukik a törvény szava­hihetősége. Sokan megkér­dőjelezik ugyanakkor, hogy elegendő-e a pénz, ami az önkormányzatoknak a ren­delkezésére áll a törvény gyakorlati életbe léptetésé­hez. A választ erre az a par­lamenti döntés mondja meg, mely szerint 1993-ban az ön- kormányzatokhoz kerülő szo­ciális normatívák 73 száza­lékkal lesznek magasabbak az előző évihez képest! A döntő elv A lakosságot leginkább az izgatja, hogyan lehet hibátlanul meghatározni a rászorultságot, a jogo­sultságot. Hogyan szabá­lyozza ezt a szociális tör­vény? — Azt mondom a válasz­tóimnak, ha a jogszabály­ról kérdeznek, hogy végre rá kell szokni arra, hogy örökös vita tárgya lesz: nor­mative, állampolgári jogon járjon-e, vagy pedig rászo­rultság címén jusson a tá­mogatásból. Megítélésem szerint egy olyan társada­lomban, ahol csak bizo­nyos korlátozott pénzössze­gek állnak a szociális kasz- sza rendelkezésére, s emel­lett az igazságosságnak kell diktálnia, a rászorult­ság elvének kell döntőnek lenni a segélyezésben! Emellett meg kell tanulni az embereknek azt is, s ezt mint orvos is vallom, hogy a támogatás nem egyfajta (könyör)adomány, hiszen az állampolgárok saját pén­zéből áll össze a juttatások­hoz szükséges alapösszeg. Azaz, ez a pénz jár nekik! Mennyire önállóak az önkormányzatok a szoci­ális juttatások elosztásá­nál? Helyben döntenek — Gyakorlatilag egyetle­negy olyan juttatási forma van, a gyermeknevelési tá­mogatás, ahol a normatív elosztás elve érvényesül. Az összes többi segélyezési forma helyi döntés alapján történik. Ugyanakkor nyil­vánvaló az is, hogy egy- egy összeg szétosztásánál pontosan meg kell jelölni egyrészről azt, mennyit és kinek adunk, másrészről azt, kié lesz a szétosztás „joga”. Éppen a „hatáskör-át­adás” kevert a törvény kö­rül újabb vitát... — Valóban. Ez a „jogáta­dás” bizonyos ellenállást váltott ki: az emberek ugyanis megszokták, hogy a támogatás jár nekik. So­kan még az önkormányza­toknál is azt kifogásolják, hogy a parlament a pénzek elosztásának a felelősségét átruházta rájuk. Ennek elle­nére, mindenféle politikai színezettől mentesen azt hangsúlyozom, hogy a rá­szorultság elvét következe­tesen semmilyen parlament és semmilyen kormány nem tudja megvalósítani. Egy önkormányzat — minden helyi nehézség ellenére — mégiscsak jobban fel tudja mérni a saját lehetőségeit, az egyéni teendőit. Ezt felül­ről nem lehet szabályozni! Csak a központi irányelve­ket, a segítő tanácsot vár­hatják el a helyi testületek az országos törvényhozók­tól. Maliár Éva Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelent helyi lapokból. Önkor­mányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük, újra és újra bebizonyosodik: rend­kívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. | Ha­#É| ™ lesz! <hyf KOMMUNISTA múltjá­val nem tudott szakítani a falu vezetése, s ez is gátolja a település fejlődését — olvas­ható a Ha-lesz! című tápió- szőlősi híradóban. A vezetők ragaszkodnak például olyan utca- és iskolanevekhez, mely névadóknak rég a törté­nelem szeméttdombján van a helyük. Azt se akarják észre­venni mifelénk — írja a szer­ző —, hogy az országban többpártrendszer van kialaku­lóban, az egyházak pedig kez­dik visszanyerni méltó helyü­ket a társadalomban. KADLOTT KARCSI, a la­kodalmas rock koronázatlan (koronázott?) királya Tápió- szőlősön él. Ugyancsak a falu lakója a Friderikusz- show januári adásának sztár­ja, a menyasszonyok szabó­ja, Héjjá János is. A Héjjá név nem utolsósorban a tévé jóvoltából mára összeforrott a szebbnél szebb menyas­szonyi ruhákkal, valóságos védjeggyé vált a szakmában. LEHETŐSÉG van arra, hogy a házak, tanyák mellett a téesztől bérelt területeket kárpótlási jegy ellenében meg lehessen vásárolni ak­kor is, ha az eredetileg nem lett kárpótlásra kijelölve. Aki ilyen területhez kíván jutni, e hónap végéig írásban vagy személyesen jelentkezzen a tápiószőlősi polgármesteri hi­vatalban. 'A HELYI Ö>KOKMÁ.NYZAT I .AHA A CSEPEL-SZIGETI Ön- kormányzati Szövetség hó­nap elején tartott ülésén meg­alakult a szövetségen belül a polgármesterek tanácsa. Az érintett huszonnyolc polgár- mesteren kívül — mint erről a Dömsödi Hírnök beszámol — megyei és minisztériális vezetők is részt vettek az ülé­sen. ÚJABB LÉPÉSEKET tett a lakosság érdekében a veze­tékes gázellátást szorgalma­zó önkormányzati ad hoc bi­zottság. Részben gyűjtik, ren­dezik a szándéknyialtkozato- kat, másrészt gázkészülék­gyártókkal vettek fel kapcso­latot, s ennek nyomán van re­mény, hogy a dömsödiek kedvezményes áron jutnak gázkészülékhez. HÁROM PÁLYÁZAT ér­kezett a művelődési ház igaz­gatói állására, ám egyikük­nek sem volt meg a megfele­lő szakmai képesítésük, ezért a polgármesteri hivatal új pá­lyázatot írt ki. ' BEMUTATKOZIK a Dömsödi Hírnökben Ötvös József rendőr hadnagy, aki ja­nuár 1-jétől a nyolctagú kör­zeti megbízotti csoport pa­rancsnoka. Utal rá, hogy a kö­zelmúltban érdemleges, ám még mindig nem elégséges létszámfejlesztés volt Dömsö- dön. Ezt nagyon is indokolja a lakosság lélekszáma s a te­rület nagysága is, ugyanis Dömsödhöz tartozik Apaj község is. A HANGULAT TRIÓT mutatja be a lapban ifj. Ispán Imre, aki az 1990-ben alakí­tott együttesben — mint írja — az akkordokért felelős. A máris jól ismert dömsödi együttesben a ritmus mestere Kaszás István, s idén január 1-jétől működik közre Kneit- zer József szigetszentmártoni profi zenész, zenetanár. ISTVÁN GAZDA ad taná­csokat a gyümölcsös- és kert­tulajdonosoknak. Tóth István emlékeztet arra, hogy ha al­kalmas az idő, február végén a kiskertekben el lehet vetni a zöldborsó, a sárgaépa, a pet­rezselyem és a mák magját, el lehet duggatni a vöröshagy­mát. Ha jó az idő... DÖMSÖDI RECEPTE­KET ad közre minden hónap­ban a lap. Ezúttal a krumplis pogácsa, a rántott gombás pa­lacsinta és a linzer készítése ismerhető meg. BOGDÁNYI HÍRADÓ IGÉNYES SPORTCENT­RUM épül Dunabogdányban az idén. Magában foglal egy 21x40 méteres pályaméretű tornatermet, a szükséges öltö­zőkkel, szertárakkal, s egy 150 személyes lelátóval. Ä beruházással egy időben meg­valósulhat az iskola fűtésé­nek rekonstrukciója is. A tor­naterem méretei lehetővé te­szik kosár- és röplabda-, te­nisz-, sőt kispályás labdarú­gó-mérkőzések megtartását is. FEKETE HÍREKET kö­zöl a Bogdányi Híradó. Esze­rint a településen tavaly 73 betörés volt, ebből 64 a ví- kendterülétén. Ezenkívül 20 lopás is történt, és nyomozás indult szinte mindenféle bűn­ügyben, a súlyos testi sértés­től egészen az okirathamisítá­sig. Fekete Péter körzeti meg­bízott őszintén bevallja: a leg­több esetben a tettes ismeret­len maradt. FÖLDKIADÓ BIZOTT­SÁG alakult Dunabogdány­ban azzal a céllal, hogy ter­mészetben kiadja a rész­arány-tulajdonosokat megille­tő földterületet. A földkiadá­si eljárás a részarány-tulajdo­nosok kérelmére indulhat, a kérelmek beadási határideje március 24. Bővebbet dr. Né­meti Sándornál, a falu jegyző­jénél lehet megtudni. AMI ÚJSÁGUNKÉIG KÉTSZÁZÖTVENMIL­LIÓ forint értékű dollárköl­csön felvételéről írt alá szer­ződést Kocsis Mihály polgár- mester külföldi és hazai pénz­intézetekkel. A kölcsön ösz- szegét teljes egészében a szennyvízhálózat fejlesztésé­re kívánják fordítani. SZÁMÍTÓGÉPEK jelen­tek meg az elmúlt évben Kis- kunlacháza orvosi rendelői­ben. Alkalmazásuk a gyógyí­tás területén gyökeresen meg­változtathatja az alapellátás­ban végzett orvosi munka ha­tékonyságát. JELMEZBÁL LESZ szombaton délután a művelő­dési házban általános iskolá­soknak. Most szombaton sza­lagavató bál volt a ráckevei Ady Endre Gimnázium ren­dezvényeként az intézmény­ben. KISKUNLACHÁZI , Ka­lendárium készül a Mi Újsá­gunk szerkesztőségének köz­reműködésével. TISZTA KÉZZEL és ered­ményesen kívánja vezetni a várost Németh Gábor — nyi­latkozza a polgármester a Szentendre és Vidéke köz­életi és kulturális tájékoztató­ban, amely havonta kétszer jelenik meg. Mint kiderül, az önkormányzat feladatának te­kinti, hogy tőkeerős, jól pros­peráló vállalkozások Szent­endrére települését ösztönöz­ze. Ennek jegyében az idén pizzagyártó üzem kezd el ter­melni, az elképzelések sze­rint évente egymilliárd forint termelési értékű árut. Tár­gyalnak egy csomagoló­anyag-gyártó céggel, s egy bevásárlóközpont ügyében is. MAGAS a lakossági díj­hátralék — nyilatkozza a lap­nak dr. Szilágyi László, a Vá­rosi Szolgáltató Rt. elnök-ve­zérigazgatója. Szentendrén összesen mintegy 8 millió fo­rinttal tartozik a lakosság, ezen belül csaknem 4 millió forint a fűtés- és melegvíz­szolgáltatási díjhátralék. HÚSZÉVES a Szerbhor- vát—szlovén Klub, ezen a cí­men írt cikket az idei Szerb Kalendáriumban dr. Vojisz- láv Lasztity klubtitkár, nyu­galmazott főmérnök a Buda­pesten működő, de Budaka­lász, Pomáz és Szentendre délszláv nemzetiségű lakosa­it is összefogó klub történeté­ről. PEST MEGYÉBEN jelen­leg 182 települést tartanak nyilván — írja a Szentendre és Vidéke a KSH legújabb helységnévtárára hivatkozva. A megye népessége 949 650 fő, a lakások száma 339 736. Szentendrén 19 350-en lak­nak, 7007 lakásban. * Kérjük kedves kollégáin­kat, a helyi lapok szerkesz­tőit, hogy újságjuk legfris­sebb számaiból juttassanak el egy-egy példányt rova­tunkhoz. Készségei adunk hírt létezésükről, szemlé­zünk írásaikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents