Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-22 / 44. szám
í PEST XXXVII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 13,50 forint 1993. FEBRUÁR 22., HÉTFŐ Menekültügyek államtitkára Új honfoglalás Túrán Az első út a birtokra vezetett Túrán is elkezdődött az új honfoglalás. A művelődési ház nagytermében a számítógépek eló'tt bőszoknyás asszonyok, nagykabátos emberek foglaltak helyet s időről időre a magasba emelték a tárcsát. Licitáltak a földre, miközben talán arra gondoltak, ez csak a kezdet és hosszú út vezet még addig, amíg a falvak élete átalakul. A Galga mente legnagyobb településén a hétvégi volt az első földárverés. Antall József miniszterelnök előterjesztést tett a köztársasági elnöknek Morvay István belügyminisztériumi politikai államtitkár felmentésére és egyidejűleg — helyére — dr. Józsa Fábián országgyűlési képviselő politikai államtitkárrá történő kinevezésére, továbbá Morvay István címzetes államtitkárrá történő kinevezésére. Morvay István államtitkár címének megtartásával, közvetlenül a belügyminiszter alá rendelve, a menekültügyi és migráció kormányzati feladatok irányítását látja el. Fokváros A vidék alapítványa Jeszenszky Géza külügyminiszter szombaton befejezte a Dél-afrikai Köztársaaságban tett hivatalos látogatását. A magyar külügyek irányítója látogatásának utolsó napján egy Fokváros közelében található szőlő- és borgazdaságot tekintett meg. Találkozott és megbeszéléseket folytatott a vidéki népesség életkörülményeinek javításáért, képzettségének emeléséért dolgozó alapítvány, a „Rural Foundation” vezetőivel. Amikor a krónikás a művelődési ház udvarába lépett, a 72 éves Pázmándi József éppen hazafelé indult. Most csak szemlélője volt az eseményeknek, majd a második alkalommal hozza el kárpótlási jegyét, bár a vasút mellett szívesen vásárolt volna földet. Beszélgetésünk során csakhamar a múltra terelődött a — Hány embert érint ez a döntés? — Gyakorlatilag az egész társulatot kirúgták. — Törőcsik nemrég a színészek legfontosabb érdek- képviseleti szervének, a Kaszó, ami neki is hasonlóan küzdelmes volt, mint millióknak. Már gyermekként megismerkedett a földműveléssel, aztán katona lett, majd hadifogoly, s mire hazatért, nem volt földje. Ilyen „egyszerű” volt ez. — Kupán verni valakit egy pillanat műve, a gyógyítás viszont hosszadalmas — mondta mögöttünk valaki. marónak az elnöke volt. Ennek tükrében hogyan értékeli a lépését? — Engem az érdekelne, hogy ő hogyan értékeli a saját lépését. (Folytatás a 2. oldalon.) A túrái földigénylőket a polgármesteri hivatal és a Vigyázó Kör is segítette a felkészülésben; a többi között az árverés menetét bemutató videofilm vetítésével. A Galga menti Termelőszövetkezet 20 460 aranykorona értékű földet jelölt ki a kárpótlásra. Mivel a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal a község területén három ütemben kívánja az árverést végrehajtani, most a kijelölt területek 30 százalékának sorsáról döntöttek. A szántók mellett gyepterületekről, erdőkről és nádasról. (Folytatás a 3. oldalon) Tűzszünet Boszniában? Szarajevóban az éjszaka és vasárnap délelőtt már nem voltak harcok, a szembenálló erők tiszteletben tartották Alija Izetbegovic boszniai elnök tűzszüneti felhívását. A boszniai muzulmán vezető egyoldalú fegyvemyugvási ajánlata időben egybeesett azzal, hogy a szerb erők a főváros nyugati peremvárosaiban előnyomultak, s visszaszorították a muzulmán védőket. Izetbegovic a tűzszüneti felhívásban nem részletezte, mikor kezdődne a fegyvemyugvás. Beszélgetés Voith Ágival Viharfelhők az Arizona felett Az Arizona Színház élén bekövetkezett változásokat követően magasra csaptak a hullámok színházi életünk amúgy sem csendes vizein. Az új vezetés gyökeres változásokat kíván bevezetni, s ennek jegyében felmondott az Arizona számos kiválóságának, közöttük Voith Áginak, akit beszélgetésre kértünk. Ki farkast kiált Nem tudom, Pest megye egymillió lakosa közül ki, hol és mikor találkozott az idegengyűlölet, főképpen a növekvő' mértékű idegengyűlölet megnyilvánulásaival, és még inkább — naponta! Pedig ezeknek a találkozásoknak, a személyes tapasztalatoknak óriási, mondjam azt: nemzetközi jelentősége lenne, nem kisebb arányról van ugyanis szó, mint az ország lakosságának kilenctizedéről. Magam meglehetős rendszerességgel járom a megyét; szerencsémnek, esetleg balszerencsémnek (?) tudható be, hogy eddig még sehol egyetlen polgármester sem fogadott azzal, uram, nálunk verik a színes bőrű diákokat, vagy éppen a külföldi érdekeltségű cégek színes bőrű menedzsereit. Miként még azt a panaszt sem hallottam sehol, hogy a város, a falu lakói esténként a bórfejűek garázdálkodása miatt nem mernek az utcára kimenni. De ismétlem, lehet, hogy ebben a véletlennek van szerepe. Sajátos módon — s ez már nem csupán személyes tapasztalatom — a kétmilliós fővárosban is csak elvétve lehet skinheadeket még csak látni is, színes bőrűek elleni atrocitásról hallani. Ezzel szemben mindezen jelenség minden mennyiségben fellelhető' a szocioliberális lapok hasábjain, a hasonló szellemiségű rádióműsorokban és a tálalásoknak bevallva, bevallatlanul kormányellenes éle van. Hazánk fiait persze lehet következmények nélkül riogatni, miként az antiszemitizmussal, a növekvő' fasizmussal, a szélsőjobboldali veszéllyel is. (Figyelem: anarchista, szélsőbaloldali megnyilvánulások nálunk nincsenek!) Nagyobb baj, ha a belpolitikai okokból felnagyított jelenséget a külföld komolyan veszi. Szombaton például éjszakába nyúlóan harsogta a Magyar Rádió a hírt: „A növekvő' idegengyűlölet miatt egyre több külföldi diák kényszerül elhagyni Magyarországot — hangzott el a japán nemzeti televízió műholdas műsorában... Az NHK híradója tíz percet szentelt a magyarországi bó'rfejűek mozgalmának és az idegengyűlölet erősödésének... Magyarország Kelet-Európa élenjáró országa gazdasági tekintetben, ám ez a kép változóban van a skinheadmozgalom terjedése miatt...” Elismerés mindezért, kiket illet, itthon, uraim. Deregán Gábor Csángó bál a Pap-szigeten A megtalált hagyomány öröme Régi falusi mulatságok hangulata éledt újra a Pap-szigeten megrendezett csángó bálon, szombat este. A kihaltnak tűnő, behavazott szigetről az étterembe lépőket jóleső meleg, vidám beszédmoraj fogadta. A nagy terített asztalon zsíros kenyér, vajas zsömlé, vöröshagyma. A terem mélyén egy kupacban a fiúk, valamivel előbb, a széksorokban a lányok — gyönyörű népviseletben. S közöttük, csoportokba verődve a báli hangulathoz inkább hozzászokott felnőttek. Úgy tűnt, itt mindenki ismeri egymást — ölelő karral üdvözölték a frissen érkezőket. A fiatalok többsége az egykét éve hazánkban tanuló csángó-magyarokból toborzódott. A legénykék feketék, zömök növésűek, sötét szeműek. A lányok szintén feketék, nyúlánkabbak, félénk pillantásúak. Megtudjuk, hogy a fenőttek a bált rendező Lakatos Demeter Társaságnak, valamint a szentendrei Petőfi Körnek a tagjai — s persze, a Kárpátokon túlról idekényszerültek sorsán segíteni akarók kis csapatából valók. (Folytatás a 8. oldalon.) Erdősi Ágnes felvétele Nem (könyör)adomány a szociális juttatás A hamarosan életbe lépő szociális törvény csak az egyes ellátási formákról szól — mondta a gyakorlati szakember Kovács László, százhalombattai orvos, aki mint Érd MDF-es parlamenti képviselóje, jogalkotóként is jelen volt az illetékes bizottság munkájában. Több szempontból is hozzáértőként vallja tehát: az alapok lerakása után a gyakorlaté a szó. Ezen belül is i sor, hogy a törvény szavának — Mint gyakorlati ember, s mint országgyűlési képviselő ist azt hangsúlyozom, hogy ez a törvény nem az a szociális törvény, amit tulajdonképpen várt a társadalom, és amit hosz- szú viták során követeltek az emberek a. jogalkotóktól, hanem — miként az elfogadott szabályzat címében is szerepel — ez a szociális igazgatásról; s ellátásáról szóló rendelkezés. Magyarul, „csak” egyes szociális ellátásokról szól ez a törvény. Azokról, amelyek a témában a legszükségesebbeknek bizonyultak, amelyek a leginkább támogatásra szoruló rétegek megsegítésére, illetve a velük való hatékony foglalkozásra irányultak. Ilyen szempontból ezt a rendelkezést a szociális törvénykezés alapszabályának tekinthetjük. Ugyanakkor ez nem jelent(het)i azt sem, hogy az elfogadott törvénnyel immár „letudtuk” magunkról a szociális téren megi helyi önkormányzatokon a érvényt szerezzenek. hozandó egyéb rendelkezések, jogszabályok terhét. Erre utal az is, hogy az említett jogszabály bizottsági tárgyalásánál már körvonalazódtak a szociális ellátások egész rendszerének további sorsát illető kérdések is, s az illetékes törvényhozók feladatukul jelölték meg, hogy 1995-ig az egyéb kiegészítendő rendelkezéseket is meghozzák. —A törvény által leginkább érintetteket, a lakosságot, s közülük is a jövőbeni ellátottakat leginkább az érdekli, milyen újfajta juttatásokat kaphatnak? — Itt nemcsak az új ellátási formákról van szó. Bár úgy látom, hogy a jelenlegi rendkívül zavaros juttatási módok közül nehéz egyelőre „kibányászni” az ellátásra való jogosultságot, a garanciákat, sőt az említett kuszaságban elvész maga az intézményrendszer is... (Folytatás az 5. oldalon.)
