Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-19 / 42. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. FEBRUAR 19., PENTEK Első beszéd a törvényhozás előtt Clinton új irányt javasol Hitelesen Romániáról A nemzetiségek szolgálatában Bili Clinton amerikai elnök szerda esti beszédében nagyszabású gazdasági és szociális programot fogalmazott meg, amely adóemeléssel és a gazdaság közpénzekből történő élénkítésével kíván úrrá lenni az ország gondjain. A tervek körül, amelyet a republikánusok máris elutasítanak, kemény politikai harcok várhatók. A januárban hivatalba lépett demokrata elnök először beszélt a törvényhozás előtt. A szokásos, az ország helyzetéről adott évi jelentés helyett egyórás beszédében arról szólt, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetében „új irányra” van szükség, és évtizedek óta nem tapasztalt mértékűi állami terveket jelentett be a gazdaságban, a pénzügyi és a szociálpolitikában, közölte, hogy hamarosan előterjeszti javaslatát az általános beteg- biztosítás bevezetésére és megreformálja a jóléti rendszert. Az első felmérések szerint az amerikaiak többsége hajTegnap megkezdődött Mihail Gorbacsov szovjet exelnök „népbírósági” pere. A jelképes tárgyalást egykori szovjet politikusok és a kommunista párt kezdeményezte; a bírákat önkényesen jelölték ki. A volt szovjet vezető nem vesz részt rajta sem személyesen, sem képviselői útján. landó elfogadni a magasabb adókat, ha úgy látja, hogy kormány ésszerűen használja fel a pénzt. A gazdasági körök, a republikánus párt érvelése szerint a több adó a beruházásoktól viszi el a pénzt, s a program így nem érheti el célját. Az általános betegbiztosítás bevezetése további tíz- milliárdokat igényel, ami ugyancsak növelheti a munkáltatók és az állampolgárok terheit. Clinton bejelentette, hogy bevezetik a nemzeti szolgálatot, amelynek keretében a fiatalok az egytemi tanulmányaikhoz kapott állami kölcsönt közszolgálattal fizetik majd vissza. Másik nagy érdeklődést keltő terve, hogy korlátozzák a szociális segély időtartamát, élvezőinek egy idő után dolgozniuk kell. Az elnök és kormányának tagjai már csütrötöktől járják az országot hogy megismertessék, elfogadtassák a lakossággal a programot. Az üzleti élet óvatos derűlátással, a reGorbacsov ellen a legfőbb vádpont a Szovjetunió szétbomlasztása, de emellett felelnie kell „nép- és alkotmányellenes politikájáért, a Szovjetunió és a szocialista tábor népeivel szemben elkövetett törvénysértésekért” is. A sajátságos népbíróság szombaton hirdet ítéletet az ügyben. publikánus ellenzék erős bírálattal fogadta a bejelentett gazdaságpolitikai terveket, amelyek egyöntetű vélemények szerint az eddigi legátfogóbb kísérletet testesítik meg az amerikai költségvetési hiány buijánzásának megfékezésére. A hírügynökségek által megszólaltatott vezető amerikai üzletemberek általában úgy nyilatkoztak, hogy készek elfogadni a magasabb adókat, ha azokat az állami költekezés valós mérséklése kíséri majd s a többletbevételt nem a szövetségi kiadások emelésére használják. A szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy a tervezet kongresszusi vitájával eltelő következő hónapok bizonytalansága sokat árthat a gazdaságnak. Rámutattak arra is, hogy az adóemelés akkor növeli a vállalati kiadásokat, amikor a hazai cégek éppen hozzáláttak üzleti tevékenységük költségoldalának konszolidálásához. Ökológiai terv Franciaország és Németország Kelet-Európa javát szolgáló környezetvédelmi program indítását fogja javasolni az európai környezetvédelmi miniszterek áprilisi luzerni értekezletén. A program támogatásáról tanácskozásán egyezett meg Sé- golene Royal francia és Klaus Töpfer német környezetvédelmi miniszter. A környezeti károsodások fenyegetést jelentenek egyes közép-, illetve kelet-európai térségek lakossága számára — hívta fel a figyelmet Töpfer. A Magyarországi Béke Szövetség sajtóértekezletet szervezett dr. Octavian Buracu, a geológiai tudományok doktora, a romániai Nemzetiségi Dialógus Egyesület elnöke részvételével. A társaság elnöke beszámolt az 1989-es fordulat után bekövetkezett változásról, a Kolozsváron kialakult tarthatatlan helyzetről, mely részben Gheorghe Funar polgármesternek köszönhető. Hiteles embertől hallhattunk a nemzetiségek — elsősorban a magyarok — helyzetéről, társaságuk tevékenységéről, melynek célja a szélsőséges szervezetek támadásainak visszaverése. Havonta megtartott rendezvényeiken Az orosz elnök váratlan szabadsága elsősorban a belpolitikai helyzet alakulásával függ össze — jelentette tegnap a Szov- jetszkaja Rosszija című konzervatív lap Borisz Jelcin egyik bizalmasát idézve. Gennagyij Burbulisz, volt államtitkár és az elnök legközelebbi tanácsadóinak egyike egy nyilatkozatában kijelentette: az elnök váratlan döntése arról, hogy szabadságra utazik, politikai stratégiájának részét képezi. A lap szerint a döntés rögtönzött voltát jelzi az is, hogy az államfő összes, korábban egyeztetett diplomáciai és egyéb jellegű találkozóit is hétfőn, a szabadság bejelentésének napján mondták le. Borbulisz elmondta azt is, igyekeznek különböző nemzetiségeket érintő problémákat tárgyalni, megemlékezni a jelentős személyiségekről. Február 27-re tervezik, Mátyás király születésének 550. évfordulójára a kolozsvári Mátyás házában tartandó ünnepséget. Nem kockázatmentes munkájuk a helyi sajtótól elkezdve az országos nacionalista körök támadják őket, legutóbb szellemi fogyatékosoknak nevezve a társaság tagjait. Buracu úr a fordulat után tagja volt Kolozsvár város vezetőségének és az ideiglenes román parlamentnek. Miután félreállították, megalapította a Nemzetiségi Dialógus Egyesületet, melyek élén olyan eredményeket érhogy az elnök mindinkább hajlik arra az elképzelésre, hogy az új oroszországi alkotmányt egy alkotmányozó nemzetgyűlésnek kell elfogadnia. (Ezt a megoldást először a gorbacsovi peresztrojka reformer politikusai, Alek- szandr Jakovlev, Anatolij Szobcsak, Gavril Popov és mások vetették fel.) — Megpróbáljuk átadni a kezdeményezést az ellenzéknek, hogy végül kénytelenek legyenek színt vallani és felfedni valódi törekvéseiket. Úgy vélem, mindenképpen túl kell lépnünk három-négy személy hatalmi vitáján —tette hozzá Gennagyij Burbulisz a volt államtitkár a Szov- jetszkaja Rosszija által idézett nyilatkozatban. tek el, mint a három magyar középiskola újjászervezése, a Securitate által elkobzott épületek visszaszolgáltatása az egyes egyházaknak, valamint Pécs—Kolozsvár testvérvárosi kapcsolatának kialakítása. Jó úton haladtak a tárgyalások a kolozsvári magyar, illetve a debreceni román konzulátus felállításával kapcsolatban, ami sajnos megakadt. Octavian Buracu megha- tottan köszönte a magyarországi orvosok segítségét, akik önfeláldozóan ápolják, gyógyítják a romániai románokat, köztük őt is, hiszen betegágyából kelt fel, a sajtóértekezlet megtartására. Befektetések előtt Nixon Moszkvában Richard Nixon volt amerikai elnök oroszországi kőrútjának egyik fő célja, hogy felmérje, milyen beruházási tervek érdemesek az amerikai tőke figyelmére — jelentette tegnap a Kommerszant Daily című üzleti napilap. A moszkvai újság beszámolt arról, hogy az egyik lehetséges befektetés, amelyben az amerikai tőke is részt vállalna, a moszkvai city, vagyis az orosz főváros világ- színvonalú üzleti központjának kiépítése lenne. A lap tudni vélte azt is, hogy e terv érdekében maga az orosz elnök is latba vetette tekintélyét. Egyes értesülések szerint a beruházás értéke 8 milliárd dollár. Népellenes politika Gorbacsov a népbíróság előtt b. cs. Stratégiai szabadság Jelcin elnök rögtönöz YELEMENY Debreczeni, mint a papagáj Igazán nem mondhatom el magamról, hogy vártam volna a tévéműsort. Egyszerűen csak ottfeledkeztem a készülék előtt. így jutOnam ahhoz a „felejthetetlen és nagyszerű élményhez”, amelyben az AKTuális című műsor keretében Debreczeni József MDF-es képviselő úr és minden bizonnyal szívbéli jó barátja, eszméinek hűséges szolgálója, Szénási Sándor riporter úr részesítettek. Ők ketten összedugták Üstökűket, s miután Csurka István képviselő úr a Magyar Út I. Országos Értekezletén tartott beszédéből a videofelvétel segítségével néhány részletet fölidéztek, hát hogy ne maradjunk magunkra Csurka gondolataival, tüstént beszélgetéshez láttak. A beszélgetés, mint ebben a műfajban, ott a televízióban igazán megszokott és mindennapos, eléggé semmitmondó volt. S nem is foglalkoznánk Szénási és Debreczeni kávéházi beszélgetésnek is gyönge produkciójával, ha nagyívűnek nem mondható gondolataik közepette-egyikük, nevezetesen a liberális eszmeiségéről híres magyar demokrata Debreczeni, ki nem tesz az asztalra egy olyan ászt, amelyet a mi asztalunkra már tucatjával hajigáltak jött-ment parlamenti képviselők, a baloldali eszmeiséget lapunkból hiányoló hajdani előfizetők, az egykori MSZMP kinyújtott jobb kezét jelentő Magyar Újságírók Országos Szövetsége-beli aktivisták. Ez az ász azt hivatott hirdetni, hogy az átalakult Pest Megyei Hírlap Csurka István napilapja, a Magyar Út mozgalom szellemiségét magában hordozó újság. . Debreczeni József eme kijelentését mint egy papagáj tette meg. Arra a nem szabad madárra gondolok, amely életét kalitkában éli le, s ezen idő alatt gazdáitól, például Ábrahám Tibor SZDSZ-es képviselőtől, Havas Henrik, a tévé politikacsináló műsorvezetőjétől, s más „személyiségektől” megtanult. Debreczeni is jól megtanulta ezt a leckét, méghozzá úgy, hogy mondatai, azaz kijelentése hátterével egyáltalán nincs tisztában. Éppen ezért tán nem is megtanulta, mert a papagájok nem tanulnak, hanem csak bifláznak. Debreczeni bebiflázta az anyagot: a Pest Megyei Hírlap, melyet ellenzéki képviselők a kormány szócsövének szoktak nevezni, immár nemcsak a koalíciós kormány szócsöve, hanem Csurka István, s vele együtt a Magyar Út Körök szócsöve is. Ezzel szemben az az igazság, s ezzel szerkesztőségünk minden tagja egyetért, hogy mi magyarságunkat, kereszténységünket nem Antall Józseftől tanultuk, s e téren Csurka István sem volt soha a mesterünk. S ha már ők nem, akkor tán mondanom sem kell, hogy Debreczeni József és Szénási Sándor urak meg aztán pláne nem! Mi, akik a Pest Megyei Hírlapnál dolgozunk, a kereszténységet ugyanúgy, mint a magyarságot, az anyatejjel szívtuk magunkba, s az otthon Édesanyánktól, Édesapánktól ellesett és megtanult gondolat- és érzelmi világot mindaddig képviselni kívánjuk és képviselni is fogjuk, ameddig arra a „hatalmasságok” nekünk lehetőséget adnak. Mindezt számtalanszor megírtuk lapunkban, s ha Debreczeni József nemcsak a liberális baloldal véleményére lenne kíváncsi, hanem esetleg a Pest Megyei Hírlapra is, akkor naponta kiolvashatná belőle: a Pest Megyei Hírlap „bűne” mindössze annyi, legalábbis a liberális sajtótermékekkel szemben — melyek beborítják az országot —-, hogy mi ápoljuk 1956 szellemét, vagy például mi ragaszkodunk ahhoz, hogy igenis Magyar Rádióra és Magyar Televízióra lenne szükség. S mindezekben a magyarság pusztán annyi, hogy a negyven éven keresztül térdre kényszerí- tett nemzetet, amikor végre lehetőséget kapott a feltápászkodáshoz, hát nem aljas és sunyi módon, mint ők, visszalökjük a földre, hanem önbecsülést, hitet szeretnénk nyújtani. A Pest Megyei Hírlapnál ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyar kultúra egyetlen európai kultúránál sem alábbvaló, hogy a határainkon túl élő magyarok igenis testvéreink, hogy a nemzet összefogása sokkal eredményesebb lehetne, ha botcsinálta politikusok s a múlt rendszer nagyszerűsége fölött sopánkodó tévériporterek nem akadályoznák, hanem segítenék a magyar átalakulást. Debreczeni József televízóbeli kijelentése ugyanúgy a bélyegragasztás céljával történt, mint amilyen céllal ragasztgat- ták a bélyegeket a Kádár-rendszer kis hű szolgái. A Pest Megyei Hírlap szerkesztőségét természetesen nem zavarja Debreczeni József kijelentése. Sokkal inkább zavarná, ha Debreczeni esetleg elismerő szavakat mondott volna rólunk, hiszen a képviselő nagy nyilatkozat-tébolyában, amelyre az utóbbi hónapokban lehetőséget kapott, néha olyan zavaros gondolatokkal hozakodott elő például a Vasárnapi Újságban, avagy éppen az AKTuális című tévéműsorban, amely zavarosságból mi szeretnénk kimaradni, illetőleg azokban csak olymódon előfordulni, mint akik szélsőjobbosok, esetleg bőrfejűek, esetleg fasiszták... Debreczeni szájából e szavak számunkra szinte elismerést jelentenek, és Isten mentsen meg bennünket attól, hogy a képviselő úr egyszer is odáig ragadtassa magát, hogy kijelentse: a Pest Megyei Hírlap szellemiségével egyet(Vödrös Attila)
