Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-19 / 42. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HÁZANK 1993. FEBRUAR 19.. PENTEK Farmergazdaság — gazdaszemmel Felmegyünk az új miniszterhez! Gazda Sándort sokan ismerik Nagykátán. Tagja a városi —Sok mezőgazdasági vállal- képviseló'-testületnek, vezetője a Kisgazdapárt helyi szer­vezetének és a földrendező' bizottságnak, gyakorlati okta­tója a nagvkátai Kalot-népfóískolának. A teljes listát helyszűke miatt nem soroljuk fel. Állattenyésztő' üzem­mérnökként korábban is jószágokkal foglalkozott, most ugyanezt teszi — de immár a saját gazdaságában. Szakképzés indul a váci Siketnéma Intézetben Esélyegyenlőséget teremtenek Gazda Sándornál láthatóan minden együtt van egy csalá­di farm kialakításához. Va­jon így van-e ez a valóság­ban, ő maga így vélekede- dik-e? Kétlaki élet — A múltkorában az agrár­egyetemről jöttek hozzám, hogy ugyanezt megkérdez­zék. Mit gondolok én, mek­kora induló tőke kellene egy családi farmergazdaság indí­tásához? Szerintem legalább ötvenmillió forint. Ha nem több... Nekem is ennyi len­ne elég. —Az bizony nem kevés. De miből áll akkor jelenleg a gazdasága, mire használ­na annyi pénzt? — A borjakkal együtt hu­szonegy szarvasharhám van. Anyakocáim száma tizen­hét, plusz hozzá kan. A szü­lőktől örököltünk két tanyát: az egyik itt található közel a városhoz, a Ráadásban. Ezt tavasszal hozzuk rendbe, az épületet és az istállót is. A másik tanyánk messzebb, az Erekközben áll. Ott nagyon jó legeltetési lehetőségünk van. A város közepén la­kunk, szüleimmel kertszom­szédságban. A két porta ösz- szesen ötszáz négyszögöl nagyságú. Kicsi a gazdálko­dáshoz: alig tudok rajta trak­torral megfordulni. Ebből egy van, hozzá pótkocsi, eke, tárcsa. A többit úgy ké­rem kölcsön mástól. Hagyo­mányos paraszti gazdálko­dás az enyém, a tradicionális kétlaki élettel. Nyáron kint tartjuk a jószágot a tanyán, télen bent a városban szoru­lunk össze. Ezt is, azt is fej­leszteni kellene, bővíteni az állatállományt, gépesíteni a teljes tevékenységet. Az iga­zi farmon számítógépeket használnak — én villával, ta­ligával gürcölök. Ezért megy tönkre a magyar em­ber! Nincs tőkéje az indulás­hoz. A közelebbi tanyánkra be kéne vezetni a villanyt, ott adott a hely kisvágóhíd- ra, tejüzemre. De pénz nél­kül nem jutunk előre. Földfoglalás — Azért a takarmány meg­termeléséhez szükséges föld már rendelkezésre áll? — Ez a kérdés bolygat csak igazán bennünket Nagy- kátán! Mert más ez a való­ságban, mint sokan gondol­ják. Tudom igazolni, hogy 1991 szeptemberében be­nyújtottam egy papírt a he­lyi tsz-hez, testvéreimmel együtt kértük a tanya mellet­ti örökségünket, hatvanöt aranykorona értékű földterü­letet, kb. öt hektárt. Ám a tsz részéről semmiféle válasz nem érkezett, nem reagáltak. Holott ezt már törvény sze­rint ki kellett volna adni a részaránytulajdonos részére. Mi önkényesen lefoglaltuk. műveljük. Jog szerint a tulaj­donunk lesz, nincs kétsé­gem, de az eddigi bizonyta­lanság — ami engem hátrál­tatott — rég elkerülhető lett volna korrekt viszonyok kö­zepette. Egyébként a kárpót­lással együtt kilenc-tíz hek­tár földem lesz. Nem sok... Még egy visszahúzó okot említek: vágóhídhoz terület kell. Csakis termőföldből ha­síthatok ki valamennyit. Csak­hogy ilyen esetben a földvé­delmi alapba keményen fizet­ni kell. Mondjuk 300 ezer fo­rintot egy hektár harminc aranykoronás föld után! Ezt a kezdő vállalkozó nem bírja. kozó jelölt lenne Nagykátán? Ellehetetlenülnek — A nyugdíjasokról ebből a szempontból már nem be­szélve — sok. Fiatalok, akik szüleiktől örökölték a hajla­mot, szakképzettséget szerez­tek. Ám ha nem örököltek, akkor ellehetetlenülnek, mert a tsz visszamondta eddi­gi földbérleteiket. Ilyen adó­zás, támogatás mellett nem képesek elindulni, ráadásul földjük sincs. Mellesleg Nagykátán kilátástalan a kár­pótlás helyzete. A tsz nem hajtotta végre a föld­összevonásokat, több ezer nadrágszíjparcella szerepel a nyilvántartásban. Ezzel vi­szont nem egyezik a földhi­vatal dokumentációja: ahol a valóságban dűlő van, ott tér­kép szerint nincs semmi, s így tovább. A földrendező bi­zottság ugyan megcsinálta az árverezési ütemezést, de ilyen összevissza és rengeteg helyrajzi számot nem lehet meghirdetni az újságban! Pe­dig Nagykátán 300 ember várja a licitálást, hiába. Me­gyünk az új földművelési mi­niszterhez, hogy segítsen gyorsítani, ha már úgyis szentmártoni ember! Tegyen ő valamit! Megkérdezzük tő­le, hogy miért a tejipari válla­latok kapják a literenkénti ötforintos támogatást, miért nem a magántermelő. Elmon­dom neki személyesen, hogy a gazdák, sorra vágják le az üszőborjakat. Csak a közvet­len környezetemben félszáz ilyen esetről tudok. Tejelő te­henekről van szó: ami vissza­üt, tejhiány lesz, mondhat ne­kem bárki bármit! Erről per­sze nem az új miniszter te­het, de ő már ne tűrje tovább ezt a helyzetet! Hát így néz ki az én gazda­ságom, amely messzebb van még a farmtól, mint a városi portám az erekközi tanyám­tól... Tóth Ferenc (Folytatás az I. oldalról) A sérült gyerekeknek is meg kell adni a társadalomba való beilleszkedés, az önálló, értékes élet lehetőségét — mondta Horváth Szabolcs. Vácott él a művészi könyvkö­tő szakma nemzetközileg el­ismert tekintélye, Váci György, aki felajánlotta a szakképzés megszervezését a Siketnéma Intézetben. Ez a véletlen lehetőség nemcsak a magyar fiatalok szakképzési gondjait segíti megoldani, ha­nem a Pető Intézet mintájára, külföldi sérült gyerekek foga­dására is alkalmassá teheti az intézetet. Tandíjaikból ko­moly fejlesztésekre lesz lehe­tőség. E bevezető után záporoz­tak az ötletek a képzés fej­lesztésére. Farkas Miklós, a gyógypedagógia főiskola do­cense külső támogatási forrá­sokat sorolt, amelyekkel ön­költségessé lehet tenni az itt folyó munkát. Az ország egyik legszebb terén épített majd 200 éves műemlék épü­letben muzeális szakmai könyvtár is működik — mondta. A könyvek kiállítá­/ Uj idegenforgalmi hivatal Vácott Idegenforgalmi irodát nyitott a váci önkormányzat a volt MSZMP székházban. A hiva­tal felállításának anyagi felté­telét részben az Országos Ide­genforgalmi Hivatal pályáza­tán elnyert támogatásból fe­dezték, és 1 millió forinttal hozzájárult a költségekhez a Pest Megyei Önkormányzat is. Az iroda a város és a kör­nyék 40 települését kívánja a turizmus vérkeringésébe be­kapcsolni. Eddig ugyanis a városba érkező vendégcso­portok programjaira az esetle­gesség volt a jellemző. A cél, hogy a vendégek minél több nevezetességgel ismerkedhes­senek meg — megtekinthes­sék például a túristák elől ed­dig elzárt egyházi könyvtárat. A hivatalban olyan mosta­náig állástalan, nyelveket be­szélő fiatalokat alkalmaznak, akiknek a bérét a munkanél­küli alapból fedezik. sával, szakmai bemutató szer­vezésével idegenforgalmi be­vételekre is szert tehetnének. Maga a kiscsoportos, magas­szintű szakképzés pedig lehe­tővé tehetné, hogy a sérült fiatalok nem hátrányos hely­zetű társaikkal egyenértékű, külföldön is hasznosítható szaktudás birtokába juthassa­nak. Felajánlotta, hogy egy Bécsben rendezett szakmai konferencián ismerteti az in­tézet céljait. Jóleső volt látni, hogy kérésére Tömöri Pálné azonnal átadott egy, az inté­zet és Váci György tevékeny­ségét bemutató videokazettát. Pataki István docens a fia­talok jó kiválasztásának fon­tosságát hangsúlyozta, hogy már az első években megfele­lő eredményeket tudjanak fel­mutatni. Különböző szakmai kollégiumok tagjaként orszá­gos segítséget, külföldi kap­csolata révén pedig nemzet­közi segítséget próbál az inté­zet munkájához szerezni — ígérte. Pétery Zoltán profesz- szor, a Pest Megyei Önkor­mányzat alelnöke felajánlot­ta, hogy a megye nemzetkö­zi kapcsolatain keresztül pró­Kókai vállalkozók hat főből álló csoportja háromnapos látogatáson vett részt Csík­szeredán. Közöttük volt Jer- mi János üveges, a Kókai Ipartestület alelnöke is. Érdeklődésünkre elmond­ta, hogy a kezdeményezés Gödöllőről, az agráregyetem­ről indult. A GATE közvetí­tésével tavaly határainkon túl élő magyar diákokat lát­tak vendégül Kókán: a leen­dő erdélyi szakemberek itte­ni látogatásához vezethető vissza a mostani kapcsolatte­remtő Csíkszeredái utazás. Ottani cégek, társulások ve­zetőivel s természetesen ma­gánvállalkozókkal ismerked­tek, tárgyaltak. Az összetartó magyarságérzésen túl kölcsö­nösen élénk volt a gazdasági érdeklődés, néhány kérdés­ben különösen biztatónak mutatkozik a jövő. A határa­inkon túli magyar gazdasági bál a munkához külföldi se­gítséget szerezni. Felhívta a figyelmet az európai közös­ség regionális projektjeire, amelyekben közreműködve számottevő anyagi támoga­tást lehet remélni. Mikecz Pálné, a művelődési tárca munkatársa a tantervkészítés­hez, Schiller Bernát, az ipari tárca munkatársa pedig az ok­levelet biztosító szakképzés kidolgozásához szolgált taná­csokkal. Thumann Imre, a siketek intézetének egyik igazgatója hangsúlyozta: a modem hal­lóberendezések lehetővé te­szik, hogy neveltjeiknek a nem hátrányos helyzetű gye­rekekkel egyenrangú képzést biztosítsanak. Igazgató társa, Tölgyes Lászlóné elmondta: jól felkészült munkatársaik, megfelelő tanműhelyük, a Váci György által felajánlott eszközök birtokában a külső keretek megvannak a szep­temberi kezdésre. S ha meg­valósul a képzés, a náluk vég­zett külföldi hallássérültek a nívós magyar szakoktatás hí­rét vihetik szét a világban. (veszelszky) szakemberek élelmiszereket várnak. Erdélyből faáruk, ve­gyi anyagok szállítása lát­szik bizonyosnak, amennyi­ben létrehozzák a ki- és beho­zatal formáit, megköttetnek a szerződések, bartermegálla- podások s megalapítják a kö­zös vállalatokat. A tárgyalások természete­sen folytatódnak — olyany- nyira, hogy már e hét végén Csíkszeredái vendégek érkez­nek Kókára, a következő for­dulóra. A helyi ipartestület pedig február 28-án tekinti át az eddigi fejleményeket. A napjainkban kiépülő gazdasági kapcsolatok velejá­rójaként, ám egyáltalán nem melléktermékeként a Kókai Ipartestület és az egyház szervezésében május 30-án három busszal 130 kókai pol­gár megy négy napra Csík- somlyóra. (tóth) A REORG Gazdasági ás Pénzügyi Rt. versenytárgyalás keretében értékesíti a Pest Megyei Fémipari Vállalat F. a. (PEFEM) Dabas, József Attila utcai, 12 425 m2 területű, közművesített Ipartelepét Az ipartelep munkanapokon 10 és 14 óra között megtekinthető. Felvilágosítást ad Eleméry József felszámolóbiztos (Budapest, Búza u. 1 -3. 1033, tel.: 168-6856) vagy Garamhegyi Péter, a felszámoló helyi megbízottja (Szentendre, Előd u. 2., 2000, tel.: (26)-10-298], Az ajánlatokat március 5-éig lehet benyújtani a felszámolóbiztos címére. REORG Rt. Budapest, Vadász u. 30.1054 2^ Büntetés-végrehajtási vállalat felvételre keres ruhaipari szakközépiskolát és vegyipari szakközépiskolát végzett, 30-35 év körüli férfiakat termelésirányítói munkakörbe Orvosi alkalmassági igazolás szükséges. Bér: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet Nagy János főmérnöknél. Dunai Tömegcikkipari Vállalat \_j*p v^c, Köztársaság u. 62-64. 2600 Gazda Sándor sorolja a gondokat Vimola Károly felvétele s Eleiemért faáru Kókai vállalkozók Erdélyben

Next

/
Thumbnails
Contents