Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-19 / 42. szám

PEST XXXVII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 13,50 forint 19., PENTEK Segít a Magyar Gazda A Magyar Gazda hetilap e hé­ten 150 ezer példányban je­lent meg. Az újság ugyanis közli a múlt év végén elfoga­dott, a mezőgazdasági átala­kulást segítő törvények szöve­gét, a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeleteket. A magyarázó szövegeket a Földművelésügyi Minisztéri­um szakértői írták. A Magyar Gazda 7. számá­nak terjesztését a megyei földművelésügyi hivatalok vállalták. Prágai fegyverek A cseh rendőrség szerdán két titkos fegyverraktárra bukkant, és összesen 1600 darab géppisztolyt foglalt le Prágában. Egy pincében 900 darab, 38-as mintájú géppisztolyt, egy raktárhe­lyiségben pedig „csak” 700 darabot találtak. Lőszert egyik helyen sem találtak a rendőrök. A most felfede­zett fegyverek részben a hadsereg, részben az egyko­ri Svazarm (a csehszlovák „MHSZ”), részben pedig a volt Népi Milícia (a cseh­szlovák „munkásőrség”) raktáráiból származtak. Esélyegyenlőséget teremtenek Az alapító okirat szellemé­ben szeptemberben ismét szakképzés indul a 191 éves váci Chazár András Siketné­ma Intézetben. Az előkészítő megbeszélések után a gyógy­pedagógiai főiskola tanárai, a megyei önkormányzat, az ipa­ri és művelődési tárca munka­társai, valamint az intézmény- vezetők részvévelével tartot­tak szerdán tanácskozást a konkrét feladatok megbeszé­lésére. Pest megye kiemelt feladat­ként kezeli a hátrányos hely­zetű fiatalok társadalmi beil­leszkedésének segítését —, tudtuk meg Noseda Tibortól a társadalompolitikai osztály vezetőjétől. -— Képzésük megújításában az osztály ko­ordináló szerepet vállal. A most megvalósult szakmai és tárcaközi tanácskozást példa­értékűnek szánjuk. A jövő­ben hasonló összejöveteleken szeretnénk megvitatni más, hátrányos helyzetű fiatalok­kal foglalkozó intézményeik képzésének megindítását — mondta. Végül megköszönte mondott Horváth Szabolcs osztályvezető-helyettes és Tö­möri Pálné munkatárs gyors és széles körű előkészítő munkáját. (Folytatás a 4. oldalon.) Az önkormányzat támogatja EXPO Szakértői Klub alakult A Pest Megyei Önkormány­zat és a Világkiállítási Fórum támogatásával megalakult a napokban az EXPO Szakér­tői Klub. Tagjai — egyebek mellett — kiállításszervezés­sel, vendéglátással, marke­tinggel, városrendezéssel, közlekedéssel, idegenforga­lommal, rendészettel, infor­matikával — építészettel és távközléssel foglalkozó szak­emberek, de az iparosok is képviseltetik magukat. Szilvásy István, a Világkiál­lítási Fórum főtitkára és Gere József, a HUNGEXPO igaz­gatója kezdeményezték a klub létrejöttét, a tagok ön­Papp György alezredes, gödöl­lői kapitányságvezető a körzet polgármesterei előtt tegnap tar­tott közbiztonsági beszámoló­jában elmondta, hogy múlt évi munkájuk alapján országos el­sők! Igaz, az ország tíz leg­jobb kapitánysága közül öt Pest megyei. A kapitányság épületében tartott megbeszélésén a leg­több település önkormányzatá­nak képviselője megjelent. Papp György elmondta, hogy elmúlt évi céljaikat jórészt megvalósították. Működik a három rendőrőrs, a rendőrök munkájának eredményessége kéntes alapon jelentkeztek. Arra gondoltak, hogy hasz­nos tanácsaikkal hozzá tudná­nak járulni az EXPO sikeres megrendezéséhez. A klubnak nincsenek tiszt­ségviselői. Mindig az utolsó ülésen — egyébként havon­ta gyűlnek egybe — döntik el, hogy melyikük készít át­fogó tanulmányt a saját terü­letéről, s azt a következő ta­nácskozás alkalmával megvi­tatják, majd az így szinteti­zált véleményüket papírra vetik és eljuttatják a döntés­hozókhoz: a Fővárosi EXPO Irodához (amely egyébként képviselteti is magát a klub­javult. A személyi változások után az igazgatásrendészeti al­osztály is behozta lemaradása­it az új esztendőre. Az idén előtérbe helyezik a minőségi munkát, s természe­tesen arra is törekednek, hogy ne emelkedjen a bűncselekmé­nyek száma. A polgármesterek elismerés­sel szóltak a kapitányság mun­kájáról. A veresegyházi Pász­tor Béla elmondta, jelentős ösz- szegekkel támogatják a helyi rendőrőrs működését. A dányi Gádor András és a bagi Járn­ák László arról szólt, hogy az eredmények ellenére sem érzé­ban), a Világkiállítási Ta­nácshoz és természetesen Barsiné Pataky Etelkához, a világkiállítás főbiztos asszo­nyához. Az üléseket mindig az ak­kori téma-előterjesztő vezeti le. Igény esetén felkérésre is készítenek szakértői véle­ményt, de csak abban az eset­ben, ha úgy érzik: a téma olyan, ami a társaság profiljá­ba beleillik. A Világkiállítási Fórum felkérte a klubot, hogy az esetleges vitás ügyekben fog­laljanak állást, és azt hozzák is nyilvánosságra. Árpási Mária kelik még a nagyobb rendőri jelenlétet az állampolgárok. Gódor András egyben javasol­ta, hozzanak létre rendőrőrsöt Dány, Zsámbok, Valkó és Vác- szentlászló részére. A kapi­tányságvezető ez elől nem zár­kózott el, de a rendőrség lehe­tőségei is korlátozottak. Tóthné Pacs Vera. Isaszeg polgármestere elmondta, ta­valy és az idén is egymillió fo­rint feletti összeggel segítik a rendőrök munkáját. S mivel a gépkocsik hamar elhasználód­nak, újat szándékozik vásárol­ni az önkormányzat. B. G. A közbiztonságról — Gödöllőn Az ország legjobb kapitánysága A négyezer lélekszámú Tápióbicske orvosi ellátásában néhány hónapja jelentős válto­zás történt. Az egykori kúria épületét felújí­tották és gyermekorvosi rendeló't, valamint csecsemó'tanácsadó-helyiséget alakítottak ki. A másfél milliós beruházással a közellá­tás javult, mert a gyermekorvos, dr. Laka­tos István esetenként a felnó'tt rendelésbe is részt vesz. Vimola Karoly felvétele Rendkívüli útlevélkiadás A pánikhangulat ostromállapotot idézett elő az útlevelek kiadásában. A rádióban elhangzott, hogy indokolt esetben a köztársasági megbí­zott hivatalához is fordulhat az állampolgár. — Most is körülbelül húszán állnak az aj­tónk előtt — tájékoztatta lapunkat Deákné Ba­logh Edit, aki régiónk köztársasági hivatalának főmunkatársa. — Mi csak rendkívüli sürgősség­re tekintettel állíthatunk ki útleveleket — példá­ul munkaszerződés, házasság, haláleset —, amelyeket hivatalos okiratokkal is alá kell tá­masztani. Sítúrára, társasutakra tehát nem vo­natkozhat ez az engedély. Indokolt esetben tele­faxon továbbítjuk a fölvett adatokat a BM adat- feldolgozó hivatalnak, majd számítógépes egyeztetés után hetvenkét órán belül kapunk visszaigazolást; ezt követően állítjuk ki — kéz­zel — az öt évre szóló útlevelet. Felkeresett bennünket többek között tol­mács, zongoraművész, valamint egy március el­sején hat hónapos sportszerződéssel Máltára utazó is, akinek áprilisban jár le az útlevele. Vannak fegyelmezett állampolgárok, akik idő­ben adták be a kérelmüket, s most a kitört pá­nik miatt fordulnak hozzánk, kérik a segítsé­günket. Ezeket tartjuk például elfogadható in­dokoknak, illetve még annak a Jászkarajenőről érkezett kilencvenesztendős néninek az ügyét, aki életében nem volt külföldön, s a nővére te­metésére kell most Bécsbe utaznia. Istenes Attila Inkább a temetéshez, semmint a keresztelőhöz szoktatott minket az idő' — jegyezte meg keserűen minap az egyik Ungvár környéki református lelkész. Már a szórendben is volt valami mellbevágó, apátiával tűzdelt reménytelen­ség, amolyan Herder utáni. Hát még abban, amit mon­dott. Pedig beszélgetésünk a magyarság lábraállásáról, életerejének visszanyeréséről szólt. Keresztelő' és életrevalóság. Hirtelenjében Istenes Attilának a tragédiája jut eszem­be. A Moldvában született csángómagyar gyerek nevét Dumitru Burceagára „szelídítette”a bákói (Bakó — tud­ja a sors, milyen helységneveket osztogasson), tehát szü­letett román anyakönyvvezető. Aztán az okmányok egyik néven, az élet meg a másik néven futott — képlete­sen is. Odahaza, a családban Attilának, a konviktusban, majd a kaszárnyában Dumitrunak járt ki a , Juttatás”. Egy ideig. Történt ugyanis, hogy egy szép napon vonat­ra ültek a szülők fiukat meglátogatni. Attilát viszont, édes gyermeküket az őrszobán senki sem ismerte — in­dulhattak vissza dolgukvégezetlen. Mondják, a gyorspos­tással egyszerre érkezett haza a két öreg, megtörve, levél helyett azonban fiuk halálhírét vehették át... Úgy tart­ják azon a tájon, hogy Dumitru Burceaga a reá kénysze- rített nevet ölte meg — a kis falu temetókertjében a fej­fán azóta is Istenes Attila „él”tovább, ki „így találkozott végre Édessel”. A történet akár érzelgős is lehetne, ha nem volna oly gyakori. Határainkon innen is — toldom meg. Minap kereszte­lőre invitáltak régi ismerőseink. Unokájuk született, Mi­ro. Az apa neve Igor. És itt laknak, Magyarország szívé­ben — nem Bákóban, s nem is a katalán fővárosban. És született magyarok, amiért tűzbe teszem a kezemet. Miközben Isten hozott-tal címzetti a válaszlevelet, aggód­va nézek a következő mondat elé. Elhagytak volna szép magyar neveink? Vajon mit szól majd a megkeresztelt, ha találkozik az Édessel? Mert a keresztnév olyan, mint az anyatej: megszenve­di a kisded, ha idegentől kapja. Bágyoni Szabó István Antall József köszöntötte Varga Bélát Antall József miniszterelnök 1993. február 18-án szemé­lyesen köszöntötte születés­napján a 90 éves monsignore Varga Bélát, a Magyar Köz­társaság Nemzetgyűlése egy­kori elnökét (1946—47), az amerikai emigrációban a Ma­gyar Nemzeti Bizottmány, majd a Magyar Bizottság el­nökét. A miniszterelnök mél­tatta Varga Béla nagyívű pá­lyafutását, mély hitéből faka­dó emberi magatartását, a me­nekültek érdekében végzett munkáját (1939—1944), a de­mokráciáért töretlenül harco­ló politikai tevékenységét. Ki­fejezésre juttatta tiszteletét — a Magyar Köztársaság ro­konszenvező polgárai és Kor­mánya nevében is — az 1991 óta hazájában véglegesen ott­honra lelt Varga Bélának. Nem kell várni a földárverésekkel Érvényben a törvénymódosítás Kimaradt a hatálybalépésé­nek ideje az 1993. évi I. tör­vény szövegéből, ezért igen sokan nem tudják, hogy va­jon mikortól érvényes a tör­vény, illetve mikor fog majd életbe lépni. A Pest Megyei Kárrendezési Hivatal is emi­att vár a Budapest melletti te­lepülések földárveréseinek ki­írásával. A hatálybalépés tisz­tázásának érdekében megke­restük a javaslat beterjesztő­jét, Szauter Rudolf országgyű­lési képviselőt. — Az nem jelent semmit, hogy a szövegben nincs pon­tos dátum — mondta Sza­uter Rudolf. — Ha a Ma­gyar Közlönyben megjele­nik a törvény, akkor az az időpont meghatározása nél­kül is automatikusan hatály­ba lép nyolc napon belül. Az említett I. törvény a Ma­gyar Közlöny 1993/4. szá­mában olvasható. Tehát ér­vényben van. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents