Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-22 / 44. szám

É PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. FEBRUÁR 22., HÉTFŐ 3 Az első út a birtokra vezetett Új honfoglalás Túrán Kisgazdák a ceglédi kaszinóban Ki kell tárni a kaput Hogyan tovább címmel fórumot rendezett a hét végén a ceglédi kaszinóban a Független Kisgazdapárt helyi szervezete. A meg­hívott vendégek közül először Németh Béla, a kisgazda 36-ok frakcióvezető-helyettese szólt arról, hogy „kísért a múlt”. (Folytatás az 1. oldalról) Az árverés végén Weyde Já­nos, a megyei kárrendezési hivatal árverési csoportjának vezetője tájékoztatott tapasz­talatairól. — Az első alkalomra 6139 aranykorona értékű föld lett felkínálva Túrán — mondta. — Bár nem kelt el valameny- nyi, sokan vásároltak. Jobbá­ra 500 forintos áron, de egy­két keresettebb területen 1100 forintig licitáltak. Nem volt nagy harc, mondhatom, hogy simán zajlott az árve­rés. Igen jó érzés volt látni munkám közben, hogy olyan asszonyok licitáltak, akik va­lóban művelni akarják a föl­det, s nem eladni.Annak is örültem, hogy tájékozottak Nyeste István polgármester szerint azért húzódott el a vita, mert a képviselők egy csoport­ja a fejlesztésekre — például, aszfalt út, járda, parkoló építé­sére — szeretne nagyobb ösz- szeget fordítani. A testület töb­bi tagja pedig az intézmények működtetéséhez szükséges ki­adások biztosítását tekinti el­sődlegesnek. A két álláspontot eddig még nem sikerült össze­hangolni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a megkezdő­dött beruházásokra, a gázveze­ték-hálózat kiépítésére, az egészségház kialakítására is je­lentős összegeket kell az ön- kormányzatnak fordítania. Mint ahogy a község által önál­lóan működtetett vízközmű­vek fejlesztésére is áldozniuk voltak. Ezért, úgy érzem, jó munkát végzett a helyi föld­rendező bizottság is. Többen a termelőszövetke­zetnek kívánják bérbe adni megvásárolt földjüket. A szö­vetkezet aranykoronánként 8 kiló búzával fizet. Voltak olyan táblák, melyekbe búzát vetett a tsz, ezekre fenntartot­ta mezei leltár-igényét. Az aranykorona értékben ki nem fejezett értéknövekedést, hek­táronként 4000, illetve 7000 forintot — amennyiben a tu­lajdonosok bérbe adják a szö­vetkezetnek — nem kell meg­fizetniük. Weyde János tapasztalatai szerint nem volt kevés a föld, aki akart, vásárolhatott. Bár általában a kisebb községek­kel! ez évben. Rendezniük kell a közalkalmazottak, és köz- tisztviselők bérét, a törvény előírásai alapján. Igaz, erre már tavaly megtették az első lépést, akkor döntött úgy a tes­tület, célszerű a bérek emelé­sét szakaszosan megoldani, így nem terhelik túlságosan a költségvetést. Jó lenne, ha sike­rülne megvalósítani a holt-Du- naág megnyitását, ami felfrissí­tené a vízfolyást, és megszün­tetné a további eliszaposodá­sát. A szociális ügyek fedezé­séhez tartalékokat kívánnak ké­pezni, mivel egyelőre még nem mérhető fel, e célra meny­nyit kell fordítani az újonnan életbe lépő törvény megfogal­mazása szerint. J. Sz. I. ben könnyebb végrehajtani a kárpótlást, Túra úgy látszik jó ellenpélda. Gyepterületből keveset vet­tek, erdőből pedig semmit sem. Sokan félnek attól, hogy ellopják a fát, másrészt ezek az erdők nem is túl érté­kesek. A közelmúltban Mono- ron 30 ezer forintos áron kelt el aranykoronánként olyan er­dő, melyben derékvastagságú nyárfák álltak. Itt jó, ha kar­vastagságú az állomány. Míg a kárrendezési hivatal dolgozói összegző munkáju­kat végezték, sokan kimentek a határba, megnézni, mit is vásároltak. A hétvégi hava­zás már az ő földjüket táplál­ta. Több földárverés Heti ötről legalább tízre szeret­né emelni március végére a lici­tek számát a Pest Megyei Kár- rendezési Hivatal — mondta bevezetőjében dr. Sztáray Mi­hály hivatalvezető egy, a napok­ban tartott bizottsági ülésen. A téma a Pest megyei és a fővárosi termőföld-árverések előkészítése volt. Sztáray Mihály tájékoztatásá­ból megtudhattuk, hogy me­gyénk az árverések számát tekint­ve országosan csak a tizennyolca­dik helyen áll, ám az árverésre bocsátott aranykorona értékben a középmezőnyben vagyunk. Az eddig lebonyolított liciteken még nem volt gond a földhivataloktól kapott adatokkal. Ahhoz viszont, hogy a fent említett mértékben tudják emelni az árverések meny- nyiségét, a földhivataltól kérik márciusra és áprilisra előkészíte­ni a február elején egyeztetett újabb harminc községet. Dr. Polgár Mihály, a Pest Me­gyei Földhivatal vezetője, és He- tényi Ferencné, a földhivatal föld­mérési osztályvezetője szerint vállalkozók bevonása nélkül a földhivatal a kijelölt községek előkészítését nem tudja elkészíte­ni. A megye alföldi részén már megtörtént a kijelölés nagy terü­letekkel, magas aranykorona érté­kekkel. Itt az érdeklődés is igen nagy, ezért a termőföldek 30%-át ki kell mérniük. Emiatt néhány területi földhivatal leter­helése nagy mértékű. A földmérők helyzetét nehezí­ti, hogy a megyében a fellebbezé­sek mintegy hatvan községet érintenek, ezek közül csak a Pili­si Parkerdő területén harminc- nyolcat. Ezekben a községekben a felmérést még nem kezdhették el, s valószínű, hogy az igények egyszerre fognak majd jelentkez­ni. Tóth Tamás, a Fővárosi Föld­hivatal főelőadója elmondta: a Budapesten lévő rendezetlen ki­sajátítások tovább nehezítik a kár­pótlási munkák menetét, legin­kább az autópályák környékén. Ezzel kapcsolatban Hetényi Fe­rencné megjegyezte, hogy az or­szág valamennyi autópályája érinti mind a főváros, mind pe­dig a megyénk területét, ám egy sincs Pest megyében, melynél a kisajátítás teljesen rendben lenne. Németh Béla emlékeztetett arra: ahogy az FKGP 1949-ben kezdett részeire bomlani, az megismétlődik. Úgy látszik, en­nek a pártnak ez a sorsa. Talán az a legnagyobb hiba, hogy a 36-os frakció — amely meg is kapja a kritikát, hogy nincs mö­götte párt — „a levegőben lóg”. Egy szlogen szerint Tor- gyán kilépett a koalícióból, el­lenzékbe vonult, s bent hagyta a frakcióját. A frakcióvezető-helyettes ki­fejtette, a szétválás nem napja­inkban, hanem már a kormány- pozíciók elosztásakor elkezdő­dött. Ugyanis Torgyán József nem bírta tudomásul venni, hogy a miniszterelnök nem tud­ja elképzelni a kabinetben. Erre ő — a pártvezető — terror alatt tartotta és kénye-kedve szerint ugráltatta a képviselő- csoportot, s mindenáron ki akarta vinni a koalícióból. Ez­zel kívánt nyomást gyakorolni, hogy kikényszerítse a szemé­lyes ambíciójához fűződő el­képzeléseket. Ezt a frakció nem vállalta. Utóbbi óriási hi­bát követett el, amikor a vezető frakciótagságát felfüggesztette. Ő meg válaszul kizárta a képvi­selőket és szétugrott a kisgazda- párt.. Németh Béla a továbbiakban kitért a jogi csatára, amelyben aligha tudják Torgyántól vissza­szerezni a Kisgazdapárt nevét. Akik nem képesek elfogadni Torgyán politikáját, kényszerű­ségből új pártot kell alakítani­uk a tagsággal összefogva. Az országgyűlési képviselő rámutatott, a higgadt politiku­sok is arra biztatják őket, hogy ezt az alternatív lépést meg kell tenni. Németh Béla leszö­gezte, Magyarországon nem le­het szélsőséges politikát folytat­ni. forradalmi hangulatot te­remteni, mert nincs miért és ki A korábbi évtizedekben ösz- szesen nem történt annyi a te­lefon fejlesztése érdekében Monoron és térségében, mint az elmúlt néhány évben. Igaz, a leendő igénylők egyre türelmetlenebbek, így gyako­riak — a hol indokolt, hol megalapozatlan — viták. Mostanára azonban, amikor már valóban reményt keltő közelségbe került a távközlé­si törvény elfogadása, csak­nem mindenütt pont került a különböző szerződések végé­re. Monoron a MATÁV mel­lett tették le a voksot, s a nagy érdeklődésre, az igény­lők magas számára tekintet­tel meghosszabbították — február végéig a befizetési ha­táridőt. A beruházás pénz­ügyeit ellenőrző bizottság lét­rehozása március közepére várható. Gyomron ennél is előbbre tartanak. A helyi közösségi ház udvarán javában építik a leendő központi üzemházat. ellen. Most a demokráciában, holmi politikai hatalomért ezt senki nem engedheti meg ma­gának. Szélesebbre kell tárni a kapujukat az agrárértelmiség előtt. Rájuk szükség van — mondotta —, kivéve tíz-húsz zöldbárót, hatalmával vissza­élő embert. Ugyanakkor fontos a pártnak megszólítania a fal­vak, kisvárosok értelmiségét is. — Nagyon szeretnénk az 1994-es választáson egységes Kisgazdapártként részt venni, de ha minden kötél szakad, ak­kor külön is vállalni kell a meg­méretést. A hátralévő időben — eredményes tettekkel, tisz­tességes parlamenti munkával — pozitívan kell politizálni, s higgadt, kiegyensúlyozott, a gazdaságra figyelő FKGP-ként kiérdemelni a szavazók bizal­mát. Dragon Pál a 36-ok frakció­jának titkára — aki egyetértett Németh Béla gondolataival — néhány kiegészítést fűzött az el­hangzottakhoz. Érintette az el­múlt három és fél év belső har­cait, mondván: nemigen volt békés, építő időszakuk. Más pártokban is akadtak viták, de a veszekedések, személyeske­dések kevésbé zajlottak a köz­vélemény szeme előtt. Az or­szággyűlési képviselő kifogá­solta azt is, hogy nem volt kö­vethető pártalkotmány, szerve­zési és működési szabályzat, amit következetesen be is tartat­tak volna. Egyetértett azzal, hogy a kaput szélesebbre kell tárni, az agrárértelmiségen kí­vül a vállalkozók, kisiparosok és kereskedők előtt is. — Fontos lenne a bennünk bízó kisgazda társadalmat egy­ben tartani. Mi szeretnénk hoz­zájárulni Magyarország felvirá­goztatásához — mondta végeze­tül az országgyűlési képviselő. F. F. Közben pedig megkezdődött a telefonoszlopok felállítása is. A leghevesebb viták, amik feljelentésig, illetve önfelje­lentésig fajultak, Vecsésen előzték meg a telefonhálózat bővítését. Az ügyészség azon­ban megállapította, hogy sen­ki sem követett el szabályta­lanságot, vagy törvénytelen­séget. A legfrissebb hírünk a fővárossal szomszédos telepü­lés telefonnal rendelkező, és még vonalra váró polgárai számára, hogy egy megálla­podás értelmében Vecsés még az idén bekapcsolódhat a budapesti távhívó rendszer­be. Monor térségének azok a települései, amelyek a Mű­szertechnika ajánlatát elfo­gadva a Tápió mentén, illet­ve Dabas vonzáskörzetében létrehozott részvénytársaság­hoz csatlakoztak, a távközlé­si törvény megszületéséig tü­relemmel kell várniuk. (v.) Közmeghallgatás Tápió szelén Az idei költségvetés kialakítá­sa miatt rendeztek pénteken este Tápiószelén közmeghall­gatást. A Koda Rt. ebédlőjé­ben összegyűlt három-négy­száz polgár előtt. Majoros Ti­bor polgármester elsőként a múlt év önkormányzati gaz­dálkodásáról számolt be, eredményesnek minősítve, azt. A jelentős fejlesztések mellett erre az évre tizennégy és félmillió forint megtakarí­tást hoztak át. Ugyanakkor az idén tízmillió forinttal ele­ve kevesebb pénzből kell gaz­dálkodniuk, miközben — a jövő érdekében — nagy ter­vek megvalósítását tűzték ki, hosszabb távú fejlesztésként. Az iskolafalut — uszodával, tornacsarnokkal — csak „nad- rágszíjmeghúzással” lesznek képesek felépíteni. Kácsor István kifejtette: a törvényes kötelezettségek be­tartása fontosabb az önmaguk által vállalt — esetleg túlvál­lalt — kötelezettségek megva­lósításánál. Az iskola igazgató­ja az intézmény ellehetetlenü­lését sem tartja kizártnak, amennyiben a nadrágszíjmeg- húzás bekövetkezik. (tóth) Keresztény-kurzus Százhalombattán Vannak véletlenek. Példá­ul. hogy az ember szomba­ton késő este bemegy Százhalombattán a diszkó­ba. Drága és hangos és bü­dös. node aki kényes, ne járkáljon ilyen helyekre. Ám egyben az ilyen ka­land tanulságos is. A disz­kóban ugyanis maszka-bál van, farsang. Jelmezt nem látni csak egyfélét. Vagy tíz-tizenöt suhanc zsákok­ból szerzetes csuhát fér­ceit magának, kezükben botokból összeállított fe­születtel feszengnek, per­sze a humor jegyében. No­de. mit tudják ők, hogy mi a humor és mi a tréfa, vagy a még annál is gyön­gébb valami, amit ez eset­ben nyugodtan ízléstelen­ségnek mondhatunk. De ezért az ízléstelenségért korántsem a százhalombat­tai gyerekeket okolom. In­kább azt a kort, amelyben felnőttek, azt a városfej­lesztést, amely figyelmen kívül hagyta: templomot kellene építeni, s persze okolom a napjainkban vilá­got látó politikai nézeteket is, nevezetesen a keresz­tény kurzustól való rette­gést, az egyházi intézmé­nyek körül kialakult vitá­kat, amelyeknek azon érve­it erősíti á tévé és a rádió, meg persze a lapok, ame­lyek egyházellenesek. A szerzeteseknek öltözött enyhén illuminált ifjúság Százhalombattán eszembe juttatta: biznyos egyenru­hák megjelenése mekkora felháborodást keltett. És érthetően! Engedtessék meg hát, hogy háboroghas- sak a Százhalombattán lá­tott ízléstelenség miatt is. (Vödrös) Észak-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat GYŐR TÉGLA-AKCIÓ! 1992. évi áron TATA 1. téglagyárban Magasított soklyukú tégla termékár Száll, díj Rakat Kettősméretű soklyukú tégla Ft/db Ft/db db/raklap 10,37 1,90 300 15,82 3,20 180 Áraink az áfát is tartalmazzák. Csomagolás: 1. MÁV-EUR raklapon, raklapár: 940 Ft (áfá­val), melyet visszaszállítás esetén térítünk. 2. Egyutas raklapon, raklapár 240 Ft (áfával) Szállítás: minimum 8 raklap A szállítási díjak Pest megye dunántúli részére, illetve Buda­pestre vonatkoznak. NEM KELL UTAZNIA, POSTÁN IS MEGRENDELHETI. INFORMÁCIÓ: — Tata 1. Téglagyár, Baji út (34)-83-655 — Áruforgalmi Osztály Győr, Türr István út 5. (96)-11 -333 Balázs Gusztáv Nézetkülönbségek Taksonyban Mi marad fejlesztésre? Taksonyban, immár harmadik alkalommal gyűlnek össze a képviselői* azzal a céllal, hogy megvitassák és elfogadják a község idei költségvetési tervezetét. Várhatóan, a mai ösz- szejövetelükön végre megszületik a döntés. Telefonra várók Monor térségében Siettetik a munkát (nádai)

Next

/
Thumbnails
Contents