Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-15 / 38. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. FEBRUÁR 15., HÉTFŐ Dr. Réti Miklós ceglédi beszámolója Küzdelem a felemelkedésért Szuhay Balázs és Gyó'ri Béla (Folytatás az I. oldalról) A kórház, a középiskolák, amelyek nemcsak a várost, hanem a vonzáskörzetet is szolgálják, komoly terheket jelentenek. Cegléd keresi a kibontakozás lehetőségét, és ezek között szerepel az Öregszőlőben lévő, kli- nikailag „bevizsgált” gyógyvíz, amely hasznosításra vár. A kutat már rendbehozták, és tervek készültek egy gyógyszálló építésére, azonban hiányzik a kivitelezéshez szükséges pénz. Többször tárgyaltak külföldi követségekkel, érdeklődőkkel, egyelőre kézzel fogható eredmény nélkül. A városnak egyáltalán nincs szállodája, ami az ide irányuló idegenforgalmat növelhetné, és tekintettel a közeledő Expóra, ez cseppet sem megnyugtató. Egy hozzászóló választópolgár Erdó'si Ágnes felvételei A képviselő sürgette az egykori virágzó, de mára lepusztult szőlő- és gyümölcskultúra jó hagyományainak felélesztését. Elmondta, hogy gyakorlati intézkedésektől várja a fogyasztói és a termelői árak közelítését, a zöldség-, a gyümölcs- és a tejtermelés gazdaságossá, életképessé tételét. Lépéseket tett a Földművelésügyi Minisztériumnál egy gazdasági ismereteket oktató iskola, és a hozzá kapcsolódó mintagazdaság felállítása érdekében. Véleménye szerint a jól képzett mezőgazdák nélkülözhetetlenek a megfelelő szövetkezeti, gazdálkodási és értékesítési rendszerek kiépítéséhez. Az iskola felállítására jó esély van, mert rendelkeznek megfelelő területtel és épülettel. A Hild József tervezte Szőke- halmy-kúría, amelyben egykor a Török János gazdaképző működött, ma is alkalmas erre a célra, és részben önkormányzati, részben egyébb támogatásból ez az elképzelés megvalósítható. Az sem mellékes szempont, hogy a város egy helyreállított műemlékkel gazdagodna. Dr. Réti Miklós korábban az országgyűlés elé vitte egy nemzetközi ifjúsági tábor létrehozását célzó elképzelését, ami azóta, Horváth Balázs hathatós támogatásának köszönhetően is megvalósult. Idén harmadszor találkoznak a Kárpát-medencéből, tehát a határon túlról is összesereglő fiatalok. A programból Cegléd városa is kiveszi a részét. Hangsúlyt kapott az egyházi iskolák visszaadásának kérdése, és a város jövőjét jelentősen befolyásoló súlyos gond, amely a tönkrement ÉVIG ceglédi üzemét, s rajta keresztül az egész várost sújtja. Félő, hogy a pesti gyár milliárdos adóssága maga alá temeti a várost, hiszen az egy munkásra eső adósság mértéke egymillió forint. A képviselő a város vezetőivel, a helyi üzem igazgatójával együtt harcol e súlyos tehertétel jelentős csökkentéséért, a gyár talpraállításáért. Dr. Réti Miklós végül a korábbi fejlesztéseknek köszönhetően igen jónak mondható telefonellátásról beszélt, és az Expóval kapcsolatban közös gondolkodásra kérte választóit. A beszámolót követően a választó polgárok beszéltek gondjaikról, tapasztalataikról, és a képviselő számára is hasznosítható észrevételeket tettek. (bánó) Ki mit tud? — Szigetszentmiklóson Szigetszentmiklóson szombaton délután tartották meg a Ki mit tud? körzeti döntőjét. A közösségi ház „világot” jelentó' színpadára húszán léptek fel, hogy bemutassák hosszú hónapokig tanult produkciójukat. Képünkön: Bó- cze Bernadett ráckevei popénekesnő. Hancsovszki János felvétele A péceli bojkott elmaradt Teleki maradni akar Viharosnak ígérkező képviselő-testületi ülésre kaptunk meghívót Pécelre, melyet — állítólag — a hivatalából felfüggesztett polgármester egy híveiből toborzott csoporttal kívánt bojkottálni, újabb botránnyal betetőzni a január 29-én lezajlott eseményeket. Ez az ülés valóban példátlan stílusban zajlott le, s aligha vetett jó fényt a képviselők egy részére, no meg a polgármesterre. A testületen belüli szakadás nem újkeletű, a 19 képviselő kétharmad része hónapok óta harcban áll Teleki Gyulával, s az őt támogatókkal. Még pontosabban a megválasztása pillanatától, melyet a többség soha nem tudott „megemészteni”. Ezek egyik oka a politikai hovátarto- zás, másrészt az az ösztönös felismerés, hogy a köz- igazgatásban járatlan, csupán technikusi képesítéssel rendelkező Telekinek túl bő az a kabát, amibe belebújt. Ennek ellenére Teleki Gyula csak a saját feje után hajlandó menni. Ez a megállapítás nem tőlem származik, a pénteki ülésen hangzott el, s a megkérdezett polgárok véleményén alapszik. A pohár betelt, nyilván azért, mert január végén még nem volt a községnek költségvetése. A január 29-én meghozott 11/93-as képviselő-testületi határozatban — mely vétkes kötelességszegés gyanúja miatt rendelt el fegyelmi eljárást a polgármester ellen — elsőként a költségvetési koncepció előterjesztésének elmulasztását rótták fel az öt vádpont közt. Ez a határozat azt is kimondta, hogy a fegyelmi vizsgálat ideje alatt Teleki Gyula nem láthatja el a polgár- mesteri teendőket, a f^-en levő 18 képviselő d 12-en erre sza polgármester azt lyén ül, végzi váztak. A s a személyesfáta is a 'ie_ köztársasági á munkáját, többszöri en megjelent sem hajlandó megbízott távozni, szab; felszólítására ni a fegyelmó időlegesen folytatásának ad utat al igazzal gátolja'! .^{^ Körlevélben figyelmeztette a hivatal munkatársait, az ő hozzájárulása nélkül tilos betekintést adni bármilyen aktába, köztük a panamagyanús Pindaros szövetkezet ügyiratába. Minderről a fegyelmi bizottság elnöke tájékoztatta a testületet, Skultéty Sándor, Pest megye köztársasági megbízottja pedig úgy nyilatkozott lapunknak, hogy Teleki Gyula viselkedése kimeríti a többséggel szembeni ellenszegülés fogalmát, hivatalának ellátása nem jogszerű, jelenléte a hivatalié sál ban gátolja a tényállás tisztázását. Teleki viszont a köztársasági megbízottat sem tekinti „partnernek”, csak a Munkaügyi Bíróság döntését hajlandó — majdan — tudomásul venni, ahová panaszt nyújtott be, és jogorvoslást kért. Az események ilyetén alakulása joggal váltja ki a lakosság felháborodását, s az igazság az, a nagy többség nem Telekivel szimpatizál. Sokan kérdik, milyen polgármester az, aki a hatalom gyakorlását összeveszti a hatalmaskodás- az egyéni érdekeket a okráciával? A lakos- dem '<ig van a polgármes- ság tori az őt támogató kis ten-el s ügyködésével, árt. hogy épp a JvtSnacsadók” a ludasak a polgármester presztízsének megromlásáért). A fentiek ismeretében nem volt meglepő, hogy a péntekre prognosztizált testületbojkott nem valósult meg, az ülés botrány nélkül zajlott le, illetve Teleki Gyula és a vele szimpatizáló képviselők nem jelentek meg, ezzel akarván tüntetni. Ettől függetlenül — tekintettel a jelenlevők számára — a testület határozatképes volt, s a polgár- mesteri teendőkkel ideiglenesen megbízott Márkus János alpolgármester jelesen vizsgázott, mindvégig erősen kézben tartotta a törvényesség gyeplőjét. Fő napirendi pontként az új jegyző megválasztása szerepelt, meghallgatták a jelölteket, majd a 13 képviselő közül 11-en Sólymos Máriára szavaztak. Mint azt Kaszap István képviselő megfogalmazta, a testület reméli, az új jegyzővel új korszak kezdők, a törvények maradéktalan betartásának elve érvényt nyer Pécelen. Mindezt Márkus János azzal egészítette ki, a község olyan közigazgatást igényel, melyben a jog határozza meg a cselekedetet, s nem a paragrafusokat igazítják a joghoz. Utolsó napirendi pontként a megbízott polgár- mester ismertette Teleki Gyula ügyvédjének a levelét, melyben a jogász kérte a felfüggesztési határozat visszavonását, valamint a fegyelmi bizottság összetételét vitatta elfogultságra való hivatkozással. Az első kérést egy ellenvetéssel leszavazták, a másodiknak helyet adott a testület. Mint megtudtuk, a Munkaügyi Bíróság gyorsított eljárást folytat le Teleki Gyula ügyében, ám ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a döntés meghozataláig nem lesznek újabb incidensek Pécelen. Matula Gy. Oszkár A pálya és a tér Ifjúsági fórum Vácott Kucsera Béla tanár úrral igyekeztünk pénteken a váci ifjúsági fórumra. Hallotta, hogy Szörényi Levente zeneszerző is vendége lesz az MDF helyi rendezvényének. Úgy gondolta, arra is kihasználja ezt az alkalmat, hogy személyesen gratuláljon egykori diákjának az István a király c. rockoperához. A mai Madách Imre Gimnázium padjaiban töltött két esztendőről aztán Szörényi Levente is megemlékezett a közönség előtt, meleg szavakkal méltatta a tanár urat is. Manninger Gábor, az MDF váci szervezetének elnöke a fórumra érkezett vendégek sorában köszöntötte Szörényi Leventén kívül a két MDF-es ország- gyűlési képviselőt, Király B. Izabellát és Horváth Bélát, az Ifjúsági Demokrata Fórum elnökét. Velük együtt Skribek Pétert, az IDF irodavezetőjét, Nagy Feró rockzenészt. A fórum bevezetéseként először Skribek Péter adott tájékoztatást a ma közel 4000 tagot számláló ifjúsági szervezetről, amely különös figyelmet fordít a vidéki csoportok fejlődésére, a tehetséges fiatalok útjának egyenge- tésére. Az IDF sikerrel próbál bekapcsolódni az európai ifjúsági közéletbe — mondta Skribek Péter, aki szerint a legfőbb cél: bizalomra és barátságra épített közösségek teremtése. Horváth Béla mint a Magyar Út Alapítvány kuratóriumi tagja beszélt a mozgalom céljairól. Hangsúlyozta, hogy jóindulatú, a közép- osztályt helyzetbe hozni akaró szerveződés a Magyar Út Köröké. E törekvéseit azonban a sajtó már a kezdetben elhallgatta, vagy félremagyarázta. — Az ifjúságnak óriási feladata van az ország jövőjének építésében — fejtette ki Horváth Béla, majd így folytatta:—T úlságosan visz- szafogott a rendszerváltás, amit az emberek külső szemlélőként élnek meg, nincs benne közvetlen szerepük. Mint mondta: az alapítvány adományokból összegyűlt vagyona jelenleg 15 millió forint. Sok Magyar Út Kör alakult. Sok sarat is dobálnak rá ellenfelei, s még koalíciós körökben sem ritka a leszólás. Nem párt, hanem a nemzeti, keresztény európai gondolkodásúak mozgalma ez, melynek célja, hogy egy ilyen réteg vezesse a társadalmat. Aljas rágalom, s csak az ellenzéki pártok gondolkodására jellemző, hogy szerintük másokat kirekeszte- nénk, nem fogadnánk be például a zsidóságot. Ellenkezőleg — azokat várjuk, akik itt a Kárpát-medencében velünk akarnak haladni — fejezte be a gondolatmenetet Horváth Béla. Király B. Izabella szerint a bennünket készületlenül ért demokráciában agonizál a társadalom. Széthulltak a közösségek, alig tudunk védekezni a szekták, a bűnözés, a kultúrmocsok ellen. Ezért kell összefogva segíteni az ifjúság önszerveződését. Közöttük vannak olyan erők, melyeknek nem feltétlenül kell hagyniuk, hogy a felnőttek rájuk telepedjenek. Ámbár elkel a tapasztaltabbak útmutatása is. Olyan ifjúságot képzelek — mondta —, amely nemcsak fogyasztó, hanem értékeket ismerő, megbecsülő. Vagyis a sláger szövegével kifejezve — nézett ekkor a dalszerző Nagy Feróra — „Mienk a pálya, mienk a tér. Mindenki, mindenki, mindenkiért." — Igen. Végre nemcsak nekünk kellene alkalmazkodnunk, hanem hozzánk kellene igazítani a világot — vette át a szót Nagy Feró, akinek rögtönzött műsora után Szörényi Levente fejtette ki, hogy nem hisz az igazi internacionalizmusban, mert csakis a nemzeti kultúrának van mozgató ereje, s jövője. A nem túl aktív közönség soraiból egy felszólaló a társadalom morális állapotára célozva az erkölcs oktatását szorgalmazta. Ez utóbbiról Szörényi Levente úgy vélekedett: erre csak az egyház hivatott, mert más képtelen rá. A színpadon helyet foglaló politikusok és művészek megegyeztek abban, hogy a szóba került társadalmi ellentmondások feloldásában nagy szerepük lehetne a médiáknak. Király B. Izabella szerint ma kellene felvállalni azokat az értékeket, melyeket vallani akarunk, de ennek érdekében határozottabb lehetne a politika. Ezért lenne jó — hangsúlyozta — ha a következő választásokon a nemzeti szellemű pártok győznének. K. T. I.
