Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-15 / 38. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. FEBRUÁR 15., HÉTFŐ Dr. Réti Miklós ceglédi beszámolója Küzdelem a felemelkedésért Szuhay Balázs és Gyó'ri Béla (Folytatás az I. oldalról) A kórház, a középiskolák, ame­lyek nemcsak a várost, hanem a vonzáskörzetet is szolgálják, komoly terheket jelentenek. Cegléd keresi a kibontakozás lehetőségét, és ezek között sze­repel az Öregszőlőben lévő, kli- nikailag „bevizsgált” gyógy­víz, amely hasznosításra vár. A kutat már rendbehozták, és ter­vek készültek egy gyógyszálló építésére, azonban hiányzik a kivitelezéshez szükséges pénz. Többször tárgyaltak külföldi követségekkel, érdeklődőkkel, egyelőre kézzel fogható ered­mény nélkül. A városnak egyál­talán nincs szállodája, ami az ide irányuló idegenforgalmat növelhetné, és tekintettel a kö­zeledő Expóra, ez cseppet sem megnyugtató. Egy hozzászóló választópolgár Erdó'si Ágnes felvételei A képviselő sürgette az egy­kori virágzó, de mára lepusz­tult szőlő- és gyümölcskultúra jó hagyományainak feléleszté­sét. Elmondta, hogy gyakorla­ti intézkedésektől várja a fo­gyasztói és a termelői árak kö­zelítését, a zöldség-, a gyü­mölcs- és a tejtermelés gazda­ságossá, életképessé tételét. Lépéseket tett a Földművelés­ügyi Minisztériumnál egy gaz­dasági ismereteket oktató isko­la, és a hozzá kapcsolódó min­tagazdaság felállítása érdeké­ben. Véleménye szerint a jól képzett mezőgazdák nélkülöz­hetetlenek a megfelelő szövet­kezeti, gazdálkodási és értéke­sítési rendszerek kiépítéséhez. Az iskola felállítására jó esély van, mert rendelkeznek megfe­lelő területtel és épülettel. A Hild József tervezte Szőke- halmy-kúría, amelyben egy­kor a Török János gazdaképző működött, ma is alkalmas erre a célra, és részben önkormány­zati, részben egyébb támoga­tásból ez az elképzelés megva­lósítható. Az sem mellékes szempont, hogy a város egy helyreállított műemlékkel gaz­dagodna. Dr. Réti Miklós korábban az országgyűlés elé vitte egy nemzetközi ifjúsági tábor létre­hozását célzó elképzelését, ami azóta, Horváth Balázs hat­hatós támogatásának köszön­hetően is megvalósult. Idén harmadszor találkoznak a Kár­pát-medencéből, tehát a hatá­ron túlról is összesereglő fiata­lok. A programból Cegléd vá­rosa is kiveszi a részét. Hang­súlyt kapott az egyházi isko­lák visszaadásának kérdése, és a város jövőjét jelentősen befo­lyásoló súlyos gond, amely a tönkrement ÉVIG ceglédi üze­mét, s rajta keresztül az egész várost sújtja. Félő, hogy a pes­ti gyár milliárdos adóssága maga alá temeti a várost, hi­szen az egy munkásra eső adósság mértéke egymillió fo­rint. A képviselő a város veze­tőivel, a helyi üzem igazgató­jával együtt harcol e súlyos te­hertétel jelentős csökkentésé­ért, a gyár talpraállításáért. Dr. Réti Miklós végül a korábbi fejlesztéseknek köszönhetően igen jónak mondható telefonel­látásról beszélt, és az Expóval kapcsolatban közös gondolko­dásra kérte választóit. A beszá­molót követően a választó pol­gárok beszéltek gondjaikról, tapasztalataikról, és a képvise­lő számára is hasznosítható észrevételeket tettek. (bánó) Ki mit tud? — Szigetszentmiklóson Szigetszentmiklóson szom­baton délután tartották meg a Ki mit tud? körzeti döntőjét. A közösségi ház „világot” jelentó' színpa­dára húszán léptek fel, hogy bemutassák hosszú hónapokig tanult produk­ciójukat. Képünkön: Bó- cze Bernadett ráckevei popénekesnő. Hancsovszki János felvétele A péceli bojkott elmaradt Teleki maradni akar Viharosnak ígérkező képviselő-testületi ülésre kaptunk meghívót Pécelre, melyet — állítólag — a hivatalából fel­függesztett polgármester egy híveiből toborzott csoport­tal kívánt bojkottálni, újabb botránnyal betetőzni a ja­nuár 29-én lezajlott eseményeket. Ez az ülés valóban pél­dátlan stílusban zajlott le, s aligha vetett jó fényt a képvi­selők egy részére, no meg a polgármesterre. A testületen belüli szaka­dás nem újkeletű, a 19 kép­viselő kétharmad része hó­napok óta harcban áll Tele­ki Gyulával, s az őt támo­gatókkal. Még pontosab­ban a megválasztása pilla­natától, melyet a többség soha nem tudott „meg­emészteni”. Ezek egyik oka a politikai hovátarto- zás, másrészt az az ösztö­nös felismerés, hogy a köz- igazgatásban járatlan, csu­pán technikusi képesítés­sel rendelkező Telekinek túl bő az a kabát, amibe be­lebújt. Ennek ellenére Tele­ki Gyula csak a saját feje után hajlandó menni. Ez a megállapítás nem tőlem származik, a pénteki ülé­sen hangzott el, s a meg­kérdezett polgárok vélemé­nyén alapszik. A pohár betelt, nyilván azért, mert január végén még nem volt a községnek költségvetése. A január 29-én meghozott 11/93-as képviselő-testületi határo­zatban — mely vétkes kö­telességszegés gyanúja mi­att rendelt el fegyelmi eljá­rást a polgármester ellen — elsőként a költségvetési koncepció előterjesztésé­nek elmulasztását rótták fel az öt vádpont közt. Ez a határozat azt is kimond­ta, hogy a fegyelmi vizsgá­lat ideje alatt Teleki Gyula nem láthatja el a polgár- mesteri teendőket, a f^-en levő 18 képviselő d 12-en erre sza polgármester azt lyén ül, végzi váztak. A s a személyesfáta is a 'ie_ köztársasági á munkáját, többszöri en megjelent sem hajlandó megbízott távozni, szab; felszólítására ni a fegyelmó időlegesen folytatásának ad utat al ig­azzal gátolja'! .^{^ Körle­vélben figyelmeztette a hi­vatal munkatársait, az ő hozzájárulása nélkül tilos betekintést adni bármilyen aktába, köztük a panama­gyanús Pindaros szövetke­zet ügyiratába. Minderről a fegyelmi bizottság elnö­ke tájékoztatta a testületet, Skultéty Sándor, Pest me­gye köztársasági megbí­zottja pedig úgy nyilatko­zott lapunknak, hogy Tele­ki Gyula viselkedése kime­ríti a többséggel szembeni ellenszegülés fogalmát, hi­vatalának ellátása nem jog­szerű, jelenléte a hivatal­ié sál ban gátolja a tényállás tisz­tázását. Teleki viszont a köztársasági megbízottat sem tekinti „partnernek”, csak a Munkaügyi Bíróság döntését hajlandó — maj­dan — tudomásul venni, ahová panaszt nyújtott be, és jogorvoslást kért. Az események ilyetén alakulása joggal váltja ki a lakosság felháborodását, s az igazság az, a nagy több­ség nem Telekivel szimpa­tizál. Sokan kérdik, mi­lyen polgármester az, aki a hatalom gyakorlását össze­veszti a hatalmaskodás- az egyéni érdekeket a okráciával? A lakos- dem '<ig van a polgármes- ság tori az őt támogató kis ten-el s ügyködésével, árt. hogy épp a JvtSnacsadók” a ludasak a polgármester presztízsé­nek megromlásáért). A fentiek ismeretében nem volt meglepő, hogy a péntekre prognosztizált tes­tületbojkott nem valósult meg, az ülés botrány nél­kül zajlott le, illetve Tele­ki Gyula és a vele szimpa­tizáló képviselők nem je­lentek meg, ezzel akarván tüntetni. Ettől függetlenül — tekintettel a jelenlevők számára — a testület hatá­rozatképes volt, s a polgár- mesteri teendőkkel ideigle­nesen megbízott Márkus János alpolgármester jele­sen vizsgázott, mindvégig erősen kézben tartotta a törvényesség gyeplőjét. Fő napirendi pontként az új jegyző megválasztá­sa szerepelt, meghallgat­ták a jelölteket, majd a 13 képviselő közül 11-en Sólymos Máriára szavaz­tak. Mint azt Kaszap István képviselő megfogalmazta, a testület reméli, az új jegy­zővel új korszak kezdők, a törvények maradéktalan be­tartásának elve érvényt nyer Pécelen. Mindezt Már­kus János azzal egészítette ki, a község olyan közigaz­gatást igényel, melyben a jog határozza meg a csele­kedetet, s nem a paragrafu­sokat igazítják a joghoz. Utolsó napirendi pont­ként a megbízott polgár- mester ismertette Teleki Gyula ügyvédjének a leve­lét, melyben a jogász kérte a felfüggesztési határozat visszavonását, valamint a fegyelmi bizottság összeté­telét vitatta elfogultságra való hivatkozással. Az első kérést egy ellenvetéssel le­szavazták, a másodiknak helyet adott a testület. Mint megtudtuk, a Mun­kaügyi Bíróság gyorsított eljárást folytat le Teleki Gyula ügyében, ám ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a döntés meghozatalá­ig nem lesznek újabb inci­densek Pécelen. Matula Gy. Oszkár A pálya és a tér Ifjúsági fórum Vácott Kucsera Béla tanár úrral igyekeztünk pénteken a váci ifjú­sági fórumra. Hallotta, hogy Szörényi Levente zene­szerző is vendége lesz az MDF helyi rendezvényé­nek. Úgy gondolta, arra is kihasználja ezt az alkalmat, hogy személyesen gratulál­jon egykori diákjának az Ist­ván a király c. rockoperá­hoz. A mai Madách Imre Gimnázium padjaiban töl­tött két esztendőről aztán Szörényi Levente is megem­lékezett a közönség előtt, meleg szavakkal méltatta a tanár urat is. Manninger Gábor, az MDF váci szervezetének el­nöke a fórumra érkezett vendégek sorában köszön­tötte Szörényi Leventén kí­vül a két MDF-es ország- gyűlési képviselőt, Király B. Izabellát és Horváth Bé­lát, az Ifjúsági Demokrata Fórum elnökét. Velük együtt Skribek Pétert, az IDF irodavezetőjét, Nagy Feró rockzenészt. A fórum bevezetéseként először Skribek Péter adott tájékoztatást a ma közel 4000 tagot számláló ifjúsági szervezetről, amely különös figyelmet fordít a vidéki cso­portok fejlődésére, a tehetsé­ges fiatalok útjának egyenge- tésére. Az IDF sikerrel pró­bál bekapcsolódni az euró­pai ifjúsági közéletbe — mondta Skribek Péter, aki szerint a legfőbb cél: biza­lomra és barátságra épített közösségek teremtése. Horváth Béla mint a Ma­gyar Út Alapítvány kuratóri­umi tagja beszélt a mozga­lom céljairól. Hangsúlyoz­ta, hogy jóindulatú, a közép- osztályt helyzetbe hozni akaró szerveződés a Ma­gyar Út Köröké. E törekvé­seit azonban a sajtó már a kezdetben elhallgatta, vagy félremagyarázta. — Az ifjúságnak óriási feladata van az ország jövő­jének építésében — fejtette ki Horváth Béla, majd így folytatta:—T úlságosan visz- szafogott a rendszerváltás, amit az emberek külső szemlélőként élnek meg, nincs benne közvetlen szere­pük. Mint mondta: az alapít­vány adományokból össze­gyűlt vagyona jelenleg 15 millió forint. Sok Magyar Út Kör alakult. Sok sarat is dobálnak rá ellenfelei, s még koalíciós körökben sem ritka a leszólás. Nem párt, hanem a nemzeti, ke­resztény európai gondolko­dásúak mozgalma ez, mely­nek célja, hogy egy ilyen ré­teg vezesse a társadalmat. Aljas rágalom, s csak az el­lenzéki pártok gondolkodá­sára jellemző, hogy szerin­tük másokat kirekeszte- nénk, nem fogadnánk be például a zsidóságot. Ellen­kezőleg — azokat várjuk, akik itt a Kárpát-medencé­ben velünk akarnak haladni — fejezte be a gondolatme­netet Horváth Béla. Király B. Izabella szerint a bennünket készületlenül ért demokráciában agonizál a társadalom. Széthulltak a közösségek, alig tudunk vé­dekezni a szekták, a bűnö­zés, a kultúrmocsok ellen. Ezért kell összefogva segíte­ni az ifjúság önszerveződé­sét. Közöttük vannak olyan erők, melyeknek nem feltét­lenül kell hagyniuk, hogy a felnőttek rájuk telepedje­nek. Ámbár elkel a tapasz­taltabbak útmutatása is. Olyan ifjúságot képzelek — mondta —, amely nem­csak fogyasztó, hanem érté­keket ismerő, megbecsülő. Vagyis a sláger szövegével kifejezve — nézett ekkor a dalszerző Nagy Feróra — „Mienk a pálya, mienk a tér. Mindenki, mindenki, mindenkiért." — Igen. Végre nemcsak nekünk kellene alkalmaz­kodnunk, hanem hozzánk kellene igazítani a világot — vette át a szót Nagy Fe­ró, akinek rögtönzött műso­ra után Szörényi Levente fejtette ki, hogy nem hisz az igazi internacionalizmus­ban, mert csakis a nemzeti kultúrának van mozgató ere­je, s jövője. A nem túl aktív közönség soraiból egy felszólaló a tár­sadalom morális állapotára célozva az erkölcs oktatását szorgalmazta. Ez utóbbiról Szörényi Levente úgy véle­kedett: erre csak az egyház hivatott, mert más képtelen rá. A színpadon helyet fogla­ló politikusok és művészek megegyeztek abban, hogy a szóba került társadalmi el­lentmondások feloldásában nagy szerepük lehetne a mé­diáknak. Király B. Izabella szerint ma kellene felvállal­ni azokat az értékeket, me­lyeket vallani akarunk, de ennek érdekében határozot­tabb lehetne a politika. Ezért lenne jó — hangsú­lyozta — ha a következő vá­lasztásokon a nemzeti szel­lemű pártok győznének. K. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents