Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-13 / 37. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1993. FEBRUAR 13.. SZOMBAT Az új „földesúr” Felsópakonyon január elején tartották az első földárverezést, kilenc helyi lakos 947 AK értékű földet kapott visz- sza a kárpótlásra kijelölt területeken. Többségük idősebb, túl a nyugdíjkorhatáron, ellenben ketten igen fiatalok, sőt, ha nem csalódom, urak" a megyében. — Szerencséje van — mondja Bukodi Boldizsár, a földrendező bizottság tagja, akihez azért kopogtam be. hogy eligazítson a Fitos portára. — Ha egy héttel később jön, már csak Leventét találja. Robi, a kisebbik fiú tegnap kapta kézhez a behívóját, megy a seregbe. — Lemaradt a korosztályától? — Dehogy maradt. Még ugyancsak fiatal, most töltötte a tizennyolc évet. Levente sem sokkal több. — Mi lesz a földdel, amíg ő katona? — Találtunk valakit, aki egy évre bérbe veszi. Én meg elrendezem a hivatalos dolgokat. Ha meg majd visszajön — és igényli —, betanítom a tudnivalókra. Erre bizonyára szükség lesz, hisz Robi nem földközelben cseperedett fel, központi fűtést és csőszerelést ÓL a legfiatalabb „földestanult egy pesti szakiskolában. — Kitanultam, megkaptam a szakmunkás-bizonyítványt, csak munkát nem kaptam sehol — panaszolja a fiatalember, majd hozzáteszi: de legalább most úgy megyek el katonának, hogy tudom, mire jövök majd visz- sza. A tizenkét hektár földből nem lesz gond megélni. A Fitos testvérek fejenként 207 AK értékű kárpótlást kaptak azért a földterületért, amit néhai Fitos Ferenc - nétől, a nagyanyjuktól vettek el 1961-ben. Az eredeti tulajdonos, Fitos Ferenc nem érte meg a tanyából való kiebrudalást, 1944 végén elesett Varsónál. A fia is úgy hunyt el ’79-ben, hogy nem sejtette ,az ősi juss tulajdonjoga visszaszáll majd egyszer a családra. — Komolyan eltökélte, hogy a földből fog megélni? Szaktudás nélkül? — Nem vagyok én annyira tudatlan. Tízéves korom óta minden nyáron lejártam Mezőkovácsházára, a vakációkat munkával töltöttem. Él ott egy nagybátyám, kutató agrármérnök, de emellett gazdálkodik is. A dinnye-, mák-, cirok- és paprikatermesztés a szakterülete. Ezeket a kultúrákat szeretném én is meghonosítani itt Pako- nyon. — A gazdálkodáshoz nemcsak föld kell. Honnan szerez majd gépet, felszerelést, vetőmagokat? — Azt hiszem, erről még korai beszélni. Egy év alatt, amíg a seregben leszek, sok minden kialakul, változik. Például a hitelkamatok, a mezőgazdasági gépgyártás és a gépimport. Ennek függvényében fogok majd lépni. Fitos Róbertnek nemrég még az volt a fő gondja, mit vegyen fel a hét végi diszkóhoz. Ma viszont szakkönyvek után szaladgál, ezeket viszi magával a seregbe. Hogy szabad idejében tanuljon, felkészüljön a jövőre. (—matula—) Borítékos siker Papírból környezetbarát papírt A Szentendrei Papírgyár elkezdte új termékének a környezetbarát füzeteknek a forgalmazását és népszerűsítését. A fekete-fehér újságpapírból gyártott új papír nemcsak a környzetvédők tetszését nyerte el, az első tapasztalatok szerint megkedvelték a tanárok és a gyermekek is. Balázs András, okleveles vegyészmérnököt, a Szentendrei Papírgyár igazgatóját kérdeztük. • A papírgyár 55 esztendeje alakult. Milyen fejlődést élt meg. miket gyártanak jelenleg? — Az 1937 óta működő gépek alapvetően nem változtak. Sajnos, maradt az eredeti kapacitás is. Kisebb változtatások természetesen történtek, amik nélkülözhetetlenek voltak a korszerűsítéshez. Évente 10 ezer tonna papírt gyártunk, széles a választék, hiszen különböző minőségben és különböző összetételben dolgozunk. Gépeink kis kapacitásának megvan az az előnye, hogy gazdaságosan kis tételeket is tudunk gyártani. Az elmúlt három évben vevőink száma megszázszorozó- dott, ez azt is jelenti, hogy sokan kis mennyiségben vásárolnak. Rendeléseink 400 kg-tól 40 tonnáig vannak. Termékeink között szerepel a hullámpapír, melyet a Tungsram, a bútoripar és az édesipar hasznosít, 1991-től forgalmazzuk a WC-papírt és a krepp kéztörlőt is. • Az első, de sokáig az egyetlen cég volt az önöké, mely borítékot gyártott. — A 60-as évek elején települt ide a borítékgyártás, mely ma is 50 százalékban leköti a gyár kapacitását. 1989-től a mai napig még hét gyár kapcsolódott be, de még mindig az országos borítéktermelés felét mi biztosítjuk. Gyakorlatilag minden igényt ki tudunk elégíteni mértékben és zárási módban. Kérésre több színnyomásban tudunk cégjelzést is biztosítani. • A gyár épülete mellett elegáns, új papírüzlet áll, Boríték Kft. felirattal. — A gyári értékesítés — éppen a vevők megnövekedett száma miatt — szinte lehetetlenné vált. A kis meny- nyiségben való értékesítést ki kellett helyezzük a gyár kapuin kívülre. így jött létre a kft., melynek 61 százalékban a papírgyár a tulajdonosa. • A városban hallottam, hogy itt a füzetek olcsóbbak. .. — Elsősorban a környezet szeretete indított engem és munkatársaimat arra, hogy környezetbarát papírt hozzunk létre. Három éve folynak a kísérletek és tavaly augusztusban el is kezdtük a gyártás. A környezetvédelemmel kapcsolatosan egyre több szervezet alakult, egyre többen igényelték saját kiadványaik nyomtatására a környezetbarát papírt. De gyártunk borítékot, levéltasakot és nemrég kezdtük el a füzetek forgalmazását is. Ezek vonalas, kockás és sima lapúak — két különböző méretben. Az egyébként se túl magas árainkhoz viszonyítva ezeket 30—50 százalékkal tudjuk olcsóbban adni. Azon túl, hogy ez végül is ügy számunkra, szerintem egy biztos jövőt segítő fejlesztés a gyár számára is. • A környezetbarát papír halványszüke színű. Hogyan fogadják a gyerekek és a tanárok? — Célunk csökkenteni a cellulóz felhasználást, ami az utóbbi időben sikerült is. Ezelőtt öt évvel a rostfelhasználás fele volt cellulóz, másik fele hulladék. Ez az arány ma 10 ezer tonna összrostfelhasználás esetében 1500 tonna cellulóz. Próbáljuk az iskolákat is bevonni a papírgyűjtési akciókba. Ha összegyűl 2-3 tonna vállaljuk az elszállítását is. Azt kérjük az iskoláktól, hogy lehetőleg szelektált hulladékot gyűjtsenek külön a fehér, a fekete-fehér és színes papírral. Számunkra veszélyes ha műanyag kerül a papír közé, mert gépeinkben rendszerzavart okoz. Most kezdtük el felméréseinket az iskolákban, a 2500 tanintézet közül 2000 visszajelzett, hogy érdekli őket a termékünk. A napokban küldjük ki a részletes tájékoztatókat és az árajánlatainkat. Eddigi tapasztalataink, szerint partnerre találunk a tanárokban is, a gyerekeknek sem ellenszenves a színe miatt, arról nem is beszélve, hogy a szemnek is kellemesebb, pihente- tőbb, mint a fehér. Bartos Csilla Meghatározó a föld Bizakodik a fiatal gazdálkodó A Tápióvidéki falvak közül Tápiószőlősön zajlott le elsőként — valamikor még tavaly december elején — a földárverés. A kárpótlásra kijelölt területek egyharma- da, 2600 aranykorona értékű föld talált akkor ismét igazi gazdára. Az új földtulajdonosok egyike Pintér Lajos harminchatéves tápiószőlősi magánvállalkozó. tem, másikra helyezem a hangsúlyt. így biztonságos az üzletmenet. Kislányom ugyan csak nyolcéves még, de ha odakerül a sor, hát nem marad munka nélkül... A fiatal „földbirtokos” nem egyik napról a másikra, s nem is kényszerből jutott el — mondhatnánk úgy is, hogy vissza — a föld megművelésének igenléséig. Közel húsz éven át az ÉMÁSZ- nál villanyszerelésből kereste kenyerét, szakmáját mellékfoglalkozásban ugyancsak gyakorolta. Egy esztendeje azonban díjbeszedésre váltott át, de főállását nem adta fel. Eközben fokozatosan, lépésről lépésre építette ki családi vállalkozását, amiben mindjobban a föld művelése válik meghatározóvá. Megkockáztatja Pintér János főfoglalkozása mellett tizenkét éve kezdte az őstermelést. Az utóbbi ideig hat hektáron elsősorban zöldségeket szorgalmazott, kétezer négyzetméteren fűtött fólia alatt primőröket hajtatott. A területet az említett árverésen mintegy a duplájával növelte meg. Am a gyarapodásnak még egyáltalán nincs vége. Úgy tervezi, hogy — persze ha minden összejön — részarányból, kárpótlásból negyven, ötven hektár földje lesz összesen. Ennek a felén továbbra is intenzív kertészetet szeretne megvalósítani, a másik részbe kukorica, búza, takarmányfélék kerülnek. Idei vetésre már legalább huszonöthuszonnyolc hektárnyi területre elegendő vetőmaggal rendelkezik, a káposztától a vetőburgonyán át a cékláig.' Jó erős barna földjei vannak, fekete földekre is számít az egyébként homokos „haleszi” vidéken. Tíz hektáron gyümölcsöst szeretne telepíteni, noha kiszámíthatatlan a piac, csökkenőben a fizetőképes kereslet. Azért megreszkírozza, hiszen errefelé mindig sok gyümölcsöt termeltek, ennyit, hogy messze vidékekre, például a Jászságba is jutott belőle. Bővíti Pintér gazda felvevőpiacról előre gondoskodott: saját terméseinek értékesítésére két zöldségboltot nyitott a faluban. Az egyik épület sajátja, a másikat bérli. A kereskedelmet felesége intézi: keres any- nyit, de inkább többet, mintha máshol dolgozna. Két alkalmazottal végzi a munkát. — Bővíteni akarom a vállalkozásomat — avatott be terveibe Pintér János. Falun belül kialakult a vevőköröm, azonban további növekedés itt aligha várható. Ezért frek- ventáltabb helyen, a 311-es műút mellett egy harmadik zöldségüzletet hozok létre. Ahol büfé, sőt étterem is építhető, hogy megcélozzam a nagy átmenő forgalmat. Végeztem vendéglátós üzletvezetői tanfolyamot, nem most kell mindent megtanulni. Ugye, szétszórtnak látszik a vállalkozásom? Csakhogy ezek kapcsolódnak egymáshoz. De több lábon kell állni: ha valamelyik ágazat nem megy, azt szünetelteÖsszefognak Pintér János szavaiból kiderült, hogy a vállalkozói láncolatnak ezzel sincs vége: állattenyésztéssel is kíván foglalkozni. Az intenzív kertészetben ugyanis nagy meny- nyiségű szerves trágyára van szükség, amit mostanság sem égen, sem földön kapni nem lehet. A maszekok maguk használják fel, a nagyüzemek pedig leépülőben, átalakulóban vannak, nem törődnek ezzel a kérdéssel. Húsz-huszonöt szarvasmarha tartásával viszont legalább a felét megtermeli földjei trágyaigényének. — A jószágtartást sem most tanulom: fiatalabb koromban hat marhát neveltem egyedül. Ez is közel áll hozzám. A gazdálkodáshoz Pintér János eszközökkel is felkészült. Kistraktor, közepes gép ekével már adott, nagyot az idén vásárol. Számít rá, hogy kedvező hitelhez jut: neki nem sok kell, alig több egymilliónál. Saját házát semmiképp nem használná fedezetként. Valamit még ezen túl is elárult: egy barátjával összefog majd, együtt csinálnak mindent. Éppen duplázódik így az erejük. Nagybani vállalkozásnál többet tudnak megtakarítani, gyorsabbak lesznek, termékenyek, képesek lesznek alkalmazkodni a piachoz. S ez nem egy utolsó szempont. (tóth) Boldog erdőtulajdonos Álmodozni is lehet már — Ki a leggazdagabb ember Né- zsán? — kérdeztem az első utamba kerülő atyafit. — Surányi János. — Ki a legjobb gazda a faluban — érdeklődtem tovább. — Surányi János. Ezt követően nem maradt más dolgom, mint hogy felkeressem Surányi Jánost. Nagy volt a meglepetésem, amikor megtudtam, hogy tulajdonképpen a polgármestert tisztelhetem személyében, ám annál nagyobb örömmel hallottam, hogy tényleg a vállalkozást tekinti életcéljának, mert meg van győződve, hogy tehetsége és az ősöktől örökölt munkaszeretete révén megengedheti magának, hogy szabadon dolgozzon és éljen. Valamikor újságíróként kereste kenyerét, aztán gondolt egy merészet és nagyot, megvásárolt száz birkát, és mindenki nagy csodálkozására felcsapott állat- tenyésztőnek. Utána foglalkozott tehenekkel is, jelenleg sertéseket hizlal, és amikor úgy gondolta, hogy valóra válthatja régi álmát, akkor nem gondolkodott egy percig sem, hanem a szabályosan megtartott árverésen elnyerte huszonöt hektárnyi erdőrész tulajdonjogát. Csodálkoztak sokan a kocsmában és a szomszédságban, hogy ugyan bizony, mit fog csinálni ez a pantal- lós úriember azzal a sok erdővel. Ezt kérdeztem én is Surányi Jánostól. Kicsit gondolkodott, aztán szép magyarsággal a következőt mondta: — Uram, nem szabad várni a sült galamot, mert az úgysem repül az emberhez. Lépni kell, fel kell ismerni a törvény adta lehetőségeket. Amióta erdőtulajdonos vagyok, azóta megváltozott a világ körülöttem. Most már azt is megengedhetem magamnak, hogy néha álmodozzam. — Hetente egyszer körbejárom az erdőt, néha rám villan egy-egy őzikének a szemeragyogása, hallgatom a szél süvítését, nézem a gyönyörű fákat, és szemeim előtt megjelenik az erdő élete. Természetesen csak ebből nem lehet megélni. Művelni fogom az erdőt annak rendje és módja szerint, hiszen nem szabad elherdálni ezt a vagyont. Az is megtörténhetik, hogy egyszer felépítek egy vadászházat, lehet, hogy vendégeket fogok majd egyszer fogadni, de ha nem valósulnak meg ezek az álmok, akkor sem leszek keserűbb ember. Nem is lehetek az, mert akinek erdeje van, az boldog ember. Papp János
